Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. február 26., 3. oldal Községünkben POLGÁRŐRSÉG működik Hercegszántón bírálják az áfészt A Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ működési területén a napokban tartják a részközgyűléseket. Her­cegszántón a szövetkezeti tagok élesen bírálták a vezetés elmúlt években végzett munkáját. Töb­ben azt javasolták, hogy a herceg- szántóiak lépjenek ki a csátaljai áfész kötelékéből. Az ügyvezető el­nök visszautasította a vádasko­dást, mondván, hogy a szövetkezet évek óta hitel nélkül gazdálkodik, sőt, tavaly 7,6 milliós nyereséget könyvelhettek el maguknak. A ki­válással kapcsolatban Bognár Jó­zsef polgármesternek az a vélemé­nye, hogy egy kisebb kereskedelmi egység, mely a profil bővítését is feltételezi (a termékek felvásárlá­sát) jobban szolgálná a község pol­gárainak érdekeit. A választók ké­relmét az önkormányzat is támo­gatja. Rumbach István hercegszántói ügyvezető szerint a korábban is föl­merült tagsági igényeket az új szö­vetkezeti törvény alapján ki lehet elégíteni. A munkanélküliség növe­kedése is az új megoldások keresé­sére ösztönzi a helybeli szövetkezeti tagságot. A község lakói saját ke­reskedelmi hálózatot szeretnének, és ezt meg is lehet valósítani. Rendelet meglepetések ellen Rendelettel módosította szerve­zeti és működési szabályzatát a ha­lasi önkormányzat, legutóbbi ülé­sén. A módosításra egy, a közel­múltban történt eset adott apro­pót. Mint azt néhány hete lapunkban is megírtuk, a jogi és ügyrendi bi­zottság írásos állásfoglalásban til­takozott az ellen, hogy egy képvi­selői megbeszélést testületi üléssé alakított a polgármester, s azon határozatot is hoztak a jelen lévő képviselők. Akkor, a következő soros ülésen, az eljárást szabályta­lanságnak nyilvánította az önkor­mányzat, és hatályon kívül helyez­te azt a két határozatot. A jogi bizottság azonban garantáltan pontot kívánt tenni a dolog vécére, ezért a február 17-ei rendkívüli ülésre előterjesztést tett a működé­si szabályzat módosítására, ame­lyet aztán a testület is elfogadott. A módosított szabályzat szerint az írásos meghívók kiküldését kö­vetően már csak hatósági megke­resés ügyében tehet szóbeli napi­rendi javaslatot a polgármester az ülésen, amely ezután a képviselő- testület döntése alapján felvehető a napirendek sorába es tárgyalható. ALKUDNI TUDNI KELL Kártérítésről döntöttek Halason Sokadszorra került a halasi képviselők asztalára egy kártérí­tési igény. A döntést többnyire elhalasztották, sürgősebb teen­dőkre hivatkozva, de íme, a tü­relem rózsát terem. Rostás Imre vállalkozó kivárt és nyert. Nem csak tapasztalatot, némi kész­pénzt is. Talán halasi olvasóink emlékez­nek a kertvárosi „Bermuda há­romszögnek” csúfolt telekeladási ügyre, illetve a körülötte zajló bot­rányra. Az amúgy is zsúfoltra sike­rült lakókörzetben az ott élők fel­zúdultak, amikor az önkormány­zat váratlanul eladta az eddig te- recskének hitt, öt utca keresztező­désében kialakult háromszög ala­kú telket egy vállalkozónak. Bár a képviselők többségükben meg vol­tak győződve igazukról, végül en­gedtek a lakossági tiltakozásnak, s felbontották a vállalkozóval kö­tött szerződést. Ennek folyománya lett a kártérítési igény. A vállalkozó, természetesen, az elvégzett és a helyreállítás során elvégzendő munkákra, anyagbe­szerzésre, elmaradt haszonra hi­vatkozott. A vele szemben álló lakók szerint örüljön, hogy nem büntetik meg a közterület indoko­latlan lefoglalásáért, amit néhány vödör sóder és köteg drót jelez mind a mai napig. Ä képviselő- testület viszont nem vitatta a kár­térítés jogosságát (annak ellenére, hogy építési engedélyt nem kapott még a vállalkozó), csupán a nagy­ságában nem tudott dönteni. Szakértőket kért hát a hivatal, műszakit és jogit, az illetékes bi­zottság is állást foglalt, majd elő­terjesztették a határozati javasla­tot. A képviselők annak rendje és módja szerint meg is vitatták a témát, s mielőtt döntöttek, meg­kérdezték az ülésen végig jelen lé­vő vállalkozót, elfogadja-e egyál­talán a vitában kialakult összeget, 338 ezer forintot, kilenchavi, 36 százalékos kamattal. A hallgatag kárigénylő ekkor végre megszólalt, s közölte, hogy olyannyira meg van elégedve a kártérítéssel, hogy a kamatot — mivel nem is kérte volna — fel­ajánlja a Mozgássérültek Intézete javára. Ha minden kárban van valami haszon, hát ez most jó helyre csur- rant. — hajós — LÉPÉST VÁLT A BÁCSKAI TIT EGYESÜLET Kecskeméti nyelviskola a bajai társulásban Az ismeretterjesztés korábbi ha­gyományaira építve, de új szellemi­séggel és új alapszabállyal kíván részt venni a Bácskai TIT Egyesü­let az öntevékeny helyi társadalom kialakitásában és a művelődési fo­lyamatokban. A 35 alapítótag­létszám ma már 72 főre nőtt. Bár a bajai költségvetés hiánya miatt még nem tudni, mennyi jut a szer­vezetnek, de a községek önkor­mányzatai eldöntötték, hogy lako­sonként 10 Ft-tal járulnak hozzá az ismeretterjesztés támogatásá­hoz. Az elnökség a korszerűbb és rugalmasabb szervezeti élet beindí­tására szakosztályok létrehozását tervezi, amelyek tematikai ajánlá­sokkal élnek az intézmények és az érdeklődők felé. Gazdag lesz az idei programajánlat. Lesz vallás- történeti sorozat, biológusnapok, történelmi szabadegyetem, csilla­gászati hét, de besegítenek a rend­hagyó iskolai órák témáiba, illetve felvállalják azok megtartását. Mindehhez közel 1,5 milliós költ­ségvetésre van szükség. Élénk érdeklődést váltott ki az elnökség tagjaiból, hogy a kecske­méti székhelyű Korona Nyelvok­tatási és Közművelődési Egyesület bejelentette csatlakozási szándékát a bácskai egyesületbe. Amint dr. Keresztes Nagy Imre elmondta, nagy lehetőséget látnak a térség­ben folyó felnőttnyelvoktatás fel­lendítésében és korszerű eszközök­kel való fejlesztésében. A stúdiót egyhangúlag felvették a társulat­ba. Az elnökség hétfői ülésén töb­ben rákérdeztek Mocsári Aladár ügyvezetőre, hogy a korábban ja­vításra felvitt antik bútorok sorsa hogyan alakul, mivel többen tud­ni vélték, hogy a nem csekély érté­ket képviselő berendezés ma már a kecskeméti TIT vezetőjének irodá­ját ékesíti. Mindenki egyetértett abban, hogy ezt, a cseppet sem mellékes kérdést azonnal rendezni kell. Ezen az ülésen kitüntetést ve­hetett át dr. Beke Lajos városi fő­ügyész, 25 éves TIT-munkájának elismeréséül, aki Hercegszántótól Nemesnádudvarig számtalan elő­adáson igyekezett magyarrra for­dítani a kacifántos jogi nyelveze­tet, törvényeket. P. Z. Fájdalommentes agyérvizsgálat • A bünözőriasztó tábla. Tolvajoknak reménytelen ? — Igazán jó ötlet — állapítot­tam meg, amikor megpillantottam az érsekcsanádi helységnévtábla kiegészítő feliratát. Bizonyára el­megy a kedve az úgynevezett utazó bűnözőknek, a tolvajoknak a „munkától”. Amint Felső István polgármes­tertől tudom, az érsekcsanádi pol­gárőrség még tavaly márciusban alakult meg. A tapasztalatok nem mindenben kedvezőek, nem vált be minden jelentkező: a kezdeti lelke­sedést néhányukban felváltotta a felismerés, hogy a járőrözés hó- ban-fagyban nem kis áldozatválla­lással jár. Most az önkormányzat felvette a kapcsolatot a megyei és a városi rendőrkapitánysággal, re­mélik, hogy kapnak rendőrségi rá­diót. Figyelik az újságban megje­lent jó példákat, Csávoly, Bácsbo- kod és más települések polgárőrsé­gének működését. Szóba került, hogy Sükösd, Nemesnádudvar és Érsekcsanád közösen kapna rend­őri létszámfejlesztést, és a körzeti megbízottakhoz beosztanák segít­ségül az önkéntes jelentkező pol­gárőröket, akiket azonban az eddi­gi — nem jó gyakorlattól eltérően — meghívással választanának ki. A szövetkezeti törvényről Hogyan kell megállapítani az egyes tag és a kívülálló szövetkezeti üzletrészének névértékét és részará­nyát? A szövetkezet közgyűlése az átme­neti törvény keretei között a közgyű­lésen jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével maga dönt az egyes üzletrészek megállapításáról. Az átmeneti törvény szerint a mértéket (részarányt és névértékét) úgy kell megállapítani, hogy az fe­leljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közrehatás arányának. Ennek során három tényezőt kell mérlegelnie: — a tagsági viszony időtartamát, — a személyes közreműködés sú­lyát és arányát, valamint — a vagyoni hozzájárulás, a va­gyonbevitel mértékét. A tagsági viszony időtartamát és a személyes közreműködés súlyát, arányát 40—80 százalék közötti, a vagyoni hozzájárulást 20—60 szá­zalék közötti részarányú tényező­ként kell értékelni. E na tárok kö­zött a közgyűlés szabadon dönt, természetesen a főszabály figyelem- bevételével. A százalékos határokat nem kö­telező figyelembe venni a kisszövet­kezetekben, mert ott általában a vagyonbevitel csekély jelentőségű volt a mára felhalmozott vagyon­hoz képest. Az egyes tagnak (kívülállónak) jutó szövetkezeti üzletrész megálla­pításáról szóló közgyűlési határo­zatot a tagokkal és a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosokkal 15 napon be­lül közölni kell. A határozatot — 30 napon belül — a tag és a kívülálló üzletrész-tulajdonos bíróság előtt keresettel megtámadhatja, ha az nem felelt meg a törvény előírásai­nak. , Hazánkban minden harmadik ember agyi érbetegség következté­ben hal meg. A kérdéssel foglalko­zó szakemberek már régóta ko­moly erőfeszítéseket tesznek, hogy ezen az elszomorító helyzeten ja­vítsanak. Nemrégiben lendületet adott ehhez a Népjóléti Minisztéri­um pályázata, amelynek keretében kórházak, egyetemi klinikák jut­hattak olyan ultrahang-készülék­hez, amely alkalmas az agyat vér­rel ellátó erek vizsgálatára. Félszáz pályázó közül — tizenhat szeren­csés között — így juthatott a hat­millió forintot érő amerikai géphez a megyei kórház ideggyógyászati osztálya is. — Mit jelent az új készülék a betegeknek ? — kérdeztük az osz­tályvezető főorvost, dr. Csornai Mártát. — A korábban rendelkezésünk­re álló vizsgálati eljárásokkal szemben az ultrahang-berendezés használata semmiféle veszéllyel, kellemetlenséggel nem jár, a vizs­gálat korlátlanul ismételhető, ezál­tal az érelváltozás alakulása hosz- szú időn át figyelemmel követhető. A kóros folyamat esetenként, bi­zonyos életvezetési tanácsok betar­tása mellett, még megállítható, de legalábbis lassítható. Egyik legfon­tosabb törekvésünk éppen az, hogy az agy vérellátási zavaraihoz vezető elváltozásokat már abban a stádiumban felismerjük, amikor még nem okoztak végleges, súlyos agykárosodást. A maradandó tü­netekkel járó szélütést ugyanis — szerecsére — gyakran átmeneti, úgynevezett jósló tünetek előzik meg. — Melyek ezek a tünetek ? — A hirtelen fellépő, valamelyik testfélre korlátozódó zsibbadás, a féloldali végtagok gyengesége, ügyetlensége, hirtelen kialakult lá­tás- vagy hallászavar agyi vérke­ringési rendellenességre figyelmez­tet. Ha valaki ilyen tüneteket vesz észre saját magán vagy családtag­jain ,-n még ha a panaszok csak néhány percig tartanak is —, hala­déktalanul jelezze kezelőorvosá­nak! — Mit tehetünk, hogy ne kerül- • jünk közelebbi ismeretségbe ezzel a masinával? — Ahogy a többi érbetegség ki­alakulását, az agyi erek károsodá­sát is meg lehetne előzni, vagy leg­alább késleltetni, egyfajta, tudato­sabb életvezetéssel. A magas vér­nyomás korai felismerése, rendsze­res kezelése, a cukorbetegség meg­Újvárosi farsang malacsütéssel A bajai újvárosi általános művelődé­si központ népművelői nagy hagyomá­nyokkal rendelkeznek a különböző tár­sas rendezvények, vigasságok rendezé­sében. A hét végén farsangolásra hív­ták az intézmény óvodásait, iskolásait, de jutott program a lakótelepen élők­nek és a szépszámú nyugdíjasklubnak is. A szombati nap fénypontja a kicsik jelmezbálja és a gasztronómiai sikert hozó malacsütés volt. A három sült malac melléjó ízű hurkát és kojbászt is tálaltak a nagyérdeműnek. Az”estet az ÁMK férfidolgozói sajátították ki ma­guknak, csapva egy vidám estét. P. Z. • Az újvárosi óvodások jelmezbemutatója nagy sikert aratott. • A készülék a vizsgált érfal kereszt- vagy hosszmetszetét kivetíti a képernyőre, s kijelzi a véráramlás sebességét is. • A pontozott vonallal jelzett teljes kör a beteg nyaki erének keresztmet­szete. A lekerített fehér területek az érfalon történt lerakódást mutatják. (Gaál Béla felvételei) előzése és kezelése, a dohányzás tét évekkel, évtizedekkel meghosz­teljes felszámolása, az alkoholiz- szabbíthatná. mus visszaszorítása sok ember éle- Sz. K. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Testületi ülés Kalocsán Holnap, 16 órától, a városháza dísztermében ülésezik a kalocsai önkormányzat képviselő-testületé. A városatyák többnyire a város tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításáról tárgyalnak, de szó lesz vendéglátó-ipari tevékenység tilalmának a feloldásáról is. Éon- tos napirend még az önkormány­zati lakások bérlőkijelölési jog cse­réjének megvitatása. Grillparzer­emlékkiállítás A budapesti Osztrák Kulturális Intézet vándorkiállítást rendezett a nagy osztrák költő, Franz Grill­parzer halálának 120. évfordulója alkalmából. A gazdag anyag, mely a Német Művelődési Központban tekinthető meg március 9-éig, be­mutatja a múlt század, így az Oszt­rák—Magyar Monarchia korának hangulatát és történeti eseményeit. Sok munka a tüzelőért Nagybaracska határában, a Ho­mok dűlőben vágásra érett a ter­melőszövetkezet többhektáros akácosa. Mivel mostanság nem sok munka van a gazdaságban, ezért a tagok szívesen vállalkoztak a tarvágásra, a jövő évi tüzelő re­ményében. Á nehéz munkáért a kitermelt fa egyharmadát és az ág­fát vihetik haza. T ermészetgyógy ászok Mélykúton Közmeghallgatáson foglalkoz­tak legutóbb a mélykútiak a falu­ban rendelő természetgyógyászok­kal. A község könyvtarában szer­dánként rendszeresen két termé­szetgyógyász (a volt Szovjetunió állampolgárai) ezerforintos rende­lési díj fejében fogadja a hozzájuk fordulókat. Dr. Rauzs József körzeti orvos, úgy is mint önkormányzati képvi­selő rosszallását fejezte ki a műkö­désükkel kapcsolatban, mondván nem lett kevesebb betegük a rende­lőben, sőt, az elmúlt évihez képest nőtt a számuk. Többségben volt azonban az a vélemény, hogy nem kell beleszólni erőszakkal, döntést hozni ellenük. Végül is kinek- kinek saját joga megítélni, mire költi a pénzét. I Falugyűlés Bátmonostoron A hónap utolsó munkanapján, február 28-án, 17 órakor falugyű­lést tartanak Bátmonostoron, a községi moziban. Témája elsősor­ban az önkormányzat 1991. évi te­vékenységéről szóló beszámoló, és az idei fejlesztési lehetőségek, el­képzelések ismertetése a polgár- mester, Sárossy László előadásá­ban. Második napirendként dr. Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár tart be­szédet a mostanában csaknem mindenkit érintő mezőgazdaság, szövetkezetek helyzetéről. Termé­szetesen, mondandójuk után mindkét Sárossy válaszol a hozzá­juk intézett kérdésekre, melyekből — valószínűleg — itt is lesz bőven. Utazás ’92 Ez idáig 286 cég jelentkezett a márciusi Utazás ’92 kiállításra. A nagy érdeklődésre való tekintet­tel azonban elképzelhető, hogy a 7300 négyzetméteres alapterületen végül akár háromszáznál is több kiállító mutatja majd be kínálatát, nyilatkozta a Hungexpo. Kétéves kihagyás után visszatér Németország, jelen lesz Horvátor­szág és Szlovénia is, a FÁK álla­mai viszont az idén távol marad­nak. Az Utazás ’92 díszvendége Ausztria lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents