Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám

1992. február 22., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP NEM KŐTÁBLA: MÓDOSÍTHATÓ Félegyházán a túlélést is bekalkulálták • Reicher József (középen) ünnepélyes eskütételével kezdődött a csütörtö­ki képviselő-testületi ülés. (Fotó: Galambos Sándor) EGYMILLIÁRDNYI FORINTBÓL GAZDÁLKODHATNAK Kalocsának van költségvetése A kiskunfélegyházi időközi kép­viselő-választás győztese, Reicher József ünnepélyes eskütételével kezdődött reggel 9 órakor a csü­törtöki testületi ülés. A város idei költségvetésének tárgyalását Kor­mányos Imre, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke nyitotta meg. El­mondta: az 1 milliárd 378 milliós várható bevételen felül még 300- 400 millió forint kellene egy, úgy­mond, lazább költségvetéshez. En­nek hiányában azonban csak egy működtető, túlélő költségvetést le­hetett készíteni, amit elfogadásra ajátdpít,. József polgárpiep­ter azt emelte ki: sok jogos igény nem kerülhetett be a tervezetbe, a bizottságoknak rangsorolni kel­lett, mivel a bevételi oldal korláto­zott. Helyi adókkal nem számol­tak, év közben fog eldőlni, szükség lesz-e kivetésükre. A vitában többek részéről fel­merült: a költségvetés összeállítása esetleges, amit a különböző lobbik ki tudtak harcolni, az került be. Nincs hosszú távú elképzelés a vá­ros fejlesztésére, mindenféle kon­cepció nélkül állították össze a költségvetés tervezetét. Ahogy az ország sok száz képviselő-testüle­tében, Félegyházán is a pedagógu­sok bére és az iskolák finanszírozá­törvény (1992. évi I. törvény, a továbbiakban: Szvt.) szerinti alapszabály elfogadásáig az 1992. évben kiadandó új szövet­kezeti üzletrész — a törvények hatálybalépésekor működő szö­vetkezetben — csak a szövetke­zet tagjai között ruházható át, kívülállónak nem adható el. Ha a tag (kívülálló tulajdo­nos) az üzletrészét nem akarja eladni, nem szükséges az érték­papírt kikérnie, hiszen annak névértéke az átmenet idején vál­tozhat — pl. a vagyon megosz­tásakor —, másrészt a megálla­pított üzletrészre vonatkozó jo­gosultságot nem érinti az, hogy arról az értékpapírt nem állította ki a szövetkezet, csupán a köz­gyűlés által megállapított névér­tékét és részarányát. Az átmeneti törvény (a szövet­kezetekről szóló 1992. évi I. tör­vény hatályba lépéséről és az átme­neti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény) által biztosított határ­idő alatt a tag jogosult kiválásra a szövetkezeti üzletrészének megfe­lelő értékű vagyontárggyal is. sa közötti, indokolatlannak tűnő különbségeken folyt a legélénkebb eszmecsere. Különösen feltűnő az országosan is jó hírű Móra Ferenc Gimnázium tanárainak alacsony bére, amit az első költségvetési vál­tozathoz képest valamelyest kom­penzáltak. Arról is döntöttek, hogy az isko­lák átvilágításával és a város okta­tási struktúrájának elkerülhetetlen átszervezésével felszabaduló pénz­ből szeptember 1-jétől azok az in­tézmények is megkapják a 10 szá­zalékos bérfejlesztést, amelyeknek ennél most valamivel kevesebb ju­tott. Zárszavában a polgármester ki­fejtette: olyan tökéletes költségve­tést készíteni, amely december 31- éig érvényes, nem lehet. Az előre ki nem számítható események befo­lyásolhatják és talán még az év fe­lénél előbb is felülvizsgálatra szo­rul, éppen ezért javasolja elfogadá­sát. A név szerinti szavazáson a képviselők kollektív bölcsessége is alfélé hajlott, hogy a nem éppen tökéletes költségvetésnél csak az rosszabb, ha nincs. így öt ellensza­vazattal, a hétórás maratoni vita után elfogadták a város idei költ­ségvetését. M. Gy. Mi a fel nem osztható vagyon? A szövetkezet vagyonának az a része, amelyre sem részjegy, sem szö­vetkezeti üzletrész nem vonatkozik. Fel nem osztható vagyon létesí­tését kötelezően írja elő az átmene­ti törvény, továbbá maga a szövet­kezeti törvény is. Az előbbi szerint nem osztható fel az általános fo­gyasztási szövetkezet vagyonának 30 százaléka, valamint a lakás-, takarék- és iskolai szövetkezetek teljes vagyona. A szövetkezeti törvény szerint a mezőgazdasági és az ipari szövet­kezet a vagyona 10 százalékának megfelelő mértékig köteles ún. szo­lidaritási alapot képezni, amely va­gyonrész jelentheti a szövetkezet rászoruló tagjainak juttatható szo­ciális támogatás fedezetét. Ezt a vagyonrészt a működő szövetkezet tagjai saját üzletrészeik terhére ké­pezhetik. Ezen felüli mértékben a szövet­kezet alapszabálya is előírhatja fel nem osztható vagyon létesítését, de az 1992. január 20-án működő szövetkezetek előzőleg kötelesek vagyonukat az átmeneti törvény szerinti mértékben nevesíteni. Aki a nehéz napirend ellenére nyitott fülekkel hallgatta végig a képviselő-testület péntek hajnali egy óráig tartó költségvetési tár­gyalását, az valamit már sejthet ab­ból, mi vár Kalocsára ebben a na­gyon hosszúnak ígérkező évben. Ar­ról, hogy a kalocsaiak meddig nyúj­tózkodhatnak az idei takaró alatt, a legilletékesebbet, Török Gusztáv Andor polgármestert kérdeztük. — Nagyon nehéz hetek állnak a kalocsai képviselők mögött, hiszen január közepétől szinte minden munkanap délutánján a költségve­tés tervezetén dolgoztunk. A nép­jóléti bizottság mintegy harminc intézmény vezetőségével egyeztette a költségvetés várható számait, a városüzemeltetési és -fejlesztési bi­zottságra szintén nagy teher há­rult, majd a jogi és közgazdasági f bizottság mindent újra átrágott, ’ csak azután került a végleges anyag a testület elé. Aminek külön örülök, hogy a tárgyalások végére a bizottságok között szinte minden kérdésben teljes összhang alakult ki, egyedül a városi sport támoga­tásának a mértéke körül voltak né­zeteltérések. A jó előkészítés meg­hálálta magát, hiszen a több száz szavazásra bocsátott pénzösszeg­gel a képviselők nagyobb vita nél­kül egyetértettek. De nézzük a je­lentősebb kiadásainkat. A város üzemeltetésére 1992. év­ben közel egymilliárd forintot köl­tünk, ez pontosan 35 millióval több, mint amennyiből tavaly az intézményeink működtek. A város ez évtől bevezette az intézményi céltámogatás rendszerét. Ez azt je­lenti, hogy a szorosan vett üzemel­tetési költségeken kívül megszava­zott pénzt csak arra a célra lehet felhasználni. Ilyen például a gim­názium fűtésének korszerűsítése, az általánosságban vett kisebb fel­újítások. Erre a feladatra 9 milliót költhetünk. A szociális segélyezés­Gyógypedagógus- képzés Baján Az 1988-ban megnyitott bajai Speciális Szakiskola és Diákotthon által felajánlott 109 munkahely fel­hívta a figyelmet a növekvő szakem­berhiányra, mely Bács-Kiskun me­gye gyógypedagógiai intézményeit sújtotta. Az ilyen jellegű óvodák, is­kolák gyakran szakképesítés nélküli pedagógusokkal működtek. Az ak­kori megyei tanács, felmérve az egy­re súlyosbodó helyzetet és a növek­vő igényt, tárgyalásokba bocsátko­zott a budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Fő­iskolával a probléma megoldása vé­gett. A konzultációkba a bajai Eöt­vös József Tanítóképző Főiskola, a helyi Speciális Szakiskola és Diák­otthon és a megye pedagógiai inté­zete is bekapcsolódott. Az ered­mény: 1990 januárjában a gyógype­dagógiai főiskola kihelyezett tago­zataként a bajai Eötvös József Taní­tóképző Főiskolán kétéves, egysza­kos, másoddiploma megszerzésére irányuló, oligofrén pedagógiai sza­kos képzés indult. Az oktatásban, melyet teljes egé­szében a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács finanszírozott, a budapesti gyógypedagógiai főiskola, a bajai tanítóképző, valamint fővárosi és helyi orvosok egyaránt részt vettek. A gyakorlati foglalkozások meg­szervezését és az oktatás helyszíné­nek biztosítását a Speciális Szakis­kola és Diákotthon vállalta. A me­gye kilenc településéről érkezett 37 résztvevő — 8 óvónő, 21 tanuló, 8 tanár — mindegyike munka mellett szerezte meg az államvizsgához szükséges tudást. A képzés eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ez év február 14-én 36 „diák” vehette át diplomáját Budapesten. Nem csupán az újonnan végzettek, de a részt vevő intézmények is sikeresnek könyvelhetik el az együttműködést. A gyógypedagógiai főiskola tapasz­talatokat szerzett a tanárképzés újtí­pusú finanszírozásában, szervezésé­ben, az Eötvös József Tanárképző Főiskola gazdagította saját szakmai profilját. Más megyéknek is példa­értékű lehet az a kezdeményezés, mely során egy közigazgatási terület a növekvő szakemberhiány felszá­molása végett vállalta az oktatás költségeit, úgymond megrendelte a képzést. Végül, de nem utolsósorban a leg­nagyobb siker, hogy ezentúl a me­gye gyógypedagógiai intézményeit nemcsak sok lelkes, de egyre több képzett, hozzáértő gyógypedagógus munkája segíti. Huszár Adrién re és ellátásra biztosított összeg di­namikusan emelkedik, mintegy 70 százalékkal több pénzt fordítunk a rászorulók megsegítésére, mint a tavalyi évben. A testület már korábban elfo­gadta a „vagyonból vagyont va­gyoncserével” alapelvet, amelyhez kezdettől fogva tartjuk magunkat, s ami azt jelenti: a nem kellőkép­pen gazdaságos ingatlanainkat ugyan értékesítjük, ám az így be­folyt összeget kizárólag fejlesztésre fordítja a város, magyarul, nem éljük fel értékeinket. Ez évben fejlesztésre és hiteltör­lesztésre, ez utóbbi a már meglévő vagyonhoz kötődik, 333 millió fo­rintot fordítunk. Ebben az összeg­ben benne van az a közel 100 milliós központi céltámogatási igény is, amelynek hasonló összegű saját fe­dezetével a város rendelkezik. A nagyösszegű fejlesztéseink között szerepel a kórház műszerbeszerzése, kollégiumaink felújítása, a szenny­Február 6-án, a rendőrség szűkszavú tá­jékoztatása alapján, már informáltuk ol­vasóinkat arról, hogy a kecskeméti Disz­krét Kft. ügyvezető igazgatója, Németh István (Kecskemét, Mezőfi u. 10.) ellen nyomozást folytatnak a bűnüldöző szer­vek. Néhány konkrétumot is említettünk a cikkben, s ezek a tények milliós össze­gekről szóltak. Leírtuk azt, hogy Németh István őrizetben volt, majd szabadlábon védekezhetett. Azóta fordulat történt az ügyben: Né­meth Istvánt előzetes letartóztatásba he­lyezték, s a rendőrség folytatja a vizsgála­tot, amelynek jelenlegi állásáról a követ­kezőket tudtuk meg Réger István alezre­destől, a Kecskeméti Városi Rendőrkapi­tányság gazdaságvédelmi alosztályának vezetőjétől: Németh 1990-ben egymillió forintért megvásárolta a Kecskemét, Nyíri utca 4. szám alatti ingatlant. Ez szabályszerű adásvételi ügylet volt. Csakhogy Németh gondolt egyet és készített egy másik szer­ződést, amelyben az ingatlan árát nyolc­millió forintban tüntette fel (persze ő írta alá az eladó, a vevő és a tanúk nevét is). Ezt a szerződést bevitte egy bankhoz (hadd ne mondjuk, hogy melyikhez), ahol a nyolcmilliós ingatlant fedezetként elfo­gadták és ennek alapján ötmillió forint kölcsönt folyósítottak Némethnek. A következő lépésként Németh István 1990. októberben egy házaspártól megvett egy tanyát 80 ezer forintért az akkor már megalakított Diszkrét Kft. nevére (mellesleg víztisztító és a csatornahálózat bő­vítése, a szociális otthon férőhely­növelése, közel 10 kilométer szilárd burkolatú út megépítése. Megoldó­dik a régi probléma: ez évtől Kalo­csa saját szemétteleppel rendelke­zik, erre az idén 12 millió forintot költünk. A költségvetésben a város­lakók régi követelése is elismerésre talált. Első lépcsőben kisebb ösz- szeggel ugyan, de elkezdődik a csa­padékvíz-hálózat korszerűsítése. Ugyan továbbra is nagy problé­mánk marad a volt szovjet lakóte­lep és repülőtér hasznosítása, ám a város tulajdonába került három la­kótömb felújítását megkezdjük, 30 millió forintból 50-60 lakást alakí­tunk ki. Sajnos, az állam tulajdoná­ban, a Vagyonkezelő Szervezet ke­zelésében lévő 450 lakás ügyében továbbra sincs előrelépés. Az ala­pos munka után azt reméljük, egész évben elég pénzünk lesz a költség- vetésünkre, ami összesen 1 milliárd 400 millió forint. „ . ,, Zsiga Ferenc megjegyezzük, hogy a kft.-nek ő volt az ügy­vezető igazgatója). Itt is meghamisította a szerződést és a nyolcvanezer helyett 500 ezret írt be. Ezt az összeget viszont a kft. pénztárá­ból felvette. A múlt év decemberében az egyik banktól ötmillió forint hitelt vett fel gépkocsivásárlásra. A hitel fedezeteként a megvásárolt Opel Calibra szolgált és a bank kikötötte, hogy a kocsit 1991. december 28- áig nem szabad eladni (ekkor járt volna le a tartozás, de Németh egy fillért sem fizetett). Az autót december 20-án eladta. A múlt év nyarán Németh egy fiktív hitel- szerződést készített, s hozzá egy ugyancsak fiktív bevételi pénztárbizonylatot i millió 700 ezer forintról. Azt a látszatot keltette, hogy ennyi pénzt betett a kft. pénztárába. Természetesen nem tette be, viszont kivette. Néhány hónap múlva — tavaly november­ben — három és fél millió forintot vett fel jogtalanul a kft. pénztárából azzal az „in­doklással”, hogy ekkora összeget fizetett ki egy orosházi kft.-nek tartozás kiegyenlítésé­re. Persze, ebből az egészből csak annyi volt igaz, hogy a 3,5 milliót zsebre vágta. Kérdezhetné bárki — a nyomozók is rá­kérdeztek —, hogy milyen pénzügyi rend volt ebben a kft.-ben? Semmilyen. Az ügyve­zető igazgató utasította az illetőt, hogy fizes­sen ki neki ennyit és ennyit. Kifizette . . . A rendőrség az ügyet tovább gombo­lyítja. És nem árulunk el a nyomozás eredményességét hátráltató tényt, ha meg­jegyezzük: lesznek még meglepetések a Diszkrét Kft.-nél. G. S. SZÁMOLJON! Ez az akció sok pénzt érhet önnek! 100 000 forintot takaríthat meg a cserével — 1 000 000 forintot nyerhet az új Renault-val! RENAULT OLIMPIA AKCIÓ különleges feltételekkel OLIMPIAI MODELLEK R-5, R-Clio, R-19 TR, TS, TD, GTD, R-19 Chamade TR, TS, TD, GTD Sőt! Hárman visszanyerik az autó árát! KIZÁRÓLAG KECSKEMÉTEN: 3 évesnél nem idősebb Renault-ját a legkedvezőbb módozattal ÚJ RENAULT-RA CSERÉLHETI! RENAULT KECSKEMÉT Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. Tel.: 76/46-939 Alkatrészbolt, szerviz: Bakony u. 2/B Tel.: 76/24-469 Renault-szerviz: Pataki László Baja, Szabadság u. Tel.: 79/22-914 KORONA Renault-szerviz: Korsós József, Nagykőrös, Filó u. Tel.: 20/50-103 RENAULT, a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos támogatója. 11/2 KERDESEK ES VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről Eladható-e a szövetkezeti üzletrész? A szövetkezeti üzletrész átruházható (akár kívülállóra is) és örökölhető. Kívülállónak tör­ténő eladása esetén a szövetkezetét, illetőleg a tagokat elővásárlási jog illeti meg. A szövetke­zeti üzletrészről — ha ezt a jogosult kéri — névre szóló értékpapírt kell kiállítani. Az új szövetkezeti üzletrész Jillíjk >KTOlOGIk ANTOLÓGIA KIADÓ LA KI TELEK 1992. A VIZSGÁLAT FOLYTATÓDIK Előzetes letartóztatásban a kecskeméti Diszkrét Kft. ügyvezető igazgatója Kárpótlás Akik a Kecskeméti Kossuth Tsz te­rületén Belsőnyír, Méntelek, Lajos- mizse szeretnének földet igényelni, őket február 26-án, szerdán, 16 órakor a kecskeméti Czollner téri (volt 48-as kör) kisgazdapárti székháznál Hámori József érdekképviselő várja. Falugyűlés Pálmonostorán február 24-én, hét­főn, este 6 órai kezdettel a művelődési házba falugyűlésre várja a község pol­gárait a képviselő-testület. Kérik a falu lakóit, hogy részvételükkel, hozzászó­lásaikkal segítsék a falugyűlés munká­ját. Vidám hét vége A Holló együttes vendégszerepei Bácsalmáson. A Hejhó, boszorkány cí­mű zenés mesejátékot adják elő a gye­rekeknek. Ugyanezen a napon a né­metországi testvérvárosból, Bachnang- ból mintegy negyven vendég érkezik a városba, este pedig szalagavatót rendez a helyi szakmunkásképző intézet. Szombaton (február 22-én) délután 3 órától az óvodások farsangi báljára ke­rül sor, szintén a művelődési központ­ban. Este a német vendégekkel közösen svábbálra várják az érdeklődőket a Sárga Csikó étterembe. Vasárnap 3 órától a művelődési központban a bachnangi fúvószenekar ad koncertet, amely díjmentes, adományokat azon­ban elfogadnak. Az ebből befolyó ösz- szeget a második világháborús emék- mű támogatására ajánlják fel. Méhészek gyűlése A Magyar Méhészek Egyesülete 1992. február 23-án, 9 óra 30 perckor tartja megyei küldöttgyűlését Kecske­méten, a szakszervezetek szék házának II. emeleti termében. A méhegészség- ügyi helyzetről dr. Hegedűs Dénes me­gyei szakállatorvos tart tájékoztatást. A gyűlésre várják az érdeklődő méhész tagokat. Pályázati felhívás Az 1992. évi költségvetésről szóló törvény 420 millió forintot különített el a társadalmi szervezetek támogatására. Az Országgyűlés az összeg elosztására létrehozta a társadalmi szervezetek tá­mogatását koordináló bizottságot. A támogatás elnyerésére a bizottság pályázatot hirdet az 1991. december 31-éig bejegyzett szervezetek számára. A pályázat célja a közösségi tevékeny­séget szolgáló, országos és regionális feladatokat ellátó szervezetek munká­jának segítése. Nem vehetnek részt a pályázaton po­litikai pártok, szervezetek és mozgal­mak, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és szakmai szövetségek, nemzetiségi és etnikai kisebbségi szer­vezetek (mert elkülönített költségvetési keretből részesülnek), továbbá azok a társadalmi szervek, amelyek más költ­ségvetési forrásból támogatást kapnak, valamint a hobbijellegü szervezetek. A pályázatokat 1992. március 14-éig az alábbi címre kell megküldeni: Társa­dalmi szervezetek költségvetési támo­gatását koordináló bizottság, 1358 Bu­dapest, Széchenyi rkp. 19. Képviselői irodaház. Telefon: 111-1400/17-78/17- 83/17-23. Különválik a nyugdíj- és betegbiztosítás Az idén létrejön két önálló biztosítá­si ág: a nyugdíjbiztosítás és az egészség- biztosítás. E két ág önállóan gazdálko­dik és ennek megfelelően elkülönült pénzalappal rendelkezik. A nyugdíj­biztosítási alap bevétele az idén megha­ladja a 281 milliárd forintot. Az egész­ségbiztosítási alap pedig csaknem 238,5 milliárd forinttal gazdálkodhat. A két alap önálló költségvetése a továbbra is fennmaradó tb-alap költségvetésének részeként jelenik meg. Az alapok feltöl- tése érdekében a 10 százalékos nyugdíj­járulék 6 százalékos egyéni nyugdíjjá­rulékra és 4 százalékos egyéni egészség- biztosítási járulékra oszlik, míg a 44 százalékos tb-járulék 24,5 és 19,5 szá­zalékban oszlik meg a nyugdíj- és az egészségbiztosítás között. Egy képvise­lői módosító indítvány nyomán a par­lament döntött arról, hogy az alap 1994 végéig 300 milliárd forintos ingye­nes vagyonjuttatásban részesül. A kórház műszerezettségének javítása jelentős tétel a költségvetésben. (Fotó: Gaál Béla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents