Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. február 4., 3. oldal KEVESEBB PÉNZBŐL TÖBBET? Pontos helyzetfelmérés - döntés-előkészítéshez • A mind költségesebb, de nélkülözhetetlen kórházi berendezések meghaladják a városi kis intézmények anyagi lehetőségeit. A GYERMEKTALÁLKOZÓ EREDMENYE . Angliába várják a kecskeméti fiatalokat T ársasági est Ma este 6 órai kezdettel társasá­gi estet rendez a bajai Bácska Né­met Kulturális Egyesület. Minden­kit szeretettel várnak a Deák Fe­renc utcai Főnix Klubba, aki a nemzetiségi anyanyelven beszél­getni vagy énekelni szeretne, szíve­sen biliárdozna vagy sakkozna, esetleg egyszerűen kellemesen sze­retné eltölteni a mai estét. Új hét kezdődött... Kezét összekulcsolta, nyúj­tott lábbal feküdt. Csak néha rándult meg, mert a reggeli fagyban egyáltalán nem alkal­mas hely pihenni a főtér mész­kő padja. Főként ha az ing alatt egy vékony pulóver az öltözet, s a vászonnadrág — ne kerteljünk — nedves. A mi­séről kijövő nők egyike a plé­bániára siet telefonálni, má­sok a presszóra gondolnak. Tanácstalanok. Mit kell ilyenkor tenni? Egy férfi ku- tyuskájával körbeszagollatja, majd hullakémi szakszerűség­gel megrázogatja. ' Jön a mentő: pillanatok alatt hordágyra teszik a férfit. Milyen furcsa: dereka alatt egy pár kesztyű. Vékony, hit­vány kesztyű... A pad immár üres, vissza­állt a rend. Nincs megbotrán- kozni való, nincs ok a lelkiis­meret mocorgására. Új hét kezdődött. — nagy — A múlt év nyarán Kecskeméten megrendezett Európa Jövője Gyer­mektalálkozóra a szives meghívás ellenére sem küldtek gyermekcso­portot az az angliai Kent megyéből. Viszont részt vett az első ilyen talál­kozón Folkestone városból két ta­nárnő, megfigyelőként. A rendezvény olyan hatással volt rájuk, hogy hazautazásuk előtt szó­ban meghívták városukba, 1992 nyarára, a Jókai Mór Általános Is­kola harminc tanulóját. A napok­ban a hivatalos meghivó is megérke­zett az Európa Jövője Egyesülethez. A meghívás — kellemes meglepetés! — nem csak a jókaisoknak szól: a Bolyai gimnázium harminc diákját is várják a nyáron. Attól a perctől, hogy a kecskeméti fiatalok angol földre lépnek, minden költségüket a vendéglátók fedezik. Általános iskolás diákszínjátszók jelentkezését várják a szervezők a Gyermekszínjátszók Tiszamenti Találkozójára. A területi bemuta­tókra — amelyeknek pontos idő­pontját és helyszínét a későbbiekben határozzák meg — a lakiteleki álta­lánosiskola igazgatójánál, Dobó At­tilánál, (H-Lakitelek, Pf. 2.) 1992. március Tjéig lehet jelentkezni. A találkozóra Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye diákszínjátszó­S még egy meghívás. E kapcsolat eredményeként a Kecskeméti Gás-~ pár András (607-es) Szakközépisko­lából és Szakmunkásképző Intézet­ből áprilisban harmincöt tanuló utazhat Folkestone-ba, hogy ked­vezményes feltételek mellett gyara- píthassák angolnyelv-tudásukat. Az angolok, kétséget kizáróan, nagyra értékelik a kecskeméti gyer­mektalálkozó ötletét. Erre enged következtetni az a hír is, hogy Folke­stone önkormányzatának kulturális főtanácsosa, Gillinghen úr február­ban három napra Kecskemétre láto­gat. Az Europa Jövője Egyesület vendége lesz, s a további kapcsola­tokról, tanulmányi ösztöndíjakról, cserelátogatásokról vált majd szót az egyesület vezetőivel, a kecskeméti önkormányzat illetékeseivel. it, valamint a környező országok­ban élő, magyar nemzetiségű szín­játszó gyerekeket várják. Műfaji és tematikus megkötés nincs, a műsor­idő azonban nem haladhatja meg az 50 percet. A területi rendezvény egy­ben a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó elő­döntője lesz. A legsikeresebb elő­adások az országos program zárása­ként a budapesti Arany János Szín­házban júniusban tartandó gálamű­sorban is bemutatkoznak. PÁLYÁZAT Gyermekszínjátszók találkozója BÁCS-KISKUNBAN HARMINCEZREN VÁRNAK VONALRA Múzeumba kerülnek a távközléstörténeti (ma még használatos) emlékek Az első év — az 1991 -es esztendő — ahhoz kellett, hogy a bizottság áttekintse a hozzá tartozó területet, képbe kerüljenek azok is, akik nem az adott szakterületen dolgoznak, illetőleg a szakma egy szűkebb ré­szén tevékenykednek. — így foglal­ta össze véleményét dr. Szenoh- radszky Béla, a megyei közgyűlés egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságának elnö­ke, kiskőrösi polgármester. A három részterületen külön albi­zottságok működnek. Az egészség- ügyi például a kecskeméti megyei kórház helyzetét, feladatkörét vizs­gálta tavaly, s annak kihatása lesz az idei tárgyalásokra is, de erről még bővebben is írunk. Időben és energiában azonban a szociális, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság átfogó felmérése jelentette a legnagyobb feladatot. Külső szakértők bevoná­sával átvilágították a két részterület teljes intézményhálózatát. A bi­zottság tagjai személyesen is megis­merték a különböző egységeket, ve­zetőket, munkatársakat, s képet kaptak az intézményekben folyó tartalmi munkáról, s arról, mennyi­re racionális a gazdálkodás. Az idei évben még hangsúlyo­sabb szerepe lesz a bizottságnak a megyei közgyűlés életében, gazdál­kodásában, ugyanis a feladatköré­be tartozó terület — kiegészülve az oktatással — a megye költségveté­sének abszolút többségét leköti. S noha a megye szerepének megíté­lése jól érzékelhető a parlament ál­tal elfogadott központi költségve­tésben a megyének adott pénzek lefaragásából, mégis a megyei ön- kormányzatnak gondoskodni kell az általa fenntartott létesítmények működtetéséről — hangsúlyozta dr. Szenohradszky Béla. Az ugyanis nyilvánvaló: az intéz­1992. február l-jén a Petőfi Népében „Féligazságokat unják a polgárok" címmel jelent meg egy írás, mely szemé­lyemet érinti. Azt hiszem, az ott közöl­tek zöme megfelel a valóságnak, de úgy érzem, a címválasztásnál nem a lénye­get sikerült megragadniok. Ahhoz, hogy az ominózus gyűlésen történtek egyértelműek legyenek minden olvasó­juk számára, szükséges néhány kiegé­szítést tenni. Talán túlzottan erős kife­jezés az, hogy a lakossági fórumon el­szabadult a pokol. Tény, hogy bőven voltak villongások, de semmi sem csú­szott ki a demokrácia normális medré­ből. A „bomba” akkor robban, amikor Katus Attila képviselő (SzDSz) konkré­tumokat kért arra a megnyilvánulá­somra vonatkozóan, hogy itt a város­ban a képviselők többségének álláso­mények számára megállapított álla­mi, központi normatívák nem ele­gendők a fenntartáshoz, nagyon sok pénzt kell még e célra fordítani abból, amit alaposan megkurtítot­tak. Ezért nem kis feladat vár majd a szakbizottságra. A legkeményebb munka talán az egészségügyi albizottságra hárul majd, éppen pénzügyi, finanszíro­zási kérdésekben kell kemény tár­gyalásokat folytatni az önkor­mányzatokkal. Árról például, hogy a kecskeméti megyei kórház egyben Kecskemét város kórháza is, sőt regionális feladatokat is ellát a vá­ros vonzáskörzetének települései számára — éppen ezért a beutalás, a gyógyítás kötelezettségét elismer­ve a fenntartásból is részt kell vál­lalniuk az érintett önkormányza­toknak. Mindezek fontos érvek a megyei közgyűlés 1992-es költségvetésének tárgyalása során. Jóllehet eddig az egészségügyben a kórházak finan­szírozása a megyén keresztül tör­tént, s így az ellátási felelősség is a megyénél volt, most viszont van egy megyei kórház. A városi önkor­mányzatok önként vállalhatják a saját kórházaik fenntartását, s ed­dig még nem mondta le senki. Pedig azt látni kell, hogy a kisebb telepü­lések számára rövidesen megoldha­tatlan lesz a kórház működtetése. Ezért is javasolja az egészségügyi bizottság, hogy a február 7-ei me­gyei közgyűlésen a költségvetési tartalékból zárolt alapot kell képez­ni, ebből megvalósítható az intéz­mények későbbi finanszírozása. Ugyancsak szükséges, hogy a me­gyei önkormányzat májusban átte­kintse Bács-Kiskunban az egészség­ügy helyzetét, s annak alapján vár­hatóan egyéb döntéseket is meg kell hoznia. V. T. kát, üzleti és egyéb kereseti lehetősége­ket osztogatnak, ami szerintem a jog­szabályokat nem sérti, de képviselőktől az ilyen magatartás etikátlan, a dönté­seknél nem garantálja az objektivitást. A „keringő” elől lehetetlen volt kitérni abban a szituációban, ezért elmondtam azokat a konkrétumokat, amelyekért mindenkor és minden körülmények között vállalom a felelősséget, mert hi­vatalos dokumentumokkal tudom alá­támasztani állításaimat. így természe­tesen az általam közöltek nem féligaz­ságok. Remélem, a többi hozzászóló képviselő is elő tudja venni azokat az iratokat, amelyek a velem kapcsolat­ban felhozott vádakat támasztják alá. Való igaz, hogy mintegy két óra után többen eltávoztak a teremből, de nem mindenki azért, mert nem kíváncsi ar­— Vannak ügyeink, — mondja Gyenes Géza amelyekkel nem na­gyon lehetne dicsekedni. Az LB központok, a tekerős telefonok pél­dául ilyenek. Az sem ment minket, ha elmondom: hazánkban több száz településen használják még ezeket a készülékeket; Bács- Kiskunban pedig csak hét község­ben szolgál ilyen távközléstörténeti emlék. 1991-ben Kiskunhalas kör­nyékén ki tudtuk váltani az LB-ket. Pirtón, Zsanán, Balotaszálláson és Harkakötönyben — átmenetileg — a vállalatoknál is ismert mini központokkal korszerűsítettünk. Tehát a faluban automata kapcsol, interurbán hívásnál pedig Kiskun­halas jelentkezik. Huszonhat he­lyen szolgál éjjel-nappalos, kézi kapcsolásos (CB) központ 199-ben 10 ezer 376 állomást szereltünk fel. Dr. Verebélyi Imre, a BM közigazga­tási államtitkára szerint a rendszervál­tás e téren gyorsan végbe ment: amíg másutt évtizedekig is eltartott ez a fo­lyamat, addig nálunk másfél esztendő alatt gyakorlatilag kialakultak a de­ra, hogy mi dr. Kovácsffy Csabával és fóth Lászlóval nevén nevezzük a dol­gokat. Természetesen voltak olyanok is, akiknek kínos volt, ami az összejö­vetelen elhangzott és távoztak, de egy részük — mint megtudtam — csak azért vette sátorfáját, mert már elmúlt este nyolc óra. Egy bekiabálásra, miszerint „nem vagyunk kíváncsiak erre”, többen is bekiabáltak, hogy: „dehogynem”. Sőt: a már említett felsorolásomat lelkes taps fogadta. A lakossági fórumot az első mondattól az utolsóig én is mag­nóra vettem, így a most leírtakat iga­zolni tudom. ' Tóth Tibor önkormányzati képviselő Kalocsa Jelenleg ötvenezer működő telefon van a megyében ... — . és hányán vannak a türel­mi listán? — Harmincezren ... — Mit terveznek 1992-re? Tud­nak-e valami vigasztalót mondani számunkra? — Folytatódik a nagyívű fejlesz­tés. 1992-ben befejeződik a kecske­méti elektronikus központ telepíté­se. Ezután, valószínűleg az év vége felé, feloldhatjuk a moratóriumot. Kínálati piac csak 1993-ra jelezhető. Az idén kétezer állomást szerelhe­tünk föl a megyeszékhelyen. Úgy­hogy továbbra is türelmet kérnénk. Egyéneknek nem tudunk a közeljö­vőben telefont ígérni, rendkívüli vál­lalkozói igényekre harminc számot tartalékoltunk. A megye többi tele­pülésén is, most már csak akkor tu­mokratikus önkormányzatok. A 3100 polgármesteri állásból 2100-at újonnan választott személy tölt be, 400 korábbi tanácselnök kapott újra megerősítést a választásokon. A testületi tagságért 90 ezer jelölt küzdött, a 25 ezer mandátum 80-85 százalékát új emberek szerezték meg. Ebből is adódtak a gondok: a tisztázatlan hatáskörök miatt támadt viták, a túlkapások, a testületi tagság­gal járó jogok túlbecsülése. A csatáro­zások felmorzsolták a polgármesterek mintegy 3 százalékának az erejét, és hogy megoldják a konfliktusokat, in­kább lemondtak. Amint az a most lezárult vizsgálat­ból kiderült, az elmúlt időszak alkal­mat adott arra is, hogy az ellenzékben levő pártok képviselői — ha győztesen kerültek ki a helyi csatározásokból belekóstoljanak a kormányzás nehéz­ségeibe, s a kormánypártok helyben ellenzékbe szoruló politikusai pedig megízleljék a másik fél szerepkörét. Sokan tartottak attól a veszélytől. Tegnapi lapszámunk 6—7. ol­dalán, a Pályaválasztási iránytű cí­mű összeállításunkban — a Peda­gógiai Intézet pályaválasztási út­mutatójának információit felhasz­nálva — a megyei szakmunkás- képzők szakkínálatát gyűjtöttük csokorba. Kiegészítésként közöl­dunk fejleszteni, ha a kecskeméti elektromos központunk munkába áll. Reméljük, hőgy ä BudapéSf-- Szeged optikai gerincvezeték nem­sokára eléri Kecskemét határát. Februárban dől majd el, hogy meg­indulhat-e a megye középső térségé­ben — Kiskunfélegyháza, Kiskun­halas, Kiskőrös, Kalocsa vidékén — egy nagy korszerűsítés és fejlesz­tés. Ha sikerülne oda — külföldi tő­ke bevonásával — csúcstechnológi­át telepíteni, végre megoldódhatná­nak a kiskunsági, Duna melléki tele­pülések gondjai is. A megvalósítás­ról február végén tudunk majd ér­demben nyilatkozni. Ha minden rendben megy, 1992-ben öt-hat ezer készüléket tudunk bekötni Bács- Kiskúnban. De ez a szám még vál­tozhat; meg is duplázódhat... Farkas P. József hogy a tanácsrendszer felbomlását esetleg a közigazgatás szakmai színvo­nala fogja megsínyleni. A tapasztala­tok ennek ellentmondanak: például a felsőfokú végzettséghez kötött jegyzői állásoknak 96,3 százalékát sikerült be­tölteni. A legkisebb 1526 kisközség 529 körjegyzőségbe társulva oldotta meg az apparátus szakmai irányításának dolgát. A körjegyzők bérét központilag fizetik, ami nagy könnyebbséget jelent az anyagi gondokkal küzdő helyi ön- kormányzatoknak. Ami pedig az anya­giakat iíleti, ebben sem olyan rossz a helyzet, mint arra korábban számítani lehetett. A központi támogatások szin­te mindenütt fedezik a működési költ­ségeket. eddig mindössze 300 helyen vetettek ki helyi adót, s a 3100 önkor­mányzatból is csak újabb 900 tervezi, hogy a lakosság közreműködésével te­remt fedezetet bizonyos helyi célok fi­nanszírozására. Ami pedig a jövőt illeti? A BM köz­igazgatási államtitkára úgy érzi, hogv szigorítani kell az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését, mert a tapaszta­latok szerint e téren igen spk a szabály­talanság. A parlament az Állami Szám­vevőszék hatáskörébe utalta ezt a fel­adatot, amihez immár a személyi felté­teleket is biztosítani tudják majd. (somfai) jük; a jánoshalmi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Tovább­képző és Szaktanácsadó Intézet az 1992/93-as tanévben — a szak­munkásképző osztály mellett — mezőgazdasági gépjavító és kar­bantartó szakközépiskolai osztályt is indít. VALASZ CIKKÜNKRE Dokumentumokkal tudom állításaimat alátámasztani A PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSÉT SZIGORÍTJÁK Az önkormányzatok országa lettünk A Belügyminisztérium illetékesei áttekintették az önkormányza­tok működésének tapasztalatait. A rendszerváltás után sajátosan magyar helyzet alakult ki: a korábban összevontan működő közsé­gek, települések igyekeztek önállóvá válni, „válóperek” egész sora zajlott le, alig néhány száz lelket számláló kisközségek alakítottak önállóan önkormányzatot. Szakközépiskolai osztály is indul Jánoshalmán Fórum a közbiztonságról Boross Péter belügyminiszter febru­ár 7-én, pénteken a kecskeméti város­háza dísztermében fórumot tart a köz- biztonságról. A városi televízió 18 órá­tól élő közvetítést ad a bizonyára soka­kat érdeklő találkozóról. Érvénytelen forduló Félegyházán Kiskunfélegyháza 7. számú választó- kerületében a dr. öveges László halálá­val megüresedett önkormányzati kép­viselői helyre vasárnap rendezték az időközi választást. Az 1907 választásra jogosult szavazópolgárból 424-en ad­ták le voksukat, melyből 418 volt érvé­nyes. Mivel az eredményességhez leg­alább a polgárok kétötödének érvényes szavazata kellett volna, a helyi válasz­tási bizottság szerdán este dönt a máso­dik forduló napjának kitűzéséről. Mi­vel a következő fordulóba a jelöltek nem viszik magukkal a most kapott szavazatokat, így csak tájékoztató jel­leggel közöljük a vasárnap szerzett voksok számát: Csitos Györgyné (füg­getlen) — 86, dr. Dósay Imre (függet­len) — 73, dr. Horváth Alajos (MDF) — 113, Jankovszki Ferenc (SZDSZ- Fidesz) — 46, Reicher József (függet­len) 100. A második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az elsőn. Képviselő az lesz, aki a leg- ' több érvényes szavazatot kapja. I . • I* K * I Vissza a piacot Imrehegynek A napokban tartott Imrehegy ön- kormányzata közmeghallgatást a köz­ség polgárainak. A falu forgalmasabb pontjain elhelyezett véleménygyűjtő lá­dákba is várták a javaslatokat. Néhány az elhangzott közérdekű ja­vaslat közül: épüljön buszváró a Halas­ra indulók megállójában, tartsanak he­lyi búcsút a faluban, állítsák vissza, illetve nyissák meg újra harminc év után az imrehegyi piacot, ne kelljen a kistermelőknek Kecelre vagy Halasra buszozni a portékáikkal. Ez utóbbi ja­vaslatról a falugyűlés szavazott is, még­hozzá igennel. Pályázati előadás A formálódó Szegedi Universitas szellemiségének jegyében nyilvános be­mutatkozó előadásokat rendez a Sze­gedi Akadémiai Bizottság. A JATE Bi­ofizikai Tanszékére meghirdetett tan­székvezetői állásra pályázók — Garab Győző, Maróti Péter és Vincze János — február 4-én, 13.30 órától 45 perces időtartamban ugyanezen téma kifejté­sére vállalkoznak. Előadásaik címe: Képalkotó rendszerek az orvostudo­mányban. A rendezvényt az MTA SZAB Székház I. emeleti előadótermé­ben (Szeged, Somogy u. 7.) tartják. Kecskeméti korzó Új bemutatósorozatot szervez, az Er­dei Ferenc Művelődési Központ, Kecs­keméti korzó címmel. A megyeszékhely 20-25 művészeti műhelyét, egyesületét, együttesét — irodalmi, zenei, mozgás­művészeti stb. lesz hivatott bemutat­ni ez a sorozat. Az első estet holnap 19 órától tartják az ifjúsági otthonban, s ez clkalommal a könnyűzene kap po­rondot: A Jesters, a Timur és csapata, az Új Problémák, a Blackfeelds, az Úz- gin Uver, a Bohém Ragtime Band és a Lépés Papp duó lép közönség elé. Ruhagyűjtés Kecelen Február 16-án délelőtt — nyolc órá­tól tizenkét óráig — ruhagyűjtési akci­ót szervez a Keceli Polgármesteri Hiva­tal, a menekültek javára. Kérik a köz­ség lakosságát, hogy akinek nélkülöz­hető, használaton kívüli ruhaneműje van és erre a nemes célra szánja, az említett délelőttön vigye be a polgár­mesteri hivatalba, a volt ügyfélszolgá­lati irodába.

Next

/
Thumbnails
Contents