Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 01. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. január 2., 3. oldal Megemlékezés Petőfi szülőházánál A 169. évfordulóra a szülőház előtti téren gyülekeztek az emléke- zők. A megemlékezés 17 órakor a Himnusz hangjaival kezdődött. A Petőfi Társaság koszorúját Ta­kács István, a gimnázium igazgató­ja és dr. Oláh Pál társelnök helyezte el a szülőház falán. A város önkor­mányzata nevében dr. Szenohrasz- ky Béla polgármester és dr. Szent- endrey István jegyző koszorúzott. A résztvevők az ünnepség után — a polgármester kérésére — a közel­ben lévő ifjúsági házhoz mentek, ahol dr. Rónaszéki Aladár képvise­lő-testületi tag jelképesen átadta Kiskőrös ifjúságának az épületet. Ez az épület az átadók nemes szán­déka szerint a fiatalok harmonikus fejlődését szolgálja majd. Gál István A Petőfi-szülőház Kiskőrösön. Új orvosi szakma lesz a természetgyógyászat? Dr. Tamasi József Kiskunfélegyházán született, 1960-ban, a Móra- gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden végezte el az orvostudományi egyetemet. A félegyházi kórház belgyógyászatán 1985—89-ig dolgozott. Ezután Budapestre került a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetbe, ahol jelen­leg osztályvezető főorvos és a Természetgyógyász című lap felelős kiadója, így áttekintése van a hazai természetgyógyászatról, annak jelenéről, jövőjé­ről. Ennek jegyében kíván Kecskeméten természetgyógyászati klinikát létrehozni. Dr. Tamasi Józseffel Hetényegy- házán beszélgettünk. Szeptember óta él itt feleségével és három kisfi­ával. — Hogyan került kapcsolatba a természetgyógyászattal ? — Az orvosegyetem megkezdése után megismerkedtem a feleségem­mel, akivel együtt jártunk jógázni. Etka volt az első oktatónk. Itt ér­tek azok az élmények, hogy a ter­mészetes élet- és gyógymódok megérik a velük való elmélyültebb foglalkozást. — Az országban elsőként, 1985- ben Kiskunfélegyházán megalakí­tották a Sanitast. Ezt hogyan sike­rült elérni? — Akkoriban a természetgyó­gyászatot ki sem volt szabad ejteni, és üldözték is azokat, akik ezzel foglalkoztak. Az egyetlen lehető­ség az egészségnevelésbe való be­kerülése volt. A Sanitas felvállalt célja tehát az egészségnevelés volt, amit hagyományosan, természet- gyógyászattal és mentálhigiénés neveléssel látott el. — A többi kelet-európai ország­ban nem bántak olyan keményen a természetgyógyászattal, mint ná­lunk? A Szovjetunióban ugyan nem beszéltek róla, de a párt- és állami apparátus használta, saját gyógyu­lására. Jugoszláviában komoly bá­zisa van a makrobiotikának. Ro­mániában óriási tudáskincs gyűlt össze a fitoterápiáról. Nálunk az 1990 januárjában alakult Magyar Természetgyógyászati Tanács vál­lalta fel a természetgyógyászat képviseletét. Ennek eredménye­ként megalakulhatott a szakmai kollégiumunk, ami azt jelenti: be­látható időn belül, Európában el­sőként Magyarországon képvisel­heti magát a természetgyógyászat, mint orvosi szakma. — Önnek alkalma volt Európa nyugatifelében is tapasztalatot sze­rezni a természetes gyógymódokról. — A családdal egy évig voltunk kint a németországi Eppenbrunn- ban. Egy 30 ágyas természetgyó­gyászati klinikán dolgoztam, ahol főleg onkológiai betegeket kezel­tek. Pozitív élményeim azok a bete­gek, akik áttételük ellenére jól vol­tak, vagy az a néhány röntgen- felvétel, melyen a rákos áttétel visszahúzódott a tüdőben. — Ezt hogyan érték el? — A természetgyógyászat Né­metországban szokásos módszere­ivel: molekulár-, ózon- és fa­gyöngyterápiával. A kezelés szigo­rú kontroll alatt folyik. Kiszűrik azokat, akiknél nem szabad erős • Dr. Tamasi József természetgyógyászati eszközöket alkalmazni. — Miként áll a kecskeméti természetgyógyászati klinika ügye? — Ez igazából egy önálló kór­házi osztály lenne. Jó volna, ha ez a gyakorlat terjedne el a ma­gánklinikákkal szemben. Tőlem most egy szakmai koncepciót várnak, amit, remélem, valami­kor lesz időm elkészíteni, hiszen hetente háromszor járok Buda­pestre, írjuk a Természetgyó­gyász című tankönyvet. Minde­nesetre kár, hogy ilyen feltételt szabtak már az előkészítésnél is, hiszen Budapesten, minden kon­cepció nélkül, szeptemberben el­indulhat egy klinika, a főváros tekintélyes anyagi támogatásá­val. — m — Férfi parancsnok a kalocsai női börtön élén — Piarista gimnáziumban érett­ségiztem, majd Szegeden pedagó­gusdiplomát szereztem. Első mun­kahelyen is Szeged volt, majd 1971-ben a kalocsai börtönbe ke­rültem nevelőtisztnek. Huszonhá­rom éve dolgozom a büntetés­végrehajtás területén, így a szolgá­lattal járó nehézségeket, különö­sen a kalocsai helyzetet jól isme­rem — mutatkozik be az új bör­tönparancsnok, Mácsai Ferenc, aki terveiről így beszél: — Kinevezésemet követően vál­tozásokat tervezek az intézet életé­ben. A korábbinál jobban szeret­nék építeni a börtön külső kapcso­lataira. Különösen az egyház, a karitatív szervezetek, az önkor­mányzat segítségére számítok. Változások lesznek az intézet szer­vezeti felépítésében is. Új osztályokat alakítunk ki, amely a vezetési szintek csökkené­sét, a szakterületek önállóságát és a nagyobb személyi felelősséget hordozzák. A törvények ma szűk­szavúan azt kívánják tőlünk, hogy szigorúan a társadalom védelmét szolgáljuk. Biztonságosan őrizzük a társadalmat attól, hogy az elítélt újabb jogsértést kövessen el. Eddi­gi munkám alapján azt vállalom, hogy a börtönnevelés sok-sok ku­darc után sem fordíthat hátat a bűnözőnek, mint embernek. Úgy is fogalmazhatnék, hogy „köztük és érettük, de mindig egy fejjel ma­gasabban”. A parancsnoki mun­kám során Jeleníts István gondola­tát teszem magamévá, amely sze­rint „a jó kivájja a maga medrét” — mondta a kalocsai börtön fris­sen kinevezett igazgatója. Zsiga Ferenc FÉNYMÁSOLÓK, TV-K, VIDEÓK, MANAGERKALKULÁTOROK 1.000 -30.000 Ft ÁRKEDVEZMÉNNYEL SZAKÚZLET: BP. XIII., VÁCI ÚT 6. TEL.:166-7032,166-7449 l Engem kártalanítottak Igaz, hogy csak álmomban, de az is jobb a semminél, hiszen az igaz­sággyőzelme után jókedvűen ébred­tem. Nézzük sorjában: A családfámat szigorú levéltári kutatások alapján visszavezettem a honfoglalásig. Akkor történt csalá­dunkban az első jogtalanság. Egy­kori ősöm — üköm a dupla köbön — várományosa volt a nyolcadik vezéri széknek — pontosabban nye­regnek —, ám Kond és Előd ezt rágalmazással megakadályozta csalárd módon. Azután az is meg­történt, hogy Ulászló király idejé­ben egy másik ősömet száműzték a Kárpát-medencéből, azzal az űrüggyel, hogy aláírta a törökelle­nes chartát, pedig szegény feje nem is tudott írni. Nem is sorolom a többi jogsértést és igazságtalanságot, egész könyvet lehetne írni azokból. Csak megemlí­tek egynéhányat: a kurucok idején egykori elődömtől visszavettek hat gyönyörű kancát, a labancok fel­égették a családi kriptánkat, majd elvitték az egész gesztenye- és dió­termést. Mivel mindezt igazolni tudtam, kárpótlásul visszakaptam az alsó- kunsági nagyhatárt, teljes egészé­ben. Az egésznek csak az a szépség­hibája, hogy az alatt a harmincöt év alatt, amíg a téesz boldogította a népet, ellopták a szövetkezetei, föl­destől együtt. En meg ezt látva csakis azért nem kergültem meg a méregtől, mert közben felébredtem. Varga Mihály Késői húsvét, hosszú farsang Nemesnádudvaron szerkesztik a katolikus miserendet Kühner János nemesnádudvari plébános, érseki helynököt, az 1991/92-es liturgikus évre érvényes zsolozsma- és miserend összeállí­tóját kérdeztük a most kezdődő naptári esztendő katolikus ünne­peiről: —- Minek köszönhető, hogy im­már nyolcadszor Önt kérte föl a Magyar Püspöki Kar a római kato­likus egyházban érvényes honi di­rektórium szerkesztésére? — Évtizedekkel ezelőtt bízta meg a kalocsai egyházmegyét a mi­serendről tájékoztató útmutató évenkénti elkészítésével az illetékes egyházi hatóság. Hosszú ideig dr. Angeli Ottó császártöltési plébá­nos volt e szép feladat gazdája. Tőle örököltem a szerkesztői tiszt­séget. — Szerkezetileg, formailag mi­ben tér el a legújabb, november vége óta érvényes új direktórium a ko­rábbiaktól. — Hála az új magyar zsolozs- máskönyvnek, valamelyest egysze­rűsödött. — Hosszú vagy rövid lesz-e a farsang? — Viszonylag későn, április 19- én ünnepeljük húsvétot. Követke­zésképpen március elsejéig tarthat a vigasság, ekkor áldja meg a pap a szentelt barkaágból készült ha­mut, múlandóságunk jelképét. (A kalendáriumokban e napra kerül 1992-ben hamvazószerda.) — Mikor fejeződik be a húsvéti idő? — Június 7-ével, Pünkösdvasár­nappal, a Szentlélek kiáradásával. Krisztus testének és vérének ünne­pére június 21-én emlékezünk. De­cember elsejére esik advent első va­sárnapja. — Továbbra is az ünnephez leg­közelebbi vasárnapon emlékezünk a Vízkeresztre? — Igen, a Háromkirályok ün­nepnapja január 6. helyett 5-én lesz. — Szívesen tájékoztatnánk olva­sóinkat a legfontosabb világnapok­ról, megemlékezésekről. — Január elseje a béke világnap­ja. A világ éhezőiért március else­jén imádkozunk. A jó termésért pedig április 26-án könyörgünk templomjainkban. A tömegtájé­koztatás világnapja: május 24. A szentatyáért október 18-án mi­séznek világszerte. Heltai Nándor Nincs vége az elbocsátásoknak a Ganz Ansaldónál A Ganz Ansaldo Villamossági Rt. 51 száza­lékban olasz tulajdon. Egy esztendeje, a meg­alakulásakor ötödnyivel kevesebben indultak munkába, mert őket már át sem vette az új gazda. így volt ez a bajai készülékgyárban is, ahol tavaly nyáron újabb 85 dolgozó kapta meg a munkakönyvét. Az év végével pedig Baján és a csátaljai üzemben 101 embernek nem hosszabbították meg határozott idejű szerződé­sét. Ignácz Antal igazgatótól az 1992-es kilátá­sokról érdeklődtünk: — Meg tudná mondani, mikor lesz vége ennek a leépítési folyamatnak? — Pontos időpontot erre még nem lehet mondani, mert március 1-jével további határo­zatlan idejű szerződések felmondására kerül sor. Ennek előzménye januárban az egész gyári szervezet átvilágítása, felülvizsgálata. Meg kí­vánjuk szüntetni az itt maradó dolgozók bi­zonytalanságérzetét. Tehát lemegyünk arra a minimum létszámra, amelyet biztonsággal tu­dunk kezelni, és amit csak a piac teljes összeom­lása esetén kell felrúgnunk. — Mivel magyarázza ezt, a máshol is ta­pasztalható tendenciát? — Több összetevője is van. Alapvetően érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy csak annyi embert szabad alkalmazni, amennyi a feladat elvégzéséhez elengedhetet­lenül szükséges. El kell érnünk: az emberek dolgozzanak az irodákban, a munkapadok­nál és mindenütt. Egy évvel ezelőtt ez úgy fogalmazódott meg, hogy a Ganz Villamos- sági Művekből 3-4 éven belül európai szin­tű és hatékonyságú vállalat lesz, mint Ganz Ansaldo. Ehhez a stratégiához tartozik a létszámgazdálkodás is. — Mit terveznek 1992-re? — Elképzelhető, hogy a csátaljai üzemben komoly öntöde épül, de ennek még sok akadá­lya van. Több tízmillió forintos beruházást jelentene. Két hónapon belül eldől, hogy meg tudjuk-e szerezni a hidraulikus váltóhajtómű gyártási jogát. Ez olyan termék, mely már a jövő felé mutat. A dokumentációt honosítot­tuk, csupán az árban kell megegyeznünk. Ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor kapcsolódik ehhez jelentős technológiai és mi­nőség-ellenőrző fejlesztés is. Nem igaz a híresz­telés, hogy a Ganz Ansaldónak célja, hogy a bajai készülékgyárat vagy bármelyik telepét felszámolja. Az viszont igaz, hogy amelyik gyár hosszú távon nem rentábilis, azt a cég nem finanszírozza. Somogyi Gábor CIKKÜNK NYOMÁN A régi bajai jégpályák • T él a Sugovica partján. (Fotó: Fapp Zoltán) A kalocsai tragédiát olvasva (Petőfi Népe december 27-ei szám) a múlt em­lékei és a jelen eseményei munkálnak bennem. Az idő múlásával az emlékek egyre szebbek lesznek, de azért tanulsá­gokat is hordoznak. A jelen mindig a valóság, de hogy hogyan ítéljük meg, múltunktól függ. Gyermekkoromban, télidőben, so­kan csúszkáltunk, korcsolyáztunk a Sugovica jegén. Fiatalok, idősek együtt. Még este is, villanyfény mellett, naponta. Délelőtt tanáraink (Pigele- Horvát tanár úr, Saca-Rácz tanár úr) vittek jégre bennünket. A sporthorgász egyesület és a Mada­rász-féle csónakmegőrző között volt a villanyvilágítás kifeszítve. Padok, foga­sok voltak a jégen. Szólt a zene, teát és forralt bort mértek. Rendszeresen tisz­tították a hótól a jeget. Éjszakánként "edig hizlalták. Mindez, a város szívó­én, a korzó alatt, s csak 50 fillér beug­róért. Emlékszem, többször beszakadtam a tilosban. Sok iskolatársam járt ha­sonlóan, de tragédiát nem tudok fel­idézni. Anyám jól megszidott, amikor csontkeményre fagyott ruhában haza­csörtettem, de másnap újra elengedett. Miért? Bizonyára tudta, hogy a tiltás­nál többet ér a tapasztalat szerzése. Tudta, hogy a jégen, a szabad levegőn végzett mozgás, vigyázó felnőttek kö­zött, az egészség fejlesztésén kívül, a természet szeretete mellett a társas kap­csolatok alakításában is jelentős. (A sportpályának, így a jégpályának is vannak írott és íratlan viselkedési nor­mái.) Most, karácsony másnapján, szikrá­zó napfényben néztem a korzóról a Sugovica jégtörővel össze-vissza szab­dalt jegét. Majd a Duna töltésén ko­csiztam haza Szentistvánra. A Kék-tó (kubikgödrök) mellett elhaladva önfe­ledten korcsolyázó gyerekeket láttam. Csak irigyeltem őket. Más gondolatom nem támadt. Amikor a tragédiát olvasom, a ké­pek összeállnak. Milyen a jelen? Ünnep van. Ragyogó napfény. Karnyújtásnyi­ra az egészséges, szép természet. De hol az emberek? Itt jártak, mert a Sugovica hidegtől megdermedt víztükrét össze­törték. A várostól távol is szép a természet, de erre is inkább csak a gyerekek kí­váncsiak. Mert a gyerekek most is olyanok, mint régen, csak mi felnőttek változtunk meg. A gyereknek most is megvan a mozgásigénye, szeretik a ter­mészetet és meg akarják ismerni a vilá­got. Mi, felnőttek, ahelyett, hogy élnénk a kínálkozó lehetőséggel, olcsón, szem- előtt, jégpályát alakítanánk ki a Sugo- vicán, drága pénzért (nem olcsó egy jégtörő üzemeltetése) feltöretjük a je­get. Antal Gabi bácsi sem készít már jégpályát a gyakorlóiskola előtt, a vas- útkertben. A hűtőház és a Bácshús sza­bad hűtőkapacitásával sem élünk. Mit tehet a korcsolyázni vágyó gyer­mek? Elmegy a Kék-tóra felügyelet és veszélyérzet nélkül. Ha itt baj történik, könnyen tragédiába torkollik. Talán a tiltás és az elriasztó példák sorolása helyett lehetőséget kellene teremteni gyermekeink egészséges fejlődéséhez. Szabados Imre Baja Bajai ÁB-bébi Már több mint három évtizedes ha­gyomány, hogy szilveszter éjszakáján az Állami Biztosító Rt. közjegyző je­lenlétében sorsolja ki azt az egy buda­pesti és négy vidéki babát, akik ÁB- bébik lesznek. 1992. 00.00 óra és 01.00 óra között nyolc budapesti és 13 vidéki baba született. Az újszülöttek az Álla­mi Biztosítótól 100 ezer forintos élet- biztosítást, a mama az idén először CSÉB M biztosítást kap. Ezenkívül a Stummer gyermekruha-készítő cégtől az ÁB-bébik első ruhatárukat, a John­son Johnson cégtől babaápolási cso­magot kapnak. A vidéki ÁB-bébik egyike, Faragó Gábor a bajai városi kórházban született. Az országos átlag alatt Az 1990-es évben az országban egy- egy vállalkozásba átlagosan 16,4 millió forintnak megfelelő devizát fektettek be külföldiek; Bács-Kiskun megyében ennél kevesebbet, 9,2 millió forintnak megfelelő összeget. A tavalyi első fél évben lanyhult a befektetői kedv: or­szágosan átlag 8,5 millió, a megyében pedig mindössze 4,3 millió forinttal egyenértékű külföldi pénzt vittek be új vállalkozásokba. Az év végi adatok még nem ismeretesek. Olajtűzoltás után vizet fakaszt a Rotary A Technoimpexszel közösen elnyert pályázat, majd pedig a tunéziai mező- gazdasági minisztériummal kötött szerződés alapján termál- és öntözőku- tak fúrására kapott megbízást a nagy- kanizsai székhelyű Rotary Fúrási Kft. A kuvaiti olajtüzek eloltásában már nemzetközi hírnevet szerzett társaság január közepén indítja útnak Tuniszba a berendezéseit, amelyeket hamarosan követ a két mérnök vezette 22 tagú szakmunkáscsapat is. A hozzávetőleg 18 hónaposra tervezett munkája során a Rotary gárdája hét —- egyenként 1500—2600 méter mély — vízkutat lé­tesít, s ennek fejében 6,6 millió dollár bevételhez jutnak. Eszmecsere a választókkal Holnap, január harmadikán, Kis­kunfélegyházán, a városháza díszter­mében képviselői-választói eszmecsere lesz, 17 órai kezdettel. A találkozót kezdeményező Fekete Pál (MDF) or­szággyűlési képviselő számít a városi önkormányzat képviselőinek részvéte­lére, és természetesen az érdeklődő vá­lasztókra. A bukaresti Bulandra Kecskeméten? Az előttünk álló esztendőben a tava­lyinál kedvezőbben alakulhatnak a magyar—román kapcsolatok, leg­alábbis kulturális téren. A két ország művelődési és közoktatási miniszterei által decemberben, Budapesten kötött megállapodás értelmében rövidesen megkezdi működését a Román Kultú­ra Háza Budapesten, s ennek magyar megfelelője Bukarestben. A kolozsvári magyar színház 1992- ben ünnepli fennállásának 200. évfor­dulóját. Ébből az alkalomból kolozs­vári, temesvári és bukaresti vendégsze­replésre várják a Magyar Állami Ope­raház társulatát. A budapesti Katona József Színház januárban Kolozsvárra és Bukarestbe látogat, tavasszal pedig a bukaresti Bulandra Színház vendég­játéka várható Kecskeméten és Buda­pesten. A tervek szerint magyar filmhét lesz tavasszal Bukarestben és román film­hét Magyarországon a következő ősz­szel. Bemutatják Tamási Áron Ábel a rengetegben című műve alapján készü­lő magyar—román filmalkotást. Júni­usban nagyszabású nemzetközi könyv­vásárt rendeznek Bukarestben, ahova a magyar könyvkiadók is hivatalosak lesznek. Magyar részről támogatták a Körösi Csorna Sándor Társaság azon kezde­ményezését, hogy a nagy utazó. Körösi Csorna Sándor erdélyi szülőhelyén ren­dezzenek tudományos konferenciát, s ezen vegyenek részt román kutatók is. Szász András

Next

/
Thumbnails
Contents