Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 06. szám

/ MEGYEI KORKÉP 1992. január 8., 3. oldal ÓRÁK HELYETT MIKROPROCESSZOROK Éjszakai áramot csak éjszaka! Akik nagyobb teljesítményű bojlert vagy hőtárolós kályhát üze­meltetnek a lakásukban, gyakran érzékelik, hogy a készülék nappal is működik, holott éjszakai áramot fogyaszt. A felhasználó anyagilag nem jár rosszabbul, annál inkább az áramszolgáltató vállalat, amely nappali fogyasztásért éjszakai tari­fát kénytelen számlázni. A problé­mát a kapcsolóórák gyakori hibás működése okozza. Kalocsán többen találhattak az utóbbi időben a levélszekrényük­ben Démász-tájékoztatót, amely­ből megtudhatták, hogy a város­ban megkezdődött ennek az el­avult — kapcsolóórás — vezérlési rendszernek a korszerűsítése. — A fogyasztó a szerelés elvég­zését nem érzékeli, az elektromos berendezések ugyanúgy működ­nek mint korábban — mondja Vi­da Miklós, a Démász helyi kiren­deltségének vezetője. — Tavaly szeptembertől az év végéig tartó első ütemben — elsősorban a csa­ládi házas városrészekben — kö­rülbelül ezerháromszáz mérőszek­rényben végeztük el a munkát, melyben a kapcsolóórát korszerű, hangfrekvenciás vevőre cseréltük. A Schumberger típusú francia ké­szülék az erőművi, központi adó- berendezéstől, a már meglévő há­lózaton érkező jelet veszi. így elér­hető, hogy a bojlerek és hőtárolós kályhák mindig a megfelelő idő­ben, a terhelésvölgy esetén lépje­nek működésbe. A programot — amely az erőművek és távvezeté­kek kapacitásának jobb kihaszná­lására irányul — világbanki hitel támogatja, a fogyasztókat semmi­lyen fizetési kötelezettség nem ter­heli. A munka 1992-ben a Széche­nyi- és a Zrínyi-lakótelepeken foly­tatódik, körülbelül háromezer fo­gyasztót érintve. 1995-ben a Dé­mász kalocsai kirendeltségének va­lamennyi kéttarifás mérése ilyen korszerű készülék segítségével tör­ténik majd. Mezeiné Vörös Rózsa Egy rémhír elszámolással Főleg a munkanélküliek köré­ben teijedt el, hogy a bajai polgár- mesteri hivatalnál 3 milliót takarí­tottak meg a szociális keretből. Amint Butterer Péter közgazdasá­gi osztályvezetőtől megtudtuk, az elmúlt évben rendszeres szociális segélyre 4 746 000 Ft-ot, rendkívü­li segélyre 11 915 000 Ft-ot fizettek ki, ez az összeg 443 000 Ft-tál lépi túl az előirányzatot. Az ápolási díj iránt is megnövekedett az igény, ebből a rovatból 5 714 000 Ft-ot fizettek ki, 217 000 Ft-tal többet mint a tervezett volt. A mozgás- korlátozottak üzemanyagára 4 888 000 Ft-ot fizettek ki, rend­szeres nevelési segélyre 3 941 000 Ft-ot, ahol a túllépés 1 041 000 Ft. Rendkivüli nevelési segélyre 11 917 000 Ft-ot forditottak. A számadatokból egyértelműen kiderül, hogy nem volt megtakarí­tás, sőt 1,7 millióval túllépték a kereteket. HELYI ADOK KECSKEMÉTEN Tanulóév az idei A lehetséges négy helyi adónemből Kecskemét képviselői hármat vetet­tek ki a megszűnt tanácsi adók helyett, s ezzel alighanem rekorder Bács- Kiskunban a hírős város. A polgármesteri hivatal adóügyi irodavezetőjét Bartosné dr. Bátor Máriát kérdeztük a január 1-jétőí bevezetett helyi adókkal kapcsolatos tapasztalatairól. — A bejelentkezési határidő mindhárom adónál lejárt. Milyen volt eddig az érdeklődés? — Rengeteg ügyfelünk van, folyamatosan csöngenek a tele­fonok, érdeklődnek az emberek. Nem nagyon tudják, miről van szó. — Úgy tudom, a Kecskeméti Futár — melyet a város majd' valamennyi levélszekrényébe be­dobnak — teljes terjedelemben közölte a rendeleteket. —- Igen, de az emberek túl­nyomó többsége nem járatos az adózásban. Egyébként a saját nyilvántartásunk, valamint az APEH és a cégbíróságtól kapott segítség alapján minden érintett­nek kipostáztuk a nyomtat­ványt. — A helyi iparűzési- és az építményadónál december 12-én, míg a vállalkozók kommunális adójánál január 5-én járt le a bejelentkezési határidő. Mi törté­nik azokkal, akik ezen túl vagy egyáltalán nem jelentkeznek be? — Újabb felszólítást kapnak. — Tanulóév az idei? — Igen, abszolút tanulóév, hiszen ehhez a fajta adózáshoz senki nem szokhatott hozzá. — A város milyen bevételre számíthat a helyi adókból? — Becsült adatok szerint ha mindenki fizetne, 180 millió fo­rint lenne a bevétel. Reálisan azonban 120—130 millió várha­tó. Ehhez jön még a gépjármű­vek súlyadóinak 50 százaléka, mely az önkormányzatokat ille­ti. Kecskemét közigazgatási te­rületén ez több mint 30 ezer járművet érint. Nagymértékben könnyíti munkánkat, hogy a súlyadóhoz minden nyomtat­ványt, csekket a Pénzügyminisz­térium ad, de ezeket még nem kaptuk meg. (Bartosné dr. Bátori Máriával abban maradtunk: ha áttekinthe­tőbb lesz a kép a helyi adózás­ról, lapunkban visszatérünk a té­mára, hiszen az építményadóval kapcsolatban máris több jogértel­mezési gond merült fel. Volt ügyfél, aki az Alkotmánybíróság­gal fenyegette a hivatalt. Vagy: az önkormányzati rendelet értel­mében hiába van az állampolgár kezében papír, hogy harminc évig adómentesség illeti meg családi házát, az azzal egybeépített ga­rázs után mégis kell helyi adót fizetnie.) Mihalyka Gyula ROSSZAK A SZEREMLEI UTAK Számvetés a falugyűlésen Hosszú és helyenként indulatos vitát váltott ki a szeremlei utak siralmas állapota a nemrégen lezaj­lott falugyűlésen. A régiek annyira kátyúsak és elhasználtak, hogy személyautóval alig lehet közle­kedni. A problémát csak fokozza, hogy esős időszakban a mezőgaz­dasági erőgépek sárfelhordása ve­szélyezteti a közlekedőket. Az új telkek kialakításakor nem mindig készül el időben a bekötőút és a járda, ezért ezeken a területeken még nagyobb a gond. Mivel pénz nincs az úthálózat fejlesztésére vagy csak igen csekély összeg, ezért a helyi adókból lehetne ezt a dol­got finanszírozni, de a lakosság szociális helyzetét mérlegelve a tes­tület az adókivetést nem szavazta meg. A bácskai térség gázprogramjá­ba a szeremlei bekötés is beleférne. Készülnek a tanulmánytervek, de a magas bekötési tarifák olyan nagy mértékben emelkedtek, hogy a jelenlegi banki kamatok mellett kevesen vállalnák a beruházási összegeket. Sok gondot okoz az önkormányzatnak az is, hogy az iskola felépítéséből származó tar­tozások törlesztése miatt nincs fej­lesztésre fordítható pénz. így csak a legszükségesebb felújításokat, karbantartásokat tervezik erre az évre. Természetesen a képviselő- testület előteremti az alapellátás­hoz szükséges anyagiakat és foko­zatosan kifeszíti a szociális hálót, hiszen a munkanélküliség és az ál­talános elszegényedés itt is napi jelenség. A szülők nagy részének kérésére az óvodában keresztény szellemi­ségű nevelési programot valósíta­nak meg. A fiatalok helyben tartá­sára 20 közművesített házhelyet alakítottak ki és az első lakáshoz jutóknak 30-30 ezer forintot ad­tak. A múlt évben öt házaspár ré­szesült ebben a juttatásban. To­vábbra is kiemelten vigyázzák a falu néptánccsoportjának nemzet­közileg elismert rangját. 1991-ben Olaszországban vendégszerepeitek nagy sikerrel. A községi sportegye­sület támogatására ötven pártoló­tagot szerveztek, mivel úgy gon­dolják, minimum egy focicsapat versenyzését fel kell vállalni. H. A. Érsekcsanádi tervek Alaposan felkészül az érsek­csanádi önkormányzat az idei esztendőre. Január 13-ai ülésü­kön értékelik az elmúlt évi költ­ségvetési tapasztalatokat és rangsorolják az ez évi feladato­kat. Mivel az állami támogatás nagyságrendje még mindig nem ismert. Ezért a konkrét költség- vetés számait csak a következő ülésen tudják meghatározni. Ezen az ülésen döntenek az új művelődési ház igazgatójának kinevezéséről is. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÓTA A FALUÉ Foktő mégis követeli az ősi jussot A foktői önkormányzat még meg sem kapta azt a levelet, amely­ben Kalocsa elutasítja a községiek követelését: a város nem adja visz- sza a tíz éve, megyei nyomásra, a városhoz csatolt meszesi Duna- partot, az üdülő- és idegenforgal­mi szempontból különös jelentősé­gű terület visszaadása elöli elzár-' kózás hírére a falu felbolydult. Ért­hetetlennek tartják a kalocsai dön­tést. Álláspontjukról Gombos János polgármestert kérdeztük. — Elöljáróban leszögezem, hogy a falu lakossága barátságos . és vendégszerető, tehát nem embe­ri tényezők azok, ami miatt a Fok- p tő és Kalocsa közötti konfliktus­helyzet elmélyülőben van. Az előz­ményekhez mindenképpen hozzá­tartozik, hogy a város „hódítási” törekvéseinek egy részét, már ko­rábban is eredményesen visszaver­tük. Elég, ha az egykori megyei első titkár, Romány Pál szinte sa­ját elképzelésére utalok, amikor 1985-ben párthatározat született a török hódoltságot megelőzően ala­pított falunknak a városhoz csato­lásáról. Ne feledkezzünk meg per­sze arról sem, hogy 1987-ben, meg­int csak „elvtársi alapon”, nem ke­vesebb, mint 538 hektáros (!) terü­letre a város akkori vezetői ki akarták terjeszteni fennhatóságu­kat. Az egykori megyei tanácsel­nök-helyettes, korábban kalocsai tanácselnök, dr. Geri István, aki éppen ebben az időszakban Foktő megyei tanácstagja, a területátcsa­tolást azzal indokolta, hogy Kalo­csának akkor lesz esélye ipartelepí­tésre, ha közigazgatásilag is hatá­ros lesz a Dunával. Sajnos, az eredményes hódítások időszaká­ban, amikor a „kemény diktatúra” időszakában, 1981-ben a most visszakövetelt meszesi Duna-part 35 hektáros területét a város kapta meg,,Kalocsa határos lett a Duná­val. Am ez a mai napig nem látszik meg rajta! Kényszerűségből kellett lenyelnünk azt is, hogy Kalocsa Foktőt szemétkonténernek hasz­nálja. Nem kell túl öreg foktői lakos­nak lenni ahhoz, hogy emlékezzen a valamikor híres meszesi dunai kikötő tábláján Foktő-Meszes ha­jóállomás felirat állt. A hajóút révén egész Európa tudta: Magyarorszá­gon van egy Foktő település. Nem ragaszkodunk mi máshoz, mint a hagyományainkhoz, évszázados tu­lajdonunkhoz. Vitathatatlan, hogy a kétezer lakosú Foktőről ötszázan a városba járnak dolgozni, ott kere­sik a kenyerüket, ezer szállal kötő­dünk Kalocsához. Ám ez nem lehet jogalap arra, hogy a nagyhal lenyeli a kishalat, hiszen Foktő értékeit ép­pen hagyományai, ligetes, hangula­tos Duna-partja adják. Még egy vá­rosnak sincs joga ahhoz, hogy ezt ne vegye tudomásul. Különösen akkor nem, amikor maga is büszke és pro­fitál ezeréves értékeiből, hagyomá­nyaiból. Természetesen a kalocsai képvi­selő-testület elutasító válaszát nem hagyjuk annyiban. Első lépésként a köztársasági megbízotthoz fordu­lunk. Ha ez is kevés, ha kell, népsza­vazást írunk ki a meszesi Duna-part ügyében, hogy az egész falu lakossá­gát magunk mögött tudva bíróság­hoz forduljunk, a legvégsőkig elme­hessünk igazunkért. Zsiga Ferenc DRÁGÁBB A VÍZ — A ZSEBÜNK BÁNJA? Áremelést terveznek a szolgáltatók • A Kecskeméti Gyorstisztító Kisszövetkezet az első negyedévben még nem emeli a szolgáltatás árait, hiszen így is egyre kisebb a forgalmuk. A cég három egysége közül egyet már nem üzemeltet, a Petőfi Sándor utcai és a széchenyivárosi még állja a vizet. (PN-archív) A víz- és csatornadíjak emelése alaposan mellbevágta azokat a cégeket is, amelyek viszonylag sok vizet használnak. A Textiltisztító Kisszövetkezet, a mind gyérebb forgalma miatt, már a múlt évben kénytelen volt bezárni néhány — félegyházi, ti- szakécskei — mosószalonját. S va­lószínű, hogy előbb-utóbb a többi egységének is ez lesz a sorsa, ugyanis a Dunától a Tiszáig — Dunavecse, Tiszakécske, Lakite­lek, Lajosmizse, Kiskunfélegyháza — érdekeltségű, megyeszékhelyi központú cég vezetése 30—35 szá­zalékos áremelésen gondolkodik. Akkor pedig a háziasszony újra számol: az otthoni vegytisztítás, még ha nem is kímélőbb, de min­den bizonnyal olcsóbb. Az autómosók szintén tanácsta­lanok, de nem az áremelést, hanem annak mértékét illetően. Eddig például egy gépi alsó és felső kocsi­mosásért van ahol 367 forintot is elkértek. S pár nap múlva — mint megtudtuk — ez az összeg már több lesz. A kézimosó autótisztító magánvállalkozók közül többen a bezáráson, az üzlet átadásán gon­dolkodnak, hiszen e szolgáltatás igénybevétele is egyre kevesebb. Ahhoz pedig nem kell jósnőnek lenni, hogy az autótulajdonosok legtöbbje a magad uram ... mód­szer mellett dönt. A fodrászok, akik a szövetkezet üzleteiben vállalkozóként dolgoz­nak, valószínűleg megvárják a központ által javasolt — a kül­döttközgyűlés által majd megsza­vazandó — áremelést. Addig — e negyedév végéig — központilag fi­zetik a megemelt víz- és csatorna­díjat. E szakma legutóbb múlt év augusztusában rendezte árait. Most — áremelés előtt — egy hosszabb haj mosása 27 forint. Ennyiből viszont házilagosan is megoldható a tiszta, ápolt haj. Per­sze, a maszek már túl van a kalku­láción, hiszen ha tőle január hato- dikával több pénzt kér a vizmű, akkor fizessen az, aki szép akar lenni. . . De mit csinál például a város- gazdasági vállalat, amely az ön- kormányzat által amúgy is szűkö­sen meghatározott keretösszeget költhet vízre, azaz a közterületek, parkok gondozására, a zöldövezet fenntartására? Mint a kecskeméti cég igazgatója előrebocsátotta; a helyzet tragikus lesz, ha csak nem kapnak több pénzt. Az már biztos, hogy az úgynevezett direktkifolyós szökőkutak nem fognak üzemelni, ám félő, hogy az egyébként is gyér zöldfelület egyre halványabb lesz. — pulai — Ne így! Elbúcsúztattuk az óévet. Ki így, ki úgy. Vagy, ahogy tudtuk. Szilveszter éjszakája a vidámság, az öröm mellett a vad indulatok, a törés, rombolás idejévé is vált. Lehangoló látvány újév hajnalán a letört jelzőtáblák és betört üvegek, a feldöntött szeméttáro­lók és az összetört padok a buszmegállóban. No, és ehhez jön a tűzijáték a petárdákkal. Nem volt még elég baj, tragédia ezek miatt?! Jó hecc eldobni, jót nevetni, hogy a másik megijedt. De mi lenne, ha az illető kezében sülne el, amit másnak szánt? Elgondolkodtató, hogy közel a „valódi tűzijáték­hoz”, a határhoz, mi emberek, milyen felelőtlenek lettünk! Az­tán kezdődhet az amúgy is szű­kös városi háztartásból a károk kijavítása, pótlása. Pedig ennek a pénznek is biztos lenne másutt is fontosabb helye! Bízom benne, hogy azok akik törnek, zúznak, tettük után nem azt érzik: „Ez jó mulatság, férfi munka volt!” Ugye nem?! S. K.-né Csak most Renault 5 Five 674 OOO forint 1991-es, nagyon keveset futott modellek gyári garanciával, üzembe helyezve, rendszámmal Részletre is AMÍG A KÉSZLET TART RENAULT Kecskemét Vevőszolgálat: Május 1. tér (az Alföldnél), tel.: 76/46-939: Szerviz, alkatrészbolt: Bakony utca 2/B, tel.: 76/24-469. KORONA Emlékezés a doni áldozatokra Tavasszal lesz 50 esztendeje an­nak, hogy a volt magyar'királyi 2. hadsereg elindult végzetes útjára a Donhoz. A szovjet áttörés 1943. ja­nuár 12-ei évfordulója alkalmából — a múlt évhez hasonlóan — a Honvéd Hagyományőrző Egyesü­let kegyeletes ünnepséggel emléke­zik a hadsereg katonáira, hősi ha- lottaira. Az ünnepi megemlékezés a budavári Mátyás-templomban ja­nuár 11-én, szombaton, 10 órakor kezdődik istentisztelettel, melyet Tabody István főesperes, tart. alez­redes emlékezik az áldozatokra, majd a közeli Hadtörténelmi Inté­zet (Kapisztrán tér 2—4 sz.) díszter­mében ünnepi ülés lesz. Az elnök­ség tisztelettel meghívja a megemlé­kezésre a baj társakat és hozzátarto­zókat. A máltaiak fogadóórái A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat kecskeméti irodáját hétfőn és kedden 17—18 óra között; szerdá­tól péntekig délelőtt 11—12, dél­után 17—18-ig kereshetik fel mind­azok, akik segítséget akarnak kér­ni, illetve akik valamilyen ado­mánnyal segíteni kívánják a huma­nitárius szervezet munkálkodását. A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat Kecskeméten, a római katoli­kus főplébánián (Hock J. u. 1. szám) alatt működik. Űj helyen a bajai közjegyzők A bíróság épületéből a pártok házába (Árpád út 1. sz.) költöztek a bajai közjegyzők. Az ügyfélfogadá­suk is megváltozott, dr. Cserjés Sándorné és dr, Kerchy Judit köz­jegyzők munkanapokon 8—12-ig és 13—16 óráig várják ügyfeleiket. A hagyatéki ügyek tárgyalásának rendje is megváltozott. Ä páratlan hónapokban elhalt örökhagyók hagyatékát Cserjésné dr., a páros hónapokban pedig Kerchy dr. inté­zi. Az iroda telefonszáma 79/24- 255. Kényszerhelyzetben a Bács-Volán Megkérdeztük Böröc Pált, a Bács-Vólán igazgatóját a helyi köz­lekedés helyzetéről, kilátásairól az új évben. — Elkészítettük az új tarifarend­szerre vonatkozó terveinket, és be­nyújtottuk az önkormányzathoz, amely bizottsági szinten már tár­gyalta, így az erre vonatkozó tör­vény előkészítése folyamatban van. Szükségszerűnek tartjuk a menet­díjemelést, mivel minden árdrágu­lás (elsősorban üzemanyagár) be­gyűrűzik hozzánk, emellett más egyéb tényezők, például az utaslét­szám jelentős csökkenése komoly gondokat okoznak. Ha elmaradna az áremelkedés, akkor nagy mérté­kű működési támogatást kellene kérnünk vagy pedig a buszjáratok számát, sűrűségét, esetleg vonal­hosszát kényszerülnénk csökkente­ni. Olyan járműparkkal dolgo­zunk, amelyek közel 60 százaléka szinte működésképtelen, így ezek selejtpótlására lenne szükség ah­hoz, hogy továbbra is ezen a szinten tudjuk tartani a helyi közlekedést. A december elején tartott, szigorí­tott jegyellenőrzés rendkívül rossz tapasztalatokat hozott, nagyon sok a bliccelő, akiktől a kieső bevétel is hozzájárul a tarifaemelkedéshez, és ezáltal a többi utas zsebéből veszik ki a pénzt. A jelenlegi ellenőrzési rendszerünk nem túl jó, ezen hama­rosan változtatni kell. Ennek a sok kedvezőtlen ténye­zőnek az összejátszása kényszerít bennünket a jegyáremelésre, de ezt nem kívánjuk drasztikus módon, inkább egy szerényebb árnövelés és valamennyi működési támogatás kombinációjának segítségével sze­retnénk fenntartani továbbra is he­lyi közlekedés zavartalan és válto­zatlan működését.

Next

/
Thumbnails
Contents