Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

6. oldal, 1992. január 30. PETŐFIMÉRE FILMJEGYZET A Halászkirály legendája Robin Williams és Jeff Bridges Terry Gilliam, a produkció ren­dezője legújabb művében sem lett hűtlen önmagához s híveihez, bár jóval érzelmesebbre hangolta, hep- piendesebbre zárta történetét. Gil­liam egy tehetséges rajzfilmes cso­port: a Monty Python egyetlen amerikai tagjaként kezdte a pá­lyát. (Sokan a Gyalogkakukk társ­rendezőként ismerték meg a Monty Pythont.) Gialiam Brazil című, producerként is jegyzett filmjével írta be nevét a filmtörté­netbe. E művével elnyerte a Los Angeles-i filmkritikusok legjobb rendezőnek és a legjobb fényképe­zésért járó díját, s mellesleg a világ legkényesebb ízlésű filmrajongói­nak hódolatát. A Brazil után a Münchausen báró, majd az Erik, a viking következett. A Halászkirály legendájában a szerelem, a barát­ság mindenhatóságáról rendezte meg emlékezetes pillanatokban bővelkedő, humanista meséjét. Egyik főszereplője Lucas — Jeff Bridges alakítja —, az agresszív és cinikus disc-jockey, aki egy nap végzetes hibát követ el, nyilvános telefonbeszélgetés közben egy megjegyzésével tömeggyilkossá tesz egy neurotikus szerencsétlent. Másnap már az újságok címlapján látja arcképét, s alatta a feliratot: rádiós felbujtásra ölt a gyilkos! Bár hivatalosan nem ítélik el, de hiva­tását föladva, évekig nyomasztja a teher. Már-már az öngyilkosság határán jár, amikor belebotlik Per- rybe, akit Robin Williams kelt minden színészi tehetségét latba vetve életre. Perry egy a New York parkjaiban, közterein csellengő munka- és hajléknélküliek közül. Később kiderül, hogy imádott fele­sége elvesztésébe rokkant bele, akit a nevezetes vérengzés alkalmával, társaságában lőttek le. Tisztes pol­gári előéletében a történelem pro­fesszora volt. A kétségbeesett Jack bűnbocsánatra vágyik, az elmehá- borodottságba, látomásokba me­nekülő Perry szeretetre. Életük rendezésében az újra megtalált sze­relemnek is szerepe van, ehhez két fantasztikus színésznőtől; Amanda „ Plummeriol és Mercedes Ruehltőf kapnak segítséget. A napy egymás- ratalálások megszervezőéhez Gil­lian egy középkori angol legendát vett kölcsön. Ebben a Halászkirály őrzi a Szent Grált, amelyből Jézus vérét fogták fel a megfeszítéskor. Gilliam variációjában azon­ban haldoklik a király és halott körülötte birodalma is. Ő az az ember, aki túl sokat élt. Fel­őrölték a tragédiák, árulások, miközben elvesztette a Grált is. Pedig életét csak ez menthetné meg, de elveszítette a ráismerés képességét is. Aztán egy bolond érkezik, aki az utolsó pillanat­ban elviszi a kelyhet a nagybe­teg ágyához. A két főszereplőt a rendező egyformán erőtelje­sen, árnyaltan ábrázolta. Parry épp olyan szeretettel és izgal­masan megrajzolt egyéniség, mint Lucas. Az előbbi egy ki­csit Don Quijote, az utóbbi pe­dig cinikus és hitetlen, de a legnagyobb bajok közepén ki­derül, ez csak a felszín, mind­ketten magukban hordozzák még a változás, változtatás ké­pességét. Gilliam szerint a film erről a folyamatról szól, a jó­vátételről, a gyógyító csodáról, arról, hogyan változtathatók meg egy kis jószándékkal és el- szánással a dolgok. A KÁBÍTÓSZER NÁLUNK IS PUSZTÍT Magyarország a tranzitsztráda Egy év alatt ÍO tonna (!) kábító­szert csempésznek át Magyaror­szágon — erre következtetnek a szakemberek a Nyugat-Európá- ban lefoglalt szállítmányok meny- nyiségéből. Ugyanakkor itthon is terjed a klasszikus drogok fogyasz­tása, s kiépülőben van a kábító­szer-kereskedelem. Becslések sze­rint ma nálunk ÍO ezer és 100 ezer között van azok száma, akik rend­szeres kábítószer-használóknak te­kinthetők. Pénzért minden kapható — A hazai droghelyzet az utób­bi egy évben drámaian megválto­zott. Ráadásul megdőlt az az el­képzelés, hogy Magyarországon akkor lesznek igazi kábítószer­fogyasztók, ha a forint konvertibi­lissá válik — mondja Hollósi György őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitanyság kábítószer alosztályának vezetője. — Már ma is szabott árak vannak: egy gramm hasis 700—1000, egy adag LSD 500—800 forintért kapható. Egy szál marihuánás cigarettáért pedig 150—300 forintot kérnek. Sajnos az ennél keményebb drogok is for­galomba kerültek már, elsősorban a heroin és a kokain. Az előbbitől azonban vénás használata miatt félnek a magyar fiatalok: az AIDS veszélye riasztó; az utóbbi szer pe­dig túl drága. — Ilyen árakon is kelendőek ná­lunk a kábítószerek? — A maffia most kezdi nálunk a piac felmérését. Számtalan pró­bálkozásról tudunk, hogy külföldi szervezetek tájékozódtak: érde- mes-e ide nagykereskedelmi tétel­ben drogokat behozni? — Úgy tűnik, többen kedvező fogadtatást tapasztaltak. A ma­gam részéről borúlátó vagyok, mert minden esély megvan arra, hogy Magyarországon is kiépül a kábítószerpiac. Megakadályozásá­hoz nagy szerencsére és több té­nyező kedvező egybeesésére lenne szükség. A folyamatot azonban képesek vagyunk lassítani, hiszen rendelkezésünkre állnak azok a ta­pasztalatok, amelyeket a nyugat­európai rendőrségek e téren szerez­tek. Abból a hatalmas mennyiségű kábítószerből, amit Magyarorszá­gon át csempésznek nyugatra, a magyar hatóságok mennyit tud­nak megtalálni? Itt vezet át a heroinsztráda —- Meglehetősen keveset, tavaly összesen 7,5 kilogramm heroint és 6,5 kilogramm kokaint sikerült le­foglalni. Ennek alapvető oka az, hogy elsősorban kamionokba rejt­ve szállítják a kábítószert. Ezek a járművek pedig általában a nem­zetközi szállítás — a TIR — oltal­mát élvezik. Ilyen kamiont egyetlen ország vámhatósága sem bont fel szívesen, még konkrét gyanú esetén sem. Arról nem szólva, hogy az ala­pos átvizsgálás járművenként 14- 15 órát igényel. A jugoszláviai hely­zet miatt a Balkanról Nyugat- Európába irányuló kamionforga­lom most kizárólap Magyarorszá­gon át halad. Ebből az is követke­zik, hogy a kábítószer-kereskede­lem fő útvonalává váltunk. Újab­ban azonban nem minden szállít­mányt visznek gyorsan keresztül az országon. A jugoszláv csempészek kedvenc módszere, hogy Magyar- országon rejtik el az „árut” mind­addig, amíg a nyugati kereskedők­kel megállapodnak az árban. Virágzik a Délkelet­Hajózási szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy fokozódnak a kalóztámadások kereskedelmi hajók ellen Délkelet-Ázsiában, főként azért, mert a kalózok könnyedén ki­játsszák a rendőri ellenőrzést és tet­szés szerint közlekednek a területi vi­zeken. A többnyire kis létszámú kalóz­bandák gyorsjáratú csónakokon tá­madnak a Szingapúr körüli, kereske­delmi hajóktól zsúfolt vizeken és a probléma már olyan méreteket öl­tött, hogy az ASEAN országai össze­hangolt akciót sürgetnek a kalózok ellen. A kalózok az éjszaka sötétjében lo- pódznak a hajókra, álmukban lepik meg a kapitányt és a legénység tagjait, kirabolják a hajó széfjét, elveszik a le­génység ingóságait és azután sietve el­tűnnek az apró szigetecskék százai között. A Szingapúri Hajótulajdonosok Országos Szövetségének szóvivője, Daniel Tan szerint a Szövetség tagjai tavaly 61 kalóztámadást jelentettek az ASEAN-hoz tartozó országok (Brunei, Indonézia, Malajzia, a Fü- löp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld) vizeiről. Ezzel szemben 1990-ben 33, 1989-ben pedig mindössze három ka­lóztámadás történt ezeken a vizeken. ANYAKÖNYVI HÍREK KECSKEMÉT Születtek (1992. január 17. és 24. kö­zött): Kulcsár Mihály (an.: Kiss Eni­kő), Farkas Zoltán (Berki Mária), Bár­sony Márk (Strasszer Szilvia), Dombi Krisztián (Hevér Zsuzsanna), Póder Dávid (Jobbágy Mária), Tohai Péter (Méhesi Borbála), Békefi Beatrix (Sza­bó Ilona), Judák Regina (Kőhegyi Ilo­na), Tóth Boglárka (Vámos Andrea), Döme Anita (Fodor Gyöngyi), Gábor Vera Viktória (Sávolt Ágnes), Hatvani Adrienn (Szöllős Györgyi), Lajtner Dóra (Szabados Klára), Kiss Dávid (Víg Ildikó), Tölgyesi Viktor (Megyes Laura), Szabó Dénes (Parti Erika), Ba­ra Attila (Ilonka Mária), Kovács Márk (Fehér Margit), Liptai Attila Donát (Virágh Éva), Gál András (Fehér Éva), Baranyi Tamás (Müller Julianna), Bánfalvi Bence (Kocsis Zsuzsanna), Pétervári Soma Zoltán (Takács And­rea), Nagy Lajos (Kürti Ildikó), Mé­száros Ágnes (Varga Mária), Németh Csaba (Domokos Erika), Krát Viktor (Bodor Margit), Fekete Roland (Hor­váth Ildikó), Kovács Szilvia (Ribársz- ky Mária), Pencz Krisztina Mariann (dr. Zoltán Zsuzsanna), Szívós Ágnes (Vérségi Ilona), Turkevi-Nagy Dóra (Erki Ilona), Seres Tamás (Juhász Tün­de), Sörös Csaba (Kovács Márta), Tö­rök Tímea (Kiss Zsuzsanna), Szórád Elvira (Gazdag Edit), Varga Nikolett Etelka (Cseh Etelka), Tiszlavicz Ádám István (dr. Bugyi Gyöngyi), Tajti Ró­bert, (Juhász Terézia), Jakus Aliz (Po- ják Éva), Sándor Nikolett (Horvát Eri­ka), Berente Péter (Szabó Ágnes), Za- kupszky Máté János (dr. Erdélyi Má­ria), Papp Zsolt Gyula (Karacs Éva), Tasi Adrienn (Berente Ilona), Sándor Gabriella (Farkas Angéla ), Zubek- Szabó Kitti (Gyuricza Ildikó), Nagy Norbert (Tószegi Zsuzsanna), Mihály Flórián (Demeter Karolina), Pápai Ré­ka (Osvay Gabriella), Bárdi Alexandra (Szűcs Beatrix). Házasságot kötöttek (1992. január 25-én): Szalai Pál és Tóth Gyöngyi An­na, Vecsei Ferenc Gergely és Komlós Orsolya, Nagy Tibor és Hajma Ildikó, Kiss Tibor és Antal Györgyike. Meghaltak: Fodor Mihályné (Kovács Klára (Kecskemét), Németh Jánosné Nagy Teréz (Kecskemét), Varga Mihály (Izsák), Szántó Lajosné Kovács Erzsé­bet (Kecskemét), Nagy László (Kecske­mét), Halász János (Kecskemét), Szíjár­tó István (kecskémét), Gyenes Bertalan (kecskémét), Péczeli Imréné Biczó Mar­git (Nagykőrös), Galamb Mihály (Kecskemét), Nagy József (Kerekegy­háza), Balogh István (Kunadacs), Hári Ferenc (Nyárlőrinc), Csányi Mihály (Kecskemét), Kolozsi Jolán (Kecske­mét), Kökény Jánosné Rendek Terézia (Solt), Károly Tibor (Kecskemét), Deák Jánosné Csizmadia Anna (Kerekegyhá­za), Kovács Lajos (Kecskemét), Kovács Imre (Kecskemét), Bíró László (Város­föld), Lédeczi Mihályné Gulyás Julian­na (Kunszentmiklós), Szabó Mária (Ti- szakécske), Bucsánszki József (Kun­szentmiklós), Tóth Sándor (Kecske­mét), Fekete István József (Kecskemét), Kis József (Kecskemét), Tóth Mihályné Barta Amália (Kerekegyháza), Vakulya József (Fülöpjakab), Tóth Istvánná Pá­linkás Terézia (Orgovány), Nyúl-Tóth Imre (Kecskemét), Beke Lajos (Kecske­mét), Pólyák Zoltán (Kecskemét), Kecs­kés István (Kecskemét), Vígh István (Kisszállás), Kozma Pál (Kecskemét), Nagy István (Kecskemét), Virág István (Kecskemét), Toldi Miklósné Makó Ju­lianna (Kecskemét). KISKŐRÖS Házasságot kötöttek (január 25-én): Nagy Sándor és Mucsai Tünde. Meghaltak (január 14. és 28. között anyakönyvezettek): Kulacs Kálmánná Nedó Julianna (Kiskőrös), Sánta Ist­vánná Viszmeg Veronika (Kiskőrös), Izsáczki Jánosné Turcsán Erzsébet (Kis­kőrös). kalózkodás r Ázsiában Az ASEAN-országok vizein foly­tatott kalózkodásnak sokféle for­mája van — állig felfegyverzett ban­dák hajókat rabolnak el „szőröstől- bőröstől”, vagy csak konténereket, de a leggyakoribb a rajtaütésszerű támadás a Szingapúr előtti vizeken. Szingapúrban havonta mintegy 3600 hajó köt ki. Viszonylag szűk szorosokon keresztül lehet csak a ki­kötőbe bejutni, igen lassan haladva. A legtöbb kalóztámadás akkor tör­ténik, amikor a hajók be- vagy kifut­nak. A legveszélyeztetettebb térsé­gek a Fülöp-csatorna Riau indonéz szigetek közelében, az Anambas szi­gete körüli vizek a Dél-kínai-tenge- ren, a Malajziai félszigettől keletre, valamint a Horsburgh világítóto­rony környéke. Szingapúr körül nincsenek nemzetközi vizek, csak a szomszédos Malajzia és Indonézia felségvizei. (A Reuter alapján) Tízmilliónál több leprás Tíz-tizenkét millióra tehető a leprások száma a világban—erre a következtetés­re jutott a vasárnapi „lepravilágnap” al­kalmából adott nyilatkozatában Her­bert Grüter, a német gyógyszersegély­szolgálat ügyvezetője. A DPA német hírügynökségnek nyi­latkozva Grüter elmondta, hogy hivata­los adatok szerint 3,8 millió leprást tarta­nak nyilván Latin-Amerikában, Afriká­ban és az indiai szubkontinensen. Tény­leges számuk azonban ennél jóval na­gyobb. A német segélyszolgálat mellett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megemlékezett a „lepravilágnap”-ról. Grüter hangsúlyozta, hogy a lepra a szegények betegsége. A nyál útján törté­nő fertőzés a rossz táplálkozás és a ki nem elégítő higiénia következtében gyorsab­ban terjed. Mint mondotta, Európában nem for­dul már elő leprás megbetegedés. A lep- rásokat eddig úgynevezett „mono- készítménnyel” kezelték, ma ezzel szem­ben a német segélyszolgálat gyógyszer­kombinációt alkalmaz, amellyel—Grü­ter szerint — „bármikor megállítható a betegség”. Szerinte a lepra gyógyítható és az új gyógyszert Nepálban és Dél- Amerikában már „nagy sikerekkel” ki­próbálták. Problematikus azonban még ma is a leprások újbóli beilleszkedése a társadalomba, amely gyakran kitaszítot­takként bánik velük. (A DPA alapján) — Am nem csak autóba és kami­onba rejtve csempészik a kábító­szert, mostanában mintha a légi út is felértékelődött volna ... — így van. Az eddig laza és csak most megszigorított ellenőrzés mi­att lett vonzo a csempészek számá­ra Ferihegy. Sokkal kisebb ugyan­is itt a lebukás veszélye, mint a nyugati nagyvárosok repülőterein. Budapesten aztán kocsit bérelnek és a könnyen átjárható magyar­osztrák határon diadalmenetben átgördülnek. Ausztriába érve pe­dig már igazán könnyű a dolguk. — Mi volt az oka annak, hogy nem volt megfelelő az ellenőrzés a magyar repülőtéren? — Nincs elegendő és megfelelő­en kiképzett személyzet, s a techni­kai eszközök sem éppen korszerű­ek. Nálunk eddig fel sem merült, hogy esetleg testüregben szállít va­laki kábítószert, ami pedig mosta­nában egyre gyakoribb. Erre iga­zából nem vagyunk felkészülve. Zürichben például a kábítószer­termelő országokból érkező úgy­nevezett „nyelők”-re különösen fi­gyelnek. A lenyelt kapszulába rej­tett drog néhány perces vizsgálat­tal kimutatható. Az eredményes munkához nekünk is jól képzett repülőtéri kábítószer-nyomozókra és megfelelő technikai berendezé­sekre van szükségünk. Nálunk „beetetni” sem kell? — Nagy megdöbbenést keltett a közelmúltban az egyik budapesti gimnázium diákjainak kábítósze­rezése. Másutt is előfordult ilyen eset? — Többről nincs tudomásunk, bár sok jelzést megvizsgáltunk. Egyetlen esetben sem bizonyult va­lósnak a bejelentés. Ám nem rin­gatjuk magunkat abban a hitben, hogy a magyar iskolákba nem ke­rül be a kábítószer. A rászoktatás Nyugaton ismert módszeréről, a fiatalok „beetetéséről” azonban egyelőre nem beszélhetünk. Ná­lunk a gyerekek egymást kínálgat- ják a kábítószerrel, s ez a rosszabb. — Ezzel maguk végzik el a „be­etetést" ... — Igen. Ezért borzasztóan ve­szélyesek az úgynevezett drogturis­ták, akik a külföldi útjaikon meg­kóstolt kábítószerből egy keveset haza is hoznak. Ezt aztán „meg­osztják” társaikkal, barátaikkal és szándékuk ellenére keresletet te­remtenek. A szervezett kábítószer­kereskedelem pedig csak erre vár. — Melyik korosztály a legveszé­lyeztetettebb? A terjesztés szem­pontjából vannak-e különösen fer­tőzött térségek az országban ? — A kábítószer-fogyasztás egyértelműen nagyvárosi jelenség. A főváros helyzete ebben is kivéte­les, de bármelyik magyar városban bármikor felbukkanhat drogokat kínáló árus. E szerek használói el­sősorban fiatalok, úgy 13-14 éves kortól felfelé. — Mit gondol, mennyire va­gyunk vonzóak a nemzetközi kábí­tószer-kereskedők szemében ? — A kelet-európai országok mindegyike iránt érdeklődnek, mert piacot látnak e térségben. Magyarország helyzete azért kü­lönleges, mert a pénzek tisztára mosása itt a legkönnyebb. A kábí­tószerek jövedelméből származó tőkét pedig érdemes nálunk befek­tetni — erre sok jel utal. MTI-Press Tudósítóink figyelmébe! Felhívjuk tudósító munkatársa­ink figyelmét, hogy az 1991. évi XC. törvény értelmében a Petőfi Népe napilaptól kapott cikkhonoráriu­mok kifizetésénél a következők sze­rint vonjuk le az adóelőleget: Egyszeri háromezer forintot meghaladó kifizetés esetén a brut­tó összeg 90%-ából vonjuk le az adósávnak megfelelő adóelőleget. Év végén a szellemi tevékenységből származó összjövedelemből a ma­ximum 100 000 Ft kedvezmény le­vonható! Az egyszeri háromezer forintot meg nem haladó kifizetés esetén a tudósító nyilatkozata alapján vagy adót, vagy adóelőleget vonunk. Amennyiben a tudósító úgy nyi­latkozik, hogy az egyszeri kifizetés­ből származó maximum háromezer forintot nem kívánja összevonni az egyéb adóköteles jövedelmével, ak­kor 40% adót vonunk tőle. Ha a tudósítónk olyan nyilatko­zatot ad részünkre, hogy ezeket a kisösszegű kifizetéseket össze kí­vánja vonni az egyéb adóköteles jövedelmével, akkor ezeknél a kifi­zetéseknél is a bruttó összeg 90%-a után vonjuk az adósávnak megfe­lelő adóelőleget, amely 25%. Ez esetben és az évi maximum 100 000 Ft kedvezmény levonható. Kérjük azokat a tudósítóinkat, akik esetenként kisösszegű kifize­téseket szoktak kapni, hogy az alábbi nyilatkozatot postafordul­tával szíveskedjenek a címünkre feltétlenül beküldeni. Név: ........................................ Lakcím: ..... ....................................Személyi szám: Kijelentem, hogy az önálló szellemi tevékenységemből származó kisösszegű kifizetéseimet az egyéb jövedelemmel Össze kívánom vonni! Nem kívánom összevonni! ................................. 1992........:...................... A megfelelő szöveg aláhúzandó! aláírás Diákok, nyugdíjasok figyelmébe! Azoknak a tudósítóinknak, akik­nek az éves összes jövedelme az álta­lunk kifizetett honorárium összegé­vel sem haladja meg az adómentes sáv felső határát, a következő nyilat­kozattételre van lehetőségük. Kijelentem, hogy az 1992. évi összes jövedelmem nem haladja meg az adómentes sáv 100 000 Ft (nyugdíjasok esetén 108 000 Ft) felső határát, ezért a tiszteletdíjamat adó, illetve adóelőleg levonása nélkül fizessék ki részemre. Tudomásul veszem, hogy jelen nyilatkozatom jogkövetkezmények tekintetében adóbevallásnak minősül. A megfelelő Ft összeg aláhúzandó! .,1992. Név:.................. Személyi szám: Lakcím:...........

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents