Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
PETŐFI NÉPE 1992. február 17., 7. oldal Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, az alapszabályban meg kell határozni azokat a szövetkezeti célokat is, amelyekre e vagyonrész — különösen a szövetkezet megszűnése vagy gazdsági társasággá átalakulása esetén — felhasználható. Az alapszabály megállapítása után a szövetkezetei a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni, amely — az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal — a cégbejegyzéssel jön létre. A bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha az alapszabály valamely jogszabállyal ellentétes. A szövetkezet jogi személy, ami azt is jelenti, hogy a külső viszonyokban a szövetkezet válik jogosulttá, illetőleg kötelezetté. A szövetkezetét az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató, vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetét. Az alapszabály megállapítása, a testületi szervek felállítása és a tisztségviselők megválasztása után kerülhet sor a megalakulás előtt vállalt kötelezettségek közgyűlési jóváhagyására. Erre azért van szükség, mert a cégbejegyzés megtörténte előtt azok, akik a szövetkezet nevében eljártak, korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. E felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. Ha a szövetkezet a tevékenységét a cégbejegyzés előtt megkezdi, a cégbejegyzes hiányára nem hivatkozhat azzal szemben, akivel valamilyen jogviszonyt létesített, és ezáltal kötelezettsége keletkezett. Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzését megtagadta, úgy kell tekinteni, hogy a szövetkezet nem létezik és a tevékenységét haladéktalanul meg kell szüntetnie. A szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, amelynek eljárására a cégnyilvántartásról szóló jogszabályok az irányadók. b) A tagsági viszony A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Miután a szövetkezetek tevékenysége a tagok személyes és vagyoni közreműködésén alapul, az általános feltételeket mégis meg kell határozni. A tagsági viszony létesítésének személyi és vagyoni feltételei vannak. A személyi feltételt a szövetkezet célja és tevékenysége szabja meg. A fő cél az, hogy a szövetkezetnek nagykorú állampolgár legyen a tagja, de ez pl. az iskolaszövetkezeteknél nyilvánvalóan nem tartható. A 14. életévét betöltött kiskorúaknál egy indokolt megszorítás van: a törvényes képviselő hozzájárulása. Külföldi állampolgár és hontalan is lehet szövetkezeti tag. A tagsági viszony létrejöttéhez vagyoni hozzájárulás is szükséges, ezert vagyoni feltételekről is beszélhetünk, amely legalább egy darab részjegy jegyzésében nyilvánul meg (természetesen az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat). Az alapszabály ezen túlmenően meghatározhat olyan közös érdeket is, amelynek megléte a tagsági viszonyhoz szükséges. A tag felvételéről szóló határozatról az érdekeltet értesíteni, a legközelebbi közgyűlést (küldött- gyűlést) — feltéve, hogy a kérdésben nem a testületi szerv döntött — pedig tájékoztatni kell. A tagsági viszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjában jön tétre, feltéve, hogy a tag a részjegy összegét vagy annak az alapszabályban meghatározott részét befizette. A közgyűlés (küldöttgyűlés) nem bírálhatja felül ugyan az igazgatóság döntését, de elutasító határozata ellen a szövetkezetbe belépni szándékozó személy a közgyűléshez fordulhat, s ez esetben a közgyűlés (küldöttgyűlés) érdemben köteles dönteni. A közgyűlés (küldöttgyűlés) kérelmen alapuló érdemi döntésben jóváhagyhatja, megváltoztathatja a határozatot, sőt kötelezheti is az igazgatóságot a felvételi kérelem újbóli megtárgyalására és új határozat hozatalára. Ez a döntés azonban már fel- lebbezhetetlen. A tagsági jogviszony tartalmát, azaz a jogosultságok és kötelezettségek összességét a szövetkezeti törvény, az alapszabály, az egyéb önkormányzati szabályzatok, a testületi szervek határozatai és a szövetkezet és a tag között létrejött megállapodás határozza meg. A tagsági jogviszony tartalmaként megjelenő jogokat es kötelezettségeket három nagy csoportra lehet felosztani: — a szervezeti élettel, — a személyes közreműködéssel, • — vagyoni hozzájárulással kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre. A szövetkezeti tag alapvető szervezeti joga, hogy — a tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, — tisztségre megválaszthassák, ha kizáró ok és összeférhetetlenség nem áll fenn, — a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetét érintő bármely kérdésről. A szövetkezeti tag alapvető szervezeti kötelezettsége, hogy rendszeresen részt vegyen a közgyűlésen és a szövetkezet minden olyan szervezetének tevékenységében, amelyben a részvételt elvállalta. A szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködésében a tag jogai: — részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, — a személyes közreműködésének megfelelő ellenszolgáltatást kapjon, — részesedjen a gazdálkodás eredményéből, — igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részere rendszeresített szolgáltatásokat, — élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit (a kölcsönös segítségnyújtást, a művelődésnek, ismeretek gyarapításának előmozdítását stb.). Kötelezettségei: — működjön közre a szövetkezet tevékenységében, — közreműködéssel járuljon hozzá a szövetkezet gazdasági eredményeihez. A szövetkezeti törvény szerint a szövetkezeti tag alapvető kötelessége, hogy teljesítse vagyoni hozzájárulását, amely részjegy jegyzésében, illetőleg ezen felül az alapszabályban meghatározott más vagyoni hozzájárulási formákban valósulhat meg. A szövetkezeti tagsági viszony az alábbi okokból szűnhet meg: — kilépéssel, — a szövetkezet jogutód nélküli megszüntetésével, — a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásával, — kizárással, — közös megegyezéssel, — a halál tényével (jogj^zemély tag megszűnik), — a szövetkezetnek külső szerv (cégbíróság) részéről történő jogutód nélküli megszüntetésével (törlés a cégjegyzékből). A tagsági viszony megszűnése esetén a szövetkezet a volt taggal, illetőleg az örökössel köteles elszámolni. Az elszámolás során a tagsági megállapodás alapján a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás időpontjára az alapszabály és a tagsági megállapodás az irányadó. Ha ez az időpont a tagsági viszony megszűnésének időpontjánál későbbi, ez időtartam alatt a vagyontárgy használatáért a volt tag részére díjat kell fizetni. Ha a szövetkezet használatába adott vagyontárgy már nincs meg, vagy a kilépéskor már nincs a szövetkezet használatában, kiinak értékét kell a volt tag részére megtéríteni. A volt tag részére járó részesedés, továbbá a részjegye összege visszafizetésének módjára és időpontjára az alapszabály vagy az abban megjelölt szövetkezeti ön- kormányzati szerv határozata az irányadó. c) A szövetkezeti önkormányzat A szövetkezeti önkormányzat szervei: a közgyűlés (küldöttgyűlés), az igazgatóság, a szövetkezet helyi önkormányzati egységei, a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság. A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés. A tagok a jogosultságaikat a legközvetlenebbül ebben a testületi szervben gyakorolhatják. A közgyűlésen az egy tag egy szavazat elve érvényesül és szavazni csak személyesen lehet. A közgyűlést az igazgatóság köteles ösz- szehívni, mégpedig az alapszabályban meghatározott időközökben, de évente legalább egyszer. Köteles továbbá rendkívüli közgyűlést ösz- szehivnia, ha az ok és cél megjelölésével a tagok tíz százaléka, illetőleg a felügyelőbizottság írásban indítványozza. A közgyűlés akkor határozatkéE es, ha azon a tagoknak több mint éle jelen van: jogszabály vagy az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat. Döntéseit, ha jogszabály, vagy alapszabály minősített szótöbbséget vagy titkos szavazást nem ír elő, szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyeknél azonban általában a kétharmados szótöbbség, a tisztségviselők esetében pedig még a titkos szavazás is előírás. Az igazgatóság legalább háromtagú, altalános hatáskörű szerv, amelyet a közgyűlés, (vagy a küldöttgyűlés) a tagok közül titkos szavazással választja meg. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság hatáskörére ügyvezető elnök tisztségét is rendszeresítheti. Az igazgatóság feladat- és hatáskörébe főként a következők tartoznak: — a jogszabályok, az alapszabály keretei között a közgyűlés (és küldöttgyűlés) határozatainak megfelelően teljes felelősséggel szervezi és irányítja a szövetkezet működését és gazdálkodását; — dönt és intézkedik minden ügyben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a szövetkezet más szervének hatáskörébe; — a közgyűlés és a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyeket előkészíti és a javaslatokat, alternatívákat előterjeszti; — kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetet; — gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyent rendszeresített. (Az ügyvezető igazgató lehet olyan személy is, aki nem tagja a szövetkezetnek, ennek ellenére az alapszabály tisztségviselővé minősítheti, és ebben az esetben a tevékenységéért való felelősség nem a munkajog, hanem sa nem tagadható meg. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezet alapszabálya felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót vagy a szövetkezet egyik tagját is megbízhatja a felügyelőbizottság feladatainak ellátásával, akit tisztségviselőnek kell tekinteni. Az egyeztetőbizottság létesítése nem kötelező, feladatkörében a felügyelőbizottság is eljárhat. Az egyeztetőbizottság feladata az, hogy a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban az érdekeltek között egyeztetést végezzen. Az alapszabály ezen túlmenően javas- lattételi és véleményezési jogkörrel is felruházhatja a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel, a részesedéssel, a juttatásokkal és támogatásokkal kapcsolatos ügyekben. A szövetkezeti önkormányzat körébe tartozik a tisztségviselés és a vezetés kérdése is. A szövetkezeti vezető választott vezető és megbízott vagy kinevezett szakvezető lehet. A választott vezetők a szövetkezet tisztségviselői. Tisztségviselőnek minősül: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai vagy ez utóbbiak feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyevezető elnök (ötven főnél kisebb létszámú szövetkezetben), és ha az alapszabály így rendelkezik, az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket is rendszeresíthet. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. Megbízatásuk időtartamát az alapszabályban kell meghatározni. Az ügyvezető igazgató — ha nem tagja a szövetkezetnek — tisztségviselővé minősitéséhez alapszabályi rendelkezés szükséges. A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek A PAPRIKATERMELŐ a polgári jog szerint terheli.) A szövetkezet alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a tagoknak a munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos érdekeltség alapján szerveződött közösségeit a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek ismeri el. Ha az alapszabály önkormányzati egységeket létesít, meg kell határoznia azok jogkörét, a központi önkormányzati egységekkel való kapcsolatát, és különösen azokat az ügyeket, amelyekben döntési, javaslattételi, véleményezési jog illeti meg, a helyi önkormányzati egységre vonatkozó döntéshozatal előtt pedig ki kell kérni az egység véleményei. A felügyelőbizottság tagjait és elnökét a közgyűlés (vagy a küldött- gyűlés) titkos szavazással választja. A felügyelőbizottság jogköre a szövetkezet szervezeti es gazdasági életének folyamatos ellenőrzésére (felügyeletére) terjed ki, amely során a jogszabályokban meghatározott intézkedéseket jogosult, illetőleg a tagság érdekeben köteles megtenni. Az ellenőrzés és vizsgálat során igénybeveheti külső szakember közreműködését. Jogosult az iratokba betekinteni, a szövetkezeti dolgozóktól és külső szervektől közvetlenül felvilágosítást, adatokat kérni, a felvilágosítás megadáeljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért, a polgári jog szabályai szerint, • egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli az előzőek szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a jogsértő vagy a kár bekövetkezésének alapjául szolgáló határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek bejelentette. A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. d) A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatai A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatainak formái: 1. részjegy jegyzése, továbbá 2. vagyontárgynak vagy pénznek a szövetkezet tulajdonába (használatába) adása (a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának egyéb formái) jogszabályi keretek között az alapszabály vagy esetenként a közgyűlés (küldött- gyűlés) határozata alapján, 3. a szövetkezei üzletrész, 4. juttatások és támogatások. 1. A szövetkezet alapításakor, illetőleg a szövetkezetbe való belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező. A részjegy mértékét (összegét) az alapszabály határozza meg, és itt kell szabályozni azt is, hogy egy tag összesen hány darab részjegyet jegyezhet. A részjegy jegyzése készpénzfizetést jelent, amelyet — ugyancsak az alapszabály rendelkezéseitől függően — egy összegben (az alapításkor, belépéskor) vagy részletben kell megtenni. A részjegyek csak azonos összegűek lehetnek és másra nem ruházhatók át. Az adózott nyereségből az általa jegyzett részjegyek után a tagot részesedés illeti meg. 2) Az alapszabály, már önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, illetőleg más formájú vagyoni hozzájárulásra is kötelezhető. E körben kell megemlíteni azt is, hogy a tag a szövetkezetnek — kamat ellenében — kölcsönt is nyújthat. A más formájú vagyoni hozzájárulások befizetésének, felhasználásának, felmondásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánukjáró részesedés (kamat) mértékét alapvetően az önkormányzatokban kell meghatározni. 3) A szövetkezeti üzletrész — értékpapír. Olyan értékpapír, amely alapján megállapítható az is, hogy a tagot a szövetkezet vagyonából (üzletrésztőkéből) milyen arányban illeti meg tulajdon. Az üzletrész névértéke változó — a szövetkezeti vagyon gyarapodásának vagy csökkenésének függvényében. A szövetkezeti törvény alapján működő szövetkezet az üzletrésztőkét az adózott nyereségéből hozza létre, illetőleg az adózott nyereségből növeli. A szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész után tilos kamatot fizetni. A tagsági viszony megszűnése esetén a tag nem követelheti a szövetkezettől, hogy az üzletrésze névértékének megfelelő értékű vagyontárgyat vagy készpénzt adja ki számára. E volt tagra a kilépéstől számítva a kívülálló üzletrész tulajdonosra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4) A szövetkezeti juttatások és támogatások. A szövetkezet a szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően az alapszabályban vagy más önkormányzati szabályzatban meghatározott módon és feltételek szerint a tagjait — különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg, többgyerekes tagjait — és azok özvegyeit, árváit különféle anyagi segítségben és szolgáltatásban részesíti (segély, nyugdíjkiegészítés, szakmai képzés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, szociális gondozó biztosítása stb.) és támogatja művelődésüket, sporttevékenységüket. A juttatások céljára a közgyűlés által meghatározott összeget a szövetkezet a költségek terhére számolhatja el. Az alapszabályzatában vagy más önkormányzati szabályzatában meghatározott módon és feltételek szerint a tag szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenysége ingatlanhasználat és termelőeszközhasználat átengedésével, termény vagy termék juttatásával, az utóbbiak pénzbeli megváltásával, kedvezményes szolgáltatásokkal vagy más módon támogatható. e) Felelősségi viszonyok A korábbi szövetkezeti jogi felelősségi rendszer — a munkajogival egyezően — fegyelmi és anyagi felelősségre oszlott, s a részletszabályok is csaknem teljesen azonosak voltak. A szövetkezeti tag tulajdonosi pozíciójának elsődlegességét jelzi az a tény, hogy az új szövetkezeti törvény már nem teszi lehetővé fegyelmi felelősségre vonását, s bár a kizárás jogintézményét fenntartja, a kizárásra nem fegyelmi eljárás eredményeképpen kerül sor. A szövetkezeti jogi, anyagi felelősség a tagsági jogviszony alapján a szövetkezetnek és a tagnak egymás irányában fönálló jogi felelőssége. A szövetkezeti jogi, anyagi felelősségben lényeges különbség van a szövetkezet, illetőleg a tag anyagi felelősségének alapjaiban: A szövetkezet a teljes vagyonával felel (a szövetkezet vagyona: a részjegytőke, az üzletrésztőke, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök), míg a tag a saját vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. A szövetkezet anyagi felelősségénél a fő szabály a teljes kár megtérítése. A felelősség mértékének csökkentésénél a polgári jog kártérítési felelősség körében is értékelendő körülmények vehetők számításba. A tag felelősségének a mértékét az dönti el, hogy a kár milyen másodlagos jogviszonnyal összefüggésben keletkezett. A vállalkozói jellegű jogviszonnyal kapcsolatban a polgári joj a munkaviszony jellegű jogviszonnyal összefüggésben pedig a munkajog alapján kell a keletkezett kárért való felelősség mértékét meghatározni. Dr. Horváth Zoltán főosztályvezető, Földművelésügyi Minisztérium jogi főosztály A karikatúrákat — Gerse László rajzait — a Gazda című lapból ollóztuk.
