Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
4. oldal, 1992. január 24. PETŐFI NÉPE KI INDÍTHAT PERT? Kiáltó joghézagok a laktanyaügyben Január 15-én kezdődött el a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon a kecskeméti laktanyaper. Dr. Rózsa Sándor bíró kérdései nyomán az első tárgyaláson kiderült: a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek nincs kezelői joga a perbeli ingatlanra, a volt szovjet laktanyára—-ez a tulajdonba adhatás föltétele lenne —, s nincs olyan jogszabály sem, amely a KVSZ privatizációs-tevékenységét meghatározná (az ugyancsak privatizációt folytató Állami Vagyonügynökség tevékenységét törvény határolja körül). Tehát igen csak joghézagosak a körülmények. Kitűnt: a fentiek ellenére a kecskeméti földhivatal a laktanya tulajdonjogát bejegyezte a Média Kft. javára. Kulcskérdés a további bírósági eljárás szempontjából, hogy a felperes Bács-Hun Gmk.-nak van-e perindítási joga a KVSZ és a Média közt létrejött adásvétel semmissé tételére. Az egy héttel később megtartott második tárgyaláson — mint azt tegnapi lapszámunkban röviden vázoltuk — a felperes Bács-Hun ügyvédje kereseti kérelmüket módosította, tekintettel arra, hogy a Média tulajdonjogát már bejegyezték, az adásvétel semmissé nyilvánítása helyett a bejegyzés törlését kérve. Másodlagos kérelmét, a bérlő Bács-Hun által a laktanyába beruházott 29 millió megtérítését fenntartotta azzal, hogy azt — hivatkozva a bérleti szerződésre, amelyben lefektették: a Bács-Hun a használhatóvá tétel érdekében 30 milliót beruházhat a laktanyába — bizta- tási kár jogcímén követeli. — Perindítási jogát a felperes a Ptk.-ra alapozza — hangzott el a második tárgyaláson —, amely kimondja: semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A felperes az árverés útján létrejött adásvételt semmisnek tekinti, mert nem szabályos eljárás során jött létre. A kiskereskedelmi egységek privatizációját mint analóg példát hozta fel: az ide vonatkozott jogszabály részletesen előírta, mi mindent kellett tartalmaznia az árverési hirdetménynek, amely tulajdonképpen szerződési nyilatkozat. Amely hirdetmény nem tesz eleget az előírásoknak, annak alapján nem jöhet létre szerződés. A felperes szerint a laktanya árverési hirdetménye még ezeknek a követelményeknek sem felelt meg, pedig az érték nem pár százezer forint, hanem 92 millió volt. A Bács-Hun jogi képviselője célját abban összegezte: először is rendelkezzen az ingatlanról kormányhatározat, ezt követően jegyezzék be a KVSZ kezelői jogát, tegyenek közzé egy szabályos árverési hirdetményt, ezt kövesse törvényes garanciák mellett egy árverés — melyen a felperes is részt kíván venni. Az első és a másodrendű alperesek az ingatlanok nyilvántartását szabályozó törvényre hivatkozva — eszerint törlést csak az kérhet, akinek a bejegyzett jogát sérti a másik bejegyzés, márpedig ez a felperes esetében nem áll fenn — kérték a kereset elutasítását, fenntartva korábbi álláspontjukat, mely szerint a Bács-Hunnak nincs perindítási joga ellenük, mivel nem áll egyikükkel sem jogviszonyban. Felperesi képviselő itt emlékeztetett, ő a polgári törvénykönyv ide vonatkozó szakaszára alapozza kereshetőségi jogát, nem pedig az ingatlan-nyilvántartási törvényre. A tárgyalást vezető bíró az elhangzottakra reagálva utalt arra, hogy a Ptk. szigorúan meghatározza azok körét, akik semmis szerződésre hivatkozással pert indíthatnak olyan ügyben, amelyben ők kívülállónak számítanak. A Bács-Hun másodlagos keresetét a beruházott 29 millió megtérítésére a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ügyvédje azzal utasította el, hogy a beruházásokra a bérlő engedélyt nem kapott, illetőleg azt hangoztatta a jogi képviselő: csakis számlák alapján térítenek, ahogyan a nem lakás céljára szolgáló ingatlanokra vonatkozó jogszabály ezt szabályozza. A felperes elmondta, hogy a munkák zömét belső beruházásként, saját alkalmazottakkal és nem külső vállalkozókkal végeztették el, ezért számlája nem lehet mindenről. Szerinte egyébként az elszámolás alapja csakis a laktanya értéknövekedése lehet, amelyet 29 millió forintban határozott meg a fölkért szakértő. Tehát az álláspontok alig módosultak a második tárgyaláson, amelyen egyébként a felperes jogi képviselői és az alperesek egyaránt részítéletet kértek dr. Rózsa Sándor bírótól, a Bács-Hun perindítási jogának megállapítására, illetve elutasítására. Erre azonban a bíró döntése szerint január 29-éig várniuk kell. . A. Tóth Sándor Lopják vagy nem lopják? Lopják a vonalamat címmel olvasói levél jelent meg szerdai lapunkban, amelyben Nyúl Józsefné (Kecskemét, Petőfi S. u. 2.) leírta, hogy midőn január 13-án „süket” volt a készüléke, a szomszédból felhívta a hibabejelentőt, ahol közölték vele, hogy beszélnek a telefonvonalán. Még tippet is kapott, hátha mindezt a kerékpártárolóban teszik. így még elfogadhatat- lanabbnak tűnt az október, november, december havi, egyenként négyezer forintos telefonszámla. A levélben is megszólított Gye- nes Géza, a megyei távközlési üzem vezetője a levélre az alábbiakat válaszolta: „Január 16. és 21. között váratlan ellenőrzést végeztünk a panaszos telefonvonalán. Megállapítottuk, hogy 5 nap alatt 425 forint volt a telefonbeszélgetések díja. Ebből a két napon lebonyolított 5 budapesti telefonálás — amelyet már részben visszahívással is kontroláltunk — 315 forintot tett ki. Ha az ötnapi összeget számítjuk át 30 napra, akkor 2500 forint, ha a kétnapit, akkor több mint 6000 jön ki. Miután ellenőriztünk, kijelenthetjük, itt most vonallopás nem történt. Amikor pedig január 13-án a telefon „süket” volt, akkor a műszerész visszahívta a bejelentőt, hogy az ikertárs telefonálása miatt nem tudta használni saját készülékét”. (A napokban közöljük munkatársunk írásait, aki a telefondíj körüli gondokat igyekezett föltárni.) TALLÓZÓ Egy hazában nem élhetünk, de egy kultúrában igen (A Magyar Szó interjúja Csoóri Sándorral) — részlet — Díjat alapított Mélykút Dijat alapított Mélykút képviselőtestülete legutóbbi1 rendeletében. Évente kétszer adományozhat a szenátus Mélykút Községért díj-at olyan egyénnek vagy közösségnek, aki a község társadalmi, gazdasági, kulturális, közoktatási, irodalmi, művészeti, ifjúsági és sport-, egészségügyi és szociális, valamint egyéb területén kimagasló eredményeket ért el. A díj adományozására voltaképp bárki, választójogosultsággal rendelkező mélykúti polgár javaslatot tehet a polgármesternek, aki a bírálóbizottság véleményezését követően előterjesztést tesz a kitüntetendőre. A díjat amely emlékplakett, oklevél és pénzjutalom — lehetőleg falugyűlés alkalmával kell átadni. Mélykút testületé az idei költségvetésből 25 ezer forintot szándékozik pénzjutalomként adni. A rendelet megalkotásáról a képviselők legutóbbi ülésükön döntöttek. Ekkor foglalkoztak a világháborús emlékmű felállításának konkrét teendőivel is. Az emlékmű pénzügyi forrásait egyébként főleg közadakozásból kívánták fedezni a képviselők, ám az eddig összegyűlt adományok a tervezett költségeknek a felét sem teszik ki. A kulturális bizottság javaslata szerint — így döntött végül a testület is -— márvány helyett olcsóbb anyagot választanak a kivitelezéshez, s újabb akciót kezdeményeznek adományok gyűjtésére. H. T. — Élnek olyan elképzelések, hogy a kisebbségi kérdések, gondok, legegyszerűbben határrevízióval oldhatók meg. Erről mi az Ön véleménye? — Igen, ezért már háborúk is kirobbannak. Például a szerb— horvát háború is emiatt robbant ki. Valóban abszurditásnak lát-, szódhat az, hogy miért nem élhetnek egy hazában azok, akik együvé tartoznak. Sajnos, a történelem így darabolta fel ezt a térséget. Ha nem is lehet egy népnek egy országban élnie, egy kultúrában, egy érzelmi közegben élhet. Tehát arra kell törekedni, hogy nem határrevízióval, hanem egy erkölcsi, érzelmi revízióval teremtsünk olyan viszonyokat, amelyben az összetartozó népek, nemzetek vagy nemzettöredékek együtt élhetnek. Ennek az ideje itt van. A magyarok is azok közé a népek közé tartoznak, amelyek kivételes helyzetben vannak. Több százezren élnek Amerikában, a Nyugaton rengetegen, a környező országokban millióan. Egy hazában nem élhetünk, de egy kultúrában igen. Ez nem csupán egy egyszerű vágy, hanem az em• Csoóri Sándor béri létből fakadó igény is. Az elkövetkezendő időben az egyik legfontosabb dolog Európában és a világon a kultúra lesz, hiszen gazdaságilag nagyjából kiegyenlitőd- nek az országok. Ha már a gazdasági tényezők nem húznak határokat, maradnának csak a politikaiak? Csak politikai határok lesznek? Nem a határok ott lesznek, ameddig egyes kultúra terjed, ameddig egyes emberek, ember- csoportok szokásai terjednek. Miután Európa egységesül, Szerbia határai ott kezdődnek, ahol a szerb kultúra kezdődik, és ott végződnek, ahol a szerb kultúra végződik. Ahhoz azonban, hogy ez bekövetkezzen, szabadságra van szükség. Nem gazdagodhat a kisebbségi magyarság kultúrája, ha az nem vállalhatja a teljes magyar kultúrát. Rengetegszer tapasztaltam már azt, hogy a kisebbségben élő magyaroknak nincs történelmi tudata, csak helyzettudata van. A szabadság mindaddig nem következik be, amíg a kisebbségben élőknek nem lesz történelmi tudata. Ha ez meglesz és felszabadulnak, akkor bármilyen új helyzet adódik, könnyen alkalmazkodhat-, nak. A kultúra, a nemzeti kultúra akkor lesz igazán működtethető és termékenyítő hatású. Ennek az idejét kell valamiképpen megálmodnunk. (Az interjú teljes szövege megjelent az újvidéki Magyar Szó január 19-ei számában.) ANYAKÖNYVI HÍREK Mezögazdaságikisgép- és -alkatrészkereskedők figyelmébe! Mezőgazdaságikisgép-alkatrészek nagyker-áron kaphatók. VAFIPKER Kft, Tiszakécske, Szolnoki u.-i telep. Nyitva: naponta: 7.00—15.00 óráig. 84/1 ® Befektetők, figyelem! ® * Kecskeméten, közvetlen * ® a Vacsi közi ABC mellett * j ÜZLETSOR i * (esetleg iroda) S % kialakításához társakat § ® keresek. * Telefon: 76/25-220 ® | 12—14 óráig és este 19 óra után. | ® 38747 * ® 4T4 Zti fcTi iT4 4X4 4X4 CU PC4 A X CCt 4T4 í3± .Ti rji 4T4 J, rw\ ,T4 yp yp ^p yp yp yp yp yp yp yp yp yp yp yp yp yp rp yp yp yp KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek (1991. december 28. és 1992. január 10. között anyakönyve- zettek): Cserkó Anett (anyja neve: Ro- gozsán Anett), Szabó Mariann (Csányi Irén Mária), Szabó Viktor (Horváth Mária), Sinkó Enikő (Marton Katalin), Mócza Eszter (Bense Marianna), Harmatos Balázs _ (Görög Mária), Nagy Ivett (Olajos Ágnes), Urmös Adrienn (Jenei Mária), Kiss Ánita (Pintér Éva), Kozák Márió (Csizmadia Margit), Gajdácsi Magdolna (Szabó Magdolna), Csontos Márk Imre (Trója Andrea Gyöngyi), Jámbor Attila (Szatmári Mária), Fazekas Emese Alexandra (Hajnal Aranka), Tóth László (Fülöp Gyöngyi Mária), Horváth László Mátyás (Szász Etelka), Mészáros Tamás (Toldi Mária Érzsébet), Konkoly Tamás (Karádi Katalin), Barna Bernadett (Magony Mária Ilona), Székely Piroska (Dósa Edit). Születtek (1992. január 10. és 16. között anyakönyvezettek): Palásti László (anyja neve: Besze Erzsébet), Szabó Nikolett (Farkas Zsuzsanna), Dobos Sándor (Major Mária Zsuzsanna), Fehér Tamás (Gácsi Éva), Tamási Attila (Papp Éva). Danka Renáta (Bugyi Katalin), Tolnai Gergő (Márton Erika), Bakró Gyöngyi (Steiner Gyöngyi), Kis-Szabó Márk (Huszár Márta), Bos- nyák Enikő (Bakó Márta Judit), Molnár Zoltán (Hódi Mária), Dancses Hajnalka (Iványi Hajnalka). Házasságot kötöttek: Otott Krisztina és Berki Zoltán. Meghaltak: Nemes-Nagy András (Kiskunfélegyháza), Szabó Ferenc (Pálmonostora), Meskó György Sán- dorné Kocsis Hona Terézia (Kiskunfélegyháza), Danka István (Kiskunfélegyháza), Fábián István (Kiskunfélegyháza), Melegdi Sándor (Tiszaalpár), Dobos Erzsébet Györgyike (Kiskunfélegyháza), Tóth Dezsőné Góg Anna (Kiskunfélegyháza), Pap Lászlóné Borbély Rozália (Bugac), Pap István (Tiszaalpár), Cseh Ferenc (Kiskunfélegyháza), Bakó Józsefné Görög Julianna (Kiskunfélegyháza), Tóth Máté (Gátér), Tarjányi Erzsébet Mária (Kiskunfélegyháza), Nagy Józsefné Benke Erzsébet (Kiskunfélegyháza), Nagypál Károly (Kiskunfélegyháza), Csányi Jánosné Tarjányi Anna (Kiskunfélegyháza), Jakab Sándor (Kiskunfélegyháza), Berecz György (Kiskunfélegyháza), Varga Lajosné Sa- lacz Ilona (Tiszaalpár), Tarjányi Mihály (Kiskunfélegyháza), Kanyó Jenő (Kiskunfélegyháza), Pap Ferenc (Pető- fiszállás), Héjas Vincéné Bukovenszki Etelka (Budapest VIII.), Orovecz György (Kiskunfélegyháza), Tarjányi Gábor (Kiskunfélegyháza), Sinkovics Mária (Tiszaalpár), Palotás László János (Kiskunfélegyháza), Juhász Pálné Török Anna (Kiskunmajsa), Czakó József Antalné Kurucz Terézia Sarolta (Kiskunfélegyháza), Bertus István (Fü- löpjakab), Borbola Sándomé Kakuk Terézia (Bugac), Király Andrásné Gulyás Rozália (Kiskunfélegyháza), Rácz Mihály (Kiskunfélegyháza), Csányi Istvánná Lövei Franciska (Kiskunfélegyháza), Rigó Imre (Bugac), Fricska Sándor (Kiskunfélegyháza), Sárkány János (Kiskunfélegyháza), Magony György (Pálmonostora). HETI SOROZATUNK ENERGIÁT AZ ENERGIA MEGTAKARÍTÁSÁRA (4.) Mosás, vasalás, világítás — kevesebb pénzért A villanyszámlák végösszegének alakulásában nem kis szerepet játszik a kisebb-nagyobb háztartási gépek fogyasztása és természetesen az otthoni „közvilágítás”. Érdemes tehát megszívlelni néhány jó tanácsot, amelyek külön-külön és együttesen is sokat segíthetnek az áramfogyasztás mérséklésében. A mosógépek többségébe ma már úgynevezett energiatakarékos programot építenek be. Aki nem alkalmazza, vegye elő a használati utasítást, mert ilyen módon — ha nincs sok mosatlan ruha — félprogrammal is használható a gép. A praktikus eljárás tehát az, hogy vagy töltsük meg teljesen a gépet vagy kapcsoljuk az energiatakarékos programra. Különben fele annyi ruhát kétszer annyi energiával mosunk ki. Vasalásnál érdemes figyelembe venni, hogy minden ruhaféle másmás hőfokot igényel. Ennek megfelelően először a vékonyabb anyagú ruhadarabokat vegyük sorra, amelyekhez elég 60 fokra fölfűteni a vasalót, s csak a vastagabb anyagok kisimításához kapcsoljunk magasabb fokozatba. Áz oda-vissza szabályozás nem kifizetődő, mert a vasaló fémtestének fölmelegítése minden alkalommal újabb energia-ádagot igényel. A világítóberendezések általában a kis étvágyú áramfogyasztók. A takarékosság első számú lehetősége tehát az, hogy fölöslegesen a lakás egyetlen szegletében, helyiségében se égessük a villanyt. Spórolhatunk azzal is, hogy mindig a célnak megfelelő lámpát használjuk. Olvasáshoz például a szó szoros értelmében fényűzés valamilyen sokégős, nagy csillárt felgyújtani, amikor megteszi a • Egy igazán takarékos villany- körte. Jegyzi a fogyasztást is... koncentrált fényt árasztó olvasólámpa is. A kiégett körték pótlásakor feltétlenül gondoljunk arra, hogy az üzletek választékában ott vannak már az úgynevezett kompakt izzók. Ezeket gömb vagy rúd alakban forgalmazzák, s előnyük a hagyományos égőkkel szemben, hogy fogyasztásuk csak egyötöde régebbi társaikénak, azaz 100 wattos teljesítményt nyújtanak 20 watt áráért. Igaz, a kompakt izzók ára viszonylag magas, de a többlet részint az alacsony fogyasztás, részint a hosszabb élettartam révén gyorsan és bőven megtérül. (domi) ( vége) MIT CSINÁLJON A POLGÁRMESTER, HA NINCS PÉNZ? Gazdátlan az uszódi művelődési ház Úszód is ugyanazt a képet mutatja az idegen szemlélőnek, mint korábban. Látszólag minden a maga medrében csordogál. A falu központjában néhány embert találomra kérdeztünk: hogy telnek a napjaik? Többen úgy látják, hogy bizonytalan a jövő. Mert elsők között menesztik a kalocsai cégek a bejárókat, a helyi téesz bomlófélben van. Az átalakulásáról csak mendemondák járnak. Sok család a tartalékait éli fel. — Hogy látja a község helyzetét a polgármester, Okvátovity István? — Már tavaly is vegetálásra voltunk kárhoztatva, csak épp az intézményeink fenntartására jutott a pénzből. Fejlesztésre gondolni sem mertünk. Az alaphiányos települések közül most kaptunk két, és fél milliót. Ezenkívül még az Állami Számvevőszék jogos követelésünkre hétszázezer forintot adott. Tudja, hogy ez a pénz mire elég? A tűzoltó- munkára! Az iskola fala düledezik, három tanterem parkettája balesetveszélyes, különböző eszközöket kell sürgősen pótolni. — A jó hírű táncosaikra, a község kulturális életére nem jut ebből a pénzből? Többen azt panaszolják, hogy csak a kocsma ajtaja áll előttük nyitva, a művelődési háznak nincs gazdája. — Nézze, adunk pénzt a táncosoknak is, a kultúrháznak is. Az a gondunk, hogy nincs vezetője a művelődési háznak. Meghirdettük a részfoglalkozású állást, de nemigen ugrálnak a jelentkezők. Nem kívánunk mi csodákat, csak annyit: valaki kinyissa és bezárja az ajtót, ne csak a kocsma várja a fiatalokat. Csak azt várom el, hogy legyen hol tévézni, videózni, sakkozni, egyáltalán be lehessen menni valahová. Ilyen-olyan programokra gondolni sem szabad, mert arra nincs pénz. Ki fizetné meg? Se Julis néni, se Jani bácsi. Ma már nem lehet becsalogatni az embereket a művelődési házba. Olvastam már arról, hogy mi a célja a mostani közművelődési munkának. Egységes álláspont nem alakult ki, senki sem tudja pontosan. Lehet hogy egy kiváló szakember képes megbirkózni a mostani gondokkal. De ha nagy tervekkel állna elő, akkor ahhoz aztán pénz is kellene ám. Az állami költségvetésből egy fi- tying sincs ilyesmire. Valamikor én is részt vettem a falu kulturális életében, micsoda mozgalmas időszak volt! Úgy érzem, mára már minden ellaposodott. Nem lehet az emberek zsebéből pénzt kivenni. Nehéz helyzetben egyébként sem a kultúrház a fontos, hanem az, hogy legyen járda, utak, óvoda és iskola működjön. Azért van egy kis mozgás a faluban: két párt és egy gazdakör működik, alakulgat az ifjúsági klub is. Fölmerült már az a gondolat, hogy kiadjuk a kultúrházunkat. De ez mégsem lenne helyes, kocsmává süllyedne, magánérdekek színterévé válna. Várakozunk, talán egy megfelelő népművelő bekopog a polgármesteri hivatal ajtaján. Eddig nem volt túl nagy sikerünk a művelődésiház- igazgatókkal, szinte évente adták egymásnak a kilincset. De azért most is bizakodunk. Mi mást tehetnénk!? Tamás László SZÍNHÁZ — MOZI — TÉVÉ Kecskeméti Katona József Színház, este 7 óra: GÜL BABA. Németh László-bérlet. KECSKEMÉT, VÁROSI mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: DOC HOLLYWOOD, színes amerikai film. ÁRPÁD mozi: 3/4 6 és 8 órakor: ION KAPITÁNY NYILA, szines román film. OTTHON mozi: fél 6 és fél 8 órakor: KEGYETLEN HEGYCSÚCS, színes német film. STÚDIÓMOZI: 7 órakor: ZSÖTEM, szines magyar film. MESEMOZI: 3/4 6 órakor: AZ ERDŐ KAPITÁNYA, szines magyar rajzfilm. KISKUNFÉLEGYHÁZA, PETŐFI mozi: 5 és 7 órakor: SZÁRNYÁT VAGY COMBJÁT?, színes mb. francia •filmvígjáték. STÜDIÓMOZI: 6 órakor: TORTÚRA, színes magyar film. Csak 16 éven felülieknek. KISKUNHALAS: fél 6 és fél 8 órakor: HARLEY DAVIDSON AND THE MARLBORO MAN, színes amerikai film. BAJA: fél 4 órakor: A HERCEGNŐ ÉS A KOBOLD, színes japán—angol—magyar rajzfilm, fél 6 és fél 8 óra: A HA- LÁSZKIRÁLY LEGENDÁJA, színes amerikai film. KISKŐRÖS, PETŐFI mozi: 5 és 7 órakor: TÖRVÉNYRE TÖRVE, színes amerikai film. Csak 18 éven felülieknek. KALOCSA, OTTHON mozi: 6 és 8 óra: CSAK EGY LÖVÉS, színes amerikai film. KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍZIÓ: 9.00— 10.00: KÉPÚJSÁG. 14.00—15.00: KÉPÚJSÁG. 19.00-20.00: KÉPÚJSÁG. 20.00— 22.00: TV-Tévé produkció.
