Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

Vesztegető kínaiak A hét végén majdnem 11 ezer beutazni szándékozó külföldi ál­lampolgárt utasítottak vissza a magyar határőrök, mert nem ren­delkeztek a szükséges okmányok­kal, illetve elegendő pénzzel. Krisán Attila, a határőrség he­lyettes szóvivője elmondta, hogy a visszautasítottak nagy többsége román állampolgár volt, de akadt köztük USA-beli és japán is. Hat kínai pedig egyenként 100-100 dol­lárral próbálta megvesztegetni a határőrt, aki természetesen nem fogadta el a pénzt. Jelentős volt a határsértések szá­ma is, összesen 131. A nyírbátori határkerület bagaméri őrse elfo­gott egy 35 tagú, hazánkba illegáli­san belépni próbáló nemzetközi csoportot, amely 16 egyiptomi, 10 tanzániai, 5 török és 4 pakisztáni állampolgárból állt. Áruszállítás — új okmányokkal Az EK-val életbe lépett társulási megállapodás szerint március kjé­től csak az új, EUR—-1 forma­nyomtatvány kíséretében szállított és a vámszervek által igazolt áru veheti igénybe az életbe lépő új vámkedvezményeket. A Magyar Gazdasági Kamara ezért javasolja, hogy — lehetőség szerint — ezen okmányok beszerzéséig az expor­tálók halasszák el a fuvarindításu­kat. Az új EUR—1 okmányok a megyei vámhivataloknál, a Ma­gyar Gazdasági Kamarában Buda­pesten, illetve a kamara irodáiban és képviseletein vásárolhatók meg. Magyar—üzbég megállapodás Kádár Béla külgazdasági mi­niszter és Abdulhasim Mutalov, az Üzbég Köztársaság miniszterelnö­ke hétfőn Budapesten aláírták a két ország gazdasági kapcsolatait szabályozó kereskedelmi megálla­podást. Ez az első olyan szerződés, amelyet Magyarország a volt Szovjetunió nem európai köztársa­ságával kötött. Az új, szabaddevizás együttmű­ködési forma keretében az idén a két ország között az áruforgalom értéke oldalanként elérheti a 100 millió dollárt. Ezzel Üzbegisztán, Oroszország, Fehéroroszország (Belorusszia) és a Komi Köztársa­ság után — a negyedik helyre ke­rülhet hazánknak a volt Szovjetu­nió köztársaságaival folytatott ke­reskedelmében. Egyszerű parkolási rendszer Új városi autóparkolási rend­szert mutattak be a közelmúltban izraeli közlekedési szakemberek. A különleges eljárással készült és így nem hamisítható parkolójegye­ken alapuló rendszer lényege, hogy az autós az előre megvásárolt je­gyen önmaga tünteti fel a parkolás dátumát és a megállás időpontjá­nak megkezdését. A szisztéma óri­ási előnye, hogy nincs szükség par­kolóórák beszerzésére és felállítá­sára, azok karbantartására, vala­mint a bevétel külön adminisztrá­lására és a pénzt begyűjtő személy­zetre. A rendszer kizárja annak a veszélyét, hogy ellopják az érméket az órákból, valamint elkerülhetővé teszi a tarifaárak változása esetén az órák átállítását. Ily módon lé­nyegesen egyszerűsödik a parkoló­helyek kialakítása és a forgalom is felgyorsul, mivel egy parkolójegy­gyei egy helyen csupán egy óráig lehet tartózkodni. Ukrán katonai küldöttség Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására hétfőn hazánkba ér­kezett Konsztantyin Morozov ve­zérezredes, az Ukrán Köztársaság honvédelmi minisztere. A vendég Für Lajos betegsége miatt hétfőn Raffay Ernő politikai államtitkárral folytat hivatalos tár­gyalásokat. Morozov az előzetes program szerint kedden találkozik Jeszenszky Géza külügyminiszter­rel és udvariassági látogatást tesz Göncz Árpád köztársasági elnök­nél. Ezt követően a Honvédelmi Minisztériumban várhatóan kétol­dalú katonai együttműködési szer­ződést ír alá. A kétnapos látogatás sajtótájékozatóval zárul. Avarégetésből milliós kár Tizenötezer paprikásláda égett el tegnap Bátya és Fájsz között. A Bátyai Piros Paprika Tsz major­jához délután egy órakor riasztot­ták a kalocsai tűzoltókat, majd to­vábbi segítséget kellett hívni Bajá­ról. A tűz megsemmisítette a ládá­kat és leégett a közeli raktárépület tetejének egy része is. A becsült kár 1,5 millió forint. A tűz keletkezési okaként megállapították, hogy a major mellett valaki avart és gazt égetett, ez terjedt át a ládákig. í '•A. ' trrVt, f PETŐFI KEPE 1 BACS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVII. évf., 53. szám Ára: 9,60 Ft 1992. március 3., kedd MA: PN- Kalauz Pénz, vállalkozás, piac (5—8. oldal) ÉVI 400 MILLIÓ DOLLÁR VÁMTEHERTŐL MENTESÜL AZ ORSZÁG Jövőre már társulási szerződésben az EK-val Kilenc év múlva, 2001. január 1-jén lesz teljes a szabadkereskede­lem — a mezőgazdasági termékek kivételével — Magyarország és az Európai Közösség országai között. Ám már 6 év után — mai árakon számolva — évi 400 millió dollár vámtehertől szabadul meg az or­szág — mondotta Juhász Endre, az Európai Ügyek Hivatalának veze­tője egy hétfői sajtótájékoztatón. —Az ideiglenes megállapodás ez év december 31 -éig érvényes, legké­sőbb 1993. január 1-jén a társulási szerződés váltja fel. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás és a társulási szerződés a mezőgazdasá­gi termékek kivételével 2000. de­cember 31 -éig teljes szabadkereske­delmi övezetet létesít a közösség 12 tagországa és hazánk között. (Folytatás a 2. oldalon) Újabb privatizációs szakasz kezdődik — A privatizációból származó bevételek januárban meghaladták a 10 milliárd forintot, igaz ezek egy része áthúzódó ügyből származik — mondotta Szabó Tamás, a pri­vatizációs ügyekkel megbízott,tár­ca nélküli miniszter hétfőn az Álla­mi Vagyonügynökségnél tartott sajtótájékoztatón. (Foly tátás a 2. oldalon) ELMÚLT A SZTRAJKVESZELY? Kecskemét közgyűlése elfogadta a pedagógusok béremelését A városháza dísztermében teg­nap délután egy órakor meg­jelent mintegy száz pedagógusra való tekintettel a képviselők első napirendként tárgyalták a pedagó­gusok béremelését. Az önállóan gazdálkodó iskolák, kollégiumok esetében elfogadták a 9—13 száza­lék közötti béremelést. A vitában • Kecskemét képviseiő-testülete még az idei költségvetés elfogadása előtt jóváhagyta a pedagógusok béremelését, s ezzel elmúlt a mindeddig fenyege­tő sztrájkveszély. Képünkön a városháza dísztermében tegnap megjelent pedagógusok egy csoportja. (Fotó: Gaál Béla) az oktatási bizottság elnöke el­mondta: nagyobb differenciálásra nem mert az oktatási bizottság vál­lalkozni, jóllehet néhány intéz­ménynél a 9 százalékos emelés is többet tesz ki, mint máshol a 13 százalék. (Folytatás a 2. oldalon) Márciustól kezdődik a kárpótlás — Márciusban megkezdik az el­ső kárpótlási jegyek átadását tulaj­donosaiknak — tájékoztatta a saj­tó képviselőit Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal elnöke hétfőn. El­mondta: mintegy 830 ezer ember adott be kárpótlási kérelmet a hi­vatalba, a bejelentett igények többsége — majd 3 millió — ter­mőföldre irányul. Ház után 210 ezer, vállalkozás elvétele miatt 77 ezer kérelem érkezett. A kárpótlási jegy magántulajdo­nossá válásra ad lehetőséget. Az Országos Kárrendezési Hivatal a közeljövőben egy oktató filmet ké­szíttet, amelyből a kárpótlásban érintettek megismerkedhetnek az árverések legfontosabb szabályai­val. A hivatal vezetője szerint el­képzelhető, hogy néhány helyen már a nyáron megtartják az első föld-árveréseket. Az árverések na­gyobb részét várhatóan az ősszel rendezik. A magyarországi németek kárpótlásáról A Magyarországi Németek Szö­vetségének ügyvezető elnöke, Hambuch Géza nyílt levélben for­dult a földművelésügyi és az igaz­ságügyi miniszterhez. A levélben megfogalmazza azokat az aggo­dalmakat, amelyek a megyében élő német nemzetiségieket is foglal­koztatják. Idézzük: A vagyoni kárpótlás ügyében egyre több magyarországi német fordul segítségért szövetségünk­höz. Kifejezik aggodalmukat, hogy a tulajdonra vonatkozó második kárpótlási törvény késedelmes megalkotása, illetve a kárrendezési hivatalok az első kárpótlási tör­vény végrehajtásával kapcsolatos intézkedései következtében igen hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Sokan attól félnek, mire a máso­dik törvény megjelenik, településük határában már nem marad elég, il­letve azonos értékű föld jogos igé­nyük kielégítésére. Ez ellentétes lenne a törvény szellemével és sérte­né az érintettek esély- és jogegyen­lőségét. Régi adósságok törlesztése A napokban megszületett a har­madik semmisségi törvény, amely arról intézkedik, hogy az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt hozott ítéleteket semmissé kell nyilvánítani. Ezt megelőzően azonban két hasonló jogszabályt alkotott a magyar parlament. Az első az 1956. október 23. és 1963. április 4. közötti, a második pedig az 1945 és azt 1963 közötti tör­vénysértő elítéléseket nyilvánítja semmissé. Kikre vonatkoznak ezek a jogszabályok, hol és mi­kor lehet kérni a semmissé nyil­vánításról szóló igazolást s azzal hová fordulhatnak az érintettek, s van-e határideje a kérelem be­nyújtásának? Ezekről a kérdé­sekről lapunk 3. oldalán olvas­hatnak. Az Országgyűlés megadja elő­zetes hozzájárulását ahhoz, hogy az ENSZ békenfenntartó erőinek egységei mindenoldalú biztosítás mellett átvonulhassa­nak Magyarországon. Ezt a ha­tározattervezetet szövegezte meg a Parlament külügyi és honvé­delmi bizottsága a tegnap dél­után megtartott együttes ülésén. A tervezet értelmében az Or­szággyűlés felhatalmazza a kor­mányt, hogy az átvonuló béke- fenntartókat a nemzetközi jog által szokásosan nyújtott men­tességekben részesítse. A tervezet egy korábbi válto­zata az átmeneti állomásoztatást is tartalmazta volna, ám ezt a kifejezést „rossz csengése” miatt elvetették. KARABAHBAN TÁRGYALNAK Csapatkivonások — deszantos védelemmel Légi deszantosok az örmény határon. (Fotó: AN) H étfőre virradóra a volt szov­jet hadsereg egyik légi de- szant alakulata foglalt állásokat Hankendi (Sztyepanakert) kör­zetében. Az egység, amely nyolc katonai helikopter fedélzetén ér­kezett rendeltetési helyére, a 366. számú gépesített lövészez­red kivonását hivatott fedezni. A kivonással összefüggő kérdé­sekről, az esetleges összetűzések megelőzéséről tárgyalt karabahi örmény vezetőkkel hétfőn Jurij Grekov vezérőrnagy, a Kauká­zuson túli katonai körzet pa­rancsnoka. ÖRMÉNY—AZERI HARCOK Földig rombolják Susát is ? Az örmény ellenállók hétfőre virradóra rakétatámadást intéztek az azerbajdzsánok lakta karabahi város, Susa ellen. A bakui közlés jelentős károkról számolt be, ál­dozatokról azonban nem tett em­lítést. A várost az utóbbi napok­ban ért támadások arra engednek következtetni, hogy örmény rész­ről Susával szemben ugyanazt a taktikát követik, mint azerbaj­dzsán oldalról az örmények lakta Hankendi (Sztyepanakert) ellen: porig rombolni a várost és fizikai­lag megtörni az ellenállást. Az államközösségi haderők egyik szóvivője hétfőn Moszkvában megerősítette, hogy a karabahi székvárosban állomásozó gépesí­tett lövészezredet a Kaukázuson túli katonai körzet egy másik tér­ségébe vezénylik át. A SZERBEK ELBARIKÁDOZTÁK MAGUKAT? Szarajevóban megbénult az élet Bosznia-Hercegovina fővárosá­ban vasárnap lezárult a köztársaság függetlenségéről tartott népszava­zás. Hétfő reggel óta úttorlaszok zárják el a fővárosából kivezető ösz- szes útvonalat. Az AFP tudósítója szerint éjfélre a nagyrészt szerbek lakta újváros körül emeltek bariká­dokat. A boszniai főváros utcái ki­haltak, a városi közlekedés teljesen megbénult. A rádió felhívásokat su­gároz, amelyben arra kérik az eltor­laszolt városrészek lakóit, hogy ne menjenek dolgozni és gyermekeiket ne küldjék iskolába. Szarajevóban hétfőre virradóra hárman életüket vesztették a lövöldözések következ­tében, s heten megsebesültek — kö­zölte a városi klinika. Sokan most azért vannak életveszélyben, mert a barikádok és a közlekedési bojkott miatt nem tudnak eljutni a kórház­hoz, jóllehet sürgős kezelésre szorul­nának. EGY ÓRA: ÖT BALESET Koccanás minden kilométerkőnél... A tegnap reggeli köd megint alapo­san próbára tette a gépko­csivezetőket. A próba megle­hetősen sokak­nak sikerült rosszul. Az E75-ÖS út Kecs­kemét és Kis­kunfélegyháza közötti szaka­szán legalábbis ezt tapasztalták a rendőrségi helyszínelők, akik a 93-as és a 95-ös kilomé­terszelvény kö­zött megállás nélkül dolgoz­tak a kisebb- nagyobb koc­canások, ka­rambolok fel­számolásán. Ezen az útsza­kaszon egy órán belül öt balesetnél kel­lett intézkedni­ük. ( Folytatás a 2. oldalon) • Köd az utakon, figyelmetlen vezetők a gépkocsik­ban ... (W alter Péter felvétele) Sepsey Tamás kijelentette: a hi­vatal saját hatáskörében olyan el­lenőrzési eljárásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé tették — érdemi elbírálás nélkül is — az alaptalan igények kiszűrését. Hangsúlyozta: országszerte alakulnak az érdeke­gyeztető fórumok, amelyek segítik és ellnőrzik a szövetkezetek földki­jelölési munkáját. Ezeknek a fóru­moknak a felelőssége óriási, hiszen most dől el, mely földterületek ke­rülnek magántulajdonba. KÖRÜLTEKINTŐ FOGALMAZÁS Az Országgyűlés előzetes hozzájárulása az ENSZ-egységek átvonulásához

Next

/
Thumbnails
Contents