Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

2. oldal. 1992. február 10. KÉRDŐJELEK Ezred­fordulón? Legfeljebb az évezred végén csatlakozhat a három kelet­európai ország — Magyaror­szág, Lengyelország és Cseh­szlovákia — az Európai Közös­séghez, jegyezte meg egy parla­menti beszédében Douglas Hurd brit külügyminiszter. Kijelenté­sének az ad különös jelentősé­get, hogy a Közös Piac soros elnöki tisztségét az év második felében éppen Nagy-Britannia tölti be. Hogy miért kell várnia az említett három kis országnak a csatlakozással éveken keresz­tül? Ennek már nem annyira politikai, mint inkább gazdasági okai vannak. A nyugat-európai államok egyesülési folyamata még nem zárult le, hisz a közös­ség pénzügyi reformja még hát­ravan, s az egységes piac kiala­kítása sem zárult le. Ha a jelen­legi tagországok mindenben megegyeztek, úgy az évtized kö­zepén elképzelhető, hogy három kis nemzet csatlakozhat a kö­zösséghez. Ezek azonban nem az egykori szocialista országok lesznek, hanem Ausztria, Svéd­ország és Finnország. Néhány évig azonban nekik is várniuk kell, habár fejlettségüket tekint­ve elérik a közös piaci átlagot, sőt, meg is huladjákStémely me­diterrán tagállam színvonalát. S miután az említett országok megtalálták helyüket a közössé­gen belül, kerülhet sor csak a visegrádi hármak felvételére. Addig azonban ezeknek a né­peknek végig kelt küzdeniük a gazdasági és társadalmi rend­szerváltás nehézségektől sem mentes korszakát. S a feltételek ? Ki kell alakíta­niuk a piacgazdaságukat, a pol­gári demokrácia normáinak megfelelően kell felépíteniük társadalmukat. Minderre csak nyolc évünk marad... B. Zs. Kiszámítható lépések? Az agrárpiaci rendtartás törvényter­vezetéről amelyet szintén elfogadott és hamarosan az Országgyűlés elé ter­jeszt a kabinet — Botos Karoly, a Föld­művelésügyi Minisztérium főosztályve­zetője mondta: A tervezett keretjogszabály leglé­nyegesebb eleme az, hogy törvényes ala­pokon szabályozza az állam szerepét a piac mechanizmusában, s így kiszámít­hatóvá teszi az állam lépéseit. Másfelől elősegíti a piacgazdaság felé közeledést és az Európai Közösséghez való integrá­lódást. A tervezett rendtartási intéz­ményrendszer kétszintű: abban egyfelől a földművelésügyi miniszter és a munká­ját segítő tárcaközi bizottság, másrészt a termek tanácsok működnének változat­lan, ám rendszerbe foglalt eszköztárral. Riasztóval, vagy anélkül A korszerű riasztókészülékek felsze­relését nem mindegyik biztosító követeli meg azoktól az ügyfelektől, akik cascót szándékoznak kötni. Az Állami Biztosító február l-jétől te­kintet nélkül a gépjármű származására, korára, minden esetben ragaszkodik a riasztó felszereléséhez a casco megköté­sekor. Tapasztalataik szerint ugyanis legalább annyi Trabantot, Daciát és egyéb keleti kocsit lopnak cl, mint a drá­gább nyugati típusúakat. Ez az intézke­dés egyclórc csak a budapesti autósokra vonatkozik, de a biztosító úgy véli, ké­sőbb valószínűleg országszerte kényte­len lesz előírni a riasztók beszerelését. A Hungária Biztositóná) elmondták: az alapcascót, amely lopás-, tűz- és ele­mi károkra vonatkozik, bizonyos nyu­gati típusoknál szintén csak akkor lehet megkötni, ha az autóba riasztót szerel­tek. A biztosító gyártmány szerint 5 ka­tegóriába sorolja az autókat, s az 5 kö­zül a 4-es és 5-ös kategóriába tartozók­nál kötelező a riasztó. A 4-es kategóriá­ba az Alfa Romeo, az Audi, a Lancia, a Mazda és a Volvo tartozik, míg az ötösbe általában az amerikai kocsik, va­lamint a legértékesebb fajták, például a BMW-k és a Mercedesek. A Providencia Biztosító jelenleg vala­mennyi nyugati kocsira csak úgy köt biztosítást, ha beszerelték már a riasztó­berendezést. Ennek ellenére azt tervezik, hogy a rövidesen bevezetésre kerülő új casco díját a nyugati kocsiknál maga­sabb értékben fogják megállapítani, mint a keletieknél. A megkérdezett biztosítók közül a Co- loniánál egyelőre semmiféle riasztóberen­dezéshez nem kötik a cascót, az is igaz viszont, hogy 6 évesnél öregebb kocsikra nemigen kötik meg a biztosítást. (MTI) PETŐFINEK KRITIKUS ÉVEK Az új adótörvények és a magánkisipar Jogos a kisiparosok igénye: a jelenleginél egyszerűbb, stabilabb, alacsonyabb terhekkel és folyama­tos tehercsökkenéssel járó adó­rendszerre van szükségük — mondta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere az Ipartestületek Országos Szövet­ségének elnökségi ülésén. Felszólalásában Kádár Béla el­mondta: ha a nemzetgazdaság di­namikus jövedelemtermelése meg­indul, a jövedelemnövekedéssel párhuzamosan létrejöhet az állam- háztartási reform, és ennek ered­ményeként csökkenhetnek az adó­terhek. 1992-ben azonban ez még nem lehetséges. A kormány segíte­ni próbál a kisiparosoknak, hogy átvészelhessék a kritikus évet, ugyanakkor törekvéséhez igényli a kisiparosok támogatását is. Az Iposz vezetői testületé a mi­niszteri optimizmussal szemben úgy véli, hogy a kritizált adótörvé­nyek diszkriminatív módon szorít­ják háttérbe a magánkisipart, egé­szen az ellehetetlenülésig fokozva terheiket. Az Iposz kifogásolja, hogy megszűntek a magántőke vállalkozásindítási kedvezményei, a műszaki fejlesztést ösztönző adó- technikai elemek, valamint az adó­mentes jövedelem tartalékolásá­nak lehetősége. A szervezet ezért úgy ítéli meg, hogy a kormány rö­vid távú, egyensúlycentrikus, rest­riktiv gazdaságpolitikát folytat, és ennek során lemondani látszik a hazai magántőke és a magánkis­ipar részvételéről a szerkezetvál­tásban, a privatizációban és a gaz­dasági kibontakozásban. Az Iposz ennek értelmében kez­deményezni fogja, hogy a kor­mány tűzze napirendre a közgaz­dasági rendszer teljes átvilágítását — bevonva ebbe a munkába az érdekképviseleteket —, és a szük­séges korrekciókat hajtsa végre. A kisvállalkozói szférában pénz­ügyi, szabályozási és adótechnikai eszközökkel kell segíteni a vállal­kozásalapítást, a műszaki fejlő­dést, a piacra jutást, tőkefelhalmo­zást, befektetést és a privatizációs kezdeményezéseket — fogalmazza meg a szervezet. A VÁLLALKOZÓI MEZŐGAZDASÁG MEGTEREMTÉSÉÉRT Gazdakörök országos konferenciája A jelenlegi 207 gazdakörre igen nagy szerep hárul, hogy a tulajdonvi­szonyok rendezése után megterem­tődjön a vállalkozói mezőgazdaság. Ehhez persze magasan képzett, in- novatívésa világban iselismert szak­emberek szükségesek, no meg tőke: hozzáférhető hitelek, korszerű tech­nológia és biztonságos piac. Mindez a gazdakörök hatodik országos ta­lálkozóján hangzott el. A falu ma is magára hagyatott, az ott élő mezőgazdászok és kister­melők kiszolgáltatottak, tehát lét- fontosságú, hogy a gazdakörök to­vább éljék történelmüket — hang­súlyozta Für Lajos, miniszter a ta­nácskozás fővédnöke, aki a kor­mány képviseletében tartotta meg nyitó előadását. Az agrártörténész hozzátette, hogy a falun élők hely­zete mit sem változott az évszázad­dal ezelőttihez képest. A gazdakö­rök most is képesek lesznek arra, hogy védelmezzék és érvényre jut­tassák a kistermelők érdekeit. De ma sem lehet korszerű, tudomá­nyos ismeretek nélkül olyan ered­ményeket produkálni, amelyekkel a magánvállalkozók is bekapcso­lódhatnának a világpiaci verseny­szereméin, ha a szerb kormány belátná, hogy a kisebbségeknek nem létezik két fajtája, s nincs kétfajta megoldás helyzetük rendezésére — szögezte le a belgrádi Borbában szombaton megjelent duplaoldalas interjújában Göncz Árpád, rámutat­va arra, hogy azt kívánja a szerbiai magyaroknak, amit a horvátországi szerbek maguknak óhajtanak. A „Nincs kétfajta kisebbség” című inteijúban a köztársasági elnök rész­letesen ismertette a magyarországi változásokat, kiemelve azt, hogy a Közép- és Kelet-Európába áramló tőke hatvan százaléka Magyaror­szágra érkezett, hogy a szovjet csa­patok távozása után Magyarország szuverén és teljesen független állam­má vált. Göncz Árpád rámutatott, hogy Szerbia közvetlen szomszédunk, s a vele folytatott gazdasági együttmű­ködés kiemelkedően fontos, s azt to­vább akarjuk fejleszteni. (Folytatás az I. oldalról) A tanácskozás során egyházpo­litikai állásfoglalást is kidolgoztak Pécsett a résztvevők. Az erről tar­tott vasárnapi sajtótájékoztatón hangoztatták: egyházpolitika meg­fogalmazása újdonság a Fidesz életében, s célja, hogy a vallásról eltérően gondolkodók számára cselekvési alternatívát kínáljon. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a párt szerint egyházak nélkül nincs mo­dern Magyarország, mert szükség van olyan közösségekre, amelyek tükröt tartanak a társadalmi válto­zásoknak, jelzik a feszültségeket, és felemelik szavukat a kárvallot­takért, a faji és vallási ellenség­képek megszüntetéseiért. A kongresszuson a kisebbségi ügyekkel foglalkozó szekció meg­állapította: a nemzeti és etnikai ki­sebbségek léte a modern államok be. A kistermelők ezeknek az isme­reteknek az elsajátításában is tá­maszkodhatnak a gazdakörökre. Ugyanis a tapasztalatok szerint ma rengetegen kezdenek mezőgaz­dasági vállalkozásokba a legalap­vetőbb ismeretek nélkül. Harmad­részt ezek a körök adhatnak fóru­mot a falut és az országot a jelenle­gi apátiából kivezető eszmecseré­hez, politizáláshoz. A gazdakörök minden bizony­nyal remekül együtt tudnak majd működni az átalakuló szövetkeze­tekkel. Az egyik felszólaló, egy so­mogyi példát említve, utalt arra, hogy már eddig is több helyütt kö­töttek efféle szerződést, kivált az értékesítés terén. A szakképzésre a Pannon Egye­temnek kitűnő receptje van: az álta­luk kezdeményezett vállalkozói akadémia, a gazdakörökön belüli ezüstkalászos gazdatanfolyamok. Az érettségizett fiatal vállalkozókat a diplomát adó akadémiára várják. A legtöbb hozzászóló a tőkehi­ányra panaszkodott. Sokan felve­tették, hogy hiába a visszakapott föld, ha a gazdák képtelenek lesz­nek gépekhez jutni. Ä jelenlegi hi­Az interjú második részében Göncz Árpád a jugoszláviai válsá­got érintő kérdésekre válaszolt. A Borba a válaszok közül kiemelte, hogy a válság megoldásának kulcsa a jugoszlávok kezében van. Szemé­lyesen azt kívánom — mondotta az elnök —, hogy egy ilyen rendezésnek ne legyenek se győztesei, se vesztesei, ami sokoldalú kompromisszumot tesz szükségessé. A most széteső ál­lam gazdaságilag nagyon összetett, a kölcsönös érdekek nagyon erősek, s a gazdasági nehézségek és a nem­zetközi kötelezettségek elől egyetlen köztársaság sem tud menekülni — fejtette ki a köztársasági elnök. Göncz Árpád részletesen szólt a ki­sebbségi kérdésről, amelynek megol­dása — mint rámutatott — sajátos „lakmuszpapír” lehet a jugoszláviai válságátfogó rendezésében. Érdekel­tek vagyunk abban — szögezte le —, hogy a magyar kisebbség megkapjon minden olyan kisebbségi jogot, ame­természetes adottsága, s az állam kötelessége az aktív kisebbségvé­delem. A Fidesz hatpárti tárgyalá­sokat javasol a magyar külpolitika közép- és kelet-európai nemzetségi és kisebbségi koncepciójának kon­szenzusos kialakítására. A rendezvény végén új veze­tőséget választottak a küldöttek. A tizenhárom tagú országos vá­lasztmány újjáválasztott korábbi tagjai a kapott szavazatok szá­mának sorrendjében: Fodor Gá­bor, Orbán Viktor, Tirts Ta­más, Medgyesi Balázs, Németh Zsolt és Módos Márton. Az új választmányi tagok: Áder János, Kövér László, Rockenbauer Zoltán, *Selmeczi Gabriella, Glattfelder Béla, Nagy Gábor Tamás és Baráth Gergely. A testület póttagja lett Trombi­tás Zoltán és Vas József. telfeltételeket vagy nem tudják tel­jesíteni, vagy pedig a nehézkesen megszerezhető vállalkozási kölcsö­nök veszik el a gazdák kedvét. Ta­más Károly, a Pate főigazgatója mindehhez hozzátette, hogy az ag­rárszféra preferált kamatú, cél­irányzott finanszírozásának a mai­nál jóval nagyobb szerepet kellene kapnia. Kezdeményezte egy gaz­dabank létrehozását. Sárossy László, az FM politikai államtitkára reméli, hogy rövidesen a földnek igenis lesz piaci értéke, és ezt jelzálogként is figyelembe veszik majd a pénzintézetek. Márpedig így könnyebben juthatnak hitelekhez a gazdák. Egy másik lehetőség a reor­ganizációs alap, amelyre 2 milliárd forintot különített el a költségvetés. Ezt azok vehetik majd igénybe, akik most az átalakítás után fognak me­zőgazdasági vállalkozásba. Az így kapott kamatainak 75 százalékát a költségvetés átvállalja. A hozzájutás feltételeiről két héten belül várható részletes tájékoztató — ígérte az ál­lamtitkár. A tanácskozás résztvevői úgy vélték, hogy még mindig nagy a tájékozatlanság a szövetkezeti átala­kítással kapcsolatban. lyet a térség többi nemzeti kisebbsége élvez, legyenek ugyanolyan jogai, minta horvátországi szerb kisebbség­nek, a szerbiai horvát kisebbségnek. Az elnök kifejezésre juttatta azon óhaját is, hogy a Vajdasági Magya­rok Demokratikus Közössége mind­ebben legyen stabilizáló tényező. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a magyar kisebbségnek döntő szava le­gyen saját helyzete megoldásában, sorsa irányításában. Arra a közbevetésre válaszul, hogy a jugoszláv terminológia szerint a szerbek és a horvátok J ugoszláviában nem lehetnek nemzeti kisebbségek, csak népek, Göncz Árpád így foglalt állást: „Elfogadom ezt a megfogal­mazást, s akkor így mondanám, hogy amita szerbek Horvátországban ma­guknak kívánnak, azt kívánom én a szerbiai magyaroknak”. Az inteijúban az elnök nyomaté­kosan állást foglalt amellett, hogy bántatlanul hazatérhessenek a me­nekültek, akik közül Magyarorszá­gon jelenleg mintegy hatvanezer tar­tózkodik. Mindenki kap földet Érsekhalmán (Folytatás az I. oldalról) Az önkormányzat pedig nem hagyná magára az értékesítésben járatlan kistermelőket, hanem sa­ját vállalkozásában adná el a la­kosság által előállított javakat. Kezdő lépésként meghívják a kör­nyékbeli, de a távolabbi feldolgo­zóüzemeket, és ajánlatot kérnek, a nagybani, illetve a kiskereskedelmi értékesítésre. Ezt követően minden kisterme­lővel a legapróbb részletekig meg­beszélik, hogy mit és mennyit, ter­mel, milyen feldolgozottsági tok­ban tudja a termékét átadni. Az ön- kormányzati vállalkozás kiküszö­bölné a termelő és a fogyasztó közé ékelődött közvetítők költségét. Az érsekhalmi polgármester ha­tározottan állítja, hogy a faluban senki sem fél a munkától, de a tét­lenségtől és a bizonytalanságtól igen. Ha az önkormányzati vállal­kozás megvalósul, a két utóbbitól bizonyára megszabadulhatnak. G. Z. FONTOS KÍVÁNSÁG Nincs kétfajta kisebbség Európai párttá válik a Fidesz EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Nincs kitörés Lengyelországban A pesszimizmussal párosult realitásérzékéről híres lengyel központi tervhivatal nyilvánosságra hozta az idei évre vonatkozó gazdasági prognózisát. Az intézmény várakozásai szerint 1992-ben az előző évi­hez képest a bruttó lengyel nemzeti össztermék 5, a reálbérek 4 száza­lékkal fognak csökkenni. Ami nőni fog, az az árak (52 százalékkal) és a munkanélküliek száma, akiknek aránya elérheti a foglalkoztatottak 19 százalékát! A szakértők szerint a legoptimálisabb helyzet az lehet, amelyben a nemzeti össztermék és a reálbérek a múlt évi szintet tartják, az infláció csupán 46 százalékot ér el, a munkanélküliség pedig nem haladja meg a foglalkoztatottak 17 százalékát. LSA-kongresszus: nem! Az amerikai kongresszus nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az Egye­sült Államok 12 milliárd dollárt folyósítson a Nemzetközi Valutaalap­nak (IMF), a volt szovjet köztársaságok támogatására — mondta Patrick Leahy szenátor, az amerikai szenátus külfdöldi segélyeket meg­ajánló albizottságának elnöke. Mint a Reuter a Washington Postra hivatkozva jelentette, interjújában Leahy „a segélyezéssel szembeni politikai ellenérzésre” hivatkozva hárította el az összeg megszavazását. A Bush-kormányzat azért kérte az összeget, hogy segítsen a független köztársaságok gazdasági nehézségeinek enyhítéseben. Az Egyesült Ál­lamok és a többi vezető ipari hatalom még 1990-ben megállapodott a.bban, hogy növeli az IMF alaptőkéjét. A határozat szerint az Egyesült Államoknak ehhez 12 milliárd dollárral kellene hozzájárulnia. Az USA foglalkoztatja a szovjet tudósokat Az amerikai kormány és szövetségesei azt tervezik, hogy munkát, békés célú megrendeléseket biztosítanak a volt Szovjetunió kutatói­nak, akik atomfegyverek kifejlesztésén dolgoztak. James Baker amerikai külügyminiszter tárgyal majd jövő héten, moszkvai látogatásán. Borisz Jelcin orosz elnökkel. Acél, hogy nyugati egyetemek, kutatóközpontok révén munkát találjanak a Független Államok Közössége mintegy 2000-3000 élvonalbeli tudósának, akik atomfegyverek tervezésén, korszerűsítésén dolgoznak. Az atomtitkok hordozóit részben meghívnák nyugati munkára, részben a helyszínen: Nyizsnyij Novgorodban és Novoszibirszkben kapnának feladatokat a Független Államok K özössége atomfegyvereinek megsemmisítésében, a nukleáris fűtőanyag békés célokra való alkalmazásában. A célokra Washington már korábban piegszavazott 400 millió dollárt. A külső megrendelések alapján azutan később a kutatóközpontok önfenntar- tóak lehetnek. A szerbek szétverik a VMDK-t A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szombaton köz­zétett állásfoglalásában követelte, hogy a szerbiai hatóságok haladék­talanul engedjék szabadon Csorba Bélát, a VMDK alelnökét, akit a rendőrség pénteken Temerinben, a nyílt utcán vett őrizetbe. A közleményben a VMDK rámutatott, hogy Csorba Béla nem volt hajlandó eleget tenni a katonai behívónak, s az utóbbi hetekben emiatt bújdosásra kényszerült, de nagy erőfeszítések árán ellátta legfontosabb szervezeti teendőit Letartóztatása — hangzik a VMDK közleménye — „része annak a kitervelt hadműveletnek, amellyel a szerb vezetés a VMDK felmorzsolására, ü szervezet vezetőségének elhurcolására tö­rekszik, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az itt élő magyarságot mint számottevő ellenzéki politikai erőt megtörje, megfélemlítse és lefejez­ze". A közleményben a VMDK leszögezte: a szervezet már régóta szálka „az országot szétzüllesztő, idegengyűlölő önkényurak szemé­ben”. Ausztria lemond a semlegességről? Willem van Eíkelen, a Nyugat-európai Unió (NYEU) főtitkára helyeselte a semleges Ausztria döntését, amelynek értelmében a NATO AWACS-rendszerü légtérellenőrző és felderítő repülőgépei használ­hatják a köztársaság légterét — közölte pénteken Alois Mock osztrák külügyminiszter. A bécsi Der Standard szombati számában közzétett interjúban a NYEU főtitkára hangsúlyozta, hoj*y az Osztrák Köztársaság elvi egyetértése „fontos lépés a semlegesség korunk szellemének megfelelő módosulása irányában, az európai szolidaritás új értelmezésében”. Eszerint — véltí a főtitkár — világos, hogy Ausztria többé nem két szembenálló fé| között helyezkedik el —- a semlegesség politikájának „differenciált megközelítésére” van szükség, meg kell fontolni, hogy fontos eleme-e meg ez a politika a biztonság szavatolásának. Az alelnök javaslata: szükségállapot Egy évre gazdasági szükségállapotot kell bevezetni a hatalmi válság és az anarchia líküzdésére és a gazdasági változtatások végrehajtására. Ezt Alekszandi Ruckoj orosz alelnök szorgalmazta a Pravda szombati számában megjelent hosszú cikkében. Az AFP ismertetése szerint az alelnök írásában ismét hevesen bírálta a kormány politikáját, de hangoztatta, hogy nincsenek nézeteltérései Borisz Jelcin énükkel. Alekszandi Ruckoj elítélte az élelmiszerárak emelését, a gyógyszer­hiányt, az adópolitikát és a privatizálási gyakorlatot, és azzal vádolta az orosz kormínyt, hogy nincs átgondolt politikája a reformok végre­hajtására. Egyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell fosz­tani hatalmúitól és felelősségre kell vonni mindazokat, akik megaka­dályozzák a változtatásokat és előmozdítják az anarchikus állapotok fenntartását. Katonai kérdésekre áttérve Ruckoj tábornok megállapította, hogy Oroszországiak és a Független Államok Közösségének a világ töb­bi szuverén á Ja mához hasonlóan — fenn kell tartaniuk a biztonságuk szavatolásához szükséges védelmi szintet. NEBELSPALTER - svájci szatirikus lap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents