Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
MEGYEI KORKÉP 1992. március 3„ 3. oldal SOLTVADKERT Párbeszéd az önkormányzat és a pártok között Soltvadkerten hagyomány, hogy a polgármester évente egyszer beszélgetésre invitálja az egyházak vezetőit. E találkozások ez ideig közhasznúnak bizonyultak. Végül is Berkecz Lászlónak ez adta az ötletet, hogy a pártok képviselőit is kötetlen társalgásra hívja. A közelmúltban megtartott ilyen összejövetelen valamennyi párt — az MDF, az MSZP, a kisgazda — és a kereszténydemokrata — képviseltette magát. A polgármester bevezetőként röviden szólt a szükséges és várható fejlesztésekről. Elsőként említette a gázprogramot, ami a megyében mintegy harminc települést érintő egymilliárd 900 millió forint értékű beruházás, és részese lesz Vadkert is. Elmondta, ha a szennyvízelvezetésre nem lesz hamarosan megoldás, talán már öt év múlva csak zacskós vizet ihatnak. Emellett szinte eltörpül a telefonhálózat fejlesztésének szükségessége. Meg kell építeni a nyugdíjasházat is — folytatta — elsősorban azért, hogy a falu idős emberei öreg napjaikra ne kerüljenek el Vadkertről. A meghívottak külön-külön, de a közös ügyért egyként szóltak: sürgették az érdekegyeztető fórum létrehívását, s aggódva kérdezték, lesz-e telekadóztatás? Ez utóbbira válaszolva Berkecz László határozottan kijelentette, semmiféle új adót nem vezetnek be. A jelenlévők kifejezték aggodalmukat a növekvő munkanélküliség miatt, ami a szövetkezetek átalakulásával csak fokozódik. A nagyközségben egyébként már több mint félezer a munkanélküli. Ezért is sürgették a vállalkozásfejlesztő alapítvány létrehozását. Ehhez csatlakozva dr. Béleczki József jegyző elmondta, nyitott kaput döngetnek, hiszen az az elképzelése a testületnek, hogy az iparűzési adó egy részét visz- szafordítják a vállalkozók támogatására. Petrányi József (Kereszténydemokrata Párt) a húsellátást csapnivalónak minősítette, s kérte az ön- kormányzatot, hogy támogassa azt a vállalkozót, aki „cserébe” és kedvező árakon megoldaná e húsbavágó kérdést. Pszota Ferenc (MSZP) a Medicor helyi üzemének helyzetét boncolgatta. Ki, milyen • Nem elégedettek a vadkertiek a húsellátással — tolmácsolta a KDNP képviselője. céllal vette meg, mi lesz a sorsa? Elhangzott az a javaslat, hogy munkahelyteremtő állami támogatással jól lehetne hasznosítani. Szóbakerült az információ- áramlás is, amit a résztvevők kifogással illettek. Gellén József (MDF) javasolta, hogy a helyi lap, a Vadkerti Újság többszöri, kéthetenkénti megjelenéssel jól szolgálná a tájékoztatást. Ezután mintha környezetvédő egyesületté szerveződött volna a társaság. A szemetelőkkel, a közte- rület-rongálókkal szemben az ön- kormányzat hathatós intézkedését sürgették. „Siratták” a galagonya bokrokat, a szarvaskúti buckákat. Megoldásként javasolták, el kell érni, hogy a környékbeli erdők az önkormányzat tulajdonába kerüljenek. Zsikla Győző (kisgazdapárt) elismeréssel szólt a polgárőrség — önvédelmi csoport — munkájáról, s kérte további anyagi támogatásukat. Ám sajnálatosnak nevezte, hogy a csoport átlagéletkora több mint negyven év. Hol vannak a fiatalok? — kérdezte. Sárosdi Károly (kisgazdapárt) érvekkel is alátámasztotta, hogy nem lehet a borpincét elherdálni, a bor értékesítésére pedig megoldást kellene találni. Pulai Sára Erdélyiek találkozója Március 14-én, szombaton, 14.30 órától a jánoshalmi polgármesteri hivatalban az Erdélyből áttelepülőknek találkozót szerveznek. A programon — korra és nemre való tekintet nélkül — minden érintett díjtalanul részt vehet. Éppen ezért a szervezők azt kérik, hogy az érdeklődők március 10-éig jelezzék részvételi szándékukat a következő címen: 6440 Bajkó