Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

2. oldal. 1992. január 18. Első látogatás Jeszenszky Géza külügymi­niszter meghívására hivatalos lá­togatásra ma Magyarországra érkezik Haris Szilajdzsics, Bosz­nia-Hercegovina külügyminiszte­re — jelentették be pénteken a budapesti Külügyminisztérium­ban. A vendéget várhatóan fo­gadja Göncz Árpád köztársasági elnök. Mint ismert, Bosznia-Hercego­vina is kikiáltotta függetlenségét, s ennek elismerését kérte más orszá­goktól. Az Európai Közösség né­hány hét múlva ismét napirendjére tűzi ezt a kérést. A külügyminisz­ter látogatása abba a megbeszélés­sorozatba illeszkedik, amelyet Ma­gyarország kétoldalúan folytat az egyes délszláv köztársaságokkal. Haris Szilajdzsics személyében egyébként első alkalommal látogat hazánkba bosznia-hercegovinai külügyminiszter. Hatályos jogszabályok ’92 Megjelent az Adóújság külön- száma, a Hatályos jogszabályok ’92. A kötetet hiánypótló jelleggel adta ki az Adóújság, ugyanis az elmúlt napok legnagyobb bestsel­lere a Magyar Közlönynek az a száma volt, amely az új jogszabá­lyokat tartalmazta, s amelyet so­kan hiába kerestek. Koszorúzás a gettóemlékfalnál A budapesti gettó felszabadulá­sának 47. évfordulóján, pénteken délelőtt a Budapesti Zsidó Hitköz­ség megemlékezést tartott a Do­hány utcai zsinagóga sírkertjében, a gettóemlékfalnál. Az ünnepségen — a hitközség vezetőin kívül — részt vettek álla­mi, önkormányzati szervek, politi­kai pártok, különböző hazai- és nemzetközi zsidó szervezetek, is­kolák, továbbá egyházak, diplo­máciai testületek képviselői. A Magyar Köztársaság nevében Göncz Árpád államelnök, az Or­szággyűlés nevében Szabad György házelnök, a kormány kép­viseletében Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter koszorú­zott. Izrael állam koszorúját David Kraus nagykövet helyezte el. Domán István főrabbi ünnepi beszédében azokra a mártírokra, vértanúkra emlékezett, akik nem érhették meg a gettó felszabadulá­sát, és szólt azokról a foglyokról, akik túlélték a mérhetetlen szenve­déseket, majd részt vettek Magyar- ország háború utáni újjáépítésé­ben. Habsburg Ottó Magyarországért Igen jelentősnek nevezte Habs­burg Ottó — az Európai Parla­ment második számú, Magyaror­szággal foglalkozó bizottságának elnöke — azt a tényt, hogy a testü­let pénteken — a tranzitdíjak fele­melésével kapcsolatos bírálatok el­lenére — egyhangúlag elfogadta a Magyarországgal kötött átmeneti megállapodást. Hozzáfűzte, hogy ez nem véletlen: az Európa Parla­ment mindent, ami a Magyaror­szággal való kapcsolatépítést szol­gálta, egyhangúlag támogatott. Ami a tranzitkérdést illeti, véle­ménye szerint figyelembe kell ven­ni, hogy milyen terheket ró ez a hirtelen megnőtt tranzitforgalom Magyarországra, tehát a lényeget illetően ő megérti a magyar lépést, még ha módját nem is tartja sze­rencsésnek. Habsburg Ottó elégedetten szólt arról, hogy a napokban az Európai Parlament Magyaror­szággal foglalkozó delegációját — bizottságát — tizenöt főre bővítették. Magát Habsburg Ot­tót ismét egyhangúlag a testület elnökévé választották, és nem­csak saját pártja, a keresztényde­mokratákat tömörítő Európai Néppárt, hanem a szocialisták is támogatták ezen a poszton. — A delegáció kibővítése fel­készülést jelent arra, hogy a tár­sulási szerződésnek megfelelően vegyes bizottsággá alakuljon át — mondotta a politikus. — Ez lehetővé fogja tenni az érintkezés fokozását. A kiszélesített bizott­ság alakuló ülésére február ele­jén kerül sor, célunk a társulási szerződés minél gyorsabb ratifi­kálásának elősegítése. PETŐFI NÉPE A TÉMA: BÁCS-KISKUN Nem lehet a megye létét megkérdőjelezni! (Folytatás az I. oldalról) Kőtörö Miklós, a közgyűlés el­nöke is arra használta fel az alkal­mat, hogy munkatársaival együtt az 1991-es év gazdálkodásáról, a megye tevékenységéről, szándékai­ról tájékoztatta a képviselőket. Ki­térve arra is, milyen közvetlen ha­tása lehet — lesz — egy-egy parla­menti döntésnek a megyében köte­lező, illetőleg önként vállalt tevé­kenység, fejlesztés további meneté­re. Kérte a képviselőket, hogy ezen szempontokat is mérlegeljék parla­menti munkájuk során. Bár a kormánypárti és ellenzéki képviselők együttesen voltak jelen a találkozón — sikerült elkerülni, hogy most, a megye apropóján, egymással éles vitákba bocsátkoz­zanak. Maguk is szükségesnek tartják a megyével, a megyei ön- kormányzattal való szorosabb kapcsolatot. S ha nem is tevé­kenységük legfontosabb eleme­ként, de föl kell vállalniuk a me­gye, az itt élő 560 ezer ember érdekében adott esetben a lobbi­zást is. Hétfőn kirabolták — csütörtökön szólt (Folytatás az 1. oldalról) — Állítólag azt mondták neki a benzinkútnál, hogy 9-10 kilométer­re van a rendőrség, félt, hogy elté­ved, ezért néhányszor telefonon próbálkozott — mondta el az egyik nyomozó a Petőfi Népe kérdésére válaszolva. — Azt is mondta, hogy a telefonban nem értette meg őt az ügyeletes. Teltek-múltak a napok, s mivel pénze nem volt, a haverjait várta. A szerb kamionos története meglehetősen hihetetlenül hang­zik, ettől függetlenül a rendőrség nagy erőket mozgósított az ügy­ben. Keresik a Kalasnyikov gép­pisztolyt tartó férfit, akiről a kö­vetkező személyleírást adta a sér­tett. Mintegy 190-200 centiméter magas óriás, 30-35 esztendős, so­vány, szőke, hosszú hajú, a felső fogsorából két fog hiányzik. Feke­te keretes napszemüveget viselt, de ennek ellenére a sértett bizonyos abban, hogy szürke szemű. Terep­színű, kétrészes ruhát és terepszínű desszantos sapkát hordott. A lá­bán fekete színű surranó volt. A nőt Kátyának hívta a fegyve­res. A hölgy 180 centiméter magas, vékony, szőke, hosszú hajú, dül- ledt szemű. Néhány foga arany. Feltűnően sok ékszert hordott, a hüvelykujjakat leszámítva, vala­mennyi ujján gyűrű volt. Félláb­szárig érő, vörösróka bundát vi­selt, rajta ezüstróka gallért. A fején vörösróka „kozák” sapka. Mivel kutatás közben, a kamion fülkéjé­ben levette a kabátját — így volt kényelmesebb —, ezért a szerb ka­mionos a blúzát és a nadrágját is látta. Mintás selyemblúz és lila szí­nű nadrág volt rajta. A támadás a kamionos szerint 10 percig tartott. Őt a pótkocsinál, a ponyva felé fordítva vigyázta a Kalasnyikovval az óriás, eközben néhány autó elhúzott mellettük, hisz a támadás időpontjában, 14 óra 30 perc körül még van forga­lom a nemzetközi főúton. Majd amikor a nő végzett odabent, a sofőrt visszaültették és „Start, mo­tor!” felszólítással elküldték. A tá­madók a postások Barkasához ha­sonló, türkizkék, többüléses autó­val a mellékutakon hagyták el a helyszínt. A rendőrök közül volt, akijelez­te a kamionosnak, hogy vannak bizonyos ellentmondások az általa előadott történetben. A szerb férfi kitartott a vallomása mellett és nemzetközi bonyodalmakat helye­zett kilátásba. A vizsgálat folytató­dik, a kamionos a fuvarjával a cél­állomásra,-Bécsbe indult. Módosított adótörvény (Folytatás az 1. oldalról) A különféle költségtérítések közül az új szabályok szerint például az étkezési hozzájárulás adóköteles jövedelemnek számít, de továbbra sem számít jövede­lemnek, ha a munkáltató természetben biztosít étkezést a dolgozónak. Hason­ló módon változott a munkaruha után járó térítés kezelése is. Nem számít jö­vedelemnek az, ha a munkáltató termé­szetben biztosítja a munkaruhát, de adózni kell az ilyen jellegű költségtérí­tésért, ha az nem kötődik konkrét ru­hadarabhoz. Ez azt jelenti, hogy a je­lenlegi gyakorlatnak megfelelően, ha a munkaruhaköltség felhasználását a dolgozó számlával igazolja, akkor az nem számít adóköteles jövedelemnek. Az egyik leggyakoribb költségtérítés — amelyet eddig nagyrészt költségáta­lány formájában kaptak a dolgozók — a gépkocsiátalány volt. 1992-től részben itt is új szabályok érvényesül­nek. Csak az igazolt költségek figye­lembevételével lehetséges a gépkocsi­használat adómentes költségtérítése. Ennek legegyszerűbb módja: a dolgozó saját útnyilvántartása szerint részesül költségtérítésben. Ebben az esetben a munkáltató fizeti a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium által meghatározott kilométerenkénti, gép­kocsitípusonként eltérő üzemanyag- költséget és a hivatalos gépkocsihasz­nálati díjat, szintén a megtett kilométe­rek alapján. Az így fizetett költségtérí­tés után nem kell adózni. Tisztigyűlés a Kremlben A Kremlben tegnap délelőtt meg- lése. A hadsereg jövőjéről kialakult kezdődöttaFüggetlenÁllamokKö- túlfűtött politikai vita várhatóan zössége fegyveres erőinek tisztigyű- ezen a tanácskozáson is folytatódik. Diákok tüntetnek Taskentben Taskentben tegnap este a tünte­tő diákok ismételten összecsaptak a rendőrség és a belügyminisztéri­um különleges alakulataival. Az Interfax független hírügy­nökségjelentése szerint a biztonsá­gi erők körülfogták az egyetem te­rületét, ahol a diákok engedély nél­kül tartottak találkozót. Lövések dördültek el, automata fegyverek­ből is. A diáktüntetések spontán alakultak ki, a tanulóifjúság a tas- kenti kenyérhiány miatt tiltako­zott péntek hajnalig. Az összecsa­pásokban ketten életüket vesztet­ték, 12 más személy pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A tüntetésekről adott jelentésé­ben a DPA feleleveníti, hogy az egyetemen 10 ezer diák verődött össze, majd a belvárosi kormány­negyedbe vonult. Ez utóbbi tényt Andrej Karimov, az egyetemi Sza­bad Ifjúsági Szövetség elnöke kö­zölte az Interfaxszal. A karhatalmi alakulatok erőszakkal feloszlatták a tüntetést és ötszáz tüntetőt őri­zetbe vettek. A rendőrség éjjel megostromolta az egyetemi szál­láshelyeket és válogatás nélkül „gyűjtötte be” a fiatalokat. A di­ákszállásokhoz vezető utakat kü­lönleges belügyi csapatok zárták el. Jelentés Dél-Baranyából (Folytatás az 1. oldalról) berek tucatjait lőtték vagy verték agyon. Negyvenöt embert elhurcoltak a szerb hadsereg és a csetnik önkénte­sek, 68-at pedig meggyilkoltak. A tár­sadalmi csoport ismertetni tudja ténye­it, adatait, az áldozatok és az elkövetők jó részének nevét is. — A szövetségi hadsereg és a hozzá szegődött önkéntesek már szeptember­ben hozzáfogtak a Drávaszög nemzeti­ségi összetételének erőszakos megvál­toztatásához — közli a magát megne­vezni ez idő szerint nem kívánó társa­dalmi csoport. — Tették ezt — közlik — elüldözéssel, megfélemlítéssel, verés­sel, csonkítással és gyilkosságokkal. Most, ezekben a napokban, azaz janu­ár 14-én és 15-én, a szülőföldjükről elüldözöttek házaiba főleg Bjelovar és Virovitica környékbelieket telepítettek. Az említett társadalmi csoport pár­huzamot von a szeptember elejétől de­cember végéig terjedő időszak törvény­telenségei és Tito partizánjainak 1944- ben elkövetett véres leszámolásai kö­zött, amelyeknek negyvenezer magyar esett áldozatul a front mögött. Göncz Árpád Szlovénia és Horvátország elismeréséről A helyzet helyes értékeléséből fakadó logikus lépés volt Horvát­ország és Szlovénia elismerése — hangoztatta csütörtökön újságírók előtt Göncz Árpád. A magyar köz- társasági elnök „az utolsó szóig” egyetért azoknak a nyilatkozatok­nak a tartalmával, amelyekben a kormányfő és a Külügyminisztéri­um összegezte a honi álláspontot a jugoszláviai helyzettel kapcsolat­ban. A kormány álláspontjához kap­csolódva a magyar államfő kiemel­te: hazánk jószomszédi viszony ki­alakítására törekszik valamennyi délszláv állammal, természetesen beleértve Szerbiát is. Az elismerés ilyenformán nem irányul senki el­len sem. Ezzel kapcsolatban fontos momentum, hogy a magyar döntés összhangban van a nemzetközi kö­zösség állásfoglalásával. (A ma­gyar államfő szerette volna Csehszlovákiát is a két délszláv ál­lamot elismerő országok sorában látni.) Mindazonáltal Magyarország tisztában van azzal is, hogy az elismerés nem oldja meg automa­tikusan az összes felhalmozódott problémát. A köztársasági elnök ezek közé sorolta a háború és béke problematikáját, Jugoszlávia státusának megfogalmazását, Bosznia-Hercegovina szuverenitá­sának ügyét, a nemzeti kisebbsé­gek helyzetének megnyugtató ren­dezését. E komplex problémákat körvo­nalazva Göncz Árpád figyelmezte­tett arra, hogy Magyarországnak a lehetséges fejlemények „forgató- könyveit” mérlegelve fel kell ké­szülnie az elképzelhető negatív kö­vetkezményekre is. Ezzel együtt Magyarországnak érdeke, hogy kiaknázzon minden kínálkozó po- zitíy lehetőséget. Magyarország ér­dekeivel összhangban áll továbbá a biztonságpolitikai kérdések és a magyar kisebbség helyzetének ren­dezése. Összességében Magyarország előre veti tekintetét: bízik abban, hogy az érintett felek józanságot tanúsítanak, miáltal fennmarad a fegyvernyugvás, és folytatódhat­nak a rendezést szolgáló tárgyalá­sok. Ennek azonban alapfeltétele, hogy az utódállamokban béke uralkodjék, és tiszteletben tartsák az alapvető demokratikus játék- szabályokat, illetve az emberi, ki­sebbségi jogokat. Ami a kisebbsé­gek helyzetét illeti, Göncz Árpád úgy vélekedett: a megnyugtató rendezés érdekében az érintettek­nek figyelemmel kell lenniük a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Közösségének javaslatára, amely- lyel személyi önkormányzat létre­hozását indítványozták. Ez meg­nyugtatóan biztosítaná a magyar kisebbség önazonosságának meg­őrzését, kulturális fejlődését, ugyanakkor nem gátolná a többsé­gi akarat érvényesítését sem. Végezetül a magyar államfő — összhangban a kormány nyi­latkozatával —r leszögezte: Ma­gyarország erejéhez mérten kész minden segítséget megadni a délszláv államok számára a békés kibontakozás előmozdítása érde­kében. Göncz Árpád ehhez sze­mélyes hozzájárulását is felaján­lotta. Mint mondta: államfőként kész bármire, ami segíti a béke ügyét. Ezzel kapcsolatban meg­említette: máris levelet intézett a szlovén és a horvát államfőhöz, pénteken pedig a szerb köztársa­sági elnöknek küld levelet a sze­mélyes kontaktusok felvételét szolgálandó. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Nagyjából tűzszünet Nagyjából betartották a tűzszünetet pénteken a frontszakaszo­kon, két nappal Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismerése után is, bár a befjgrádi televízió szerint a horvátországi válságöve­zetben horvát résről számos provokáció történt. A jugoszláv néphadsereg Banja Luka-i parancsnoksága azzal vádolta a horvát erőket, hogy péntekre virradó éjjel a nyugat-szlavóniai front egész hosszán aknavetőkkel és gyalogsági fegyverekkel lőtték a szövetsé­gi állásokat. Incidensek történtek Baranyában és Kelet-Szlavóniá­ban is. Horvát médiák szintén beszámoltak a tűzszünet megsérté­séről, amelynek következtében az elmúlt 48 órában öt ember vesztette életét. Elindultak az EN SZ-összekötők Elindult Belgrádból az ENSZ összekötő tisztjeinek négytagú csopotja: a frontvonal szerb szakaszán foglalják el állásaikat, Zág­rábban várják azt a 25 fos csoportot, amely horvát oldalon végzi összekötő szolgálatát. Pénteken 16 tiszt kíséretében az olaszországi Pisából Belgradba érkeznek a békefenntartó erők működéséh«: szükséges jármüvek és eszközök is. Az ENSZ béketerve érteimében összesen 50 összekötő tiszt vesz részt majd a tűzszünet betartásá­nak ellenőrzésében. Egy évvel az Öböl-háború után Szaddám Húszéin, az Öböl-háború kezdetének első évfordulóján mondott beszédében kijelentette, hogy népe a háborúban „materiá­lis szempontból” vereséget szenvedett ugyan, de az erkölcsi győze­lem az övé maradt. Korán-idézetekkel megtűzdelt szózatában meg­ígérte, hogy újjáépíti az iraki katonai gépezetet, amely a háború előtt a negyedik volt a világon, és helyreállítja a gazdasági életet. Egy szó­val sem említette Kuvait bekebelezését, elítélte viszont Szaúd-Árábi- át, „az iszlám szentállamát” azért, mert részt vett a háborúban. Éjjel csaknem tízezres tömeg Bagdad központjában gyertyái tüntetést rendezett az elnököt éltetve. A háború kitörésének évfordulóján tüntetés volt— ellenkező előjellel — Kuvaitbanis. A kuvaiti belügy­miniszter pénteken azzal vádolta Irákot, hogy továbbra is megsérti az ENSZ tüzszüneti határozatait. Húszezren tüntettek Tiranában Húszezres tüntetést rendeztek pénteken Tirana szívében. Á Független Szakszervezeti Szövetség Felhívására a Szkander bég téren összegyűlt tömeg tiltakozott a létfenntartási költségek növe­kedése miatt, és jelszavakat skandálva követelte Ramiz Alia elnök lemondását. Azoknak a gazdasági követeléseknek próbáltak nyo­matéket adni, amelyeket decemberben intézett a kormányhoz a tömörülés. Egyebek közt béremeléseket, jobb élelmiszer-, áram- és üzemanyag-ellátást követeltek, és azt is szorgalmazták, hogy javít­sák meg a közbiztonságot. Véget ért a polgárháború Csütörtökön, a mexikóvárosi Chapultepec-palotában aláírták a salvadori kormány és a perillák képviselői között született béke­megállapodást — ezzel veget ért a tizenkét éve tartó polgárháborű a közép-amerikai országban. A mintegy százoldalas egyezmény­nek megfelelően Salvadorban új, nemzeti rendőrséget kell létre­hozni, és le kell szerelni a gyorsan mozgatható szárazföldi hadosz­tályokat. A megállapodás foglalkozik az új igazságszolgáltatási rendszer megalkotásával, s nágy figyelmet szentel a szociális és gazdasági kérdéseknek. olasz, főzött fagylalt 20-féleízben Mélyhűtőben 3 hónapig tárolható. Forgalmazására működő és induló fagylaltozókat keresünk. Jelentkezés levélben, február 10-éig, „Fagyi” jeligére a kiadóba. x J PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ^ FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖRRE A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság pályázatot hirdet főkönyvelői munkakörre. A gazdaság közvetlen államigazgatási irányítású. A főkönyvelő gazdasági ügyekben az igazgató helyettese. A munkakör 1992. március 1-jétől tölthető be. A kinevezés határozatlan időre szól. Szükség esetén vállalati bérlakást biztosítunk. Pályázati feltételek: — közgazdaság-tudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség; — legalább 5 éves vezetői gyakorlat. Előnyt jelent: erdőgazdasági pénzügyi-számviteli gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó részletes, szakmai tevékenységét bemutató önéletrajzát; — jelenlegi jövedelmét és az erre irányuló igényét; — a pályázati feltételek meglétét igazoló okmányok másolatait. A pályázatot 1992. február 10-éig kérjük megküldeni a Gemenci Áll. Erdő- és Vadgazdaság munkaügyi osztályvezetőjének, .pályázat" megjelöléssel. A pályázatokat 10 napon belül elbíráljuk, és annak eredményéről értesítést küldünk. Bővebb információt Dombóvári Sándor ad. Cím: Gemenci All. Erdő- és Vadgazdaság, 6500 Baja, Ságvári tér 2. Telefon: 79/24-144 168842 a _____________________________________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents