Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-18 / 41. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. február 18., 7. oldal BÖNGÉSZDE Aki itt keres, az talál partnert Az ÚJDONSÁG-gal, a keresletek lapjával együttműködve közöljük az alábbi keresleti üzleti információkat. A címek ára: 450 Ft + áfa. Megvásárolhatók: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 18., KISZÖV, II. emelet, telefon/fax: 76/22-692, telex: 026-714. Kérjük, a megrendelő levélben jelezze, hogy a kért címet a PN-Kalauzban találta. Ú2181 Spanyol cég vásárolna művészi öntöttvas alkatrészeket művészi lakatosmunkához, vasárut az építőipar és egyéb iparágak részére. U2182 51 000 négyzetméter alapterületű autószerviz építésé kezdődik a Mercedes beruházásában hamarosan, és 3 évig tart. U2183 Francia cég magyar gazdasági egységgel is kapcsolatot keres ipari, kereskedelmi együttműködésre, exportra, importra. Ú2184 Olasz cég venne 16 ezer db pamutpizsamát rövid és félhosszú szárral, fele-fele arányban (30/27-es minőség, FANGY-nyomás, egyenként nejlonba csomagolva. Ú2185 Olasz cég venne: HP 2—15, pólus: 2—4, villanymotort Unelmec szabvány szerintit. — Színesfém-hegesztésben járatos partnert keresnek, ahol sárgaréz tömböket hegesztetnének évenként kb. 20 ezer darabot, melyek 400-1500 grammosok. Az ügyet olasz közvetítő menedzseli. Ú2188 Nonprofit amerikai szervezet érdekelt magas élőmunka-tartalmú termékek megvásárlásában. U2187 20 köbméter hársfa fűrészárut vásárolna asztalosminőségben, 5 centiméter vastag, hossz 2 métertől. Irányár: 11 ezer forint/köbméter. Ú2188 Osztrák cég gyártó vállalatokkal keres kapcsolatot az alábbi területeken: textil, élelmiszer, fa, fűrészáru, EUR-raklap, fakereskedelem. U2189 Holland vállalat hajlandó magyar gyümölcsöt, étolajat, diót vásárolni, eladna banánt, ananászt, gra- pefruitot, tengeri halat, rákot, kaviárt; vegyes vállalati struktúra is érdekli. U2190 Árajánlattal és katalógussal rendelkezőktől vásárolna spanyol cég textil anyagot, kész textüiákat, divatcikkeket. Ú2191 Ukrán—magyar vegyes vállalat felajánlja közvetítői, ügynöki és kiállítói tevékenységét. Á kiállítások Kijevben kerülnek megrendezésre. Ú2192. Egy városi kórház energetikai rekonstrukciójának tanulmányterve elkészült. A felújítás 80 millió forintba fog kerülni. A terv várhatóan 1992. április hónapban lesz ajánlatba adva. Várható kezdés-befejezés: 1992. június hó^l993. december hó. Ú2193 Egy étterem és konyha átépítése kb. 12 millió forintba fog kerülni. Az ajánlatba adás ideje: 1992. március hóban. Várható kezdés-befejezés: 1992. április—1992. december. Ú2194 Országos hatáskörű vállalat előminősítő eljárásban való részvételre felhívást ad ki. Olyan szervezeteket kívánnak kiválasztani, amelyek képesek 100 ezer köbméter/óra nagyságrendű dunántúli városi szennyvíztelepek biológiai tisztítási és iszapkezelési létesítményeinek megvalósítására. (Felkészültség, referenciamunkák, pénzügyi megbízhatóság stb.) Az előminősítési kérelem benyújtásához szükséges adatok a címmel együtt az Újdonságtól lekérhetők. Benyújtási hatandó: 1992. február 24. Ú2195 ÉMS-technológiával épült házak megerősítésére pályázatot írnak ki három dunántúli városban. A negyedik városban már folynak a felújítási munkák. Ú2196 Német kereskedelmi ügynökség, amely élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik, részletes ajánlatokat kér a feltételek megjelölésével. Ú2197 Indiai cég kész vegyes vállalatot létrehozni