Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

2. oldal. 1992. február 6. peron t/én Javuló külgazdasági kilátások Kádár Béla sajtótájékoztatója KÉRDŐJELEK Kamionblokád tanulságokkal Erjedésnek indult narancs­szállítmány, romlandó húsra­kománnyal teli teherautók sok kilométer hosszúságban, re­ménytelenül várakozó sofő­rök, parázs jelenetek és kilá­tástalan tétlenség — meghök­kentő képsorokat láthattunk immár napok óla a görög ha­táron kialakult kamion- blokádról. Az ottrekedt „piló­táknak" gyógyszer- és élemi- szer-gyorssegélyt indítottak útnak többször is Magyaror­szágról, ám a már megszüle­tett megállapodások ellenére sem körvonalazódott még pontosan, hogyan tudják áthi­dalni az illetékes minisztériu­mok a nemzetközivé felgerjedt vitát. Csupán szállítmányozási problémáról lenne itt szó? Aligha, bár tényleg el lehet vi­tatkozni útadóról, környezet­védelemről, kölcsönös enged­ményekről, sztrádaminőségről és tonnakilométer-kedvezmé­nyekről. Meghúzódik azonban a kamionblokádügy mögött egy mélyebb tanulság is, neve­zetesen, hogy bizonyos nem­zetközi játékszabályokat ta­nácsos lenne betartani — min­den érintett fél érdekében. Joga van-e a magyar parla­mentnek az útadó emelésére? Kétségtelenül, legyen ez akár a mostanihoz hasonlóan drasztikus intézkedés. Szuve­rén törvényhozás szuverén döntése. Csak épp ha egy na­gyobb közösségről van szó (s az Európai Közösséghez al­kalmazkodásunk immár elfo­gadott, közkeletű célkitűzés), akkor gondolnunk kell a part­nerek szempontjaira. Brüsz- szelben is sokszor hónapos egyeztetések előzik meg a döntéseket, s ilyen esetben a kellő előkészítés, átmeneti fel­készülési idők közbeiktatása megelőzheti a „blokádhangu­latot". A nagyobb körültekin­tés tehát nem a szuverenitást csökkenti, csupán azt jelzi: értjük, mit jelent számunkra az európai egyesülés. Egy­máshoz közeledni ugyanis sokféleképpen lehet — bloká­dokkal azonban semmiképp. Szegő Gábor PÁRTHÍR Vezetőség- választás a KDNP-nél Továbbra is dr. Molnár Sándor látja el a Keresztény Demokrata Néppárt megyei vezetésének az el­nöki tisztségét. A megyei küldött­gyűlés döntött így, amelyet a múlt hét végén hívtak össze Kecskemé­ten. A delegáltak alelnöknek vá­lasztották Kozicz Jánost (Kecske­mét), Besesek Bélát (Szánk), és dr. Michna Ottót (Baja). Dr. Berta Sándornak mint ügyvezető titkár­nak szavaztak bizalmat. __ .... % R ablás a környei plébánián Ismét egy idős pap ellen követtek el brutális bűncselekményt. A kör­nyei katolikus templom plébániájá­ra február 4-én, kedden este 8 óra kö­rül behatolt öt ismeretlen, arcát ken­dővel álarcszerűen elfedő fiatalem­ber, s azt itt élő 80 éves E. Z. nyugal­mazott plébánost és 70 éves testvé­rét. E. I.-t súlyosan bántalmazták. Az alaposan összevert, szerencsétlen idős embereket megkötözték, hogy értékeiket akadály nélkül ellophas­sák. A bűncselekményt a szomszé­dok fedezték fel, ők értesítették a rendőrséget. A megtámadott idős embereket a tatabányai kórházban ápolják. A brutális rablást követően az is­meretlenek este 22 óra körül távoz­hattak a faluból Tatabánya irányá­ba. Feltehetően Lada, vagy ehnez hasonló személygépkocsival. A rab­lók közül az egyik az átlagosnál ma­gasabb, álarcán fekete harcsabajusz es nagy sasorr tűnt át. Bejelentést le­het tenni a 34/10-777-es telefonon. — Exportunk az elmúlt évben előzetes becslések szerint megha­ladta a 10 milliárd dollárt, ehhez jön némi rubelben, illetve forintban elszámolt kivitel — mondotta szer­dai sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasagi miniszter. Hozzátette: miután a statisztikai feldolgozás körülbelül egy hetet ké­sik a tervezetthez képest, ezért a múlt évi importadatokról és a ke­reskedelmi mérlegről nem tud be­számolni. Annyi azonban bizo­nyosnak tűnik, hogy az export ta­valy 41 százalékkal növekedett az előző évihez képest. Kivitelünk 27 százaléka Német­országba irányult, ezt követi Auszt­ria és a Szovjetunió, Olaszországi ex­E ortunk az összkivitelünk 9 százalé- át tette ki, a fejlődő országokba szál­lítottuk a termékek 8,5 százalékát. 40 százalékkal bővült a japán kivitel. A tájékoztatón Kádár Béla be­számolt a múlt heti davosi világgaz­dasági fórum tapasztalatairól. El­mondta: az összegyűlt kormányfők és üzletemberek kedvezően ítélték meg a volt szocialista országok áta­lakulását, s úgy vélték, hogy ez a tény a latin-amerikai gazdaságok piaci nyitásával és a távol-keleti or­szágok fejlődésével párhuzamosan segíti a világkereskedelem akadá­lyainak lebontását, amiben a föld valamennyi országa érdekelt. A da­vosi csúcstalálkozón Magyaror­szágról úgy vélekedtek, hogy az átalakulás sikeres volt, amit az is mutat, hogy a Kelet-Közép-Euró- pába áramlott 5 milliárd dollár kül­földi tőkéből több mint 3 milliárdot Magyarországon fektettek be. A magyar falu és jelene és jö­vője címmel tartottak konferen­ciát a gödöllői Agrártudományi Egyetemen a Szociológiai Társa­ság szervezésében. Mivel politi­kai hovatartozástól független né- ‘zet, hógy aZ 'örsZág'egyik kulcs­kérdése, talpon maradnak-e a falvak, Göncz Árpád köztársasá­gi elnök is szívesen osztotta meg erről alkotott véleményét a Fa­lutévé nézőivel és a megyei sajtó olvasóival. — Az agrárértelmiség történel­mi feladat előtt áll — jelentette ki ön. Hogyan értette ezt? — Ezt a hihetetlenül mélyreható változást elsősorban*az agrárértel­miségnek kell levezényelni, még­hozzá úgy, hogy közben az agrár­ágazat, pontosabban a falu talpon maradjon. Sőt, még pontosabban így fogalmazhatnék: ha a falu tal­pon marad, az ország is megáll a talpán. Nem hiszem, hogy egy ér­telmiségi rétegnek valaha is volt ekkora felelőssége a magyar törté­nelemben. — Ön mit tapasztal az országot járva, milyen most az emberek hangulata? — Amint a rendezvényen is mondtam, egyrészt az óvatos re­ménykedés, másrészt a szorongás Információink szerint a kor­mány mai ülésén előterjesztést hallgat meg az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényter­vezetekről. Az egyik a tartósan, a másik pedig az időlegesen állami tulajdonban maradó vagyon sor­sát szabályozza. Az eddigi felméré­sek alapján az ágazati minisztériu­mok az állami tulajdon 35 százalé­kát kívánják besoroltatni a tartós állami tulajdon körébe. Ezen gaz­dasági társaságoknak azonban csak kis része marad meg 100 szá­zalékos állami tulajdonban. Nagy többségüknél 51 százalékos, vagy ennél is kisebb arányú lesz az állam részesedése. — A tranzitdíjemelés jogos, a díj­emelés miatti tiltakozásoknak nincs alapja — állították szerdán Budapes­ten megtartott sajtótájékoztatójukon több környezetvédő szervezet vezetői. A magyarok hibájául esetleg csak az róható fel — mondották —, hogy nem készítették elő a díjemelést. Felháboro­dásuknak adtak hangot azért, hogy a fuvarozók megkérdőjelezik hazánk ér­dekérvényesítésijogát. Az Európai Kö­zösség nyomásgyakorlását is visszauta­A befektetők tőkéjük 60 százalé­kát a termelésbe, s második legna­gyobb hányadot — mintegy 20 szá­zalékot — az idegenforgalomba in­vesztálták. Ebből az is kitűnik — mutatott rá a miniszter —, hogy a külföldi, a multinacionális cegek hídfőállásnak tekintik Magyaror­szágot a keleti piacok felé. Kádár Béla végezetül leszögezte: 1992 valószínűleg fordulópont lesz abból a szempontból, hogy nem­csak a hagyományos nyugati, ha­nem az összexport is növekedni fog, minden remény megvan arra, hogy eléri a 11 milliárd dollárt. Úgy véli, hogy az élénkülést 1994-ben fellen­dülés követi. Eddig egyébként 367 külföldi vállalatba fektettek be magyar tő­két a vállalkozók, szemben a Ma­gyarországon működő 11 ezer kül­földi vegyes vállalattal. Az ez évi tervek között szerepelnek fontos tárgyalások a még fennálló ru­belkintlevőségek felszámolására Bulgáriával, Romániával, Lengyel- országgal, Vietnammal, a Koreai NDK-val, Mongóliával és Kubával. A kialakult gazdasági és politikai helyzetben aktív gazdasági-diplomá­ciai tevékenységet igényel a délszláv államokkal folytatott kereskedelem átalakítása is, minthogy a térség — a múlt évi körülbelül 30 százalékos for­galom-visszaesés ellenére — egyik igen fontos piacunk marad. Az NGKM elképzelései szerint Horvát­országgal és Szlovéniával az idei év első harmadában már aláírható a ke­reskedelmi egyezmény. Arra töre­kednek, hogy hasonló megállapo­dást hozzanak létre Szerbiával is. között hullámzik a hangulatuk. Nemcsak az övék, mindenkié. Azt hiszem, a falu még nem gondolta végig, nem emésztette meg, nem érti teljesen, hogy mekkora válto­zás előtt áll. Ami ebből a gazdasági váftözás,!az magáróFértetődően a társadalomra, a közösségre is ki­hat. Ha nem bíznék abban, hogy éppen a legújabbkori történel­münk során tulajdonképpen min­den nagy politika és gazdasági vál­tozást hallatlanul fegyelmezetten és bölcsen vészelt át a falu, akkor több lenne bennem az aggodalom, mint így. De egy biztos: mindenki látja e változásokban a maga érde­két és szívemből remélem, hogy azt érvényesíteni is tudja. Ennek kö­vetkeztében a falvanként, gazdál­kodási körülményenként változó helyzetben megtalálja azt a legjobb megoldást, amely a maga kis, vagy éppen bővebb közösségének a leg­inkább megfelel. — Mit üzenne a falusi emberek­nek? — Kívánok nekik ötletességet, bátorságot, bölcsességet, önfegyel­met, szokimondást, polgári öntu­datot. Ismerjék föl önmagukkal és az országukkal szembeni felelőssé­güket, s merjék kimondani érdeke­iket! A testület ülésén megvitatja a nemzeti és etnikai kisebbségek jo­gairól szóló törvénytervezet nor­maszövegét. Ez többek között az önálló kezdeményezést, az önszer­veződést kívánja elősegíteni. A magyarországi nemzeti és etni­kai kisebbségek között tapasztal-' ható jelentős különbségek ellenére a tervezet egységes szabályozásra törekszik. A kormány ezenkívül foglalko­zik az agrárpiaci rendtartásról szó­ló törvenytervezettel is. A szabá­lyozásra azért is nagy szükség van, mert a mezőgazdaságnak alkal­mazkodnia kell a közös piaci tár­sulás követelményeihez. sítják. Amennyiben számításba vesz- szük, hogy milyen többletköltségeket jelent a tranzitforgalom az utak terhe­lésével, az igen nagy környezetszennye­zéssel, akkor egyáltalán nem sok a há­rom forintos tonna/kilométerdíj. Az emberek joggal tartanak igényt arra, hogy megvalósuljanak az elmaradt út­fejlesztések, környezetvédelmi intézke­dések. Akár tüntetéssel is nyomatékot adnak követeléseiknek a környezetvé­dők. NYOLCSZÁZTÓL KÉTEZERIG Nyugdíjemelési előzetes A gazdasági kabinet szerdai ülé­sén előterjesztést fogadott el a nyugdíjak emelésének ütemezésé­ről. Eszerint a sajátjogú nyugdíjak emelésére márciusban és szeptem­berben kerülne sor. Az első emelés aránya 13 százalékos, minimális összege 800 forint, maximális ősz- szege pedig 2 ezer forint. Az őszi emelés 6,5 százalékos, minimálisan 600, maximálisan 1000 forint össze­gű. Ezt az előterjesztést fogja beter­jeszteni a kormány parlamenti jó­váhagyásra. A kabinet álláspontja szerint az emelés időpontjának megválasztására nincs mód, ha azonban az Országgyűlés mégis emellett döntene, akkor sem lehet­séges az előirányzott keretek növe­lése. A gazdasági kabinet megtárgyal­ta továbbá az előterjesztést az autó­pálya-építés koncessziós finanszí­rozásának lehetőségeiről. A terve­zetet átdolgozásra visszaadta az előterjesztőnek, mivel pontosabb feltételek megszabását tartotta szükségesnek a foglalkoztatási kér­dések, valamint az épülő út melletti területek hasznosításával kapcso­latos problémák szabályozásánál. Felmerült még, hogy az Igazságü­gyi Minisztériumot is be kell vonni az előzetes munkálatokba. Erre azért van szükség, hogy döntés szü­lethessen abban a kérdésben: sza- bályozhatja-e kormányrendelet az autópályák koncessziós építésének feltételeit az ágazati koncessziós törvény meghozatala előtt? A gazdasági kabinet megvizsgálta a volt jugoszláv köztársaságokban felhalmozódott magyar kintlevősé­gek kérdését. A meghallgatott be­számolóból kitűnt, hogy mivel az utóbbi időben a kereskedelmi kap­csolatokban elsősorban a készpénz- fizetés volt a jellemző, ezért a kifize­tetlen magyar követelések aránya vi­szonylag szerény. A ki nem fizetett akkreditívek értéke mintegy 10 mil­lió USA-dollár. Ezentúl a MÁV- nak van egy csaknem 50 millió svájci frank értékű követelése, amely gyors rendezésére a vasút már ígérettel rendelkezik. A gazdasági kabinet az .ipari és kereskedelmi miniszter fel­adatául jelölte ki, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a horvátországi újjáépítésben való magyar részvételre, és ehhez milyen finanszírozási, illetve befektetési fel­tételek teremthetők meg. EK-KIFOGÁSOK T ranzitdíj­egyeztetés A magyar kormány és az Európai Közösségek Bizottságának képviselői között szerdán délután megkezdődtek a tárgyalások a tranzitdíjakról. A meg­beszélésekre amiatt kerül sor, hogy Magyarország január 1-jétől tízszeresé­re emelte az országon áthaladó külföldi kamionok számára a tranzitdíjat. Horváth Árpád, a közlekedési mi­nisztérium szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a tárgyalásokon igen kemény vita folyik, s a nézőpontok egyelőre meglehetősen távol vannak egymástól. Az Európai Közösség kép­viselői kifogásolták, hogy Magyaror­szág diszkriminatív módon, jelentős mértékben megemelte a nemzetközi útadót. A Martonyi János külügymi- nisztériumi államtitkár vezette magyar tárgyaló küldöttség szerint a magyar- országi úthálózat rossz minősége, a te­lítettség, valamint a tranzitforgalom környezetet károsító hatása és egyéb fuvarozói szempontok indokol­ják a magyar parlament döntését. A tárgyalásokon a közlekedési mi­nisztérium részéről részt vesz Gyurko- vics Sándor közigazgatási államtitkár, *ilamint Kálnoki Kis Sándor helyettes államtitkár. Az EK-delegációt Jürgen Erdmenger, a Brüsszeli Bizottság Köz­lekedési Főigazgatóságának igazgatója vezeti, és jelen van Hans Beck, az Euró­pai Közösség Bizottságának budapesti nagykövete. — A tárgyaló felek keresik a komp­romisszum lehetőségét, és a magyar fél bízik abban, hogy a véleménykülönb­ségek ellenére sikerül megállapodást elérni mondta Horváth Árpád. Szerdán este negyed 8-kor még foly­tak a tárgyalások. A felek technikai részletekről vitatkoztak: a magyar tár­gyaló küldöttség előterjesztette részle­tes úthálózat-, vasúthálózat-fejlesztési tervét, ezzel indokolva a nemzetközi útadó emelését. Az érdemi tárgyalások ma reggel fél 9-kor folytatódnak. (MTI) TALPON MARADNAK-E A FALVAK? Az agrárértelmiség történelmi küldetéséről Ma a kormány előtt Környezetvédők tiltakozása EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Vajdasági magyarok kérése A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége arra kérte a NATO-parlament Belgrádban tárgyaló küldöttséget, hogy járul­jon hozzá a vajdasági magyarság helyzetének rendezéséhez, a ki­sebbségek emberi és kollektív jogainak védelméhez. A NATO- küldöttség tagjainak Körmendi Ferenc, a VMDK parlamenti kép­viselője adta at a szervezet állásfoglalását, amely leszögezi: „a szerb hatalom semmibe vette és intézkedéseivel létbizonytalanságba so­dorta a mintegy 350 ezres őshonos kisebbséget,... a vajdasági magyarok szamára tűrhetetlen politikai légkört teremtett”. A VMDK rámutat, hogy a törvénytelen mozgósitások miatt mint­egy 25 ezer magyar családtagjaival elhagyta az országot, s most menekültstátust igyekszik szerezni a nyugati országokban. Ismét támadták Eszéket A jugoszláv hadsereg szerda reggel tüzérségi támadást intézett az eszéki horvát védelmi állások ellen. Ezt a zágrábi rádióra hivat­kozva az AFP jelentette. Az éjszaka folyamán is robbanások hallatszottak a város, valamint az ugyanebben a térségben lévő Nasice és Djakovo környékéről. Károlyváros térségében a keddi provokációk után szerdán nyugalom volt. Párizsba érkezett Jelcin Megérkezett Párizsba Borisz Jelcin orosz államfő. A Szovjetu­nió összeomlása óta Jelcinnek ez az első hivatalos útja a francia fővárosba. A péntekig tartó látogatás során megbeszéléseket foly­tat majd Francois Mitterrand köztársasági elnökkel, valamint a francia politikai és üzleti élet vezetőivel, és egyebek között aláírja a két ország viszonyát szabályozó alapszerződést. Havel segítségre szólított Václav Havel csehszlovák elnök a davosi világgazdasági fóru­mon Kelet-Európa és a Független Államok Közösségének segíté­sére szólította fel a Nyugatot. Mint a Reuter jelentette, Havel hangoztatta: a Nyugatnak azzal együtt is segédkezet kell nyújtania a Keletnek, hogy az egykori kommunista országokban olykor kaotikus állapotok uralkodnak. A Nyugat támogatása és segítése nagyon fontos valamennyi posztkommunista országnak, hiszen demokráciáik még zsengék, s a kezdeti lépéseket teszik. A Nyugat­nak bíznia kell a térség politikai változásaiban, mert a demokráciá­hoz vezető folyamat visszafordíthatatlan — vélekedett a csehszlo­vák elnök. Spanyol—román megállapodás Barátsági és együttműködési megállapodást írt alá kedden Mad­ridban a spanyol és a román külügyminiszter. Fernandez Ordonez, a spanyol diplomácia vezetője az aláírás alkalmából mondott beszédében támogatta Románia és valamennyi kelet-európai or­szág közeledését az Európai Közösséghez. Adrian Nastase román külügyminiszter szerdán találkozik majd Felipe Gonzalez minisz­terelnökkel és János Károly spanyol királlyal is. Ellentmondó vélemények A Szocialista Párt szóvivője szerint „Francois Mitterrand elnök a helyére tette a Habbas-ügyet”, a jobboldali ellenzék képviselői szerjnt wont változataiul .nem, tisztázta az ügy köriilnjényéit kedd esti televíziós interjújával. Jacques Chirac, az ellenzéki RPR vezetője azt mondotta, az elnök legalább elfogadta pártja javasla­tát a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívására, a másik ellenzéki pártszövetség, az UDF főtitkára, Francois Bayrou vi­szont továbbra is azt akarja, hogy Mitterrand oszlassa fel a nem­zetgyűlést, és írjon ki új választásokat. Román munkanélküliség — Romániában hetente 10 ezerrel bővül a munkanélküliek száma — közölte a Rompres a bukaresti munkaügyi minisztérium­ra hivatkozva. A szakminisztérium beszámolója szerint február elején Romániában 323 ezer bejegyzett munkanélküli volt. Ez azt jelenti, hogy a munka nélkül maradtak száma csupán az utóbbi két hónapban 100 ezerrel gyarapodott. A munkanélküliség valóságos képéhez tartozik a román szakszervezetek azon keddi közlese, amely szerint 300 ezerre teszik azok számát, akik — úgymond — technikai munkanélküliek, azaz vállalataik ideiglenes bezárása miatt kénytelenek otthon ülni. Ok — a kormány döntése értelmé­ben — havi keresetük 60 százalékát kapják, ami átlagosan 3 ezer lej. Román szakértők véleménye szerint — közölte a ITAR- TASZSZ — az év végére a munkanélküliek hada eléri majd az egymilliót. Újabb áldozatok Algériában Öt halottja és huszonnyolc sebesültje volt az algériai Batna városban az iszlám fundamentalisták és a biztonsági erők között kedden történt összecsapásnak. Az Iszlám Udvfront (FIS) hívei amiatt tiltakoztak, hogy a városban két hónapos börtönbüntetésre ítéltek egy vallási vezetőt. A Reuter jelentette, hogy kedden 14 személyt lőttek agyon a katonák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents