Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
2. oldal, 1992. január 28. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Behatárolva Riasztóak a hírek : vita a Kuril-szigetek hovatartozásáról, orosz—ukrán civakodás a Krim- félsziget jövőjéről, s véres katonai kérdés, hogy ami a földön szuverén Horvátország és Szlovénia, , az a légtérben még Jugoszlávia vagy sem? Ismét bebizonyosodott, hogy a határügyekről nem beszélni élet- veszélyes. De beszélni róluk sem veszélytelen, de a legveszélyesebb az, amikor egyesek elég erősnek érzik magukat a határmódosításokkal való fenyegetőzésekre. Mi az újdonság a mai helyzetben? Az, hogy határproblémák sorozata ismét a napi politika égető témájává vált, mégpedig egy földrajzilag széles övezetben. S robbanással fenyeget, ha nem sikerül lehűteni a forró fejeket. Amint ezt már nemegyszer tapasztalhattuk ebben az évszázadban. Ehhez képest elég komolyan veszik-e azok ismételt figyelmeztetéseit, akik felelősségtudattól vezérelve hangoztatják, hogy a határkonfliktusoknak akkor sem lehetnek nyertesei, ha hivatalosan elrendezik azokat? Hiszen akiktől elvesznek — vesztesek, s így éreznek, cselekednek a jövőben. Születhet hát igazi megbékélés határmódosításokból? Szókratész sokatmondó megállapítása, hogy szörnyű károkat okozhat az, aki nem tudja, hol a határa a józan szavaknak és cselekedeteknek. Ez nagyon időszerű igazság — határügyekben is. Kocsis Tamás Költségvetés eltérésekkel? A kormány csütörtöki ülésén dönti el, hogy kezdeményezi-e a december 31-én elfogadott költségvetés módosítását. Ezt Szabó Tamás, újonnan kinevezett tárca nélküli miniszter jelentette be a távol lévő Kupa Mihály pénzügyminiszter helyett, azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Közlönyben az elfogadott költségvetési törvénytől eltérő szöveg látott napvilágot. A miniszteri bejelentés szerint az eltérések egy részének oka kézirat-, illetve nyomdahiba, s a minden törvény nyilvánosságra hozatala után sorra kerülő hivatalos „összevető” vizsgálat befejezése után, a miniszterek tanácsa dönti majd el, hogy az egyszerű helyreigazítás mellett szükség van-e törvénymódosító javaslat benyújtására. A témában szót kért Orbán Viktor fideszes frakcióvezető, aki megengedhetetlennek nevezte a történteket, s paritásos alapon kijelölendő parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását követelte. Gaál Gyula (SZDSZ) szintén a kormányra és a parlamenti pártokra hárította a felelősséget, részletes helyreigazítást kért, illetőleg azt, hogy a hivatalos közlönyben megjelenő szöveg feleljen meg annak, amit az Országgyűlés elfogadott. Közös kitoloncolási egyezmény Jeszenszky Géza és Alois Mock egyaránt elégedett a két ország közötti kapcsolatok alakulásával. A két külügyminiszter találkozóján szóba került kétoldalú problémák közül a legfontosabbakban haladás mutatkozik. A kitoloncolási egyezmény szükségességét mindkét fél elismerte, és egyetértett abban is, hogy a problémát délkelet-európai méretekben kell rendezni. — A nyitott határ semmiképpen nem jelenthet nyitottságot az illegális bevándorlókkal szemben — mondta a magyar külügyminiszter. — Ausztria megérti, hogy Magyarországnak a rá nehezedő nyomás csökkentése érdekében más szomszédaival is hasonló egyezményt kell kötnie. Magyar- ország örömmel fogadja, hogy Ausztria segítséget nyújt ennek elérésében. Az osztrák külügyminiszter ünnepélyesen bejelentette, hogy Budapesten Ausztria Ház létesítését határozták el. KÖZGYŰLÉS KECSKEMÉTEN Mit ér az elvi engedély? (Folytatás az 1. oldalról) A Kecskemét városnév használatáról szóló rendelet megalkotása — ki tudja hányadszor — ezúttal is elmaradt, most az előterjesztő bizottsági elnök távolléte miatt. A rendőrfalui iskola és az állatkórház közötti üres terület egy részét korábban meghirdették benzinkút létesítésére. Kiderült, hogy az egyik pályázó — az elvi építési engedély birtokában — már több millió forintot ölt az építkezésbe, jóllehet a pályázati borítékok felbontása csak január 31-én lesz. A vállalkozó az ülésen nem volt jelen, ezért az nem derült ki, hogy a polgármesteri hivatalban kapott-e valakitől valamire is ígéretet. A tervek szerint a tegnapi ülésen fogadták volna el a másik pályázat kiírását ugyanezen a területen autószalon és szerviz létesítésére, de a sok bizonytalanság miatt erről nem született döntés. A napirendek végeztével dr. Brú- szel László interpellációs kérdésben arról érdeklődött, hogyan áll a vízmű részvénytársaság alakítása és ki képviseli benne Kecskemétet? Kiderült, hogy a részvénytársaságban 59 százalékos tulajdonnal rendelkező Kecskemét a 9 fős igazgatói tanácsba mindössze 4 embert tudott bejuttatni. A részvénytársaság következő ülése egyébként pénteken lesz, amikor előre láthatóan a felügyelőbizottság elnökét választják Félmilliárd dolláros segély- szállítmány Mindentösszevetveakár félmilliárd dollár is lehet az idén az az összeg, amit a volt Szovjetunió köztársaságainak szánt nyugati segélyek beszállítójaként Magyarország kaphat — mondotta Bogár László, az NGKM államtitkára azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyen részletesen beszámolt a múlt heti washingtoni segélykonferenciáról. Az államtitkár elmondta: az Egyesült Államok 645 millió dollár érték- benjuttatel segélyt, az Európai Közösség pedig 1,5 milliárd dollárt ajánlott fel. Ez utóbbi összegnek a feléért a kö- zép-kelet-európai térség országai szállíthatnak árut, ami lényegében azt jelenti, hogy a segély kétirányú, hiszen így a volt szocialista országok részben vagy egészben pótolhatják elvesztett piacaikat. Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország körülbelül 200 millió dollár értékben élelmiszereket, 150 millió dollárért pedig gyógyszereket és egészségügyi berendezéseket szállíthat. Ezenkívül valószínűleg részt vehetünk abban a programban is, amelynek alapján a volt szocialista országokból hazatérő több százezer katona lakáslehetőségét biztosítják. Miután a hadiipar visszaszorulása a volt Szovjetunió térségében körülbelül 20- 30 millió potenciális munkanélkülit jelent, jó esélyünk van arra, hogy átképzésükben részt vehetnek a magyar szakemberek is. Bogár László leszögezte: egyelőre még nem alakult ki pontosan, hogy ki, miből és mennyit szállít, ám a döntésnek mielőbb meg kell születnie, hogy a technikai részleteket kidolgozhassák. Az országok közötti árversenyt különféle eszközökkel mérsékelni fogják, hogy a programban résztvevők egyike se kerüljön kivételezett, vagy hátrányos helyzetbe. Mindenféleképpen figyelembe kell venni még azt is, hogy bár végső soron a szállításokban részt vevő vállalkozások látják hasznát a programnak, a tárgyalások során a kormányok döntenek. A magyarországi lehetséges szállítók közöttabelső versenyeztetést a segélyeket koordináló tárcaközi bizottság végzi majd, mely tényleges munkáját akkor kezdi meg, amikor a segélyprogram bizottságainak vezetői már tárgyaltak a Szovjetunió utódállamainak illetékeseivel. Erre január 31 -én Minszkben kerül sor. A segélyprogramban a NATO is szerepet kap: a szállításokat vállalja. Már a jövő héten kiépítenek egy—50 nagyméretű katonai repülőgépből álló —légi hidat a két kontinens között. A belső tranzitszállításokat egyébként Magyarország és a többi közép-kelet- európai ország is vállalja. Bogár László végezetül elmondta, hogy Jelcin orosz elnök jelzése szerint az eddig felajánlott összes segély a volt Szovjetunió lakosságának mindössze egynapi fogyasztását fedezi. Szakértők szerint legalább 10 milliárd dollárnyi segélynek kell összegyűlnie ahhoz, hogy a teljes összeomlást meg lehessen akadályozni. A végső cél egyébként az, hogy a fejlett országok segítsék mobilizálni a FÁK köztársaságainak erőforrásait, s így valószínű, hogy a segélyezés a későbbiekben a fejlesztési hitelekre tolódik át. Fórum a szövetkezeti törvényről Az új szövetkezeti és a hozzákapcsolódó átmeneti törvénynek nem a kárpótlási, hanem a gazdasági jellege a döntő. Célja pedig az, hogy az agrárszektorban mihamarabb életképes vállalkozások születhessenek. Ezért e két jogszabályt a lehető leggyorsabban végre kell hajtani — hangsúlyozta Raskó György földművelésügyi államtitkár hétfőn, Budapesten, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által szervezett regionális fórumon részt vevő tsz-vezetők előtt. Mint arra Horváth Gábor, a MOSZ megbízott főtitkára bevezetőjében utalt, a szóban forgó jogszabályok elfogadása megkésett ugyan, ám remélhető, hogy e két törvénnyel rendezni lehet a tulajdoni viszonyokat az agrárágazatban. Egyúttal leszögezte: a két törvénynek vannak fogyatékosságai is, melyek gondot jelenthetnek az értelmezésben s az alkalmazásban is. Példaként hozta fel, hogy a parlament által elfogadott jogszabályok csorbítják a tagok demokratikus jogait. A tanácskozáson jelen lévő Bártfai Béla, az Igazságügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a jogszabályok megszületéséhez a kapcsolódó törvényeknek — például a kárpótlásnak — is létre kellett jönniük. Ezzel kapcsolatban Tüt ős Sándor, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökhelyettese arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy az a folyamat, mely február 14-ével — a kárpótlási igények összesített aranykorona-értékének megküldésével — kezdődik majd, igen szoros határidőket tartalmaz, s vélhetően konfliktusokkal terhes időszakot nyit meg az ágazat életében. Raskó György, a szaktárca államtitkára kitért arra is, hogy a törvény végrehajtása során fontos azon üzemek sorsának rendezése, melyeknél az adósság meghaladja vagyonukat. E kérdéskör megnyugtató tisztázását csak az állam közreműködésével lehet megoldani — mondta az államtitkár. A további gondokról szólva kifejtette: a szövetkezetek gazdasági társaságokká, vagy új típusú szövetkezetekké való átalakítása során mintegy 150 ezer munkanélkülivel lehet számolni. Aláhúzta azonban, hogy a szociális problémák megoldása nem lehet az üzemek feladata, ez a kormány hatáskörébe tartozik. A szövetkezetek átalakulásának csakis a gazdasági társasággá, vagy az új típusú szövetkezetté való alakulás lehet a reális alternatívája. A nadrágszíj-parcellák ugyanis a fejlett országok tapasztalata alapján vélhetően nem bizonyulnak majd életképesnek. Raskó György kulcsfontosságúnak ítélte az agrárértelmiség helytállását a jelenlegi helyzetben, mivel véleménye szerint a mezőgazdaság máris folyamatban lévő átalakítása nélkülük nem oldható meg. Az államtitkár utalt arra is: a vagyon nevesítése során ellentétek keletkeztek az aktív és a nyugdíjas tagok között, ám mindkét csoport érdeke, hogy a meglévő vagyont gazdaságosan működtessék, és így jussanak megfelelő jövedelemhez. Többek között ezért sem látta veszélyeztetve a termelés biztonságát ebben az évben. Bár elismerte, hogy nem lesz könnyű az ágazat helyzete. Raskó György ez utóbbi megállapítását látszik alátámasztani az a rendkívül sok kérdés is, melyet a mintegy félezer jelenlévő részletekbe menően tett fel a szakembereknek. A válaszok során elhangzott: az adósságrendezés kérdését várhatóan két hét múlva tűzi napirendjére a gazdasági kabinet. Ám e kérdéskör csak a kereskedelmi bankok és más hitelezők tevőleges közreműködésével, csak adósságelengedéssel oldható meg. Jelenleg ugyanis van olyan szövetkezet, amelynek adóssága meghaladja négyszeresen a vagyona értékét. Az agrárrendtartás tervezetét vélhetően még e héten megtárgyalja a kormány, s tavasszal a parlament elé kerülhet a törvény tervezete. A munkanélküliség kezelésének kérdését ismételten kormányzati feladatnak minősítette a szaktárca államtitkára. Ki kezeli most az atomgombot? Először is arra a kérdésre kellene válaszolni, mi tulajdonképpen ez a bizonyos „atomgomb”? Egy olyan kódrendszer, amellyel működésbe lehet hozni a rakétaalakulatokat és -egységeket, valamint a rakéták és a harci egységek irányítórendszerét. Ebből következik, hogy senki, egyetlen elnök sem birtokol semmiféle „gombot”. Rendelkezik viszont a nukleáris fegyverek különféle rendszereire vonatkozó kódok rendszerének jegyzékével. Szükség esetén az elnök továbbítja a honvédelmi miniszternek a megfelelő kódszámot — mondjuk 153. A miniszter ezt kiegészíti a saját kódjával — 153609 — és továbbítja a végrehajtónak a — haditengerészet, a légierő, a szárazföldi csapatok és a rakétaalakulatok főparancsnokainak. Ezek is kiegészítik a számsort a saját kódjukkal — 153609731 stb. — és eljuttatják ezeket a parancsokat az indítóállásokhoz, amelyeket kibiztosítanak, s csak ezután hozhatnak működésbe. A mi alacsony színvonalú irányítási rendszerünk ismeretében erre legalább 15-20 percre van szükség. Ezek a számsorok és kódok be vannak építve azokba az automatizált rendszerekbe is, amelyek meggátolják, hogy valaki önhatalmúlag bevethesse az atomfegyvert. A közelmúltban azonban egy- egy katonai körzet parancsnoka minden további nélkül önállóan is parancsot adhatott a hadászati és taktikai fegyverek bevetésére, mert a rakéták és lövegek semmiféle kóddal, illetve rejtjellel nem voltak ellátva. Volt viszont a parancsnokoknak egy borítékja, különböző, a rejtjeleket tartalmazó pecsétekkel. Egy „illetékes” helyről érkező telefonhívást követően a parancsnok feltépte a megfelelő sorszámú borítékot, elolvasta a rejtjelet és máris továbbította a végrehajtókhoz. A Nyugat, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államok most amiatt nyugtalan, hogy a Szovjetunió széthullásával négy önálló köztársaságba kerültek az atomfegyverek. Az egykori Szovjetunióban az atomfegyverek ellenőrzése egy kézben volt, most viszont három új hatalommal kell számolni. Ugyanakkor Kazahsztán, Ukrajna és Beloruszia kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy önállóan nem veti be atomfegyvereit. Ebben az esetben miért van arra szükség, hogy területükön tartsák ezeket a fegyvereket? Az így kialakult helyzetből egyetlen út vezet a kibontakozás felé: ki kell vonni, illetve részben meg kell semmisíteni ezeket a veszélyes fegyvereket. (AN) SHARP FÉNYMÁSOLÓK, TV-K, VIDEÓK, MANAGERKALKULÁTOROK 1.000-30.000 Ft ÁRKEDVEZMÉNNYEL EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Közel-keleti konferencia — Véglegesnek tekinthető, hogy Szíria és Libanon nem vesz részt a moszkvai értekezleten, Algéria és Jemen pedig egyelőre nem adott választ az orosz meghívásra — mindezt a moszkvai nemzetközi közel- keleti tárgyalásokon részt vevő orosz tárgyalóküldöttség tagjai jelentették be hétfőn, hozzátéve, hogy Borisz Jelcin elfoglaltságára hivatkozva távol marad a tanácskozástól és kétoldalú alapon sem találkozik a résztvevőkkel. Alekszandr Belonogov nagykövet, a közel-keleti ügyekért felelős orosz külügyminiszter-helyettes a sajtóértekezleten kijelentette, hogy a maga részéről teljesen biztos a moszkvai találkozó sikerében. A politikus elmondta, hogy palesztin küldöttek a korábbi madridi és washingtoni fordulóhoz hasonlóan a közös jordán—palesztin küldöttség tagjaiként vesznek részt a tárgyalásokon. Az izraeli miniszterelnök szerint sikeresek lesznek a kedden kezdődő moszkvai közel-keleti tárgyalások. Jichak Samír — aki vasárnap este izraeli újságíróknak nyilatkozott — bizakodását azzal magyarázta, hogy a találkozó napirendjén olyan regionális témák szerepelnek (egyebek között a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a fegyverzetellenőrzés), amelyekben könnyebb lesz megállapodásra jutni. Ugyanakkor értésre adta: Izrael továbbra sem hajlandó a települések létesítésének befagyasztására a megszállt területeken. Gyengülnek Gamszahurdia hívei — Tbilisziből érkező jelentések szerint Zviad Gamszahurdia hívei már alig-alig mutatnak ellenállást: az ellenzék erői hétfőn elfoglalták Poti kikötővárost, amelyből az elűzött elnök csapatai már korábban kivonultak — közölték a tbiliszi katonai tanácshoz közel álló forrásokból. A TASZSZ jelentése szerint Tbiliszi valótlannak nevezte az orosz televízió hírét, amely szerint 200 000 tüntető vont blokádot a kormányépület köré a grúz fővárosban. Az orosz tévé hétfőre virradóra közölte azt is, hogy Tbilisziben és Nyugat-Grúziában Zviad Gamszahurdia sztrájkfelhívást tett közzé. Dél-Oszétiában állítólag valamelyest csökkent a feszültség: a függetlenségi mozgalom sajtóközpontjának jelentése szerint fegyveres incidens nem történt. Orosz—japán békeszerződés Oroszország és Japán képviselői február 10—11-én ülnek Moszkvában tárgyalóasztalhoz, hogy a két ország közötti békeszerződés megkötéséről tárgyaljanak. Erről Vatanabe Micsio japán és Andrej Koziijev orosz külügyminiszter állapodott meg hétfőn Moszkvában —jelentette az AP hirügynökség az Interfax ügynökségre hivatkozva. A februári megbeszéléseken a tárgyalócsoportok főként a vitás kérdésekről, így például a Kuril-szigetek problémájáról lesz szó. Hármas felszólítás csapatkivonásra Észt, lett és litván képviselők vasárnap felszólították Borisz Jelcin orosz elnököt, hogy mielőbb vonja ki a volt szovjet hadsereg három balti köztársaságban tartózkodó egységeit. A Balti Tanács ülésén részt vevő képviselők annak a reményüknek adtak hangot, hogy még a hét közepéig sikerül kitűzniök a 400 ezerre tehető haderő teljes kivonásának határidejét. A Balti Tanácsnak az az álláspontja, hogy az egykori szovjet hadsereg kötelékébe tartozó katonák kivonását azonnal meg kell kezdeni. A hajdani szovjet hadsereghez tartozó egységek kivonását Moszkva szerint a súlyos lakáshiány lassítja. Vereséget szenvedtek a szocialisták Kínos vereségeket szenvedett — alig két hónappal az idén esedékes helyhatósági választások előtt — a kormányzó Francia Szocialista Párt a hét végén több helyi választáson, illetve egy nemzetgyűlési pótválasztáson. Ez utóbbinál, Nord megye egyik választókerületében a második fordulóba csak a szélsőjobboldali Nemzeti Front és az egyesült ellenzék jelöltje jutott tovább. A szocialista párt szóvivője, Jean-Jack Queyranne hétfőn elismerte, hogy a párt választóit nem sikerült mozgósítani, és igen nehéz helyzetbe kerültek. A vereségeket általában „helyi okokra” igyekezett visszavezetni, de beismerte, hogy vannak általánosabb okok is, így például az, hogy a pártot erősen lejáratták a választók szemében az állítólagos pénzügyi visszaélések hírei és az országosan érezhető gazdasági nehézségek. Gyorsul az atomlefegyverzés A vártnál gyorsabban halad a Független Államok Közösségében a volt szovjet atomfegyverek leszerelése. Ezt a James Baker amerikai külügyminiszter környezetében lévő amerikai magas rangú tisztségviselőjelentette ki hétfőn. — A tüzérségi aknák, taposóaknák, légvédelmi rakéták és tengerészeti fegyverek egy részét már összegyűjtötték a köztársaságokban, miközben más ilyen fegyverek már úton vannak Oroszország felé, ahol harcképtelenné teszik azokat — közölte Baker. A kínai ellenzék felhívása Kínai ellenzékiek Li Peng kormányfő nyugat-európai és New York-i utazásához időzített felhívásukban kérték hétfőn a külföldi kormányokat, hogy bojkottálják a pekingi vezetőket, amíg számottevően meg nem javul az emberi jogok helyzete Kínában. Külföldi tudósítókhoz eljuttatott felhívásukban kijelentették, hogy a bebörtönzött ellenzékiekkel változatlanul nagyon rosszul bánnak: túlzsúfolt cellákban tartják és fizikailag is bántalmazzák őket. Tőzsdehírek Az elmúlt héten váltakozó forgalom (3 M Ft—7 M Ft) jellemezte a Budapesti Értéktőzsdét. Az előző hónapokban sikeresnek mondható részvények, IBUSZ, Konzum veszítettek értékükből. Hétfőn az IBUSZ-papírok árfolyama 150 Ft-tal növekedett, egészen 3900 Ft-ra, további növekedést ért el szerdán, mikor is 50 Ft-tal emelkedett. E részvények azonban január 22-én és 24-én már érték- csökkenést, mintegy 200 Ft-os esést könyvelhettek el. A decemberben slágernek számító Konzum-értékpapírok gyengén szerepeltek a héten. Szerdán 11 Ft-ot, csütörtökön 20 Ft-ot, pénteken pedig 40 Ft-ot vesztettek értékükből. A nemrégiben bevezetett részvények a Hungagent, a Garagent és a Főnix még nem igazán tum €SZRK - mflGVflRORSZfiGI INNOVÁCIÓS «nTRUm /PARK/Rt. dott aktívan bekapcsolódni a tőzsde életébe. A hét elején hármuk közül a Főnix-papírokra született kötés, 2025 Ft-os áron. Meglepetésnek számított a Hungagent részvényeinek jó forgalma, melynek köszönhetően árfolyamuk szerdán 170 Ft-tal, pénteken pedig már több mint 200 Ft-tal drágult. Stabilan tartja magát már hetek óta a Fotex, e papírokra a héten 203 Ft-os áron kötöttek üzleteket. Rossz hete volt a Skála részvényeinek, a Skála-Coop szerdán 76 Ft-ot, a Skála-Sztráda pedig 200 Ft-ot zuhant. A még új értékpapírnak mondható Államkötvény pénteken, január 24-én igen nagy forgalmat ért el a Budapesti Értéktőzsdén. Két jelentős üzlet során előbb 40 M Ft, majd 100 M Ft értékű részvény cserélt gazdát.