gépjárművonórudakat, gömbcsuklókat, kormánymű-összekötőket gyárt. Egy üzleti partnerük beruházna, illetve vegyes vállalatot létesítene olyan gazdálkodóegységgel, amely rendelkezik CNC/PNC gépekkel vagy megmunkáló központtal, hőkezelési lehetőségekkel (indukciós), köszörűgépekkel és megfelelő infrastruktúrával. Ú2160 Kialakult koncepcióval tőkés társat keresek Magyarország déli részén falusi turizmus kialakításához. Ú2161 Nigériai kereskedő ajánlatokat vár tejpor, bébiétel, ételkonzerv. C/F Lagos. Ú2162 I. osztályú fűrészárut keresek asztalosminőségben, I" és 2"-os vastagságban. U2163 Közös vállalat partnert keres cseh és szlovák vállalat szállítmányozási és közlekedési épületek és laboratóriumok építéséhez. Ú2164 Katalán vállalat a következő fagyasztott hústermékek vásárlásában érdekelt: sertéskaraj egyenként csomagolva, 4000 USD tonnánként, szűzpecsenye 6750 USD/tonna, marhabélszín 9000 USD/tonna, hátszín 3000 USD/ tonna. Szállítási határidő: azonnal. Szállítási mennyiség minimum 20 tonna vegyesen. Paritás: ab gyártelep. Csak az EGK részéről elfogadott vágóhidak, darabolóüzemek, hűtőházak felajánlásai jöhetnek szóba. U2166 Vas- és fémcikkek kereskedelmével foglalkozó angol vállalat magyar exportőrök ajánlatait várja, ahol magyarul lehet kommunikálni! „ U2166 Vennék 1000 vagon búzát. Árajánlatot és szállítási ütemezést kérünk. Ú2167 Olasz bútoripari, 23 alkalma- zottas termelő vállalat összeszerelő, gyártó és értékesítő partnert keres (irodabútorok, szekrények és polcok). Ú2168 Vennék: faipari felsőmarót, 2500 mm-es szalagcsiszolót, asztali marógépet. U2169 Török cég vásárolna fagyasztott csirkét és egyéb (hasított) fagyasztott húsfélét. Ú2170 Vennék lucfenyőt, nemes nyárfát, gyertyánfát, bükkfát rönkben. Ú2172 Gyártót keresek német exportra betonból készülő panelgarázsokra. Csak német nyelven! U2173 Viledon légszűrők gyártására és forgalmazására keres kooperációs partnereket a német Freudenberg cég. Ú2174 Vennék bőrhulladékot, kikészített, folyamatos szállítással, heti 5 tonnát. Magyar tarka tehenet, 150 darabot, étkezési búzát, 600 vagonnal. Árajánlatot kérek! U2175 Gyermekruhát (1—12 éves) kíván venni Magyarországról 30 fős olasz cég. Ú2176 A Danske Bank közvetítésével egy dán cég precíziós (öntöttvas vagy acél) alkatrészeket vásárolna. U2177 Marokkói cég különféle elektromos szigetelőanyagokat, továbbá bakelitot és vulkanizált vörös textilrostot vásárolna. Ú2140 Mezőgazdasági termelők, figyelem! Kihasználatlan istállók, ólak, pincék, épületek stb. hasznosítására ajánljuk a jól jövedelmező csiperke- gomba-termesztést. Termeszto-alap- anyagot, technológiát, szaktanácsadást biztosítunk. A csiperkegomba- termést visszavásároljuk. Ú2142 Vennék megbízásból sárga- és bamamustár-magot, 300-3001, Thoma, Ecseki fehér, Iregi csíkos napraforgó, sárga és zöld étkezési borsot, takarmányborsót, vörös kölest, tavaszi bükkönyt, apró lóbabot (K—29), fénymag, kendermag, repcemag, olaj lenmag, po- hárkamag, sáfrányos szeklice, koptatott zab, pattogatott kukorica. Fémzárolt vetőmagok: étkezési zöldborsó, smaragd- vagy türkizfajta, 100-150 tonna, lóbab, 20-30 tonna, hajdina 20-30 tonna. Ajánlatadás előtt részletes adatokat mindegyik témából. na. Ajá adunk i SZOMBAT ÓTA MÁR NEM TERMELNEK Bezárják a halasi Ikarusz gyárat Nagy volt az öröm 1986-ban, amikor az egykori halasi fémmunkás gyár az Ikarusz tulajdonába került; az ottaniak reménykedtek, hogy hosszú távra biztosítva van a kenyerük. Alig telt el öt év, s a cég — immár részvénytársaság — a korábban a vállalat gyöngyszemének nevezett üzem bezárását határozta el. Gazdasági szükségszerűség — mondhatnánk —, napjainkban számos termelőegység megszűnik. Egyik nap fehér, a másik nap fekete Csakhogy a halasi gyár sorsa egyáltalán nem gazdasági indokok alapján dőlt el. A cég agytrösztje anélkül döntött, hogy előbb számolt volna, s anélkül, hogy az illetékes szakszervezeti fórumokat előzetesen tájékoztatta volna szándékáról. Lassanként kiürülnek a csarnokok. (Fotó: Straszer András) Melyik a több? PRIVATIZÁCIÓ — PRIVATIZÁCIÓ Nagyobb szerepet a hazai vásárlóerőnek Az Állami Vagyonügynökség tavaly 189 állami vállalat átalakulását hagyta jóvá. Ezek mintegy 316 milliárd könyv szerinti és 418 milliárd forint átértékelt saját vagyonnal rendelkeztek, (összehasonlításul: 1990-ben 27 állami vállalat alakult át 26 milliárd könyv szerinti és 41 milliárd forint átértékelt vagyonnal.) December végén további 307 vállalat átalakulása volt folyamatban. Az önprivatizáció keretében eddig 20 vállalat vált társasággá, és 353 kisvállalat átalakulása kezdődött meg. Az Állami Vagyonügynökség tavalyi bevételei — saját számításai szerint — meghaladták a 40 milliárd forintot. Ez az összeg — a költségvetésnek befizetett osztalékot is figyelembe véve — némileg meghaladja a tervezett alsó határt. A bevételek 85 százaléka devizában került az államkasszába. Közvetlen vásárlás és tőkeemelés útján 1991- ben 770 millió dollár volt a befektetések összege, ami az országba áramlott külföldi tőke 60 százalékával egyenlő. December utolsó napján a magánszféra közvetlen irányítása, illetve befolyása alatt működött a volt állami tulajdonú vállalatok mintegy 10 százaléka; 370 milliárd forintnyi, a teljes állami vállalati vagyon 20 százaléka került társasági tulajdonba. Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója a Tőzsde Kurírnak úgy nyilatkozott, hogy a decentralizációra épülő önprivatizáció bővítésével reális esély van arra, hogy két-három éven belül az állami szektor 80-85 százaléka magánkézbe kerüljön. Szerinte a hazai privatizáció üteme megfelelő. Amennyiben a társadalom és a kormányzat felkészült a privatizáció negatív mellékhatásainak kezelésére, még fokozható is. A privatizáció sebességét ma a közvetlenül érintett- társadalmi csoportokkal, illetve érdek- képviseleti szervezeteikkel és a lobbykkal való kompromisszum befolyásolja. Csépi Lajos belátja, hogy a hazai vásárlóerőnek egyelőre nincs jelentősebb szerepe a privatizációban. A privatizációt támogató hitelkonstrukciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Tavaly összesen 716-an kaptak Egzisztencia-hitelt, főleg azok, akik az előprivatizációban vettek részt. Az önkormányzati részesedést leszámítva a hitelek összértéke nem éri el az egy- milliárd forintot. A privatizációs hitelek tekintetében még rosszabb a helyzet. Csépi Lajos szerint a hitelpolitikában radikális változtatásokra van szükség. Ami az idei terveket illeti nehéz és bonyolujt feladat vár az ÁVU-re, mert az állami vállalatoknak szeptember végéig át kell alakulniuk. A decentralizáció folytatása valószínűleg felgyorsítja az önprivatizáció menetét, és két év alatt ezer állami vállalat adható magánkézbe. A kormány 100-150 állami vállalatnál 25 százalék plusz egy szavazat erejéig fenn kívánja tartani a tartós állami jelenlétet, és ezek az Állami Tulajdonosi Intézethez (vagy részvénytársasághoz) kerülnének. Áz idén a maradék 500-600 vállalatból 80-120 ellen indul felszámolási eljárás, így a privatizáció lényegében eszközeíadást jelent. Csépi Lajos becslése szerint 1992-ben 400 vállalat fog társasággá alakulni. Ezek 30-50 százaléka még az idén magánkézbe adható. A vagyonügynökség 1992-ben 40- 45 milliárd forint bevételre számít. Az ÁVÜ javaslata alapján a szabad felhasználású jövedelmek nagyobb részét visz- sza kellene forgatni a gazdaságba. Az idén megkezdődik a bankrendszer és a távközlés privatizációja, emellett a vagyonügynökség három-négy nagyobb nyilvános részvénykibocsátást kíván lebonyolítani. Osztalék és kockázat Az elmúlt két hónapban már mintegy 2 milliárd forint értékű kárpótlási jegyhez jutottak hozzá tulajdonosaik. Áz eddigi becslések szerint a kárpótlási jeggyel rendelkezők közel 30 százaléka kíván majd földet vásárolni. Nagyjából ilyen arányú azoknak a száma is, akik a lakásuk megvásárlására fogják felhasználni kárpótlási jegyeiket. A kárpótlási jegyek 15 százalékáért életjáradékot fognak kérni, és közel 25 százalék azon tulajdonosok aránya, akik kárpótlási jegyeiket befektetésekre kívánjak felhasználni, illetve el kívánják adni. Az első két csoportba tartozók lehetőségei nagyrészt már ismertek. Földhöz a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatos árveréseken juthatnak majd hozzá a kárpótlási jegyek tulajdonosai. A bérlakásokat megvásárolni szándékozók pedig az önkormányzatoknak fizethetnek a lakásokért kárpótlási jeggyel. A kárpótlási jegyek életjáradékra válthatóságáról a közeljövőben dönt a parlament. Az előzetes tervezetek szerint ez nem lesz túl csábító lehetőség. A negyedik felhasználási mód sokkal kedvezőbb lehetőséget nyújt azoknak, akik ennél többre vágynak, s némi kockázatot is hajlandóak vállalni. Az Állami Vagyonügynökség a társasággá átalakult volt állami vállalatok magánkézbe adásakor egy bizonyos vagyonrészt (közel 10 százalékot) káipótlási jegy ellenében értékesithet. Az AVÜ vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a felkínált vagyonrészek értéke folyamatosan és párhuzamosan emelkedik majd a kibocsátott kárpótlási jegyek értékével. Az előzetes tervek szerint közel 10 milliárd forint értékű állami tulajdon kerülhet majd ilyen módon a kárpótlási jegyek ellenében új tulajdonosokhoz. A kárpótlásra jogosultak — miután kézhez kapják kárpótlási jegyeiket — megbízhatják az ezzel foglalkozó brókercégeket, hogy próbálják meg bizonyos privatizálásra kerülő társaságok részvényeit lejegyezni értékpapírjaik ellenében. A legtöbb bróker előreláthatólag azt a tanácsot fogja adni az ügyfeleiknek, hogy több forgalomban lévő papír között osszák meg azt a kárpótlási jegyek által képviselt összeget, amelyet ily módon kívánnak befektetni. Az ügyfélnek, ha már bejelentette vételi szándékát, akkor egyben letétbe is kell helyezni kárpótlási jegyeit az adott brókernél. Egyébként ezt a, tevékenységet jelenleg a Budapest Értékpapír-forgalmi és Befektetési Rt. fogja össze, de valószínűleg több más értékpapírforgalmazással is foglalkozó pénzintézet is beszáll majd az üzletbe. Például az OTP, a Postabank és a Takarékbank, amelyek széles hálózattal rendelkeznek vidéken is. A részvényvásárlás több előnnyel is jár. A részvény, amelyhez hozzájut a kárpótlási jegy tulajdonosa, egyrészt olyan értékpapír, amelyet bármikor értékesíthet, másrészt évente rendszeresen osztalékot is fizet. Ezek az előnyök természetesen kockázatot is jelentenek, hiszen a részvényt olyan áron tudja csak értékesíteni tulajdonosa, ameny- nyit éppen akkor ér a tőzsdén. Ez pedig változhat a cég gazdasági eredményeitől függően. Ugyanez vonatkozik a társaság által fizetett osztalékra is. Ahol a dolgozók lesznek a tulajdonosok Az eddigi privatizációs tapasztalatok azt mutatják, hogy az iparvállalatok többsége külföldi tőke bevonásával képzeli el a privatizációt. Tekintettel a cégek anyagi helyzetére, valóban ez a leginkább kézenfekvő megoldás, hiszen nehéz olyan hazai befektetőt találni, amely nyakába venné a tetemes vállalati adósságokat, a lepusztult gépparkot. Legkisebb esélye a dolgozói privatizációnak van, mivel az alkalmazottak többsége nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy jelentős mértékben tulajdonosa lehessen vállalatának. Éppen ezért számít rendhagyónak a budapesti székhelyű Gyár- és Gépszerelő vállalat esete, ahol a tervek szerint teljes mértékben dolgozói tulajdonba megy át a vállalat —- leszámítva a törvényileg kötelező önkormányzati hányadot, valamint a kárpótlási jegyekért értékesített részvényeket. Az ÁVÜ által jóváhagyott privatizációs menet szerint a dolgozók először 50,3 százalékban szerezhetnek majd üzletrészt. A munkavállalói részvény- vásárlásra alapítványt hoztak létre, ez már 106 millió forinttal rendelkezik. Az ÁVÜ összesen 650 millió forintért bocsátja áruba a részvényeket. A későbbiekben a dolgozói tulajdonhányad 82 százalékra emelkedik, és ezzel gyakorlatilag eléri az itt megvásárolható üzletrész felső határát. Tíz százalékot ugyanis kárpótlási jegyért köteles értékesíteni a vállalat, és marad egy kis rész önkormányzati tulajdonban is. A dolgozók körében nagy volt az érdeklődés a részvényvásárlás iránt, végül összesen 2700-an kaptak erre lehetőséget. Vásárolnának többen is, de csak azok között hirdették meg a programot, akik legalább négy éve vannak a vállalat kötelékében. Egy-egy dolgozó mintegy 50-60 ezer forintért vehet részvényeket az első körben. K. E. — Január 11-én még az a parancs élt, hogy három vállalati tervváltozatra készítsünk gyári terhelésvizsgálatot — mondja Tóth Pál igazgató. — Három-, öt- és hétezer autóbuszra kellett a vizsgálatot megcsinálni. Ha a vállalat minimális megrendelést kap, a mi produktív létszámunkhoz akkor sem kell nyúlni, viszont ha hétezer buszra lesz vevő, akkor még ötven fizikai dolgozóval növelnünk is kellett volna a létszámot. Ám január 12-én már arról értesített bennünket a vezérigazgató, hogy az itteni termékeket föltelepítik Budapestre, a gyárat pedig bezárják. Az új parancs szerint február 15-éig be kell fejezni minden termelőtevékenységet — ez megtörtént —, ezt követően a gépeket le kell szerelni, március végéig pénzügyi és számviteli zárást kell csinálni, május 20-án pedig lakat kerül a kapuba. . ,. r> ^ A gyár előtt az említett „leiratban” három út áll: tőkebehozatal melletti átalakulás; megfelelő terhelés, azaz piac keresése; illetve a részleges vagy teljes eladás. A dolgozók ezek közül egyiket sem tudják még szalmaszálnak sem tekinteni. Háromszáztízen az utcára Mi lesz a gyár háromszáztíz dolgozójával, akiknek a zöme törzs- gárdatag? Nagy Károly, az rt. személyzeti igazgatója január 31-én úgy fogalmazott a „lenn” tartott kibővített bizalmi értekezleten — a központból hárman két magángépkocsival jöttek! —, hogy ez nem tartozik rájuk, ez a helyi ön- kormányzat dolga. Egyébként a halasiak ekkor kaptak első ízben hivatalos tájékoztatást a vezérkar döntéséről. Ekkorra a cég már bejelentette a megyei munkaügyi központban, hogy a halasi Ikarusz gyárból kétszáz főt elbocsátanak, százötvennek pedig lehetővé teszik a fővárosban a munkavégzést.. . A kollektív szerződés, szerint a vállalat kirendelheti a dolgozókat másik gyárában való munkára, ám a jelenlegi helyzetben mit is jelenthetett volna ez? Azt, hogy a halasiak belefáradván a budapesti „kiszállásba”, előbb-utóbb otthagyják a céget — és elesnek a végkielégítéstől és a felmondási járandóságtól is, amely pénzek egyébként nem kis summával terhelik majd az Ikarusz kiadását. A halasi gyár vezetőinek kérésére végül is eltekintenek a kirendeléstől, amelyet nem is igen vállalt volna senki sem. így azután májusban utcára kerül mindenki. ÖTLETEMBER te--------P UNCH - brit szatirikus lap Az Ikarusznak pillanatnyilag a kívánatosnál jóval kisebb a rendelésállománya 1992-re. A maximálisnak remélt hétezerből háromezerötszáz autóbuszt a Szovjetunió utódállamai kérnek — de fizetni nem tudnak, tehát marad háromezerötszáz. Ilyenfórmán a halasi gyár bezárásával nem oldódik meg a cég problémája, ugyanis egy dolgozó egész évi munkaellátottságához egy megrendelt autóbusz szükséges. Vajon követik majd a halasit a bezárattatásban más Ikarusz- üzemek is? Ha a kiskunhalasi gyár nem termel, de „nyitva” marad, az 100 milliós költséget jelent a cégnek. A bezárás 150 millióba kerül! Ez utóbbi összeg az elbocsátandó dolgozókat megillető végkielégítésből, felmondási pénzből, az idő előtti nyugdíjazások ‘kőftségéíböl a gépek leszereléséből stb. tevődik ki. A bezáráson kívül más ésszerű megoldások is kínálkoztak volna. Például, ha a kooperációs, külső partnerektől behozzák a munkákat az Ikarusz üzemeibe, ez az egy dolog csak a halasi gyárban plusz ötven ember foglalkoztatását tette volna lehetővé. Erre egyébként már régen megszületett a döntés, de a sok munka még mindig kinn van különböző kiscégeknél. Egy példa: a jókora költséggel létrehozott halasi műanyagüzem áll, ugyanakkor az Ikarusz székesfehérvári gyára külső megrendelővel készítteti a műanyag alkatrészeket ... A különböző szociális létesítmények eladását is érdemes lett volna megfontolni az amerikaiak által is elismert termelőkapacitás felszámolása, a kiváló szakemberek szélnek eresztése helyett. Logikus lett volna a vevőszolgálat felülvizsgálata, ugyanis több százan vannak kinn a cég képviseletében olyan országokban, amelyekbe évek óta egyetlen buszt sem exportáltak . . . Meg mindig szocialista módon? A halasi gyárban a termelő, az improduktív és a szellemi dolgozók aránya megfelelt a nemzetközi normáknak, közöttük „eltartottak” nincsenek. Kimutathatóan előtte jártak a többi egységnek a költségtakarékosságban. Az amerikai partnereik elismeréséről már szóltunk. Nem volt veszteséges a gyár. A részvénytársaságnak már illene tulajdonosi módon megfontolni a döntéseit, s kizárólag a számok alapján dönteni. A halasi gyár ügyében nem így történt; az intézkedés logikátlansága a szocialista nagyvállalatok stílusára emlékeztet . . . — Mi csak annyit tehetünk, hogy védjük a munkatársaink érdekeit, amennyire lehetőségeink engedik, mérsékeljük a vérveszteséget — hallom Tóth Páltól. Fölkerestek régebbi külföldi partnereket, nem szállnának-e be tőkével, nem hoznának-e piacot, hogy a gyár, az emberek megmeneküljenek a munkanélküliségtől — sikertelenül. Ebben a szituációban mindenki bizalmatlan. Szomorú tavasz előtt áll a halasi Ikarusz-kollektíva. A. T. S.
