Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

4. oldal, 1992. február 28. PETŐFI NÉPE Javul a vétel Félegyházán Rendeletben szabályozta a váro­si kábeltévérendszer működtetésé­nek a feltételeit a közelmúltban Kiskunfélegyháza képviselő-testü- lete. Ennek értelmében az üzemel­tetéssel kapcsolatos teendők ezen­túl a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezetre hárulnak majd. A közel négyezer félegyházi lakás tulajdonosat azonban első­sorban két sarkalatos kérdés ér­dekli: a bérleti díj mértéke, és az, hogy mikorra készül el végre a rendszer műszaki felújítása. Nos, az első kérdésre még a testületi ülé­sen megszületett a határozat, így ebben az évben is havonta hatvan forintért lehet nézni a félegyházi kábel-tv műsorait. Ami pediß a technikai hiányosságok kijavításá­nak a határidejét illeti, erre Maries Istvántól, a rendszer műszaki veze­tőjétől kértünk választ. — A bérlőknek teljesen igazuk van, amikor az esetenként gyenge és megbízhatatlan vételi lehetőség ellen szót emelnek. A közgyűlésen elhangzottak egyébként azt tá­masztják alá, hogy ez az állapot a jövőben már tarthatatlan. A felújí­táshoz szükséges alkatrészek, és a rendszer beméréséhez elengedhe­tetlen műszer egyébként valószínű­leg heteken belül megérkezik. Ezt követően pedig még jó másfél hó­napra lesz szükségünk ahhoz, hogy a hálózatot megfelelő állapotba hozzuk. — galambos — BAJAI SÉTA ÍRÁSBAN ÉS KÉPEKBEN Egy régi mű újjászületése > Középen az ódon Szentháromság-szobor kitárja negyedik oldalát a Dunára. R égi adósságát pótolta a város az­zal, hogy felkarolta Bálin t Atti­la bajai grafikus egyéni kezdeménye­zését és ezáltal gyönyörű könyvvel gazdagodhatott a bácskai kultúra. A művészt, dr. Rapcsányi Jakab Ba­ja és Bács-Bodrog vármegye közsé­gei című munkájában található, Nagy András Körséta a városban városbemutató ihlette meg. Az írás témáját Nagy András, Baja város egykori főépítésze arra építette fel, hogy egy pesti építész barátjának megmutatja a várost, a hajóállomás­tól a Türr kilátóig 1934-ben. A szöveg szépsége, a meleg sze­retet, ami az írásból árad, igazi lokálpatriótává emeli a szerzőt és a müvet lemásoló, és grafikáival kiegészítő Bálint Attilát is. A 23 grafika az 1990-ben kapott megyei ösztöndíj hatására készült el, és először, ugyanebben az évben az Alsó-Duna Vízügyi Igazgatóság laborjában mutatták be egy kiállí­táson. Ekkor jött az ötlet, hogy az eredeti, szöveget az akkori írás for­mának megfelelően a grafikus át­másolja, és az illusztrációkkal együtt egységes könyvbe szerkesz­ti. Az önkormányzatban Schmidt Antal és Kőhegyi Mihály képvise­lők javaslatára a testület megsza­vazta a kiadáshoz szükséges pénzt. Hagyományos sváb bál Katymáron Idén is megrendezték a katymári svábok hagyományos bálját a he­lyi művelődési házban. A vendé­geknek régi sváb szokás szerint rozmaringot adtak a vendégfoga­dó gyerekek. A műsort a helyi óvo­dások kezdték, sváb táncokat és dalokat adtak elő, majd az iskola német szakkörösei énekeltek sváb népdalokat. A közönség nagy lel­kesedéssel fogadta a produkciót. A rendezőség — dr. Mátrai József állatorvos vezetésével — gondos­kodott a szórakozásról, volt tánc­verseny, tombola értékes nyeremé­nyekkel. Hajnalig tartott a tánc és a mulatás, köszönhetően a palota- bozsóki zenekarnak, akik szünet nélkül húzták a talpalávalót. N. I. Az óvodások aratták a legnagyobb közönségsikert. Fotó: Madarasiné Dzsida Ágnes. Jászszentlászló címere Jövőre ünnepli fennállásának 120. évfordulóját Jászszentlászló község. A helyi önkormányzat úgy döntött, hogy ebből az alkalomból címert kap a település. S a testület úgy látja, hogy a több pályamű közül a helybeli rajz szakos tanár, Hideg Jenőné Szabó Éva munkája az, amely — ha az illetékes szak­zsűrik is támogatják — hivatalos rangra emelkedhet. A heraldika klasszikus szabályait követő terve­zet központi alakja a község védőr szentje, Szent László király. V asarely kiállítás Bécsben Tervezte, ám mégsem jött el Bécsbe kiállításának megnyitójára Victor Va­sarely, a Franciaországban élő és alko­tó 86 esztendős Vásárhelyi Győző. Egészségi állapota nem ad okot aggo­dalomra — mondotta idősebb fia, a családi név immár harmadik változatát viselő Jean-Pierre Yvaral a kiállítás szerdai megnyitóján. Bár nehezen jár, de nagy kedvvel, napi 4-5 órát dolgo­zik. Mostanában örömét leli az írás­ban:- a kézzel papírra vetett mondáso­kat, filozófiai eszmefuttatásokat — már gépelik, s hamarosan meg is jele­nik — mondja tört magyarsággal fia. A bécsi kiállítás, amelyet a szerda esti hivatalos megnyitó után a nagykö­zönség csütörtöktől május végéig lát­hat a Kunstfórumban, a pécsi és az óbudai Vasarely múzeumtól, a buda­pesti Szépművészetitől és a családtól kölcsönkapott anyagot is tartalmaz. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Halál a Bermuda-háromszögben Közlekedési szakemberek mali­ciózusan Bermuda-háromszögnek nevezik az M5-ös út Kecskemétről kivezető részének azt a szakaszát, ahol az a Ladánybene felé leágazó úttal csatlakozik. Az elnevezésben elsősorban a háromszög az igaz és az, hogy több haláleset történt már itt, de az nem felelne meg a való­ságnak, ha azt állítanánk, hogy emberek, járművek tűntek el a tér­ségben s még kevésbé, ha arra gon­dolna valaki, miszerint rejtelmes erők dolgoznak és megfejthetetlen titkokkal terhelik agyunkat. Nem erről van szó. Sajnos, az „erők” egyáltalán nem rejtelmesek és titok sincs. Egyszerűen a jármű­vezetők nem tartják be a közleke­dési szabályokat. Igaz, itt talán kissé bonyolultabb a helyzet, mint mondjuk a solti betonon, de a gép­kocsivezetőknek mindenkor a kö­rülményekhez kell igazodniuk. Ha ez nem sikerül, akkor annak ha­mar megtalálják az okát. Legutóbb 1991. április 5-én, dél­után háromnegyed kettő körül tör­tént halálos közlekedési baleset a háromszögben. Czira János, 22 éves kecskeméti fiatalember Kecs­kemét felől Lajosmizse irányába haladt a Volán vállalat pótkocsis teherautójával körülbelül 53—63 kilométeres sebességgel. Mielőtt beért volna a háromszögbe, indo­kolatlanul sávot váltott és áttért a menetirány szerinti bal oldalra, át­lépve a záróvonalat. Ekkor érke­zett vele szembe, már féktávolsá­gon belül — hasonló sebességgel — egy másik tehergépkocsi, amellyel frontálisan ütköztek. A szembe jövő, vétlen teherautó vezetője, a 35 éves Hudák Sándor gyulai lakos olyan súlyos agyron­csolódást szenvedett, hogy a hely­színen életét vesztette, de meghalt Czira János gépkocsikísérője, a ra­kodóként vele utazó Tamás István kecskeméti lakos is. Az ügyet első fokon a Kecske­méti Városi Bíróság dr. Szeleczki Zoltán tanácsa tárgyalta. Nem fo­gadta el Czira Jánosnak azt a véde­kezését, miszerint azért tért balra a járműszerelvénnyel, mert hirtelen rosszullét lépett fel nála, egy pilla­natra minden elsötétült előtte. Még a betegséget is megnevezte, mondván, hogy az úgynevezett ab- zon tünet lépett fel nála. Csakhogy Czirát a baleset napján, a helyszí­nelés után a rendőr meghallgatta a baleset körülményeire vonatkozó­an és ott említést sem tett rosszul- létről, semmilyen tünettel nem ho­zakodott elő, nem beszélt elsötéte- désről sem. Hasonlóan nem szólt ezekről akkor sem, amikor, immár bent a rendőrségen, mint gyanúsí­tottat kihallgatták. Csak később, a nyomozás előrehaladottabb sza­kaszában és a tárgyaláson hivatko­zott a rosszullétre. Mindazonáltal a bíróság, illetve a nyomozóhatóság elrendelte a vádlott védekezésének ellenőrzését és erre igazságügyi elmeszakértő­ket kért fel. Érdemes néhány sort idézni az elsőfokú ítélet ezen részé­nek indoklásából, hogy érzékeljük, mennyire precíznek kell lenni egy ítéletnek: „Az elmeszakértői véle­mény, illetve a vádlottról készített EEG-lelet alapján nem valószínű­síthető a vádlott rosszulléte. Az • A Kossuth Lajos utca. Sajnos, a könyv nem került forga­lomba, mivel összesen kétszáz sor­számozott példányban jelent meg, igaz ezzel emelték a könyvgyűjtők szempontjából egyáltalán nem mellékes értékét. A kiadók legnagyobb sajnálatá­ra a könyv borítása nem az eredeti tervek szerint készült el, ezért az olvasónak, ha kézbe veszi, az a sejtése támad, hogy egy szakdolgo­zatot tart a kezében. Am a lapoz­gatás közben feloldódik ez a görcs, hiszen az írás tartalma, a régi pol­gári városi hangulatot árasztó gra­fikák, feledtetik ezt az elnézhető hiányosságot. p. Z. SZÍNHÁZ, MOZI, TV Kecskeméti Katona József Szín­ház. Este 7 óra: SZENTIVÁNÉJI ALOM. Katona József-bérlet. Be­mutató előadás. KECSKEMÉT. Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: TRÜKKÖS HA­LÁL. 2. Sz., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Árpád mozi: 3/6 és 8 órakor: CSUPASZ PISZ­TOLY 2 1/2. Sz., mb., amerikai film. Otthon mozi: fél 6 órakor: ÁRNYÉK A HAVON. Diszbemutató. Magyar film. Stúdiómozi: 7 órakor nincs elő­adás! Mesemozi: 3/4 6 órakor: DOT ÉS A MOSZKITO. Sz„ mb., mese­film. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Pe­tőfi mozi: 5 és 7 órakor: KRUMPLI- RÓZSA. Sz., mb.,amerikai film. Stú­diómozi: 6 órakor: ROCKETEER. Sz.. amerikai film. KISKUNHA­LAS. Mozi: fél 6 és fél 8 órakor: CSAPD LE CSACSI. Sz., magyar film. BAJA. Uránia mozi: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: MARHAKONZERV AKCIÓ. Sz., mb„ francia film. KIS­KŐRÖS. Mozi; 5 és 7 órakor: ELIT KOMMANDO. Sz., amerikai film. KALOCSA. Otthon mozi: 6 és 8 óra­kor: PALIMADÁR.Sz., mb., ameri­kai film. IKTV-TV műsora: 9.00: Képújság —Reklám. 9.30: HT Press Video Ca­sino Tv-müsora. 13.30—14.00-ig: Képújság-—Reklám. 18.00: Kép­újság-Reklám. 19.00: FILMEX Kft. műsora (ism.) 23.00— 23.30: Képújság Reklám. Kiskun TV-műsora: 8—19.30-ig: Képújság. Városi TV-műsora: 9.00—10.00- ig: Képújság. 14.00 15.00 Képúj­ság. 19.00- 20.00: Képújság. 20.00 —21.00: TV-Tévé-produkció. 21.00 —22.30: AKecskemétiTelevíziómű- sora: ZSEBREMEGY. Várjuk kér­déseiteket a 28-333-as és a 24-315-ös telefonokon! 22.30-01.30-ig: TV- Tévé-produkció folytatása. úgynevezett abzon tünet pedig, amely a nyaki gerincszakaszról ké­szített röntgenfelvétel alapján lát­ható csökevényes bordaárnyékon alapul, hirtelen rosszullétet való­színűség szerint a vádlott esetében nem idézett elő. Ezen abzon tünet teljes mértékű pozitivitása azon­ban csupán a nyaki karotisz ív an- giográfiai elvégzése esetén lenne ki­mutatható. Ezen szakértői vizsgá­latnak azonban a vádlott nem ve­tette alá magát...” A bíróság tehát elvetette a „hir­telen elsötétülés” lehetőségét, és Czira Jánost halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt egy év tíz hónapi fogházra ítélte s további három és fél évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Kimondta, hogy feltételes szabadságra csak akkor bocsátható, ha büntetésének leg­alább 2/3-ad részét kitöltötte. Ugyanakkor kötelezte a kb. 12 ezer forint bűnügyi költség megfi­zetésére. Az ügyet a napokban tárgyalta másodfokon a megyei bíróság, ahol az elsőfokú ítéletet helyben hagyták, így az jogerős és végre­hajtható. G. S. EDGAR WALLACE A Bún utcai banda Az ezredes a végén mégiscsak úriember volt 19. Másnap volt már tíz óra, de a lányt nem látta még senki. Ál­matlanul töltötte az éjszakát, ezalatt vizsgálat alá vette eddigi életszemléletét és eltervezte a jö­vőjét. Mulberry, aki már letette a fegyverét és előkelő városi úr ké­pében jelent meg, egy fejbólintás- sal köszönt Katenak. Ő ügyelt fel az aranyrudak ko­csiba rakására, a várakozó teher­autók a mészbánya tetején álltak az úton, egy zegzugos úton lehe­tett megközelíteni, amelyet még a régi tulajdonos vágott a horpa­dással szemben. Mr. Mulberry utóbb maga is felsétált néhány szót váltani a szállítóval. — Előre fizetek — mondta ra­gyogó arccal, elővett egy csomó bankjegyet a tárcájából. — Meg­kapta az utasításokat, hova szál­lítsa az árut? —Igen, uram—felelte a szállí­tó. — A Temze-dokkokhoz és annak az úrnak kell átadnom, aki tegnapelőtt tárgyalt velem. — Értékes dolgok ezek? Mulberry tagadóan rázta a fe­jét. — Tudományos szempontból nagyon értékesek, kereskedelmi szempontból azonban értéktele­nek. Nagyon hasznos fém — ha­zudott tovább M ulberry —, a pa­pírgyártáshoz kell. Lenézett a mélyedésbe a szállí­tó. — Gyönyörű teremtés — mondta aztán nagy tisztelettel, nem tudva, hogy Kate, aki ebben a pillanatban lepett ki a házból és céltalanul végigment az udva­ron, alkalmazott-e vagy barátnő. — Igen, a titkárnőm — felelte Mr. Mulberry. — Nagyon szép, igazi lady. A lejtó fele útján járt, amikor találkozott Katetel, aki felfelé igyekezett. — Kate i—■ mondta Mr. Mul­berry halkan —, ha felmegy a dombra és az az ember megkérdi, ki maga, mondja, hogy a titkár­nőm. Remélem, nem veszi rossz néven, majd később megmagya­rázom. Kate bólintott és lassan to­vábbment, míg ki nem ért az útra. Az autók már indulásra készek voltak. A szállító, akivel már az­előtt is találkozott, szívélyesen üdvözölte. —Van egy kis papírja? — kér­dezte Kate. — Az üzleti kártyám, miss. — Az is jó lesz. Legyen szíves kölcsönadni egy percre a ceruzá­ját. Néhány sort írt a lapra es atad- ta a szállítónak. — A vezérigazgató titkára va­gyok— mondta Kate. — Tudom, miss. A szállító összeráncolta a homlokát, amint elolvasta a cí­met. — Az autókkal menjen elő­ször erre a címre és beszéljen az­zal az úrral, akinek a nevet felír­tam. — Én azt a parancsot kaptam, hogy menjünk egyenesen a dok­kokhoz. Kate elmosolyodott. — Tudom, a főnököm most mégis jobbnak látja, ha előbb ide mennek. A lord aztán vagy elkí­séri önöket a dokkokhoz vagy berakja a vegyszereket éjszakára a pincéibe. A szállító újra a címre nézett. — Earl of Flanborough — ol­vasta. A küszöbön Gregorival talál­kozott. — Hol járt, Kate? — Végignéztem, míg a zsák­mány elindult. — Pedig minél kevesebbet lát­ják magát, annál jobb — dörmö- gött Gregori. Nagyon kényel­metlenül érezte magát és nyilván nagyon nehezen mert belefogni a mondókájába. —Maga tudja, Kate, hogy na­gyon vonzódom magához. — Minden oka megvolt rá. — Még most is van. — Ebben már nem vagyok olyan biztos, de csak folytassa. — Mire gondol, miért ne len­ne? —kérdezte Gregori. — Mi a folytatása ennek a nagy vonzalomnak? —Az, hogy maga feleségüljön hozzám. A nagybátyjának nincs kifogása ellene, amint megérke­zünk Dél-Amerikába, rögtön megesküszünk. — Dél-Amerikába? — bámult rá Kate. — Tehát oda igyek­szünk? És mihelyt megérkezünk, feleségül vesz és a nagybátyám­mal már el is intézett mindent? Tökéletesen eltalálta. — És ha én másképp intézem a dolgot? — De nem intézheti másképp — mondta Gregori bizalmas­kodva. — A dolog úgy áll, Kate, hogy most már le kell majd tennie eddigi hetykeségéről, többet nem beszélhet olyan lóhátról velünk. Eddig lenyeltük, mert érdemes volt, megérte. Kate bement a szobájába és magára zárta az ajtót. Délután öt órakor érte jött a nagybátyja. — Aludtál?—kérdezte. — Gondolkoztam — felelte Kate. Az ezredes morgott valamit és visszamentek az egykori iroda- helyiségbe. — Ezzel a zsaruval, Michael Pretherstonnal meg végezni kell. Tudod? — Igen. Kate nem felelt, belökte a vas­ajtót, amely a rendes megbeszé- leshelyükre nyílt és belépett. Meglepetésére Michael is ott volt: a csuklóbilincsek mellett, ráadásul még a karját is bekö­tötték. Gregori az asztal mellett ült és esze ágában se volt felállni, ami újabb jele volt, hogy a régi vezérsége, ha ugyan valaha is va­lóban megvolt az emberek felett, most már teljesen szertefoszlott. Kate odalépett Michaelhez. — Michael — mondta mele­gen —, nincs semmi, aminek kedvéért közénk állna? — Nincs semmi. — Semmi, amit megadhat­nánk ... amit én megadhatnék. Pretherston a lányra nézett. — Semmi, ha csak ezen az áron kaphatnám meg magától — mondta nyugodtan. — Nem kedves az élete? — De az, mint mindenkinek. — Nem szeret a világon sem­mit, senkit? egy kislányt?—kér­dezte, de itt egy kicsit megtört a hangja. Michael rábólintott. — De igen, egy kislányt — fe­lelte és elnézett fölötte. Mintha egy fagyos kéz szorí­totta volna össze Kate szívét. — Nagyon csúnya társaság­ban halok meg — felelte Micha­el elhúzva a száját. Az, hogy utolsó hitvány gyilkos népség mészárol le, az bizony egy csep­pet se örvendetes. — Michael, jó társaságban hal meg — mondta Kate olyan természetes hangon, hogy első pillanatra senki se fogta fel, mit mondott —, már ha engem jó társaságnak tart. Mit mondasz? — kapkodott levegő után az ezredes. — Hát azt gondolom, hogy engem is megölnek — mondta Kate derűsen, ami érthetetlen volt Michaelnek —, mert elárul­tam az egész társaságot. E pillanatban Garon valóság­gal ajtóstól rontott be hozzájuk. — Még nem jártak a dokknál! —ordította.—elmentek másfe­lé. Lord Flanboroughoz men­tek. Minden az övé. Halálos csend támadt, melyet Kate szakított meg. — Lord Flanboroughoz men­tek — mondta. — Tudom, én küldtem oda őket. Fojtó feszültség: egy hang se hallatszott. Aztán Gregori hir­telen a lányhoz ugrott, arca ör­dögi volt. Maga! — csikorogta és a lány torkának esett. E pillanatban Westhanger ez­redes szétzüllött lelkében feltá­madt a büszkeség, rokoni érzés, származás, újra a régi volt. Szi­kár karja lecsapott és Gregori egyszerre végigvágódott a pad­ion. — Félre, te kutya! — csattant fel az öreg. Ez volt utolsó szava. A padló­ra fegyver dörrent és Westhan- ger ezredes, golyóval a szívében, leroskadt az asztalra. Kate ijedtében majdnem el­ájult, rémülten hátrált a fal felé, amikor Gregori felállt: kezében még füstölt a fegyver. — Hát — mondta Katenek Gregori nyersen —, jól jöven­dőit, mikor azt mondta, hogy Michael Pretherstonnal együtt hal meg. Dugjátok őket egy helyre, majd gondolkozom, mit csináljunk velük. (Szombaton folytatjuk) 1

Next

/
Thumbnails
Contents