Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
Tass • Szalkszentmárton • Dunavecse • Apostag *9 Dunaegyháza • Solt • Újsolt • Fülöpszállás # Szabadszállás # Kunpeszér • Kunadacs Kunszentmíklós és vidéke TAVASZ A FELSŐ-KISKUNSÁGBAN NINCS ANNYI FÖLD, AMENNYI KELLENE? A remény emberei • Reggeli itatás a peszéri Öttömösy-kúriánál. Kancsár Péter visszakapta a birtokát, állatokat szeretne venni. „Úgy szép a tanya, ha sok a jószág” — mondja. • Gyökeres József tassi gazda: mi a kommunizmus idején is megéltünk, mert éjjel-nappal dolgoztunk a fóliaházban. A felgyülemlett értékes termelési és piaci tapasztalat előnyt jelent a most startolókkal szemben. A tandíjat mindenkinek meg kell fizetni... • A Sípos család kiszórja a trágyát. Kell a tápanyag a magágyba. Manapság a határt járva: reménykedő, tervező gazdákkal találkozhatunk. Idősek és fiatalok végre lehetőséget kaptak a sorstól, hogy megmutassák, mit tudnak. Nehéz leckét adott az élet. Aki visszakérte az ősi birtokot, aki harcba szállt a kárpótlásért, nem kaphatja ingyen a sikert. A kommunizmus nem adott gazdagságot a tsz-ek robotosainak. Jól csak a főnökök járhattak. Úgyhogy nehéz munka kell, hogy megerősödhessen a gazdaság, hogy jusson pénz villanymotorra, szivattyúra, öntözőberendezésre, erőgépekre, állatok vásárlására. F. P. J. Társadalombiztosítási fiók Kunszentmiklóson? Tizenegy gazda akar kiválni az Egyetértés Téeszből A földkérdés Kunszentmiklóson is bizonytalanná teszi az embereket. Igaz, a vagyonnevesítésen már túl van a termelőszövetkezet. A közgyűlés határozatának megfelelően a közösben eltöltött évek alapján osztották szét az értékeket, részjegyét már mindenki meg is kapta. Gond azonban maradt még így is elég. Komáromi István tsz-elnök sorolja a legégetőbbeket. — Nálunk a város területének legnagyobb része a tsz kezelésében volt, mintegy 117 ezer aranykorona értékben. Ez ma letakarja a tagi részarányt, a kárpótlást, a tagsági 30 és az alkalmazotti 20 aranykoronás járandóságok összegét. Ám mindezeken felül még itt van a Kiskunsági Nemzeti Park a maga 24 ezer aranykoronás igényével! így állt elő az a lehetetlen helyzet, hogy a rendelkezésre álló 117 ezer aranykoronával szemben mintegy 136 ezerre van igény.'Vagyis nincs annyi föld Kunszentmiklóson, mint amennyi kellenne! Ilyenkor a törvény szerint a tagsági részt érintetlenül hagyva mindenkinek arányosan csökkenteni kell az igényeit. Tehát nem adunk annak, akinek eddig sem volt földje, netán a kárpótlás mértékét csökkentjük ... Nem kell ecsetelnem, hogy mit fognak szólni az érintettek, ugye? De újabb gondot jelent a bevitt vagyonállatok, gépek stb. — kérdése. Szövetkezetünkben ugyanis egy darab papír sincs arról, hogy ki mit hozott belépésekor. Mivel ilyen esetben elég a két tanúval aláírt nyilatkozat, attól félek, nem lesz annyi vagyona a tsz-nek, mint amennyit ilyen címen majd visszaigényelnek. — A jövőről milyen elképzeléseik vannak az embereknek? — A közgyűlési meghívóval mindenkinek kiküldtünk egy kérdőívet is, amelyben erre kértünk választ. Az ívek kétharmad része visszajött, s ezeknek a 95 százaléka a szövetkezet továbbélése mellett foglalt állást. Magángazdaként tizenegy tag akar kiválni, egy kisszövetkezetet szeretne alakítani, s talán háromnégy ember kívánná jogutód nélkül megszüntetni a tsz-t, s a vagyont mindenkinek kiadni. Úgy vélem, ez azért mond valamit. Jakab László POSTALÁDÁNKBÓL Kik nyilatkoznak a szociális ellátásról ? A Kunszentmiklós és vidéke február 16-ai számában érdekes írást olvashattunk a „rettentően pazarló és költekező” szociális költségvetésről. Nem tagadom: igen sok értékes gondolatot ismerhettünk meg. Például azt, hogy egy ilyen szociálpolitikai rendszer, mint a miénk, egy fejlett kapitalista országot is tönkretenne. Érthetjük ezt úgy is: ha valaki nem vigyáz, biztos, hogy kap valamilyen kiérdemelt vagy érdemtelen segélyt a kunszent- miklósi önkormányzattól. Áz interjú szépséghibája az volt — amit a Kunszentmik- lóstól távol élők nem tudhattak , hogy a lap hasábján, városunk két legjobban felkészült és legjobban kereső orvosa kritizálta a szegényeket és az elesetteket túlontúl dotáló rendszert. Dr. Molnár Árpád képviselő úr évtizedek óta a város megbecsült körzeti főorvosa, Jakab úr, újságíró, a vidék legnevesebb fogásza. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy nem láthatják A napokban mutatkozott be a kun- szentmiklósi Baksay Sándor Gimnáziumban az iskola új igazgatója: dr. Mik- lóssy János irodalomtörténész. A református gimnázium vezetője_ősi kunszent- miklósi család gyermeke. Édesapja is az öreg iskola vezető tanára volt; gimnáziuigazt JÓI, hogy mi a gond. Milyen élete van egy segélyekért rohangáló munkanélkülinek? (Kunszentmiklóson több mint ezren kapnak a munkaügyi hivatal „busás” segélyeiből.) Bántó volt ez a cikk, mert nmünk a legtöbb bajbajutott cigány származású. Alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű, szegény. Testvéreim többségének nincs munkahelye. Nem tekintik őket mindenütt embernek. Ha valahol elbocsátás van, a cigányoktól búcsúznak először. Ha betegek, segélypénz vagy munkabér, tesszük az orvosaink zsebébe. Én ezt az életet nem kívánom senkinek. Még azoknak a gazdagoknak sem, akik nem szégyellik sajnálni azt a kis támogatást a sok gyermeket vállaló szegény sorsú családoktól. Kérem levelem mielőbbi és teljes megjelentetését! Tisztelettel: Kolompár (Ladi) Mihály Kunszentmiklós—Budapest mi tanulmányait Miklóssy János is a Baksay-gimnáziumban végezte. Az igazgató eddig a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője, jeles kutatója volt. Küldetésnek tekinti, hogy visszaköltözik szeretett városába, és segít átszervezni a visszakapott jeles iskolát. Híre ment nemrégiben, hogy a kunszentmiklósi polgármester tárgyalásokat folytat egy helybeli társadalombiztosítási kirendeltség létesítéséről. Mások viszont tudni vélik, hogy a fiók Szabadszálláson nyílik meg. Mi az igazság? Információért a megyei társadalombiz- tositási igazgatósághoz fordultunk. — Valóban gondoltunk arra, hogy fiókokat létesítünk a megye 10-12 településén — mondta dr. Fekete János igazgatóhelyettes. — Azzal a céllal, hogy közelebb kerüljünk a lakossághoz és emeljük szolgáltatásaink színvonalát. • Tóth Sándor: Végre megjelenhet a szabadszállási monográfia is ... S okan azt állítják, hogy az emberek kiábrándultak, hogy nincs életcélj uk és ezért reménytelen minden közösségteremtő kísérlet ... — mondja Tóth Sándor hely- történész, a Szabadszállás monog— Mindez: múltidőben? — Nem, továbbra is a terveink között szerepel a decentralizálás, csupán csak az történt, hogy a Társadalombiztosítási Főigazgatóság most még nem adott engedélyt a megvalósításra. — Milyen indokkal? — Mint köztudott, külön válik az egészségügyi biztosítás és a nyugdíjbiztosítás. A főigazgatóságon úgy vélik, hogy az általunk elképzelt szervezeti változtatással célszerű megvárni, mig az új társadalombiztosítási rendszer kialakul. ráfia szerzője, a helyi Petőfi Baráti Kör vezetője. — Én azt vallom: ahhoz, hogy egy község közösséggé váljon, elengedhetetlenül fontos, hogy a lakosság megismerhesse a szőkébb pátria történetét. Önként vállalt szolgálatom, hogy minden Szabadszállással kapcsolatos emléket, dokumentumot, vallomást ösz- szegyűjtök. Kutatom a forrásokat, rendezem az adatokat. Most a Lakitelek Alapítvány jóvoltából végre meg is jelentethetem helytörténeti monográfiámat. Régi, nagy vágyam teljesülhet így, máshonnét szerzett pénzen. A helyi források gyengébben buzognak. Sajnos még most sincs helytörténeti múzeumunk. Húszéves téma ez. A Petőfi Népe az elmúlt évtizedben esztendőnként közre adta dr. Bak István (tanácselnök, majd polgármester) úr ígéretét arról, hogy „hamarosan” valóban megnyílhat a szabadszállási Petőfi- kiállítás, a szülőfalu kései tisztelgése a magyar szabadság géniusza előtt. — Eszerint az idén aligha kerül sor a fiókok megnyitására. — Kétségtelenül nagyobb a valószínűsége annak, hogy 1993-ban valósulnak meg. — S akkor majd hol? — Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Halas, Szabadszállás került egyebek között eddig szóba. — Ebben a régióban tehát nem Kunszentmiklós a várományos? — Még semmi sincs eldöntve. Szabadszállás fekvése viszont kedvezőbb, és az ottani vezetés hamarabb kereste az együttműködés lehetőségét az igazgatósággal. Sitkéi Béla Lett volna helyünk sokfelé: a rangos öreg papiak, a községi könyvtár, a régi posta. Legutóbb az 1781-ben épült egykori kvártélyházat ígérték nekünk—de az értékes relikviáknak ma sincs megfelelő hely ebben a vá- rosnyi településben. A tablók, a képek, a kötetek itt porosodnak a padlásomon. Jól tudom: fontos a termelés, a gazdaság. Azt is elfogadom, hogy ennek a sokáig elfeledett felsőkiskunsági településnek rengeteg pótolnivalója van. Telefonközpont, út- és járda-, valamint buszmegálló-építesre is kell a forint. De a múltunkról, elődeinkről sem szabadna elfeledkeznünk. Petőfi pedig a mi büszkeségünk kell, hogy legyen. Március 15-ére, az idén végre szépen rendbe tesszük majd a szülőház helyén 1948-ban fölavatott emlékhelyet. Ez a kert mutatja meg az országúton járóknak: milyen lokálpatrióták vagyunk mi szabadszállásiak. Lejegyezte: Farkas P. József Mi lesz veled, apostagi zsinagóga • A zsinagóga Apostag büszkesége. Az apostagiak nagyon büszkék a szépen felújított zsidó imaházukra, de azt sosem tagadják, hogy nehezen tudják kifizetni az intézmény — idegenforgalmi látványosság — számláit. Régóta ismert probléma ez a Duna melléki településen. A község vezetői keresik a megoldást. A napokban történt megbeszélés alapján úgy tűnik, hogy a megyei önkormányzat átveszi a nagyon szépen rendbe hozott épületet. Fizeti a fenntartás, a működtetés költségeit, de a használatért nem fognak pénzt kérni az apostagiaktól. Vannak áldozatos emberek Száznyolc donor jelent meg hétfőn a szabadszállási véradáson. A lelkes csoportban ott voltak a község vezetői is. A véradónap végén elhangzott: vannak még áldozatos emberek; ma már a cégek nem kínálnak a nemes szolgálatért szabadnapot, ennek ellenére nem csökkent (lényegesen) a véradók száma Szabadszálláson. Tanyai szentmise Vasárnap 11 órától ismét lesz szentmise a balázspusztai iskolánál. A szertartás végén elmondják majd az engesztelő imát a Kiskunság legnépesebb tanyaközpontjában, az elmúlt hónapokban elhunyt öregekért. Az egyház kéri a pusztán élő katolikusokat, hogy akik nagybetegekről tudnak, jelezzék azt a szentmise után. A szertartást végző pap meglátogatja otthonukban a betegeket. Bízzunk a jövőben! „Van remény, bízzunk a jövőben!” — így foglalhatnánk össze dr. Pálos Miklós szabadszállási előadásának a lényegét. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szombaton járt a felső-kiskunsági községben. A politikai fórumon szó volt a kárpótlásról, a Zétényi —Takács féle törvényről és a következő választások előkészületeiről. Századik születésnap Bensőséges ünnepség volt a riii- nap a kunszentmiklósi szociális otthonban. Bórák Ákos kunszentmiklósi és Fekete József újsolti polgármester köszöntötte az intézmény legidősebb lakóját: Péter Gábort, századik születésnapján. A korábban Újsolton élő idős otthonlakót Göncz Árpád köztársasági elnök is üdvözölte egy megható levélben. A meleg hangulatú találkozón a helyi általános és zeneiskola növendékei is közreműködtek. Űj OTP-fiókvezető Dunavecsén Márciustól új vezetője van a du- navecseí OTP-nek: Halászná Kovács Éva nyerte el a pénzintézet pályázatát. Á fiatal közgazdász korábban már dolgozott az OTP-nél, a vecsei fiók belső ellenőre volt. Koníitex BT. Miklóson Április l-jélől új formában működik a kunszentmiklósi Temaforg Gyár konfekció üzemrésze. A részleg Konfitex BT. néven önállósul, a vállalkozás vezetője két régi dolgozó: Bábel Pálné es Jóború Mátyás lesz. Az átalakulástól a költségek jelentős csökkenését várják, mert az üzemrész termékei egy idő óta magas áruk miatt eladhatatlanok. Duna melléki vadászok A napokban tartotta közgyűlését a aunavccsci vadásztársaság. Az ülésen elhangzott: A Duna melléki vadászterületeken erősen megfogyott az apróvad. A korszerű es eredményes vadgazdálkodáshoz szükséges anyagiak hiányoznak. A monokultúrás mezőgazdálkodás miatt rossz az ártéri, síksági rétek vadeltartó képessége. A társaság vezetősége azt reméli, hogy az új földosztás, a kolhozok átalakulása után a magángazdaságok változatos, kisebb parcelláin megfelelő élőhelyek alakulhatnak ki. A dunavecsci, az apostagi és a dunaegyházi csoportok vadászházait a falusi turizmus mozgalom szervezésében szeretnék hasznosítani. A vadföldjeiket kiadják bér- művelésre. Az utóbbi időben egyre fogyatkozó fácántőrzsállomanyt tenyésztéssel szeretnék gyarapítani. összeállította: Farkas P. József Walter Péter felvételei ■■HNWHtfft :,h|4:i <*' ÍHl l| Mit gondol a helytörténész? Új igazgató a Baksay élén
