Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

Szeretetszolgálati gála A Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat harmadik születésnapja alkal­mából hétfőn este gálaműsort ren­deznek Budapesten, az Erkel Szín­házban. A műsorban Pitti Katalin, Vikidál Gyula és Varga Miklós is fellép, valamint felcsendül a Ma­gyar Mise. Növénybiztosítás A nehéz gazdálkodási feltételek mellett sem csökken a mezőgazda­ságban a termelési biztonság meg­teremtésének igénye. Erre utalt Ba­ján az a tanácskozás, melyet a B. A. G. Kecskeméti Biztosító Tanács­adó és Közvetítő Kft., valamint a Bácskai és Dunamelléki Mezőgaz­dasági Szövetség szervezett. A mintegy húsz zöldségtermelő és öt feldolgozóvállalat szakemberei hallhattak a brókercég tevékenysé­géről. Megismerhették a lehetősé­geket a növénybiztosítást is felvál­laló biztosítótársaságok egymás közötti versenyeztetésében, biztosí­tási bróker közreműködésével. Magyar—üzbég egyezmény Parafálták a Magyarország és Üzbegisztán közötti kétoldalú ke­reskedelmi-gazdasági egyezmény- tervezetet, amely a miniszteri alá­írás után léphet majd életbe. Az egyezmény 1992-re oldalan­ként 100 millió dolláros forgalmat irányoz elő. Magyarország élelmi- szeripari termékeket — gabonát, húst —, könnyűipari alapanyago­kat és félkész termékeket, gyógysze­reket és gyógyászati berendezése­ket, valamint autóbuszt, autóbusz­alkatrészeket szállít Üzbegisztánba. Az ázsiai köztársaság főként ha­gyományos exporttermékével, a gyapottal ellentételezi a szállításo­kat, ezenkivül műtrágyát is felaján­lottak. Román—magyar uráncsempészek A Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság gazdaságvédelmi osztálya sugárzó anyaggal való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt több személy ellen folytat büntető- eljárást. Szilveszterkor a román bűnüldöző szervek jelzésére a béké­si rendőri akció során több Békés megyei illetőségű magyar állampol­gárt vettek őrizetbe, akiknél lefog­laltak mintegy nyolcvan deka­gramm (ötven darab), ólomlemez­be csomagolt, radioaktív sugárzást kibocsátó anyagot, amely csempé­széssel került Romániából hazánk­ba; az országhatár túloldalán, Ro­mániában szintén több uráncsem­pészéssel gyanúsított személyt tart fogva a rendőrség. Történelmi rejtély? Egy szerb történész feltételezése szerint Joszip Broz Tito mérgeztette meg Georgi Dimitrovot 1949-ben. Momcilo Jokic szerb történész er­ről szóló elméletét az Otccsesztven Vesztnik című szófiai napilap is­mertette pénteki számának első ol­dalán. Jokic emlékeztetett rá, hogy Georgi Dimitrov 1949 nyarán kül­döttség élén vonaton tartott Moszkvába Belgrádon keresztül. A jugoszláv főváros pályaudvarán Tito vezetésével fogadást adtak a belgrádi vezetők a bolgár küldött­ség tiszteletére. A rövid kitérő ide­jén Georgi Dimitrov frissítőt és ká­vét ivott, s Jokic szerint ekkor ke­rült méreg a bolgár vezető szerveze­tébe. A bolgár küldöttséget szállító vonat néhány órával a belgrádi pi­henő után már román területen járt, amikor Georgi Dimitrov hirte­len rosszul lett, és eszméletét veszt­ve zuhant vagonjának padlójára. A szerb történész szerint Tito tekin­télyes ellenfelet látott Georgi Di- mitrovban, aki akár várományosa is lehetett volna a jugoszláv vezető által megálmodott balkáni konfö­deráció elnöki tisztének. Családi koccanás A kár a családban maradt, azon­ban a férj jogosítványa így is a rendőrségre vándorolt egy időre. Ez a rövid mérlege annak a ritka közlekedési balesetnek, amely a né­metországi Konstanzban történt. Egy helyi lakos alaposan felöntött a garatra és — amint a későbbi vizsgálat megállapította -1,52 ez­relék alkohollal a vérében vígan ko- csikázni indult. Már hazafelé tar­tott, amikor egyszer csak áttért a szomszédos sávba és frontálisan üt­között a szembejövő autóval, ame­lyet — micsoda véletlen — a saját felesége vezetett. fi * MEGYEI KÖLTSÉGVETÉS Az igény sok, a pénz kevesebb Bács-Kiskun megyének van költségvetése az 1992-es évre. Ez az első és legfontosabb eredménye a megyei közgyűlés tegnap Kecs­keméten tartott ülésének. A vég­eredmény — az, hogy az önkor­mányzati képviselők a hosszú vita után elfogadták az idei gazdálko­dás alapdokumentumát — nem meglepő. Az előzetes tervezetet és az annak nyomán kialakított vég­leges változatot is megtárgyalta a közgyűlés valamennyi munkabi­zottsága, s a módosító javaslato­kat végül a gazdasági bizottság hozta összhangba a pénzügyi lehe­tőségekkel. Ugyanis az előzetes felmérések alapján 400 millió forinttal több volt az igény, mint amire a 3,2 mil­liárd forintos bevétel fedezetet nyújt. A szóba hozott konkrét javasla­tok közül végül kedvező döntés született a fajsziaknak már tavaly odaígért támogatásról, a lajosmi- zsei szociális otthon igényét később áttekintik, a bajai általános iskolai diákotthon tanműhelyének 10 mil­liós fejlesztését a legközelebbi ülé­sen újra tárgyalják. A Bácsalmás —Bajmok közötti határátkelő ügyében meg kell várni a kormány­zati döntést. Végül a költségvetést, egy tartózkodással, elfogadták. (Folytatás a 2. oldalon) JOGSÉRTŐ CSEH ÉS SZLOVÁK LÉPÉSEK Kényszerhelyzetben felmondás? A cseh és szlovák fél utóbbi idő­ben tett egyoldalú és jogsértő lépé­seit, valamint Marian Calfa cseh­szlovák miniszterelnöknek a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer ügy­ben Antall Józsefhez intézett levelé­ben foglaltakat értékelve a kor­mány megállapította: azok az 1977. évi államközi szerződés megsértését jelentik, annak hatályát megkérdő­jelezik, és így a magyar kormányt az államközi szerződés felmondásá­nak kényszerhelyzetébe hozzák. Ezt rögzíti a csütörtöki kormány­ülésen született állásfoglalás. Életképes lesz-e a majsai katolikus iskola? • A kiskunmajsai katolikus iskola aulája. Az épületet az önkormányzat bérli. (Walter Péter felvétele) Tavaly szeptemberben beindult az oktatás a kiskunmajsai katolikus iskolában, ám — hosszú távon — nincsenek biztosítva az intézmény működtetésének anyagi feltételei. Ez akkor vált a helyi közvélemény szélesebb rétegei előtt is világossá, amikor kiderült, hogy az itt tanító pedagógusok — az állami iskolák­ban dolgozó kollégáikkal ellentét­ben — nem kapnak 13. havi fizetést. Az iskolaalapító — és fenntartó — ugyanis a majsai plébánia, amelynek vagyona nincs, pénzügyi lehetőségei rendkívül szerények. S ha az önkormányzat —- az állami költségvetésből származó, egy ta­nulóra eső „fejkvótákon” kívül egyéb — anyagi támogatásban ré­szesíti az intézményt, az a jog betű­je szerint tulajdonképpen ajándék, amit vagy adnak, vagy nem. Kis- kunmajsán természetesen adnak, hiszen az ide járó gyerekek is maj- saiak, de nincs szabályozva, hogy mennyit. A szülők felszólalása nyomán ebből származott a vita a legutóbbi önkormányzati ülésen. A 3. oldalon közölt interjúnk­ban most az egyik szülő erről fejti ki véleményét. A BELÜGYMINISZTER KECSKEMÉTEN Még idén több rendőr lesz Bács-Kiskunban TOMBOL AZ INFLUENZA Jelenleg hazánk lakosságának több mint két százaléka szenved influenzaszerű megbetegedésben. Az elmúlt héten 162 840 új beteg­ről érkezett jelentés, ami annyit je­lent, hogy eddig összesen 235 ezren kaptak influenzafertőzést. A gyerekek érintettsége — bár kevésbé, de — még mindig domi­nál, vagyis az új betegek 54 száza­léka 15 éven aluli volt. Eddig az összes beteg 20 százaléka került betegszabadságra, illetve táppén­zes állományba. Kamionos panasz Kupa Mihály pénzügyminiszter hétfőn fogadja a görög szállítók blokádja miatt 12 napig külföldön rekedt kamionsofőrök képviselőit, hogy kifejthessék véleményüket a történtekkel kapcsolatban, és be­számolhassanak arról, miben vár­nak segítséget a kormánytól. Dr. Boross Péter nem tartja ki­zártnak, hogy még az idén 150— 200 fővel is növekedhet a rendőr­ség létszáma Bács-Kiskunban. Tegnapi, kecskeméti látogatása so­rán a belügyminiszter erre ugyan határozott ígéretet nem tett, azt viszont elmondta, hogy az 1992-re tervezett 3 ezer fős fejlesztési el­képzelést néhány héten belül egyezteti a megyékkel az ORFK. Mint ismert, a költségvetés 1,5 mil­liárd forintot fordít erre a célra. A keret csakis létszámnövelésre fordítható, s Bács-Kiskun megye területére — az itt élő több mint félmilliós lakosságot tekintve — a belügyminiszter kétszáz egyenru­hás rendőrrel többet tartana cél­szerűnek. Dr. Boross Péter azon a sajtótá- (Folytatás a 2. oldalon) • A megyei ügyeletén l uba Gyula rendűr őrnagy tájékoztatta dr. Boross Pétert a péntek délutáni közbiztonsági helyzetről. Németország kész segíteni Magyarországnak A kisebbségek hídszerepben Míg a német kancellár a Ma­gyarországon végbement változá­sokat és az Antall-kormány mun­káját méltatta, és Magyarországot a térség egyik legstabilabb orszá­gának nevezte, a magyar minisz­terelnök az idei évet a magyar tár­sadalom egyik legnehezebb eszten­dejének minősítette a nemzetközi sajtó képviselői előtt. Kohl kancellár ismét megerősí­tette: Németország kész segíteni Magyarországnak abban, hogy az Európai Közösség tagja lehessen. A kisebbségeknek — a magyaror­szági németségnek is—a kancellár hídszerepet tulajdonít. Minél jobb a nemzeti kisebbségek helyzete, annál jobbak az európai egység esélyei is — vélekedett. A kancellár szerint fontos lenne egy európai kisebbségi charta kialakítása. Hel­mut Kohl is, Antall József is bízik a jugoszláviai helyzet rendezésé­ben, a békében. Kohl kancellár re­méli, hogy az Európai Közösség minél előbb megszüntetheti a szankciókat. — Nem lenne szabad, hogy most a szociális nyomor húzzon határokat Európában — véleke­dett Kohl, és hangsúlyozta a gaz­dag nyugati országok felelősségét ennek megakadályozásában. * A magyar—német kapcsola­tok fejlesztése érdekében végzett politikusi munkálkodásáért a Magyar Köztársasági Érdem­rend Nagykeresztjét adományoz­ta pénteken Göncz Árpád köz- társasági elnök Helmut Kohl né­met kancellárnak. KÖZLEMÉNY Az érdekegyeztető fórumok létrehozásáról Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal felhívja az érin­tett állampolgárokat, szövetkezete­ket, szakszövetkezeteket, állami gazdaságokat (továbbiakban szö­vetkezet) és önkormányzatokat, hogy az 1992. évi II. tv. alapjána szö­vetkezeti földalapok kijelölésének segítése és ellenőrzése végett helyi ér­dekegyeztető fórumot (továbbiak­ban fórum) lehet létrehozni. A fórumot a településen földdel rendelkező szövetkezetenként, ille­tőleg a szövetkezet működése által érintett településenként alakíthat­ják meg az érdekeltek. Ennek létre­hozása nem kötelező, de ajánlatos. A fórum megalakítását az igény- bejelentők vagy a szövetkezet leg­később 1992. február 29-éig a helyi (fővárosban a kerületi) önkor­mányzatnál kezdeményezhetik. Az önkormányzat a fórumot a beje­lentéstől számított 15 nap alatt kö­teles megalakítani. Ha a szövetke­zet működése több önkormányza­tot érint, úgy azt az érintett önkor­mányzatok közösen alakítják meg. (Folytatás a 2. oldalon) MAGYAR FELSZÓLALÁS Sürgetik a békefenntartó erők küldését Franciaország, Oroszország, Bel­gium és mások csütörtökön javasol­ták az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban, hogy — fokozatosan — máris küldjék ki a békefenntartó erőket Jugoszláviába. A magyar nagykö­vet üdvözölte Horvátország együtt­működési készségét, és rámutatott, hogy az ENSZ-csapatok telepítésé­re J ugoszlá via más részein is szükség lehet. Erdős André magyar nagykövet felszólalásában mély sajnálkozásá­nak adott kifejezést, hogy további akadályok jelentkeznek az ENSZ- tervek megvalósításának útjában. A magyar képviselő üdvözölte a horvát kormány döntését, hogy fel­tételek nélkül elfogadja az ENSZ bé­ketervét, egyúttal aláhúzta az ENSZ-főtitkár megállapítását, mi­szerint meg kell győzni a horvátor­szági szerb vezetőket: a békefenntar­tók telepítése a legjobb, s talán az egyetlen lehetőség a válság békés rendezésére. Für Lajos a honvédelemről — A Magyar Honvédség törté­netében az idén fordulatnak kell bekövetkeznie, meg kell szilárdul­nia azoknak az új rendszereknek, amelyekre az elkövetkező években felépülhet a valóban korszerűen felszerelt, ütőképes, fegyelmezett, nemzetének minden tekintetben el­kötelezett magyar hadsereg. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter mondta a Magyar Honvédség ve­zetői értekezletén pénteken. A délszláv válsággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a Magyar Hon­védségnek továbbra is távol kell tartania magát a viszálytól, önu­ralmat kell tanúsítani. Utalt arra, hogy tovább foly­tatják a kétoldalú katonai meg­állapodások megkötését, erre minden európai allammal töre­kedni kell. A Fidesz negyedik kongresszusa Pécsett pénteken, a délutáni órákban megkezdődött a Fidesz negyedik kongresszusa, amelyen egyebek között megválasztják az új országos választmány tagjait is. A három és fél száz küldött tanács­kozásán részt vesznek a párt parla­menti képviselői, önkormányzati vezetői és szakértői is. A háromna­pos kongresszust Mikes Éva pécsi alpolgármester, a helyi önkor­mányzat Fidesz-frakciójának ve­zetője nyitotta meg, köszöntőjében hangsúlyozva, hogy a városban az elsők között kezdte meg működé­sét a párt, amelynek több mint húszszázalékos képviselete és két alpolgármestere van a pécsi köz­gyűlésben. A mandátumvizsgáló bizottság beszámolója, a kongresszus leve­zető elnökségének megválasztása és a napirend elfogadása után Orbán Viktor, a Fidesz választ­mányi tagja, a parlamenti frak­ció vezetője mond politikai hely­zetelemző beszédet. Az esti órák­ban a párt országos választmá­nya, országos tanácsának elnök­sége, etikai és számvizsgáló bi­zottsága, valamint parlamenti frakciója tart beszámolókat, me­lyeket a plenáris ülés meg is vi­tat. MA Hét végi magazin (5—6— 7—S. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents