Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
PETŐFI NÉPE 8. oldal, 1992. január 29. megrendelő aláírása Megtűrt és támogatott iskolák A készülő közoktatási törvény hónapok óta heves viták tárgya a szakmai közvéleményben. Körvonalazódtak a politikai frontvonalak is, de a szélesebb közönség egyelőre mintha nem vett volna tudomást az iskolarendszert alapjaiban megváltoztató koncepcióról. A közoktatási törvény legújabb, átdolgozott változatát a múlt héten az Uj Magyarország tette közzé. A tiltakozások és a tervezetet védelmező nyilatkozatok sorozata követte ezt a publikációt. Több mint húszezer aláírás gyűlt össze például egy budapesti iskola tanári kara által kibocsátott felhívásra, amely azt követeli, hogy az Országgyűlés csak kétharmados többséggel, vagyis az ellenzék jóváhagyásával fogadhassa el az oktatási törvényt. E követelést azzal indokolják, hogy a társadalom életét hosszú távon befolyásoló törvényről van szó. A konszenzus kizárná annak a veszélyét, hogy akár most, akár a következő választások után az éppen többséggel rendelkező pártkoalíció politikai érdekei határozzák meg a közokatást. Ezt az alig burkolt vádat persze konkrétabban is megfogalmazzák a liberális iskolarendszer hívei. A koncepciót kibocsátó minisztériumot beavatkozással, világnézeti és pártpolitikai szempontok érvényesítésével vádolják. A bírálók elismerik, hogy a minisztérium sokmin- dent megfogadott a korábbi intelmekből es javaslatokból, s a dokumentum a novemberi változathoz képest előnyére változott. Mindazonáltal a múlt heti tanácskozáson a meghívott szakmai szervezetek egybehangzóan elfogadhatatlannak minősítették a törvénytervezetet. Heves vitát váltott ki az új iskola- rendszerre vonatkozó elgondolás. Sokak szerint az a veszély fenyeget, hogy miközben a tanítási idő megnő, egy-egy gyerek sorsa lényegében már 12 éves korában eldőlhet, attól függően, hogy a hatosztályos elemi iskola után müyen típusú iskolában tanul tovább. Kötelező lenne a legalább egyéves óvodai (iskola-előkészítő) képzés, illetve a gyermek iskolaérettségének megfelelően 5—7 éves korában kezdhetné meg elemi iskolai tanulmányait. Ez a 6. osztály elvégzéséig jelentene egységes képzést. A 7. osztálytól — a tankötelezettség határát jelentő — 10. osztályig már eltérő tantervű, differenciált képzési célú iskolák lennének. E négyéves alsó középfokú tanulmányokra épülnek a hároméves (11—13. osztály) felső középfokú képzést nyújtó iskolák. Ezek készítik fel a tanulókat a gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségire, a felsőfokú tanulmányokra. Az elemi iskolák és az alsó középiskolák számára a művelődési és közoktatási miniszter kerettantervet határoz meg. Ez lenne az ugyancsak sokat vitatott Nemzeti Alaptanterv (NAT). A liberális iskolarendszer hívei közül sokan úgy vélik, hogy egy ilyen általánosan kötelező tanterv az előző rendszer szigorú, a pedagógusokat és a diákokat egyszerre gúzsba kötő központi irányításának folytatása lenne. Ehelyett szabadon választható, alternatív tanterveket és egységes minimumvizsga-követel- ményeket szorgalmaztak. Úgy tűnik, győztek a NAT hívei, bár ez a koncepció is sokát változott a viták során. Nem tantárgyként, hanem az iskolai nevelés területei (anyanyelv, matematika, idegen nyelvek, ember- és társadalomismeret, természetismeret, művészetek, informatika, testi- és egészségnevelés, családi, háztartási, gazdasági ismeretek) szerint a tanítási idő 80 százaléka írja elő „a nevelés és képzés alapvető céljait és tartalmi követelményeit”. Ezeknek a Magyar Köztársaság területén működő iskolákban „világnézeti, felekezeti, nyelvi, etnikai különbségektől függetlenül érvényesülniük kell”. Ez egyben az iskola állami elismerésének — s ezzel a működéséhez nyújtott állami normatív támogatásnak, az úgynevezett fejkvótának — a feltétele. Elismert, azaz támogatott iskolák lehetnek az államiak mellett az egyházak, egyesületek, alapítványok vagy magánszemélyek által működtetett iskolák is. Az elismert iskolák mellett — saját anyagi forrásokból — működhetnek úgynevezett engedélyezett (megtűrt?) iskolák is, ha megfelelnek bizonyos szakmai feltételeknek. Az ilyen iskolában végző gyereknek, ha valamelyik elismert iskolában akarja folytatni tanulmányait, általában különbözeti vagy felvételi vizsgát kell tennie! Bizonyos rémhíreket — és korábbi félhivatalos elképzeléseket — cáfolva a közoktatási törvény tervezete egyértelműen kimondja, hogy 5 és 16 év között az állami, illetve önkormányzati óvodákban és iskolákban a nevelési-oktatási ellátás ingyenes. Ebbe beleértendők az adott intézmény alapszolgáltatásai, a teljes utazási költségtérítés, a részleges, illetve szociális helyzettől függően teljes tanszerellátás és étkezési támogatás, s ugyancsak a szociális helyzettől függően a részleges vagy teljes diákotthoni vagy napközi otthoni térítés. „ Kaszas Jenő A LEGBIZTOSABB BEFEKTETÉS? A vodka! Mi az oroszok szerint a legbiztosabb befektetés? Bármilyen furcsán hangzik is: a vodka. Ez a nedű épp olyan biztos ellenszer a vágtató infláció ellen, mint máshol a bankbetét. Bizton állítható, hogy egyre nő a kereslet e drága nemzeti ital iránt, és így az ára lassan, de biztosan emelkedik. Jelenleg Oroszországban évente 300 százalékos az infláció. Ehhez képest a bankok éppen most emelték meg nagylelkűen a kamatokat: ezentúl a bankbetétek után nem két, hanem három százalékot fizetnek, az öt évre lekötött összegek után pedig 9 százalék helyett 15 százalékot. Az oroszok ettől függetlenül a bankban tartják a pénzüket, mert a hosszú évek alatt nem szoktak hozzá máshoz. Csak néhányan jöttek rá, hogy sokkal jobb befektetés, ha a megspórolt, rubeljeikből lakást, részvényt vesznek, vagy csak egyszerűen átváltják dollárra. A lakosság nagy része azonban sajátos nemzeti megoldást választ: ha hozzájut, vesz néhány üveg vodkát, hiszen — még ha a dollár árfolyama esik is — annak mindig nő az ára. Ha pedig valami elromlik otthon, akkor az iparosok is Sokkal szívesebben elfogadnak 1-2 üveg vodkát, mint pár rögtön romló rubelt... Ferenczy Europress FALUSI PLÉBÁNOS, 1992 Megszépül az újteleki templom 0 így él az újteleki plébános. Telis-tele könyvekkel a keserűteleki plébánia. Székely László plébános gyűjteménye Kalocsa és a kalocsai egyházmegye kutatóinak is tartogat meglepetéseket. Külön polcokon sorakoznak az érseki város hajdani nyomdáiban készült kiadványok, külön az egyházi sematizmusok (névtárak), az érsekség történetét fölidéző kötetek. Jó néhány szakkönyv tanúsítja a honismereti szakemberként is elismert pap könyvészet iránti vonzalmát. Kínától Argentínáig Tudván a házigazda helytörténeti munkásságáról, kézenfekvő a kérdésem: — Mikor gyarapítja saját kötete ezt a házi bibliotékát, a közkönyvtárakat ? — Talán-talán egyszer kiadóra talál a kalocsai egyházmegyéhez ittszületésükkel vagy más módon kötődő egyházi személyek életrajzos jegyzéke. Kilincselésre sohasem fanyalodtam. Kevésbé látványos, időrabló, de véleményem szerint nélkülözhetetlen alapkutatásokkal foglalkozom. — Melyik évszázadból származik a legrégibb adat? — A tizenharmadikból. Feljegyezték a krónikák az itáliai félszigeten elhunyt Dancshai érsek nevét. Jó néhány érsek, több püspök kikerült erről a vidékről. A világ legtávolabbi országaiban is élnek innen elszármazott papok. Gyöngypusztára gondol a fiatalságát a távoli Új-Guineában fölidéző paptársam. Szarvas páter Kínában terjesztette hitünket. Ternay Jánosról Argentínából kaptam hírt. — Mit olvashatnánk az egyelőre kéziratos, 1400 nevet tartalmazó papi életrajzkötet összeállítójáról? — Már bajai diákként elgyűrűzte választott hivatása. Szép életpályák vonzására remélte, hogy a teológián tanultakat falusi plébániákon hasznosíthatja. Nehéz időkben szentelték föl, de nagyobb baj nélkül dolgozhatott, az ötvenes években. (Elnyomó rendszerekben is megkönnyíthetik környezetük életét tisztességes emberek.) Békén hagyta híveit a csátaljai tanácselnök, de Dusnokon is szót értett az állami hatóságokkal. Öt évig dolgozhatott az érsekség levéltárában. Dusnok, Madaras, Akasztó után szólította érseki döntés a Résztelek és Keserűtelek egyesítéséből keletkezett, szerencsétlen elnevezésű Újtelekre. • A népművészetes templom. Négy keresztelő 1991-ben — Ahol Székely László a legrosszabbul fizetett értelmiségi. — Pályaválasztásommal elköteleztem magam a szegénységgel. Kevéssel beérem. — Bocsásson meg, mennyi volt tavalyi jövedelme. — A nyolcvanhatezer „fixhez” kiegészítő jövedelmek kapcsolódtak. Lakásért, villanyért nem fizetek, az önkormányzat jóvoltából viszonylag olcsón jutok ebédhez. Még sohasem nélkülöztem. — Láttam, Trabantra is telik. — A rossz közlekedés miatt csak így juthatok el időnként paptársaimhoz, vagy Kecskemétre honismereti megbeszélésekre. — Hányszor hívták temetésre, esküvőre, keresztelőre az elmúlt évben? — Tizenkét hívőt kísértem utolsó útjára; négy új jövevényt tartottak itt a keresztvíz alá. Házasság- kötés nem volt. — Pedig Kalocsa környéke vallásos népéről volt nevezetes. — A mostani újteleki, szállási fiatalok is kérik frigyükhöz Isten áldását, csak nem itt. Díszesebb, nagyobb helyen tartják a lagzit, mennek el egyházi szertartásra. A szentmiséken főként az idősebbek, a középkorúak vesznek részt, de hazajáró fiatalokat is látok a padsorokban. Könyvek Erdélybe — Mit tehet egy pap értelmiségi falujáért, híveiért? — Megpróbálja ellensúlyozni az eluralgó anyagiasságot. Szeretné, ha nagyobb becsben tartanák a szellemi javakat, ha tudatosabban becsülnék szülőhelyük értékeit, hagyományait. Kevesen tudják például, hogy itt született Gábor Lajos, a kalocsai népművészet el- híresítője. Ő faragta keserűteleki templomunk padjait is. — Az 1941-ben felszentelt templomra ráférne a felújítás. — A tornyát megrongálta egy szélvihar, statikai okokból le kellett bontani előcsarnokát. Még ebben az évben sor kerül a renoválásra. A hívek hozzájárulásából, különféle támogatásokból összejött a szükséges pénz. Már megkötöttük a kivitelezési szerződéseket. Bízom abban, hogy a kalocsai népművészetnek is otthona lesz kiszínesedő templomunk. Kísérjen el, megmutatom gyönyörű oltárterítőinket. — Köszönöm a meghívást, búcsúzóul megkérdezhetem, hogy milyen célból kupacolta föl a nagyasztalon, az egyik sarokban azt a rengeteg könyvet? — Erdélyi magyaroknak gyűjtöttem. Magam is onnan szárma- zopr apai ágon. A tudományos szakkönyvek — köztük a családdal egyetértve a néhai Bognár András helytörténeti kutató könyvtárának értékes kötetei — az egyik székelyföldi múzeumba kerülnek. De indulnunk kell... — Tudtommal négy órakor kezdődik a délutáni istentisztelet. Né0 „Jártam a Vatikánban is” (Sebőkné Németh Rozália). • Helytörténész-plébános parókiája napjainkban. hány perc járásnyira innen a templom, alig múlt három óra, miért e sietség? — Harangoznom kell a mise előtt fél órával. Magad uram, ha szolgád nincsen. Menjünk. * * * Amíg fölballagott a haranghoz, a templom előtt hűséges segítőjével, a mintegy hetven nyarat látott Sebőkné Németh Rozáliával beszélgettem. Pontosabban ámulva hallgattam élményeinek színes, szemléletes előadását. Úgy számolt be legutóbbi római zarándokútjáról, mintha a közeli szállásokra buszozott volna. Hozzánk csapódott néhány korábban érkező hívő is. Egyikük hangosan dicsérte Róza nénit. „Úgy ismeri nagyapáink, nagyanyáink szokásait, énekeit, hogy a plébános úr is tanul tőle.” A közben harangozóból ismét plébánossá alakuló, az eszmecserébe bekapcsolódó Székely László helyeslőén bólint. Büszke lehet erre a dicséretre és a helyeslésre Sebőkné, mert a plébános úr ma is a falu legismertebb tekintélye. Heltai Nándor • Ilyennek látta 1955-ben Székely Lászlót Prokop Péter. M EG R ENDELÖLAP Megrendelem 19 ........év ...........................hó....................................................................................................napjától P ETŐFI NÉPE Előfizetési díj: 1 hónapra 245,— Ft, 1 /4 évre 735,— Ft. Az előfizetés díját a posta megbízottjának fizetem. Név:.............................................................................................. Város, község:............................................................................ Utca, házszám:........................................................................... < Kelt, 19......év .................... hó ....... nap. 0 A könyvek az erdélyi utazásra várnak. (Straszcr András felvételei)
