Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15 / 39. szám
6. oldal, 1992. február 15. HÉT VÉGI MAGAZIN Ugye fölhív? Valamelyik este, amikor ügyeletesként éppen a másnapi újság készítésének legsűrűbbjében dolgoztunk — a címoldal, azért mégiscsak a legfontosabb! — csöngött a telefon. Egy rekedtes férfihang (öregemberének véltem) köszönés, bemutatkozás nélkül közölte: — Azonnal kapcsolja be a Petőfi rádiót! Nem vagyok egy ellenkezős típus, de egy-két évvel túlnőttem azt a kort, amikor reflexszerben végrehajtom a parancsokat (s talán már a korszakot is, amikor a parancs értelmét nem szabadott firtatni), így válaszoltam: — Szívesen hallgatnám a rádiót, ám jelenleg mással vagyok elfoglalva. A munkámat végzem, gondoltam, késői hívómat ezzel lefegyverzem: én még emlékszem ugyanis: annak a korosztálynak, amelybe a rekedi hangú férfiú tartozhatik, a kötelesség a „szent" jelzővel együtt emlegetett. Nem hatódott meg a sza- badkozáson. Sőt! Újabb utasítást adott: — Kapcsolja be a Kossuth rádiót! — Most, tartsanak bár nyeglének, tiszteletlennek, szórakoztatni kezdett a dolog. — Tessék szives megmondani, a Kossuth vagy a Petőfi rádiót kell bekapcsolnom? S na tudom (mert azért az is ősi erény, hogy a parancs egyértelmű és végrehajtható legyen, ha már valaki rászánja magát a kiadására?!) mit hallgassak, nagy figyelemmel, csapot, papot, lapot odahagyva? — Arról van szó a Kossuth rádióban (hopp, akkor egy részletkérdés tisztázva!), hogy milyen rosszul, dadogva beszélnek a riporterek a rádióban. Es erről holnap látni akarom a cikket az újságban!— lépett tovább a parancsolásban a hívó. Rendben van, gondoltam akkor, most én jövök, tisztázzuk tovább a tisztáznivalókat: —- Milyen indokkal tetszik nekem, a napilapkészítönek címezni a rádió munkájának hiányosságait? Nem tán a beszédhibák az újság nyomtatott soraiban is feltűnnek? Nem lenne célszerűbb az észrevételt, kifogást annak az intézménynek a tudomására hozni, amelyik esetleg — saját hatáskörén belül — képes is tenni valamit a hibák kijavításának érdekében? — Nekem arra nincs pénzem! — csattant a sértődött válasz. Remélem, sikerült udvariasan elköszönnöm, mert nagyon elment a kedvem ettől a beszélgetéstől. A legkevesebb, hogy az öregúrnak van telefonja. Kapta. Járt neki. Akkoriban. Amikor még így utasítgathatott. Sejtem, hogy manapság csak feleségének parancsolgathat (istenem, hozzászokott az asszony). Lehet, hogy az a bölcsmártír típus, aki évtizedeken keresztül tűrte az ura szekatúráját—de hál mit csináljak ? — sóhajjal. Szegény anyánk!— éreztek együtt vele a gyerekek. Akik aztán elpárologtak, legfeljebb sátoros ünnepkor kerülnek elő, menekülésre készen ülve a széken. Szegény öregúr! Nincs kivel megbeszélni a bemondók pösze- ségét, dadogását sem. Még ezt sem, ezt a jelentéktelen semmiséget, ami, hu az ember nem tehetetlenül kiszolgáltatott az öregkor magányának, eszébe se jutna. De hallgatni kényszerül a rádiót (ezzel csöndre kárhoztatva az asszonyt, aki tiszteletben tartja ura szórakozását, persze könnyes szemmel, sóhajtva) dühöng, telefonál, együttérzésre vár, együttérzést parancsol! Hogy a rádiót olykor ki lehet kapcsolni {ez a legszebb benne, meg a televízióban is) nem jut eszébe. Háborogni akar, megnyerni indulatának közvetítésére engem, mást, akárkit... Bocsásson meg nekem, ha türelmetlen voltam akkor. Tudja be annak, hogy alkalmatlan időpontban hívott. így utólag, már én is belátom: a magány, a tehetetlenség legalább akkora ok a türelmetlenségére, mint az én kötelességlázam. S ha kedve tartja, hívjon fel. Visszahívom. Úgy nem fog sokba kerülni. Kibeszélgetjük magunkból ezt a kellemetlen emléket., És lássa, csak lett cikk belőle. Lehet, hogy anno, nem is parancsolgatott, hanem jól, értelmesen irányított? Lehet, hogy én voltam igazságtalan magával? Ügye hív? Nagy Mária Akik minden áldozatra készek ... hogy hízzanak A „Több kiló” szanatóriumban is állandóan az evésről esik szó, ám ellenkező előjellel, mint a többi diétás klinikán. Ennek az intézménynek a lakói nem fogyni, hanem hízni szeretnének. A diéta elég szigorú: napi nyolc étkezés és édesség, vég nélkül. Este, lefekvés előtt egy tábla csokoládét kell elmajszolnia a beutaltaknak és ha minden előírást betartanak, a klinika igazgatója, Jean-CIaude Zachary heti 3 kg plusszt garantál. — Mindig csak a kövérekről esik szó. De ki gondol azokra a szerencsétlenekre, akik hízni szeretnének? — nyilatkozta a klinika meglehetősen túlsúlyos tulajdonosa, aki igazán gazdag tapasztalatokat szerzett a hájnövelés terén, amikor az Au Trou des Halles étteremben dolgozott. A párizsi vendéglő óriási adagjairól híres. Zachary feleségével a Cöte d’Azúrtól nem messze, St. Tropez közelében építette föl klinikáját. A hizlalókúra napi 1000 frankba kerül, ezért a szálláson és az uszodahasználaton kívül napi nyolc étkezést kínálnak. A reggelit természetesen az ágyba viszik és egész nap korlátlanul állnak a vendégek rendelkezésére a bonbonokkal, csokoládékkal, süteményekkel teli tálak. (FEB) • Akik nem szorulnak klinikusi segítségre ... (PN-archív) IDŐSEK OLDALA TANÁCSOK ADÓBEVALLÁSHOZ Mennyi jövedelemadót fizet a nyugdíjas? A következő hetekben kell elkészíteni az 1991-es jövedelmek után fizetendő adó bevallását, s március 20-áig kell postázni az adó összegét. Noha a nyugdíjak után nem kell adót fizetni, a nyugdíjasoknak is kell adóbevallást készíteniük, ha a nyugdíjon felül tavaly volt bármilyen egyéb bevételük. Sok nyugdíjas adóalapját csökkenthetik azok a különféle kedvezmények, amelyek egyébként minden adózót megilletnek. A súlyosan testi fogyatékos személyek például havi 2000 forinttal, összesen tehát legfeljebb évi 24 000 forinttal mérsékelhetik adóalapul szolgáló évi összjövedelmüket. Orvosi igazolással mindazokra a hónapokra érvényesíteni lehet ezt a kedvezményt, amelyben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Gyakori, hogy nagyszülők nevelik az unokát vagy nyugdíjasok nevelőszülőként gondoskodnak a gyermekekről. Havi 1000 forinttal — egész évre 12 000 — forinttal csökkentheti gyermekenként adóalapját az, aki óéven aluli gyermeket nevel vagy legalább három (egyedülállóként két) 14 éven aluli kiskorút tart el saját háztartásában. Ha a 14 éven felüli, de 30 évesnél fiatalabb eltartott gyermek közép- vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul, szintén jár utána a havi 1000 forintos adóalapcsökkentő kedvezmény. A súlyosan fogyatékos gyermeket eltartók ugyancsak élhetnek ezzel az adókedvezménnyel. A munkaviszonyban levő nyugdíjasok figyelmébe ajánljuk: 1991- től megszűnt ugyan az adóalapot csökkentő havi 1000 forintos alkalmazotti kedvezmény. Helyette azonban a fizetendő adó — tehát nem az adóalap! — összegét annyiszor 250 forinttal lehet csökkenteni, ahány hónapig munkaviszonyban állt az adózó. Ha egész évben dolgozott, akkor összesen 3000 forinttal kevesebb adót kell fizetnie. Csökkenteni lehet az adóalapot a szakszervezeti tagdíj egész évi ősz- szegével és az önkormányzatok által kiszabott, helyi adóként 1991- ben befizetett összegekkel is. Helyi adóként az építményadót, a kommunális adót, az idegenforgalmi adót és a helyi iparűzési adót lehet figyelembe venni. Nem vonható viszont le az adóalapból például a régi házadó, a nem lakas céljára szolgáló építmények régi adója, a korábbi telekadó és a régi gyógyüdülőhelyi díj. Sz. G. Mit gondol a plébános? • Tarjányi Ferenc — titkos tábori lelkész volt. Ingyen gyógyszer — nem szívességbó'l Tudnivalók a közgyógyellátási igazolványról Sajnos, mind több nyugdíjas, járadékból élő, munkanélküli szorul rá a közgyógyellátásra, vagyis arra, hogy az ismét megdrágult gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket ingyen kaphassa meg. A közgyógyellátásra jogosító igazolványokat mindig az állandó lakhely szerinti önkormányzat adja ki. A tavaly ősszel hatályba lépett 125/1991. (IX. 29) számú kormányrendelet szabályozza az említett igazolvány kiadását. Ennek birtokában kizárólag saját felhasználásra lehet a patikákban a népjóléti miniszter által meghatározott gyógyszerek közül az orvos által felírtakat kiváltani, illetve a gyógyászati segédeszközöket beszerezni. (Tavaly egyébként mintegy kilencmilliard forint értékű gyógyszert és segédeszközt kaptak ingyenesen az érintettek.) Alanyi jogon jutnak a köz- gyógyellátasi igazolványhoz azok, akik rendszeresen kapnak szociális segélyt — beleértve a központilag kiutaltat is — valamint a baleseti nyugellátásban részesülők és azok is, akik az egyes vagy kettes rokkantsági csoportba tartoznak. Szintén alanyi jogon jár a közgyógyellátási igazolvány a sorkatonai családi segélyben részesülőknek, továbbá azoknak, akik szellemi fogyatékos, sérült gyerekeket nevelnek. Megkapja az igazolványt a felsoroltakkal egy háztartásban élő házastárs, élettárs és a kiskorú gyermek is. A helyi önkormányzat jegyzőjét ajogosultságról a nyugellátást, a járadékot és a családi pótlékot folyósító társadalombiztosítási szervezet értesíti. Ennek alapján—külön kérelem nélkül — a jegyző kiállítja a közgyógyellátási igazolványt, s ezt kell a kezelő- vagy körzeti orvosnak bemutatni. Fontos, hogy a recepten mindig fel kell tüntetni az igazolvány számát, mert e nélkül azok nem térítésmentesek. Méltányosságból kaphatnak közgyógyellátási igazolványt a betegek és nehéz szociális helyzetben levők közül elsősorban azok, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, illetve akiknek a jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj összegét. Külön kérelemre az önkormányzat képviselőtestülete a három- vagy többgyerekes nagycsaládosoknak és gyermeküket egyedül nevelő szülőknek is megadhatja az igazolványt, amely legfeljebb egy évig érvényes, de megújítható. — szabó — NEM ART TUDNI Ismert gyógyszerek ismeretlen hatásairól A vastagbélrák nem feltétlenül halálos betegség — közli a New .England Jornal of Medicine orvosi szaklap egyik tanulmánya. Készítői egymillió amerikai táplálkozását és gyógyszerfogyasztását figyelték meg tíz éven keresztül, s a vizsgálatokat kétévente végezték el. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vastagbélrákban szenvedők közül azok, akik havonta legalább 16 tabletta aszpirint fogyasztanak, fele annyian halnak meg, mint azok, akik nem vagy rendszertelenül szedték. * A Methadon tébolyulttá tesz — erre gyanakszanak a milánói orvosok. Egy 36 éves taxisofőr, akit kábítószer-fogyasztás ellen e gyógyszerrel kezeltek, annyira megbolondult, hogy megölte apját. A fiatalemberen a Methadon- kezelés előtt az őrültségre utaló semmilyen jelet nem vettek észre. Alzheimer-kórt okozhat a fejsérülés? — A fejet ért erősebb ütés kiváltója lehet az Alzheimer-kórnak — állapították meg angol orvosok. Balesetet szenvedettek és ökölvívók agyában olyan abnormális proteincsomókat fedeztek fel, amelyek az Alzheimer-kórban megbetegedetteknél észlelhető. Remélik, hogy két éven belül sikerül olyan gyógyszert kifejleszteni- ■ ük, amely eloszlatja ezeket a csomókat. Dr. Gareth Roberts, a londoni St. Mary kórház orvosa egy szaklapban részletesen publikálta legújabb eredményeit. Eszerint a betegeinek 40 százaléka fejsérülés következtében hal meg. Az ütés után az agyban kifejlődő proteincsomók rosszindulatú folyamatot indítanak el, ami végzetessé válhat. A férfiak rosszabbul hallanak A férfiak hallása 30 éves kor után kétszer olyan gyors ütemben romlik, mint a nőke — erre a következtetésre jutott egy felmérés, amelyet az amerikai kormány finanszírozott. A nemzeti életkorkutató intézet munkatársai 1158 férfi és 551 nő hallásának alakulását tíz éven keresztül regisztrálták. Annak, hogy a férfiak hallása gyorsabban romlik, nemcsak biológiai, hanem foglalkozási és társadalmi okai is vannak. A vizsgálatot végzők szerint a férfiak általában szabad idejükben is — a sportban, a vadászatokon, az otthoni rádiózásnál, magnózásnál — jóval nagyobb zajszintnek vannak kitéve. A betyár kendője — régen és most Meghívásra vár a nyugdíjas-színjátszókor — Nagy káosz van a világban és a lelkekben! — mondja a Kiskunság lelkipásztora. Tarjányi Ferenc szabadszállási plébános, aki nemrég honvédségi kitüntetést vehetett át több évtizedes, titkos, tábori lel- készi munkájáért. Ő volt ugyanis a szabadszállási ezred spirituálisa, természetesen, Czinege Lajos tudta és beleegyezése nélkül. — Az emberek ma már nem csak vallási kérdésekben keresnek föl. Tanácsot kérnek: mint vélekedjenek az ország dolgairól. Bizony kell a vigasz, mert sokan csalódtak a demokráciában. A valóság eltér attól az ideától, amit a lelkűk mélyén őrizgettek a bolsevik időkben. Hogy milyen lenne a szabadság, ha kimennének az oroszok. Nos, megszabadultunk az idegen katonáktól, de megmaradt a nehéz valóság. Szegénység, kiábrándultság, közöny. Legnagyobb örömöm, hogy a különféle egyházak most példát adnak a megbékélésre. Működési területemen — Páhi, Soltszentimre, Izsák, Fülöp- szállás és Szabadszállás — a krisztusi szeretet példáit kínálja a reformátusok, a katolikusok és az evangélikusok együttmunkálkodása. Igazi testvérség ez. Megnyugvást kínál a megkeseredetteknek. És példát azoknak, akik kihasználva a zavaros időket, az ezreket érintő átalakulást a viszály konkolyát vetik. Akiknek annál jobb, minél rosszabb. Pedig, ha békétlenség van, képtelenek vagyunk odafigyelni a rendszerváltás kárvallottjaira. Azokra, akiknek most el kell viselniük az anyagi javak líiányát, akik betegek, akik magányosak, magatehetetlen öregek. En azt remélem ettől a rendszertől, hogy a gyengék, az elesettek demokráciája lesz. Hogy követhetjük Krisztus példáját, aki a siker egyetlen kritériumává azt tette: figyelünk, figyeltünk-e igazán a legkisebbre, a rászorulókra ... Lejegyezte: Farkas P. József Január 31-én és február 1-jén a kun- szentmiklósi nyugdíjasklub tagjai bemutatták Abonyi Lajos: A betyár kendője című népszínművét. A műkedvelő előadás óriási sikert aratott, az ÁMK nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség körében. Joó Józsefnét, a nyugdíjasklub vezetőjét, a darab rendezőjét a nem mindennapi vállalkozásról kérdeztem. — Klubunk 1986-ban alakult, s én már rá két évre létre akartam hozni egy ilyen előadást. A klub tagjainak tetszését azonban nem nyerte meg az ötlet: féltek a szerepléstől. Később aztán néhány ünnepi alkalomra verset tanultak be, énekeltek, táncoltak, szép fokozatosan hozzászoktak a szerepléshez. A darabban szereplő nyugdíjasok nagyon közel kerültek egymáshoz, hiszen szabadidejükben együtt tanulták a szöveget. Az ünneplés óriási sikerélmény! — Tervezik, hogy más településen is bemutatják a darabot? — Nagyon jó lenne, hiszen rengeteg munkával tanulták be a szereplők a szöveget. De ezzel több gondunk is van. A jelmezeket úgy kölcsönöztük, s a díszleteink is kiegészítésre szorulnának. Ha meghívást kapnánk, nagyon szívesen mennénk vendégszereplésre... * A betyár kendője című darabot játszották már egyszer a környező tanyavilágban: Bösztörön. Ennek éppen fél évszázada. Felkerestem az akkori előadás egyik szereplőjét, Papp Gábor bácsit, aki Kunszentmiklóson él és arra kértem meséljen az akkori fellépésről. — Az akkori fiatalság, nem lévén más szórakozása, sűrűn gyűlt össze kocsmákban, csárdákban. Fiúk, lányok vegyesen. Énekeltünk, beszélgettünk. Főleg a hosszú téli estéken ütöttük agyon ily módon az időt. Egyszer aztán ajánlották nekünk ezt a darabot, s úgy döntöttünk, betanuljuk. Tóth László tanító úr segített ebben. A bösztöri csárdában többször is nagy sikerrel játszottunk. A sikeren felbuzdulva később még jó pár darabot megtanultunk és minden év farsangján tartottunk színielőadást. Bizony régen volt mindez, de az akkori szerepem 70 százalékát még ma is el tudom mondani — meséli. Gábor bácsi, aki nem látta a minapi előadást, s ezt nagyon sajnálja. Reméljük, neki is, másnak is lesz még alkalma megtekinteni... Sitkéi Tamás