Károly, Jánoshalma, Görgei út 54. KÉRDÉSÉR ES VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről Miért szükséges az átmeneti törvényben szabályozott földkijelölés? A mezőgazdasági szövetkezetek különböző tulajdonú földeken gazdálkodnak. A közös használatban álló földek tulajdonosai: a termelőszövetkezeti tagok és a korábbi (1987 előtti) jogszabályok szerint a taggal azonos jogállásúnak tekintett más földtulajdonos (pl. a tag özvegye, házastársa, a haszon- élvezeti joggal terhelt tagi föld esetén a haszonélvező stb.). Ezeket a személyeket az átmeneti törvény részaránytulajdonos magánszemélyeknek nevezi. A szövetkezet közös gazdálkodási területének többi része a magyar állam és a termelőszövetkezet tulajdonában áll. Ez utóbbi tulajdonok is ún. részarányként vannak meghatározva. Ez annyit jelent, hogy a közös használatba vont tulajdonok jelenleg nem határozhatók meg konkrétan, nem köthetők topográfiailag egyetlen földrészlethez sem a gazdálkodási területen belül. A szövetkezet egyetlen földdarabjáról sem lehet állítani, hogy annak X. tag, a magyar állam vagy maga a szövetkezet a tulajdonosa. Minden egyes földdarab, minden tulajdonosé. A részaránytulajdon meghatározása helyrajzi szám nélkül, az eredeti föld fekvése szerinti település nevének, ezen belül a föld fekvésének (az eredeti föld a belteJÍllllfL ITOLÓGI) JiVTOLOGIk ANTOLÓGIA KIADÓ LA KITELEK 1992. rületen, a külterületen vagy a zártkertben volt), a terület nagyságának a föld eredeti művelési ágának és aranykorona-értékének megjelölésével történt. E helyrajzi szám nélküli földtulajdon „helyhez kötése” a természetben meghatározható, helyrajzi számmal rendelkező adott földhöz történő hozzákapcsolása az úgynevezett kijelölési eljárás célja. Arról van lényegében szó, hogy a szövetkezet közös használatában álló földek közül helyrajzi szám szerint egymástól elkülönítve meg kell határozni a következő eljárások (vagyonfelosztás, kárpótlás) céljára, hogy a továbbiakban mely földek azok, amelyeket a részaránytulajdonos magánszemélyek, melyek, amelyeket a magyar állam, s melyek, amelyeket a szövetkezet tulajdonában állónak kell tekinteni. Másképpen megfogalmazva: a törvényben rögzített vagyonfelosztási és kárpótlási eljárás előfeltételeként első lépésként adminisztratív úton ki kell jelölni a közös használatban lévő magánföldtulajdon, állami földtulajdon és szövetkezeti földtulajdon természetbeni termőföld fedezetét. ÉRDEKVITÁK ÉS DEMOKRÁCIA Működőképes Kiskőrös önkormányzata Napirend előtti felszólalással kezdődött a képviselő-testületi ülés a Kiskőrösi Városháza Dísztermében. Dr. Szenohradszki Béla polgár- mester élt ezzel a lehetőséggel, mert az utóbbi időben több olyan cikk, vélemény jelent meg a helyi újságban, amely kétségbe vonta a képviselők egy részének pártpolitikától mentes önkormányzati munka iránti lojalitását. Az írások szerzői, Varga Endre és Matusik István, MDF-es képviselők, sorozatosan figyelmen kívül hagyták azt az alakuló ülésen elfogadott alapelvet, amely szerint a testület minden esetben a pártérdekek fölé helyezi a város érdekeit. Varga Endre válaszában hangsúlyozta, hogy ebben a vitában a demokrácia a főszereplő, és éppen azért választotta véleményének kifejtésére a Kis-Kőrösi lapot, mert nem akarta a testületi ülést politikai nézetkülönbségek tisztázásával terhelni. Mivel a szervezeti és működési szabályzat a napirend előtti felszólalásokat és az arra való reagálást csak néhány percre korlátozza, a konfliktus nem oldódott meg. A testület az 1991. évi zárszámadást elfogadta. A bevételek 105 százalékos és a kiadások 97 százalékos teljesítése lehetővé tette a város biztonságos működését. Rendeletet alkotott a képviselő-testület a város által adományozható kitüntetésekről — így a Kiskőrös Város Díszpolgára cím adományozásának feltételeiről, a Kiskőrösért kitüntetés alapításáról — és a közigazgatási munka elismeréséről. Elfogadták a kulturális bizottság jelentését az iskolai könyvtárak helyzetéről, majd döntöttek az Egyesített Szociális Intézményekben fizetendő térítési díjakról. Majd a szövetkezetekről és az átmeneti szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint létrehozták a helyi érdekegyeztető fórumot. S. L. GYÓGYSZER MELLETT. GYÓGYÍTÓ SZÓ Ápolónő a honvédkórházban Talán még soha nem voltak ilyen „népszerűek” az egészségügyi intézmények ideg-elme osztályai, mint napjainkban. Az okok alighanem arra a felfokozott, már-már öngyilkos élettempóra vezethetők vissza, amelyet sokan kényszerből, sokan pedig csupán önnön erejüket túlbecsülve felvállalnak. A kecskeméti honvédkórház idegosztálya dr. Magyar László főorvos irányításával 55 ágyon fogadja a betegeket. Az egykori zárt osztályra már csak a folyosó végén állandóan nyitott vasrácsos ajtó emlékeztet. Az elmúlt évek alatt a nyitás a szó tágabb értelmében is megtörtént. Ma már szinte az egész országból érkeznek ide betegek, ami az osztály eredményes gyógyítómunkáját is minősíti. A kórház viszonylatában itt van a legnagyobb telítettség, ami mintegy 90 százalékosat jelent, de nem ritkán egyetlen üres ágy sincs. Összesen hét orvos és tizenhárom ápolónő dolgozik az osztályon. Az utóbbiak közül a 21 éves Nagy Márta alig néhány hónapja került ide a mezőkövesdi reumakórházból. — Bevallom, tartottam az idegosztálytól, de kellemesen csalódtam — meséli. Itt ugyanis nem elmebetegek és a köztudat által egyszerűen csak idegbetegeknek titulált emberek fekszenek, hanem olyanok zömében, akiknek gyógyszer helyett csupán odafigyelésre és megértő szóra van szükségük. Mivel én természetemnél fogva is mindig igyekeztem más problémáját megérteni, itt most otthonosan érzem magam. Vannak persze, akik koromnál fogva csak tanulónak néznek és ezért bizalmatlanul közelednek hozzám, de általában nem ez a jellemző. • A gyógyító, jó szó nem hiányozhat. (Fotó: Koczka István) ?; — Hogyan fogadták a kolléganői az osztályon? — Minden segítséget megkaptam tőlük a kezdet kezdetétől. Nem éreztették velem, hogy én itt csak kezdő vagyok. — Márta határozott, segítőkész, aranyos lány, akit nemcsak mi, hanem a betegek is hamar megszerettek. Számomra úgy tűnik, mintha már sokkal régebb óta itt dolgozna — vélekedik Kardics Katalin főnővérhelyettes. Márta két műszakban dolgozik,-12 órás munkabeosztásban. Az éjszakai pótlékkal együtt átlagosan 15 ezer forintot kap kézhez havonta. Annak ellenére, hogy a kórház nővérszállásán kedvező körülmények között, csupán havi 800 forintért lakik, úgy gondolja, hogy legalább 20-30 százalékos béremelés indokolt lenne az ápolónők részére. A terveiről így vall: — A mezőkövesdihez képest szakmailag itt kibővültek a lehetőségeim. Szeptembertől például beiskoláznak a tíz hónapos ideg-elme szakápolói tanfolyamra, amelyet vagy itt vagy Budapesten fogok elvégezni. Távolabbi terveim között szerepel, hogy az egészség- ügyi főikskolán elyégzem a gyógytor-. nász szakot vagy ha ez nem sikerül, akkor a kétéves fogtechnikusképzést pályázom meg. Az biztos, hogy ha erről az osztályról valaha is elmegyek, nem az itteni légkör miatt teszem. Amiatt inkább, hogy egyszer én is anya szeretnék lenni, imádom ugyanis a gyerekeket, éjszakás műszakok mellett viszont nem lehet ezt a szerepet felvállalni. Pál Imre RÉGI ADÓSSÁG TÖRLESZTÉSE A bíróságok adják ki az igazolásokat a Eeoakenófci Mogvel Bíróság B. III, 1098/1957/61 eáánu. 1958. október 1-en dogerőre emolkodett Ítélete, - amelljel népi demokratikus áilaorond megdöntésére irányuló moaga- lonban való tevékeny részvétel és társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rongálás büntette miatt össBblinte- téalll 10 hónapi börtönre Ítélte , - semmiének tekintendő. • Részlet egy semmisségi igazolásból. Az Országgyűlés a közelmúltban elfogadta — méghozzá egyhangú szavazattal — azt a törvényjavaslatot, amely az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt hozott ítéletek semmissé nyilvánításáról szól. E jogszabály szerint semmissé kell nyilvánítani az összeesküvés, a lázadás, az ezek miatti feljelentési kötelezettség elmulasztása, az ezekkel összefüggő bűnpártolás, valamint a hazatérés megtagadása miatt hozott ítéleteket. Ez a törvény tulajdonképpen a harmadik semmisségi törvény, hiszen korábban már kettőt alkotott az Országgyűlés. Dr. Stefancsik Rajmundtól, a megyei bíróság elnökhelyettesétől megtudtuk, hogy az elsőt még 1989-ben fogadta el az akkori parlament. Az 1989. évi XXXVI. törvény címe: Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. Ez a jogszabály az 1956. október 23. és 1963. április 4. közötti, elsősorban politikai jellegű cselekmények miatt elítéltekről intézkedik. Ezt a törvényt kibővítette az 1990. évi XXVI. törvény, amely már az 1945 és az 1963 közötti törvénysértő elítéléseket nyilvánította semmissé. A jogszabályok értelmezésében felvetődik, hogy mit jelent az, hogy „politikai jellegű” egy bűntett. Nos, efelől nem hagy kétséget a jogalkotó, mert felsorolja, hogy miről van szó: az állam külső és belső biztonsága elleni deliktu- mok, az úgynevezett tervbűncselekmények, az árdrágítás, a közellátás elleni büntettek, a társadalmi tulajdont károsító cselekmények és ezek feljelentésének elmulasztása. A semmisség tehát azokra vonatkozik, akiket ilyenek miatt ítéltek el, illetve ha eljárás indult ellenük és annak során szabadságukban korlátozták őket. Egy-egy ügy semmisségéről az ügyben annak idején eljárt bíróság ad ki igazolást, tehát a kérelmet oda kell benyújtani. Aki időközben meghalt, annak a hozzátartozója jogosult az igazolást kérni. A bíróság által kiadott semmisségi igazolást a kárpótlási hivatalhoz kell továbbítani s ott döntenek arról, hogy az illető mennyi nyugdíjkiegészítést kap. Ennek mértéke attól függ, hogy milyen időtartamú volt a szabadság korlátozása. Persze, ha a börtönt, a fogva tartást szenvedett ember már nem él, akkor a kérelmező hozzátartozó szolgálati idejébe számítják be az időszakot. A kérelem benyújtásának lehetősége az első törvénnyel, vagyis 1989-ben nyílt meg, de az első kérelmek csak 1990-ben érkeztek a bíróságokhoz és ez a folyamat tart a mai napig. Eddig összesen köíel 800 érkezett be. Ennek több, mint fele a megyei, a többi pedig a városi bíróságokhoz. Persze van közöttük — elenyésző számban — amelyet elutasítottak, hiszen a törvény pontosan meghatározza milyen esetekben kell kiadni az igazolást. Az elutasítottak nem tartoztak ebbe a körbe. Végül megtudtuk, hogy a semmisségi kérelem benyújtásának nincs határideje, de éppen az érintettek érdeke, hogy minél hamarabb a végére járjanak az ügyüknek s megkapják a nyugdíj-kiegészítést, hiszen ők többnyire már idős, nemegyszer kispénzű emberek. (A február 19-én elfogadott harmadik semmisségi törvényt természetesen akkor kell kihirdetettnek tekinteni, ha annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben. Nyilván ezt követően születnek meg a törvény végrehajtásáról intézkedő jogszabályok.) Gál Sándor * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * HOLNAP! HOLNAP! HOLNAP! Selyemvirágok és lakásfelszerelési tárgyak nagykereskedése nyílik 1992. március 4-én, szerdán Kecelen, a LAKÁSKULTÚRÁBAN, a bajai úton. • Csokrok, szálas virágok, zöld és virágos futók; • kerámiák, dekoratív képek. ÓRIÁSI VÁLASZTÉK, REÁLIS ÁRAKON! Megtisztelő érdeklődésüket szeretettel várjuk. Nyitva: keddtől péntekig 8—18-ig, szombaton 8—12-ig. 143222 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * sH********************************************* Jánoshalmi tűzoltók A közelmúltban tartotta évzáró közgyűlését a jánoshalmi önkéntes tűzoltó egyesület. Szilasi György elnök, a város alpolgármestere egyebek között beszámolt arról, hogy négytartályos gép- jármüfecskendővel, egy UAZ járművel és egy műszaki nientőkészlettel rendelkeznek, amellyel már emberéletei is mentettek. Tavaly rendezték meg először védőszentjük, Szent Flórián napján a Flóri- án-napot, amikor Tajdina József plébános megszentelte az egyesület helyiségeit és felszereléseit. Négy személy alkalmazásával éjjel- nappali ügyeletet tartanak a városban, az egység bármikor riasztható. Az ön- kormányzat, illetve a gazdálkodószervezetek és az egyéni vállalkozók támogatása közel 800 ezer forintot tett ki az elmúlt évben. Petőfi-verssel a döntőbe A hét végén tartották meg az ország öt városában a Petőfi-szavalóverseny területi döntőit. A kiskőrösi igen színvonalas „erőpróbán” öt diák érdemelte ki, hogy részt vegyen a március 15-én megrendezendő döntőben, melyet a Magyar Televízió is közvetít majd. Ekkor láthatjuk majd a mostani győzteseket: Béta Renátát (Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét), Csanádi Katalint (Petőfi Sándor Gimnázium, Kiskőrös), Dobi Józsefet (Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét), Ignácz Mihályt (Petőfi Sándor Gimnázium, Mezőbe- rény), Szilágyi Melindát (Bethlen- gimnázium, Hódmezővásárhely). A házasságra készülve Második alkalommal indítottak jegyes tanfolyamot Jánoshalmán a római katolikus egyházközség szervezésében, Tajdina József plébános kezdeményezésére. Három szombaton pap, pedagógus, szociológus, orvos és több- gyermekes házaspár igyekszik felkészíteni a fiatalokat egy boldog, ideális család megteremtésére. A különbözet visszajár Kutatás nélkül is meglelték a segítés módját a félegyházi kisgazdák. A helyi szervezet januártól asztalt bérelt a piac Oskola utca felőli bejárata mellett. A 30 méter hosszú árusítóhelyet a párt tagjai és szimpatizánsai vehetik igénybe azzal a megkötéssel, hogy a mindenkori napi árnál olcsóbban (mintegy 10 százalékkal) adják a portékát. Ám e pillanatban még a pártelnök, Berecz József sem látja, miként biztosítható, hogy a kedvezményezettek be is tartsák a drákói előírásokat. Mint a legtöbb kezdeményezésnek, ennek az asztalfoglalásnak is vannak vesztesei és nyertesei. Akik mindenképpen jól járnak: a vásárlóközönség. A kárvallott a főeladó, azaz a piacot vállalkozásban üzemeltető Marczényi úr. A kisgazdáknak ugyanis nem nyerte meg a tetszését az általa gyakorolt kerekítési eljárás. Mint ismeretes, eddig az is annyit fizetett, aki 7,10 méter helyet bérelt, mint, aki 8 méterre tartott igényt. Ismerve a tarifát, egész csinos kis summát lehetett bekasszírozni ilyen módon. Úgy tűnik, ennek vége, hiszen az FKgP ígéretet kapott, hogy rövidesen kifizetik a visszajáró különbözetet. Véradónap Kunadacson Március 13-án az országban először kísérleti jelleggel teljes körű szűrővizsgálattal kombinált véradást szerveznek Kunadacson. A jelentkezők véréből koleszterin-, triglicerid-, vércukor-, hematokrit-, süllyedés és AIDS- vizsgálatot végeznek. Sőt, a szűrést EKG-vizsgálattal egészítik ki. Ha valakinél rendellenséget tapasztalnak, gondoskodnak a kezeléséről. A községi ön- kormányzat, a Vöröskereszt és az Egészségkoalíció közös akciójára szeretettel várják az állampolgárokat.
