Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

PETŐFI NÉPÉ 2. oldal, 1992. január 24. Hazatérésre szólítják a vajdasági magyarokat KÉRDŐJELEK Csodavárás A francia diplomáciai stílus iskolapéldája, ahogyan Marcel Galopin, a Kiállítások Nemzet­közi Irodája delegációjának ve­zetője összegezte tanulmányút- jukat: „Újabb csoda tanúi let­tünk a Duna partján". Ez elismerés? Nem kevésbé, mint az, ahogyan 24 órával ko­rábban Mark Palmer volt ame­rikai nagykövet, országunk ki­tűnő ismerője kifejtette, jó lehe­tőségünk van arra, hogy a kelet- közép-európai térség „kis tigri­sévé" váljunk, annak előnyeivel és hátrányaival. Csak elismerést kaptunk? Ne feledjük: Galopin azt is mondta, hogy „nem tudom, csoda törté­nik-e Párizsban, az iroda febru­ár 20-i végrehajtó bizottsági ülé­sén is" ahol ténylegesen dönte­nek, megkapja-e Budapest az 1996-os világkiállítás rendezé­sének jogát. Jó, ha értjük: a Szajna partján (és általában ar­rafelé) észreveszik ugyan a cso­dákat, de igazában a megbízha­tó és kiszámítható teljesítmé­nyeket becsülik, s azokra építe­nek. Reménykedjünk ? Ma bizonyá­ra több okunk van rá, mint a de­legáció pesti útja előtt volt. De ha a kusza előzmények után még­sem kapnánk meg a rendezési jo­got, legalább ne csodálkozzunk. Ha pedig igent mondanak: ez­után ne csodákra várjunk. Ferenczy Europress Keceli előfizetőinknek! A szerkesztőség tudomására ju­tott, hogy tegnap Kecelen 286 elő­fizetőnk nem kapott újságot. A he­lyi posta ennyivel kevesebbet ka­pott a lapból. Az elmaradt példá­nyokat pótolják, szerkesztőségünk — bár a dologban vétlen — elné­zést kér. A belgrádi Borba csütörtökön közölte a vajdasági Szociáldemok­rata Liga felhívását, amelyben mie­lőbbi hazatérésre szólitja fel mind­azokat a vajdasági magyarokat, akik a rájuk nehezedő nyomás hatá­sára, a mozgósítás miatt vagy más okokból elhagyták szülőföldjüket. A Borba megemlíti, hogy Nenad Canak, a Liga elnöke ezekben a napokban Szegeden, s a főként a Szeged környéki szerbek lakta falu­ban, Deszken járt, s találkozott szá­mos vajdasági magyarral is, akik érdeklődtek: milyen feltételek mel­lett térhetnek haza. Canak ígéretet tett, hogy megpróbál jogi kereteket találni a menekültek tömeges haza­térésére, s ebbe be akarja vonni az ENSZ-t, az Európai Közösséget és az Amnesty Intemationalt. Újvidéken csütörtökön a Duna partján tartott nagygyűléssel és is­tentisztelettel emlékeztek meg az újvidéki „razzia” ötvenedik évfor­dulójáról, s a horthysta vérengzés több mint 1300 áldozatáról. « Jugoslav Kostic, a szövetségi el­nökség vajdasági tagja beszédében felidézte a „hideg napokat”, majd párhuzamba állította a jelenlegi eseményeket az ötven évvel ezelőtt történt razziával. „Évtizedeken át azt hittük, hogy nem fordulhat elő újra hasonló esemény, s mégis megtörténik újra Horvátország­ban, számtalan ártatlan áldozat veszti életét a polgárháborúban, amelyet a jelenlegi Horvátország kényszerített ránk” — fejtette ki Jugoslav Kostic, hozzáfűzve, hogy „a szélsőséges nacionalizmus újra egyes európai országok politikájá­nak részévé vált, míg más országok nem mutatnak kellő határozottsá­got a folyamat megállításában”. A Borba megjegyzi, hogy a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Közössége a közelmúltban kérte a szerb parlamentet és Slobodan Mi­losevic elnököt: tegye lehetővé a menekültek jogi következmények nélkül történő hazatérését. A Magyar Szó című vajdasági lap beszámolt arról, hogy Kani­zsán a kormánypárt aktivistái megfenyegették Ágoston Andrást, a VMDK elnökét, akit a Szocialis­ta Párt helyi vezetője azzal vádolt, hogy hátsó szándéka az, hogy el­szakítsa Szerbiától a Vajdaságot. A Magyar Szó ismertette Ágoston András válaszát: Magyarország nem jelenthet be területi követelést egyik szomszédos országgal szem­ben sem és a VMDK sem kívánja a határok megváltoztatását. A csonka elnökség tagja még hoz­záfűzte, hogy „Vajdaság helyzeté­nek kétségbe vonása kísérlet arra, hogy viszályt és békétlenséget szít­sanak Szerbia ezen részén”. Jugos­lav Kostic beszédét így zárta: nem szabad megengedni, hogy megis­métlődjön az 1941 -es és az 1991-es esztendő. Pál pátriárcha, a szerb görögkeleti egyház feje a csütörtökön megtartott istentiszteleten békülékeny és békítő hangnemben szólt a hívekhez. Magyarország természetes érdeke, hogy a lehető leggyorsabban csatlakoz­zon az Európai Közösséghez, ezért a felvételi kérelmet 1992 végén be kellene nyújtani, mert a hivatalos ügymenet öt-hat évet venne igénybe, így Magyar- ország 1997—98-ban válhatna teljes jo­gú taggá. Ez alatt az idő alatt Magyar- ország az Európai Közösség által meg­A kisgazda 33-ak kérelme a legfőbb ügyészhez A kisgazda 33-ak csütörtökön testületileg kérelmet nyújtottak be a legfőbb ügyésznek, amelyben in­dítványozzák, hogy az ügyészség hivatalból, az egyesülésről szóló törvény alapján törvénysértés mi­att indítson pert az FKgP ellen, illetve a január 11-ei nagy választ­mányi ülés határozatait nyilvánít­sa érvénytelennek — tudta meg csütörtökön az MTI munkatársa. Az 1989. évi II. törvény alapján az ügyész keresetet indíthat, ha törvénysértést tapasztal, s a tör­vény azt is tartalmazza, hogy a tár­sadalmi szervezet tagja köteles ele­get tenni az alapszabályban meg­határozott kötelességeinek. Mivel a korábban érvényben lévő kisgaz­da pártalkotmány szerint a nagy­választmány tagjai az országgyűlé­si képviselők és a miniszterek is, ők azonban nem kaptak meghívót, ezért az ügyész elvileg pert indíthat amiatt, hogy őket akadályozták kötelességük teljesítésében. Szin­tén a törvény ad lehetőséget arra, hogy megsemmisítsék a törvény- sértő határozatot és a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatják a társadal­mi szervezet legfőbb szervét, azaz ebben az esetben a kisgazda nagy­választmányt. Az összehívás azon­ban csak törvényesen megválasz­tott küldöttekkel történhet, ellen­kező esetben a legfőbb szerv dön­tése érvénytelen. kívánt szintre tudná fejleszteni gaz­daságát és intézményrendszerét. A bajor CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány és a Bat­thyány Lajos Alapítvány által ren­dezett egynapos konferencián Eu­rópa jövőjéről mondták el gondo­lataikat a magyar és a német részt­vevők. Az újvidéki vérengzés ötvenedik évfordulója Német—magyar konferencia OLASZ NEONÁCIK — Az olasz rendőrség két észak-afri­kai személy megkéselésével kapcsolat­ban letartóztatott kilenc neonácit — kö­zölte az olasz rendőrség csütörtökön. A Reuter jelentése szerint a letartóz­tatottak legtöbbje elismerte, hogy jelen volt a római Colosseum közelében egy parkban alvó tunéziai és algériai be­vándorló hétfő éjjel történt megkéselé- sénél. A kilenc neonáci bőrfejű közül né­gyet szerda éjjel, míg ötöt csütörtök hajnalban vettek őrizetbe. A rendőrség szerint 20, „Ki az idege­nekkel Olaszországból!” jelszót kiabá­ló, fekete bőrdzsekit viselő neonáci vett részt a támadásban. A két bevándorló, bár sebeket kap­tak a mellkasukon, hasukon és karju­kon, életben maradt. A NAP INFORMÁCIÓJA Törlesztés atomfegyverekkel Jacques Attali, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank — a Londonban székelő úgyne­vezett Kelet-Európa Bank — elnöke javasolja: az egykori Szovjetunió utódállamai atom­fegyverekkel fizessenek a Nyu­gattal szemben fennálló adóssá­gokért. A meglepő indítvány a bank lapjában jelent meg. „In­dítványozom, hogy nukleáris robbanófejek áruba bocsátásá­val csökkentsék az adósságo­kat, s ily módon akadályozzák meg egyben azt is, hogy az egy­kori Szovjetunió köztársaságai atomveszélyek forrásává válja­nak — írja a bankár. A Springer Külföldi Sajtó- szolgálat (SAD) értesülése sze­rint a kezdeményezés Attali sze­mélyes ötlete, de az támogatás­ra talált a bank más vezetői ré­széről is. Londonban már szá­mításokat is készítettek az eset­leges üzletről. A volt szovjet adósságok leírása az utódálla­mokat elsősorban támogató „Hetek” országai számára 5-10 éven keresztül évi 5-7 milliárd dollár bevételkiesést jelentene, 5-10 éven keresztül. Ez nem több, mint e csoportosulás éves katonai kiadásainak 1 százalé­ka, figyelembe véve, hogy ezek az országok 1992-re 450 milli­árd dollárt terveznek fegyve­rekre és egyéb katonai célokra — közölte Rene Karsenti, a bank egyik pénzügyi irányítója a párizsi Figaróval. Ferenczy Europress Kevés a munka, elbocsátások várhatók az autójavítónál (Folytatás az 1. oldalról) Kevesebb a munka is. A garanciális tevékenység megszűnt: a Merkur ma is tartozik pénzzel, az önálló, keleti típu­sú kocsikat forgalmazó kereskedőkkel még keresik a kapcsolatot. A nyugati cégek pedig kisebb üzemeket — ahol kizárólagos a márkaszerviz — és első­sorban magánkézben levőket választa­nak. így hiába teljesítenek jól a karosz- szérialakatosok, fényezők, legalább tíz embertől meg kell válni, hogy a többi megélhessen a piacgazdaságban. Gulyás Mihály szerint még a maradó 75—80-as látszám is sok egy tőkés szá­mára. De ő most nem a csődről, felszá­molásról gondolkodik, hanem arról, hogy a négy lehetséges partner valame­lyikével összejöjjön a privatizáció. E nélkül ugyanis nagy gond lehet. Több dolgozó véleménye — amelyet éppen az egymásnak is ellentmondó információk alapján alakítottak ki —: már most is az van! V. T. Vétkes-e Punczman, mulasztott-e Vajtai doktor? (Folytatás az 1. oldalról) Sürgősséggel került napirendre a kór­ház súlyos pénzügyi helyzetének vizsgá­lata és az ezzel összefüggő személyi fele­lősség kérdése. Munkaviszonnyal kap­csolatos kötelezettség vétkes megszegé­sének alapos gyanúja miatt fegyelmi el­járás lefolytatását rendelték el dr. Vajtai István orvosigazgató ellen. Abban is döntött a testület, hogy a volt gazdasági igazgató, Újvári Sándor jelenlegi mun­káltatóját megkeresi és felkéri a nevezett fegyelmi ügyének kivizsgálására. A pol­gármester megbízást kapott, hogy a kórház túlköltekezésének ügyében de­rítse fel a hivatal illetékes dolgozóinak szerepét és felelősségét is. A képviselő-testület felkérte az ügyészséget, vizsgálja meg, kezdemé­nyezhető-e büntetőeljárás az érintett vezetők ellen. G. Z.—P. Z. A BECSI DER STANDARD CIKKE A magyarországi szélsőjobboldaliságról A budapesti hatóságok nem igazán lepődtek meg az osztrák és magyar neonáci körök közötti szoros kapcsolatokon” — írja a tekintélyes bécsi der Standard cí­mű napilap, Gregor Mayernek, a lap budapesti tudósítójának tollá­ból. „Már két évvel ezelőtt látha­tóak voltak az első jelei annak, hogy az osztrák szélsőséges jobb­oldaliak építik a utat Magyaror­szág felé; robbanékony propagan­daanyagokat terjesztettek az isko­lák előtt. A kapcsolattartás címe akkor egy győri postafiók volt, amelyet a hatóságok néhány héttel később bezártak” — emlékeztet a cikk. „A fasisztoid és revansista gon­dolkodásmód mindenekelőtt a 80- as évek eleje óta a későszocialista tiltakozó mozgalmak közé számolt skinhead körökhöz kapcsolódik. A kommunista bíróságok annak­idején az eleinte drákói ítéleteikkel sem tudtak úrrá lenni a jelenségen. A bőrfejűek elsőszámú támadásai célpontjai elejétől fogva a cigá­nyok valamint a Magyarországon tanuló és dolgozó színes bőrű kül­földiek voltak”. „Bár a magyar bőrfejűek elősze­retettel hangoztatnak és viselnek revansista jelszavakat és jelvénye­ket „Nagy—Magyarországot” hir­detve, mégis csoportjaik kevésbé állnak kifejezetten ideológiai ala­pokon, mint osztrák vagy német elvbarátaik. Létszámuk Budapes­ten legalább 300, az egész ország­ban háromezerre becsülik őket. Nincsenek hírek arról, hogy fegy­veres gyakorlatokat is tartottak volna már és eddig lőfegyvereket sem találtak náluk”. „Németországhoz hasonlóan a marxista-leninista ideológiai mo­nopólium széthullása óta Magyar- országon is létezik egyfajta „aka­démiai” szélsőjobboldaliság is. Ez a „Szent Korona”, illetve a „Hun­nia” című folyóirat körül csopor­tosul, s célja á magyarság megvé­dése a „zsidó-kozmopolita” érté­kek beáramlásával szemben. A „Szent Korona” ellen antisze- mizmusa miatt eljárás folyik” —, írja a der Standard tudósítója, aki felhívja a figyelmet rá, hogy a „Szent Korona” aktivistái megkí­séreltek ugyan kapcsolatokat te­remteni a skinhead körökkel, ed­dig azonban eredménytelenül. „Finom eszmei kötelék kapcsolja viszont össze e forrongó kör egyes képviselőit a kormányzó Magyar Demokrata Fórum jobbszámyá- val” — fejeződik be a bécsi újság cikke. Ferenczy Europress Bértárgyalások a következő hónapokban (Folytatás az 1. oldalról) Mint a tanácskozáson Herczog László, a Munkaügyi Minisztéri­um helyettes államtitkára megje­gyezte — az egyre komolyabb fog­lalkoztatási gondok miatt — az munkatörvénykönyv tervezetében ettől némiképp eltérő szabályozást is javasoltak. Ezek szerint, ha azzal javítható a foglalkoztatás, vagy el­kerülhetők elbocsátások, akkor a minimális bérnél vagy a kötelező bértételnél alacsonyabb fizetés is adható. Az államtitkár-helyettes felhívta a szakszervezeti tisztségviselők fi­gyelmét arra, hogy más bérkövete­léseiknél is legyenek tekintettel a foglalkoztatási lehetőségekre. Ha a túlzott bérigények miatt csődbe megy a vállalat vagy létszámleépí­tésre kényszerül, ez sem felelhet meg a munkavállalók elvárásai­nak. Az intézményi szférában más bérbesorolási forma érvényesül majd — mondotta. A helyi alku szerepe kisebb lesz, viszont na­gyobb biztonságot garantál ez a szisztéma. A kötelező előmeneteli rendszer kategóriák szerint, bizo­nyos évenként eleve magasabb osztályba sorolja a munkavállalót, és ez fix béremelést, illetve kötelező pótlékot jelent számára. Ebben a munkavállalói körben a béralku inkább csak az úgynevezett illet­ménykiegészítések elosztásánál kaphat szerepet. Szólt arról is, hogy a béralku nem több bért je­lent, hanem inkább ahhoz járulhat hozzá, hogy igazságosabbak legye­nek a bérarányok. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Ismét lőtték Eszéket Többnapos fegyvernyugvás után csütörtök délelőtt a szövetségi alakulatok ellenőrzése alatt álló Bellyéből aknavetőkkel kezdték el lőni Eszéket. A városban erős robbanások hallatszottak. Horvát hírforrások beszámoltak arról is, hogy Vinkovci körzetében már napok óta intenzív csapatmozdulatokat észleltek. Sztrájkra szólít Gamszahurdia Általános sztrájkra és polgári engedetlenségi mozgalomra szólítot­ta fel Grúzia lakosságát Zviad Gamszahurdia elűzött államfő video­kazettákon terjesztett felhivásában. A TASZSZ hírügynökség a köz- társasági elnök közvetlen környezetéből származó információk alap­ján számolt be Gamszahurdia felhívásáról. A moszkvai rádió jelenté­se szerint a nyugat-grúziai Poti kikötőváros, valamint Abasa és Martveli városok a hatalmon lévő katonai tanács kezére kerültek. A jelentés szerint Gamszahurdia elnök valószínűleg beteg és a Potitól északra fekvő Gáliban tartózkodik. Tbilisziben mintegy ezren tün­tettek Zyiad Gamszahurdia mellett. A tüntetőket a katonai tanács gárdistái a levegőbe leadott lövésekkel oszlatták szét. Saposnyikov—Dumas a haderőkről Katonai kérdésekről, mindenekelőtt az államközösségi haderők működéséről tárgyalt Jevgenyij Saposnyikov a francia külügyminisz­terrel. A katonai vezető csütörtök reggel moszkvai hivatalában fo­gadta Roland Dumas-t, aki rövid körutat tesz az államközösség néhány fővárosában. A francia diplomácia irányítójának tárgyalásai lényegében ugyanazt a célt szolgálják, mint Douglas Hurd brit kül­ügyminiszter napokban lezajlott eszmecseréi: kipuhatolni, milyen lépésekre készülnek az államközösség, illetve az egyes tagországok vezetői katonai területen, és ezek miként befolyásolják Európa biz­tonságát. Egyesülhet-e Moldova Romániával? Rendkívül kedvezőtlen következményekkel járna, ha Moldova — a szélsőséges politikusok követeléseinek megfelelően — egyesülne Romániával, mert ebben az esetben drámaian rosszabbodna az em­beri jogok helyzete a köztársaságban. Ezt Bern Elmkvist, a Helsinki Csoport nevű nemzetközi jogvédelmi szervezet küldöttségének veze­tője jelentette ki Chisinauban (Kisinyov) tartott sajtóértekezletén. Mint a TASZSZ közölte, a szervezet tagjai Mircea Snegur elnök meghívására érkeztek Moldovába és kerekasztal-megbeszéléseket folytattak a moldovai viszályban érintett felekkel. Kilátástalan a ruszinok helyzete Miroslav Sihra, a csehszlovák szövetségi nemzetgyűlés képviselője irreálisnak nevezte az Ukrajna területén élő Kárpátaljai Ruszinok (Rutének) Társaságának követelését, hogy a csehszlovák parlament érvénytelenítse a Kárpátalja Ukrajnához való csatlakozásáról szóló, 1945-ben aláírt csehszlovák—szovjet szerződést. Ultimátum az ír kormányfőnek Charles Haughey ír kormányfő koalíciós partnerei szerdán bur­kolt ultimátumot adtak ki, amelyben felszólítják őt a távozásra. Ez kapcsolatban áll egy 10 évvel ezelőtti lehallgatási botránnyal, amely most ismét veszélyezteti a miniszterelnök helyzetét. A kormányfő ismételten határozottan cáfolta volt igazságügy-miniszterének azon állítását, hogy tudott újságírók telefonjának 1982-ben történt lehall­gatásáról. Haughey meggyőződését fejezte ki, hogy koalíciós kormá­nya továbbra is hivatalban tud maradni. A KALOPLASZTIK Műanyag- és Gumiipari Vállalat pályázatot hirdet üzemgazdasági osztályvezető munkakör betöltésére A pályázatot elnyerő megbízatása határozott időtartamra szól, alkalmasság esetén megújítható. A munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. Az üzemgazdasági osztályvezető feladata — vállalatpolitikai célkitűzések kidolgozása, — gazdasági tevékenység elemzése, értékelése, — árképzési, költséggazdálkodási és statisztikai feladatok irányítása, ellenőrzése. Az alkalmazás feltételei: — közgazdasági egyetemi vagy számviteli főisko­la ipari szakán szerzett végzettség, — erkölcsi és egészségügyi alkalmasság, — szakmai gyakorlat és idegennyelv-tudás az elbí­rálásnál előnyt jelent. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó — részletes szakmai önéletrajzát, — jelenlegi munkakörének, beosztásának megne­vezését, — végzettségét, szakképzettségét, erkölcsi és egészségi alkalmasságát igazoló okmányainak hiteles másolatát. Bérezés és javadalmazás: megállapodás szerint. | Szükség esetén vállalati bérlakást biztosítunk. A pályázatokat 1992. február 29-éig kell | benyújtani a vállalat személyzeti vezetőjének az alábbi címen; 6300 Kalocsa, Gombolyagi út 1. Telefon: 64/61-200. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. 234

Next

/
Thumbnails
Contents