Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

8. oldal, 1992. február 19. PETŐFI NÉPE AZ ELSŐ MAGYAR HONVÉDELMI MINISZTER Mészáros Lázár, a reformkor embere • Mészáros Lázár, a tudós és katona. NAGY, NEMZETI SZÍNJÁTÉK Kiállítások egykor és ma • Az iparcsarnok — ahogy az egykori plakát ábrázolta. • A Keleti kávéház a század elején. • A háziipari pavilon a kiállítás idején. Mészáros Lázárnak a reformkor hatására megváltozott szemlélete s formálódott jellemvonása. Nem­csak a katonai ügyek érdekelték, figyelme fokozatosan fordult a tu­domány s a társadalmi ismeretek felé. Ki volt ő valójában? Röviden :lehet‘rá válaszolni: tudós és kato­na. Más szóval a reformkor embe- I , < . o re! Nemesi, középbirtokos magyar családból származott, apja megyei hivatalnok volt. Mészáros Lazár Baján született 1796. február 20- án. Elemi s középfokú iskoláit el­végezve jogot tanult. A katonai pályát választotta élethivatásul. 1812-től főhadnagy volt az utolsó nemesi felkelésben, de harctevé­kenységben nem vett részt. A csá­szári — királyi hadseregbeli szol­gálatát 1813. augusztus 1-jén kezd­te meg az Olaszországban állomá­sozó 7. huszárezredben. Széchenyivel is levelezett Ebben a regimentben vett részt Itáliában a Napóleon elleni hábo­rúk idején az 1814—1815-ben, majd 1831-ben a felkelés elleni hadjáratokban. Minősítései szerint minden alkalommal jól teljesítette kötelességeit. 1816-ban előléptet­ték császári, királyi főhadnaggyá. Volt huszárszakasz, majd huszár­század parancsnok. Érdemei elis­meréséül 1831. március 17-én, más forrás szerint 24-én, előléptették huszár őrnaggyá, s ezzel egyidejű­leg áthelyezték a szintén Lombar­diában állomásozó 5. számú, Jo­seph von Radetzky tábornagy nevét viselő huszárezredbe. Elmélyülteti f tglalkozott tudományos munká­val is. 1844-ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia felvette levele­ző tagjai sorába. Kapcsolatba ke­Kelct-Európa igen elégedetlen a de­mokratikus fejlődéssel és a gazdasági ki­látásokkal, decsak a lakosság három szá­zaléka gondol erősen a kivándorlásra ez derült ki a legújabb kelet- és közép­európai „euró-barométerből”, vagyis az Európai Közösség bizottsága és a brit Gallup Intézet közös felméréséből. A közelmúltban nyilvánosságra ho­zott adatok szerint a kelet- és közép­európai lakosok 54 százaléka elégedet­len országa demokratikus fejlődésével. A kiábrándulás Magyarországon, Len­gyelországban és Csehszlovákiában a legnagyobb. Magyarországon az átla­gosnál nagyobb, kétharmados az elége­detlenek aránya, és csak 61 százalék menne el szavazni, ha néhány napon belül parlamenti választások lennének. Kelet éc Közen-Fnrötvihan 42 szá rült Deák Ferenccel, Eötvös József­fel, Klauzál Gáborral, Toldy Fe­renccel, levelezett gróf Széchenyi Istvánnal. Elöljárói sokra tartották kato­nai képzettségét s tehetségét, ezért 1845. október 20-án, más forrás szerint 30-án, huszár ezredessé lép­tették elő, s kinevezték az 5. huszárezred parancsnokává. A magyarországi 1848-as esemé­nyek során önálló magyar kor­mány alakult. Batthyány Lajos mi­niszterelnök 1848. március 23-án az országgyűlésen nyilvánosságra hozta kormánya névsorát, ebben szerepelt először miniszterként Mészáros ezredes neve is. Ekkor Magyarországon még alig ismer­ték az Itáliában szolgáló huszárez­red-parancsnokot. A király, V. Ferdinánd, 1848. április 7-én ne­vezte ki Mészáros Lázár ezredest az első felelős magyar kormány honvédelmi miniszterévé. Mészá­ros csak április 24-én fogadta el a miniszteri tárcát, addig gondolko­dott rajta. Az uralkodó 1848. má­jus 26-án előléptette (június 8-ai hatállyal) császári-királyi vezérőr­naggyá. Többször is lemondott Augusztus—szeptemberben a Délvidéki hadsereg parancsnoka is volt egyben. Megválasztotta az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) tagjának, s Baja város or­szággyűlési képviselőjének is. Több esetben is lemondott a mi­niszteri posztjáról, de Kossuth, s a kormány nem fogadta el, mert fel­ismerte, hogy Mészáros kohézió­ként tartja össze ß hadsereget, s főleg a tisztikart. így mindig meg­maradt a hivatal élen. Erőfeszítései nyomán megalakultak a honvéd­zalék úgy érzi, hogy országa rossz irányba halad, 39 százalék szerint jó az irány. Magyarországon ismét az átla­gosnál többen (47 százalék) vélik rossz­nak az irányt, és 32 százalék szerint helyes az irány. A térség lakosságának 61 százaléka szerint a gazdasági helyzet rosszabbo­dott az elmúlt egy évben. Ettől függet­lenül, Oroszország és főleg Románia kivételével, mindenütt nagy többsége van annak a meggyőződésnek, hogy nincs más kiút, mint a piacgazdaság (Magyarország: 65 százalék). Többen (36 százalék) tartják túl las­súnak a gazdasági reformokat, mint gyorsnak (21 százalék). A sürgetők egyedül Romániában vannak kisebb­ségben. Magyarországon 49 százalék gyorsítaná, és 13 százalék lassítaná a íV>1v'”>vitot zászlóaljak. Az 1848. decemberi osztrák támadás hatására ismét a hadsereghez utazott, s átvette de­cember 18-án a felső-magyaror­szági hadtest vezetését. Sajnos, si­kertelen harcot vívott a Schilik- hadtesttel szemben. A hadtestpa­rancsnoki teendőket 1849. január 14-én átadta Klapka György ezre­desnek, s elutazott Debrecenbe, ahol ismét átvette a hadügyi tárca vezetését. Mészáros Lázárt a baloldali saj­tó hevesen támadta. Kossuthtal is heves vitába támadt a szabálytalan tiszti előléptetések, kinevezések miatt. Mészáros tábornok kérte Kossuthot, hogy április 15-ei ha­tállyal mentsék fel a miniszteri be­osztás ellátása alól. Kossuth ezt a kérését már elfogadta, s Mészáros vezérőnagyot eddigi érdemei elis­meréséül altábornaggyá kinevez­ték, az országgyűlés pedig megsza­vazta a hadügyminiszteri érdemei­nek megörökítését. Törökországba emigrált Kossuth 1849 júniusban a kato­nai nevelőintézetek főfelügyelőjévé nevezte ki Mészáros altáborna­gyot. Közben a császári és cári csa­patok támadása veszélyes helyze­tet teremtett az országban, ezért a honvédseregek koncentrálását kel­lett (kellett volna) végrehajtani. A minisztertanács a magyar hade­rőket Szeged körzetében, a Tisza és a Maros közé összpontosítja és július 1-jén Mészáros altáborna­gyot a magyar hadsereg fővezérévé nevezi ki. Az események gyorsan követték egymást, a katonai veze­tők között széthúzás stb. miatt Mészáros július 21-én lemondott a beosztásáról, s 24-én felmentették. Ekkor táborkari (vezérkari) fő­nökké nevezték ki, azonban ezt a beosztást sem sokáig töltötte be, mert augusztus 9-én a magyar se­regek Temesvárnál vereséget szen­vedtek. A magyar csapatok 1849. au­gusztus 13-án Világosnál letették a fegyvereket a cári orosz csapatok előtt. Mészáros altábornagy is me­nekült a megtorlás elől. Augusztus 14-én Orsovánál átlépte a magyar határt s Törökországba emigrált. 1851 májusában Angliába, majd Párizsba utazott. Távollétében az osztrák hatóságok halálfa ítélték. 1853. augusztus 22-én megérkezett New Yorkba, majd Scotch-Plain- ban farmot vásárolt, s azon gaz­dálkodott. Később házitanítósko- dott egy birtokos családnál. De be­tegsége, s honvágya visszavitte Angliába. Eywoodban telepedett le gróf Teleki Sándorné anyjának, Lady Longdalenek a meghívására. Ott a betegsége olyan súlyossá vált, hogy 1858. november 16-án meghalt. A közeli Titley sírkertjé­ben temették el. Hamvai Baján nyugszanak A magyar kormány sokévi erőfe­szítés után Mészáros Lázár honvéd altábornagy hamvait 1991 -ben haza hozatta szülővárosába, Bajára. A hamvakat 1991. március 15-en — a Déri-kertben — fáklyás tömeg je­lenlétében, Dankó László kalocsai érsek gyászmisét celebrált. Megérdemli a hálás utókortól, hogy születésnapján, február 20-án fejet hajtsunk megyénk szülötte előtt, s legalább egy szál virágot elhelyezzünk síremlékére. Kenyeres Dénes őrnagy A lakosok átlagosan 55 százaléka elégedett az emberi jogok tiszteletben tartásával országában. Az élen Magyarország van 75 százalékos elége­dettséggel. A térség lakói 69—88 százalék kö­zötti arányban szeretnék országukat közös piaci tagként látni (Magyaror­szág: 83 százalék). A térség lakóinak átlagosan három százaléka akár egészen bizonyosan Nyugatra költözne vagy ott dolgoznia. Az átlagnál kisebb az arány Oroszor­szágban és Magyarországon (2 száza­lék), s nagyobb Lengyelországban és Csehszlovákiában. — Ha a vélemény­ből valóság lenne, a Nyugatnak 1,5— 2,5 millió új álláskeresővel kellene szá­molnia — olvasható az EK bizottsága legújabb felmérésében. Február végén remélhetőleg pont kerül egy hosszú, sokak véleményét megosztó, a kedélyeket alaposan felkavaró fejezet végére, s ezzel együtt talán végérvényesen lezárul az évek óta tartó vita is: lesz-e vagy nem világkiállítás Budapesten? Bár előzményei — a kezdeti el­képzelés, a nevezés — még az előző rendszerből származnak, az ötlet ésszerűségét és gazdasági szüksé­gességét bizonyítja a tény, hogy a jelenlegi kormány is jóváhagyta, az Országgyűlés is megszavazta. Köz­ben Becs — honi elbizonytalanodá­sunk láttán — a témában kiírt nép­szavazás eredményeként visszalé­pett. Maradt hát egyetlen helyszín­ként Budapest és a remény, hogy a nemrég itt járt delegáció felmérései és tapasztalatai alapján végül is megkapjuk e rangos esemény ren­dezésijogát. Amennyiben nem, úgy egy soha vissza nem térő lehetősé­get szalasztottunk el. Hogy miért szükséges egy ilyen rendezvény? Nos, fontosságát mi sem bizo­nyítja jobban mint az, hogy számos reformkori hazai és külföldi árube­mutató és kiállítás után, már a kie­gyezést követően, új életre kapott magyar ipar is, mintegy összegezé­seként az addig megtett útnak 1885-re országos kiállítást hirdetett. A hírre valóságos kiállítási láz tört ki az országban. Az ipartestüle­tek és a főváros által megkezdett szervezési munkát végül is a föld­művelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar minisztérium vette kezébe, s külön e célra alakult kiállítás bi­zottság igyekezett összefogni, Mat- lekovits Sándor államtitkárral az élen. Az 1885. május 2-án megnyílt ki­állítás valóban nagyszabásúra sike­redett, s a Városligetben felállított vásárvárosban a 86 pavilon, 10 nagy és 4 főépület biztosította mint­egy 65 ezer négyzetméternyi terüle­ten 8000 kiállító szerepelhetett. A kiállítás szakcsoportokra tagoló­dott, így a mezőgazdaság, az ipar, a bányászat, az erdészet, a fém-, fa-, vas-, bőr- és papíripar, a szakokta­tás, a müipar, a hajózás, a közokta­tás, a képzőművészetek és a házi­ipar szemléje volt. Központjában a mintegy 14 ezer négyzetméteres alapterületű iparcsamok állt, ame­lyet Ulrich Keresztély tervei szerint a Holtzspach és Fiai cég épített fel, vasszerkezete pedig a Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvénytár­saságtól került ki. A rengeteg pavilon a kor eklekti­kus stílusában készült, reneszánsz és koraközépkori stílusú kőépítmé­nyek vas-, illetve faszerkezetekkel díszelegtek a hatalmas kiállítási té­ren. A rendezvény egyik, mind a mai napig is legfontosabbnak tar­tott pavilonja a XXIX. számmal jelzett háziipari volt. Anyagát, amely három részre tagoltan került bemutatásra, dr. Herich Károly irá­nyításával Ráth Károly és dr. Gru- bem Ferenc gyűjtötte. Az első rész­ben 15 tájegység népművészeti anyagával berendezett szobák fo­gadták a A londoni bulvárlapokat az első oldalon, egy korántsem ünnepi téma foglalkoztatja; milyen kapcsolat fűzi Sarah hercegnőt, András herceg fele­ségét egy hírhedt amerikai szoknya­vadászhoz? Az ügy voltaképpen egy kíváncsi szobainas révén pattant ki. Ez ugyanis Steve Wyatt londoni lu­xuslakásában „fölfedezett” 120 fény­képet, amelyek a milliárdos playboyt és a királynő menyét meglehetősen bizalmas pózban ábrázolták. Az inas úgy vélte, hogy aranybányára buk­kant, és a zsákmánnyal elrohant a minden pletykára vevő szerkesztősé­gekbe. A képek azonban olyan „for- róak” voltak, hogy a lapok nem merték megvenni, ahelyett azt taná­csolták, hogy keresse fel a kollekció­val a Scotland Yardot, annak is azt a részlegét, amelyik a királyi család Gyufaláng villan a sötét kapualjban, majd a homályból előlép, szájában pipával, Maigret főfelügyelő. Betér a közeli bisztróba, és ko­nyakot rendel kávéval. Az ötvenes évek Pári­zsának borongós mellékutcáján közben nagy fekete Citroen gurul tova a macskaköveken. De parbleu és ezer Lucas őrmester, hiszen ez nem is Párizs, hanem — Budapest! A francia „Maigret” harminc éven belül második angol feldolgozásának első epizódját vasárnap láthatták a brit nézők. Ezúttal hat­részes sorozatot készített a brit független tévé­nek, az ITV-nek a Granada-produkciós társa­sági egyenként másfél órában, darabját 1,8 millió dollárért látogatókat. Volt hétfalusi csángó, székely, alföldi kiskun, kalotaszegi, torockói, bolgár, Hunyad megyei román, békéscsabai, gömöri, szepe­si, erdélyi szász, Borsod megyei szlovák, szerb, alföldi román szoba. A kiállítás legtöbb pavilonját, épületét lebontották, ahogy egy ko­rabeli újságíró irta: „Ma már az ács baltája belekapott a pavilonok ge- rendázatába, hull a pozdorja s ve­lők enyésznek el a kiállítás megörö­kítésre méltó típusai is. Le a füg­gönnyel! A nagy nemzeti szinjáték véget ért.” Azonban nem volt hiá­biztonságával foglalkozik. A képek tehát nem jelentek meg. Ám a Yard nyomozni kezdett, s kiderült, hogy a kapcsolat csakugyan létezik. Sarah hercegnő járt a fényképezés helyszí­nén, Marokkóban. Rövid vakációt töltött ott a két gyermekével, miköz­ben a trón harmadik várományosa, András herceg a haditengerészet he­likopterpilótájaként a kötelességét teljesítette. S ezt a vakációt Steve Way- att szervezte, fizette. Sőt, még a magán­repülőgépét is elküldte vendégéért. Ha a képeket nem is, az „idillt” szí­nesen közölték a pletykalapok. Mi több, némelyek már azt is tudni vélik, hogy a hercegnő — akinek költekező életmódja nemcsak a királynőnek, ha­nem a brit polgároknak sem tetszik — „az Amerikába menekülés gondola­tával foglalkozik.” De hogyan került a második angol Maigret, az 51 éves angol színész, Michael Gambon Bu­dapestre? Nos, nem nyomozati okból. A sorozat látványtervezője, Chris Wilkinson mondja: — , Az ötvenes évek Párizsa loncsos és komor volt. Azt hiszem Budapest omladozó pompája jobban visszaadja az eredetit, mint a mai Párizs. Azt nem tette hozzá, mennyivel olcsóbb is lehetett a forgatás Budapesten, mint Párizsban. A berendezők három hónapig dolgoztak a kivá­lasztott budapesti utcákon, míg kávéházakat kialakítva, utcatáblákat cserélve, hirdetöoszlo- pokra plakátokat ragasztva megteremtették a „hiteles” párizsi miliőt a magyar fővárosban — írta a The Sun című brit lap. (MTI) bavaló, mert hozzájárult a ponto­sabb és gazdagabb magyarságkép kialakításához, emelte az ország hírnevét külföldön, növelte a hazai ipar képviselőinek önbizalmát. Ám alig zárta be kapuit a ’85-ös kiállítás, a közvélemény figyelme már egy új, egy jóval nagyobb ren­dezvény irányába fordult. A hon­foglalás ezredik évfordulója alkal­mából grandiózus rendezvénysoro­zat körvonalai voltak kibontakozó­ban. Szegény királynő Eddig II. Erzsébet angol királynőt — aki egyébként 40 éve, 1952. február 6-án lépett trónra a világ leggazda­gabb asszonyának tartották. Most Anglia gazdag embereinek sorában a 47. helyre csúszott le. A nyilvános vitát a királynő meg­csappant gazdagságáról az Economist gazdasági folyóirat váltotta ki. Eddig a királynő vagyonát 7 milliárd fontra be­csülték. Mindez téves, véli a szaklap. A legnagyobb"számítási hiba az volt, hogy eddig a királynő 50 millió fontra becsült magánvagyonát sohasem vá­lasztották el az állami vagyontól. így például a Buckingham-palota és a windsori kastély ingatlanértékét, a ko­ronaékszereket és az egyedülálló bé­lyeg- és képgyűjteményt mindig a kirá­lyi vagyonhoz számították. Valójában azonban ezek állami tulajdonban van­nak. Vajon mi után adózott akkor a ki­rálynő? Ezt a kérdést azonban senki sem teszi fel, mert az uralkodó adó- mentességet élvez. Ez Angliában egyébként 1760 óta vitatéma. Az Egyesült Királyság gazdag embe­reinek listáját II. Érzsébet helyett a westminsteri herceg vezeti. A hercegé fél London — jelenti az Economist. Ingatlanvagyona a házárak esése elle­nére is 12 milliárd márka fölé tehető. A Daily Mirror szerint viszont a brit „szupergazdagok" sorában Cliff Ri- chardnak, az énekesnek is több van a bankszámláján, mint a királynőnek. Fercnczy Europress Kelet-Európa elégedetlen, de kevesen vágynak Nyugatra Szász András Sarah hercegnő angolosan távozik Új Maigret a régi Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents