Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

1992. január 17., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP FIZETŐSÉT IS VÁLASZTHATNAK A háziorvos ingyen gyógyít A háziorvosi ellátásról sok félre­értés, mendemonda kering a bete­gek körében. Egyáltalán, mi ennek az értelme? — kérdezi egyik előfi­zetőnk, Herb Pétérné Császártöl­tésről. Fizetni kell érte? Ha igen — írja levelében —, ő és rendszeres gyógykezelésre szoruló kisnyugdí­jas sorstársai választhatnak, hogy az evésről vagy az orvosról mond- janak-e le. — Ez alapvető félreértés — mondja dr. Molnár Ilona megyei tiszti főorvos. — A jövőben is min­denki jogosult lesz az ingyenes or­vosi alapellátásra, aki biztosítási kártyával rendelkezik. Tehát a nyugdíjasok is, akik számára a Nyugdíjfolyósító Intézet postázza a közeljövőben e fontos dokumen­tumot. A kártya erre a célra szol­gáló szelvényét annak az orvosnak adhatja le, akit kezelőorvosának szeretne választani. Ez lehet a régi körzeti orvos, de akár a szomszéd település orvosa is, ha az fogadja őt. A háziorvosok ugyanis elsősor­ban a saját területükön élők ellátá­sáért felelősek. A körzetükön kívü­liek jelentkezését csak akkor fo­gadják, ha azok ellátását is biztosí­tottnak látják. — Honnan került mégis a köztu­datba az, hogy az orvosi kezelésért a jövőben fizetni kell? — A gyógykezelésért, ahogy ed­dig is, ezután is fizet mindenki azáltal, hogy jövedelméből társa­dalombiztosítási járulékot von­nak. Csak most kezd tudatosulni, hogy az úgynevezett ingyenes or­vosi ellátás ennek fejében, azaz biztosítási jogon jár. A hagyomá­nyos szóhasználattal ingyenes gyógykezelésnek nevezett forma mellett azonban — mely, még egy­szer hangsúlyozom: minden bizto­sítottnak jár —, lesznek olyan or­vosi szolgáltatások, amelyek igénybevételéért fizetni kell. — Éspedig? — A jelenlegi körzeti orvosok­nak a háziorvosi rendszerre törté­nő átállás során négyféle választási lehetőségük lesz. Az első szerint: maradnak az önkormányzat alkal­mazásában, tőle kapják a fizetésü­ket, a társadalombiztosítás to­vábbra is az önkormányzattal szá­molja el a felmerülő költségeket. A második lehetőség: az önkor­mányzat ingyenesen az orvos ren­delkezésére bocsátja a rendelőt, a felszerelést, vállalja a karbantar­tást. Ezért cserébe az orvos kötele­zettséget vállal a területen lakó be­tegek ellátására, ügyeletre osztha­tó be. A rendelő működési költsé­geinek, beosztottjai fizetésének fe­dezésére közvetlenül a biztosítótól kapja meg a szükséges pénzt. A betegtől ebben a működési for­mában is tilos az ellátásért díjazást kérni. Nem így a választható har­madik megoldás szerint — folytat­ja a tiszti főorvosnő. — Ha az or­• Dr. Molnár Ilona megyei tiszti főorvos: Ingyenes orvosi ellátás — biztosítási kártyával. vos a saját maga által épített, bé­relt rendelőben végzi a munkáját, nem kell kerületet vállalnia, de ugyanúgy elfogadhatja a biztosítá­si kártyákat, mint az előző lehető­ségeket választó kollégái. A társa­dalombiztosítás neki is közvetle­nül fizet, a kialakuló beteglétszám alapján. Ám aki ilyen személyt vá­laszt háziorvosául, számíthat rá, hogy az orvos — általa szabadon meghatározott — külön díjat is kér a vizsgálatért. És végül: teljesen szabad vállalkozóvá is válhat az orvos. Ő senkivel nem köt szerző­dést költségei térítésére, s annyit kér betegeitől, amennyit akar. De — az év közepétől — társadalom- biztosítási támogatásban részesülő gyógyszert sem írhat fel betegei­nek. — Mi lesz, ha egy kistelepülés mindkét orvosa mondjuk a harma­dik — részben fizetős — variációt választja? — Ilyen nem fordulhat elő. A társadalombiztosítás csak akkor köti meg ezt a fajta szerződést az orvosokkal, ha az adott terület va­lamennyi lakosa által már elérhető az — maradjunk ennél a szóhasz­nálatnál — ingyenes orvosi ellátás. Szabó Klára • Terheléses EKG-vizsgálat egy budapesti magánrendelőben — itt hono­ráriumot is kérhet majd a háziorvos. Buszra volt szükség vagy jó üzletre? (Folytatás az 1. oldalról) Ebből a tényből persze sokan azt a következtetést vonták le, hogy nem az iskolának a buszra, hanem inkább a kft.-nek volt szük­sége a jó üzletre. Hogyan látja mindezt az iskola fiatal igazgatója, Maros Miklós, akit szeptemberben, a kollégák többségének egyetértésével bíztak meg az intézmény vezetésével? — Tudom, hibát követtem el — kezdi, amikor az ügyről fagga­tom. — Nagyon bánt, mert hoz­zám is eljutottak a pletykák. Már olyat is hallottam, hogy nekem ad­ta Hovány az autóját. Hogy adhat­ta volna? Létrehozott egy szerviz­műhelyt, már maga az is óriási be­ruházás volt, valamint a Nissantól kapott jutalékából fizeti az adót és az alkalmazottakat. A pletykák szerint a feleségem is 12 százalék jutalékot kap, de ez nem igaz, ő fix összegért dolgozik. Tudom, ez ké­nyes dolog, de éppen az ő révén jutottunk olcsóbb járműhöz. — Mennyibe került pontosan? — Több katalógust megnéztem, s ebben a kategóriában — 2 literes, dízelmotoros — ennek volt a leg­kedvezőbb ára, pontosan 1 millió 921 ezer forint. Emellett még a kft. egy évig a kötelező szervizt és az olajcserét ingyen megcsinálja. Ta­lán valóban kikezdhetőnek tűnik, hogy éppen a Nissantól vásárol­tam, de miért kellene Pestre men­nünk, ha egy helyi vállalkozótól olcsón beszerezhető az áru? — Honnan volt pénze az iskolá­nak erre a kiadásra ? — December utolsó napjaiban tudtam meg a gazdasági igazgató­tól, hogy 4 millió forint megma­radt. Egyébként nem tartottam he­lyesnek, hogy csak az utolsó na­pokban szerzek erről tudomást, hi­szen ezt a pénzt annyi mindenre el lehetett volna költeni. Év közben ugyan mondták, hogy van pén­zünk, de nem tudtuk mennyi. Ott van pedig az alsó tagozat olajos padlója vagy a felújításra varó diákotthon. Ezeknek a rendbeho­zatalát egész őszön át szorgalmaz­tam, de ha tudom, hogy ennyi pén­zünk van, sokkal radikálisabban lépek fel ebben az ügyben. Külön­ben a megmaradt pénzből ebben az évben hozzá is fogunk ezekhez a munkákhoz. Azt is tudni kell, hogy év elején megkérdeztünk minden tanárt, hogy milyen igé­nyei vannak. Aki azt állítja, hogy a szertár üres, az hazudik. Ezenkí­vül a kollégák húszezer forint ru­hapénzt kaptak, ez sem kis sum­ma. Ennyi pénzünk az életben nem lesz. — A megmaradt 4 milliót nem lehetett volna áthozni erre az év­re? — De, igen, viszont többen is mondták, hogy bolond vagyok, ha nem költőm el. — A kollégák kifogásolják, hogy nélkülük döntött. — Sajnos, szereptévesztésben vannak, hiszen nem ők irányitá- nak engem, hanem nekem kell az intézményt irányítani teljes felelős­séggel. Nagyon sokat gondolkoz­tam ezen a vásárláson, végül is in­dokoltnak találtam, hogy egy 140 fős intézménynek legyen egy jár­műve. — Mire használják ? — Régen, ha valahová mennie kellett az igazgatónak, megkért egy kollégát, hogy vigye el. Sok­szor inkább biciklivel jöttek dol­gozni, csakhogy ne kelljen a kocsi­jukkal másokat fuvarozni. Nem tartom normálisnak, hogy alapve­tő, az iskola működéséhez hozzá­tartozó ügyek intézését szívességre alapozzuk. Vagy miért vagyok én köteles rohangászni egy megbízha­tatlan, roncs autóval? Pedig mobil­nak kellene lennem, mert például az új tanárok szerződtetése is utaz­gatással jár. De említhetném a to­vábbképzéseket, az anyagbeszer­zést vagy a tanulók kis csoportjai­nak a szállítását. Szabaduljunk már meg attól, hogy az iskola és a pedagógus csak alázattal, fapados módon szolgálhatja a közösséget. — Hogyan vélekedik erről az is­kola gazdasági igazgatója, Vere- bélyné Kiss Adrienn? —Én elleneztem a buszt—mond­ja —, mást fontosabbnak találtam. Mivel az önkormányzat pénzügyi bizottságának tagj a vagyok, a város- fejlesztési egyeztető ülésen, ahol 11 képviselő volt jelen, megkérdeztem: nem kívánnak-e élni azzal a joguk­kal, hogy megakadályozzanak egy helytelen lépést. Azt válaszolták a képviselők, hogy az iskola igazgató­ja önálló, azt csinál amit akar, ha úgy látja, hogy meg kell venni azt a buszt, vegye meg. Legfeljebb majd utána fi­gyelmeztetik. — Honnan volt ennyi pénzük? — Jól zártuk az évet. Állandóan takarékoskodtunk. Ha kellett, én Pestre is elmentem, hogy valamit 2 ezer forinttal olcsóbban kapjak meg. Ezek után úgy éreztem, hogy az összekuporgatott pénzemet a megkérdezésem nélkül elvitték. Ráadásul a diákotthon felújítására pályázatot akartunk benyújtani az önkormányzathoz, de mondtam az igazgatónak: ezek után hogy merjek kérni? Ő azt válaszolta, hogy legyek nyugodt, meg fogjuk kapni a támogatást. Mit mond a polgármester, Szijj László\? — Én nem látok ebben az ügy­ben semmi kivetnivalót. A képvi­selők azt kérdezték, hogy miért ka­rácsony előtt jelenti be a gazdasági igazgató, hogy maradt 2-3 millió forint? Nem ez a kérdés, hanem az, hogy hány dolgozója van ennek az intézménynek és van-e jármüve? A busszal egy valós igényt elégítet­tek ki, az igazgató nem magának vette az autót, hanem az intéz­ménynek. — Csupán az a szépséghibája, hogy a felesége kft.-jétől... — Szerintem, ha fejlettebb tár­sadalomban élnénk és nem lenne irigység, akkor ez sem lenne gond. Benke Márta A POLGÁRMESTER TARTÓZKODOTT? Kunszállási fordulatok Igencsak bővelkedik fordulatokban a kunszállási képviselő-testület 1989-es alakuló ülése után történt állítólagos jegyzőkönyv-hamisítási ügy. Mint is­meretes, ekkor Makány Ferenc polgár- mester 12 ezer 500 forinttal megemelt fizetésének elfogadásához 6 igen szava­zat kellett, s a jegyzőkönyv tanúsága szerint épp ennyit is kapott. A közel­múltban az a gyanú merült fel, hogy mindössze öten támqgatták és az ülés jegyzőkönyvét utólag kozmetikázták meg. Tegnap a polgármester úr vélemé­nyét ismertettük, most a képviselők kö­zül ketten egy 1991. december 27-én készült dokumentum közlésére kérték szerkesztőségünket. Ebben Makány Ferenc kivételével — valamennyi sze­nátor saját kezű aláírásával hitelesítve arról nyilatkozik, miként szavazott a polgármester magasabb fizetéséről. Ezek szerint a szükséges hat helyett csak a következő öt képviselő voksolt igennel: dr. Értékes Tibor, Pardi Endre, Répás Sándor, Cseri István és Rigó Joa- kimné. Ellene szavazott Bertus István, Kertész Károly, Gyöngyösi István, vala­mint Pro vies József. Tartózkodott: Makány Ferenc. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. KECSKEMÉT, TISZAKÉCSKE, IZSÁK ZWACK SZEMÉVEL A privatizáció olyan, mint a must Megoszlanak a vélemények, egyesek igen, mások viszont kevésbé örül­nek annak, hogy Zwack Péter megvásárolta a Bulivot. Zwack úr, mint újdonsült gazda, most kezdi felmérni a terepet. A tizenhárom vidéki üzem és a központ szemrevételezésével már a hónap végéig szeretne végezni. — Nyugodtan mondhatni, ez a likőripari kft. egy egyszemélyes kft. Ha jól tudom, az üzlet anyagi részé­hez azonban Andrew Sarlós is hoz­zájárult. Ő csendestársként húzódik meg a háttérben, vagy pedig csak bankfunkciót lát el? — Egyik sem. Andrew Sarlós az anyagi segítséget ugyan felajánlot­ta, de nem fogadtam el. Nagyon jó barátok vagyunk, de semmiféle anyagi függőség nincs köztünk. — Akkor honnan volt fedezete a Buliv megvásárlásához? — Van Svájcban egy holding, Peter Zwack von Consorter A. G. Ebben ketten osztozunk Emil Un- dernberg úrral, s vele közösen vet­tük meg a Bulivot. Tehát 50-50 százalékos érdekeltségünk van. — Önnek Olaszországban is van egy cége . . . —- Ott Unicum-gyártás folyik, terveink pedig a következők: amint a Közös Piachoz csatlakozni tu­dunk, s felszabadulnak a vámok, hazatelepítj ük az Unicum-gyártást. — Ezt örömmel hallom, mert a híresztelések épp az ellenkezőjéről szólnak, miszerint ön egyáltalán nem akar Magyarországon Uni- cumot gyártani. — A családom már 200 éve tu­lajdonos, s remélem, hogy még 200 évig az is lesz. Én mindenképp Ma­gyarországon szeretném összpon­tosítani az Unicum-termelést, hi­szen ez világszerte magyar áruként ismeretes. — Hétfőn Kecskeméten, Tisza- kécskén és Izsákon is járt. Mi a véleménye az ottani üzemekről? — A kecskeméti telep nagyon szép, ott főleg a barackpálinka­gyártás a legfontosabb. Mi ugyan­is vissza szeretnénk hozni az egész barackpálinka-termelést és -érle­lést Kecskemétre. Tiszakécskéről és sok telepről korai még véle­ményt mondani, a hónap végére kiderül, hogy hol, milyen átalakí­tásra lesz szükség. Izsák szintén ‘ igen fontos lesz, hiszen ott van egy gyönyörű kis barackfőzde, amely 1948-ig a családé volt. — Vajon a dolgozók maradhat- nak-e megszokott munkahelyükön, lesz-e létszámleépítés? • Zwack úr, a megyebeli vállalkozó. (Gaál Béla felvétele) — Manapság a piac a munka­adó. Ha a piac engedi, mi meg fogjuk tartani a dolgozókat, de el­kötelezni magunkat a létszám megtartása mellett felelőtlenség volna. — Keresnek-e új piacokat? — Természetesen. A Buliv eddi­gi exportja csak 3 százalékot tett ki, ezt jó lenne lényegesen növelni. — Főleg nyugatra? — Igen, de az új szovjet struktú­ra igen jelentős lehet, s ott is szeret­nénk piacot teremteni. — Hamarosan külföldre utazik. Ez is egy piacszerző körút lesz? — Igen, ez az út az üzlet érdeké­ben történik. Állomásai: Svájc, Németország és Amerika lesz. — Ön eddig inkább a politika területén tevékenykedett, most vi­szont áttért az üzletre. Milyen érzés ez a váltás? — Én jelenleg is benne vagyok a politikában, de ennek gazdaság- politikai oka van. Manapság a gazdaságot a politika irányítja, pe­dig fordítva kellene lennie. — Hogyan értékeli a mai magyar privatizációs helyzetet ? — Rengeteg a kritika. Én úgy érzem, nem lehetett volna jobban csinálni, mint ahogy most folyik. A rendszerváltás óta nem telt el annyi idő, hogy teljesen kibonta­kozhatott volna a csoda. A priva­tizáció is olyan, mint a must, ki kell forrnia. Koczó Ildikó NÉZZE AJÁNDÉK színes tévén az albertville-i téli olimpiát UJ RENAULT (az áfa visszaigényelhető) a téli olimpia zárónapjáig VÁLLALKOZÓKNAK l Renault a téli olimpia hivatalos támogatója. RENAULT Kecskemét Vevőszolgálat: Május 1. tér (az Alföldnél), t.: 76/46-939 izqdqma Szerviz, alkatrészbolt: Bakony u. 2/B, t.: 76/24-469 Vitafórum a szövetkezeti törvényről A nemrégiben megszületett szövet­kezeti és az átmeneti törvényről tarta­nak vitafórumot ma, pénteken, 16 óra­kor Kiskunhalason, a művelődési köz­pontban. A rendezvényt az FKgP helyi szervezete hirdette meg, deklarálva, hogy az szigorúan szakmai, a pártérde­keken felülemelkedő lesz. A törvé­nyekről tájékoztatást ad, illetve a kér­désekre válaszol majd dr. Belz Miklós, az FM szövetkezeti főosztályának ve­zetője, dr. Zsíros Géza és dr. Szabó Gá­bor. Szabálymagyarázat Várhatóan a hónap végétől szigo­rodnak az autóimportra vonatkozó szabályok. Egy előkészítés alatt álló rendelkezés szerint külkereskedelmi forgalomban ezután csak olyan kocsit lehet majd behozni, amelynek a szár­mazási országban még minimum fél­éves műszaki vizsgája van. Ez továbbra sem lenne azonban előírás a magánsze­mélyekre, akik ezután is korlátozás nélkül vásárolhatnának autót — saját használatukra. Szakértők szerint a már életbe lépett és a most kidolgozás alatt álló új szabá­lyok két célt szolgálnak: a honi ipar védelmét, illetőleg a járműállomány műszaki színvonalának emelkedését. Ismeretes, hogy január 1-je óta 20 he­lyett 40 ezer forint az új autók után fizetendő fogyasztási adó (nem azonos az áfával) — nyilvánvalóan védendő a majdan itthon készülő Opelt és Suzu­kit. Nem kell sokat töprengeni a legke­vesebb feléves műszaki vizsga-érvényes­séget előíró rendelkezés okán sem: az utóbbi időben behozott autók bizony nem fiatalítják, hanem öregítik a ma­gyar járműállományt. Tíz év körüli, so­kat látott járgányok kerültek tömege­sen az országba — hiszen az átlag­ember csupán ezeknek az árát képes megfizetni. A műszaki minimumtól te­hát két dolgot is várhatunk: valamivel talán jobbak lesznek a behozott autók. A másik: minden bizonnyal drágulnak is... (Ballai) Szaktudás és etika Bács-Kiskunban megyei csoportként működik a tavaly megalakult Országos Közigazgatási Kamara területi egysé­ge. A közigazgatási dolgozók szakmai érdekvédelmi szervezete nem a szak- szervezeti jellegű dolgozói érdekvédel­met vállalja föl, hanem a közigazgatási munka színvonalemelésében, az ehhez szükséges feltételek megteremtésében kíván közreműködni. Részt vállal a szakmai vizsgáztatás­ban, a követelmények kialakításában, az etikai rend új alapokra helyezésé­ben. Elősegíti, sürgeti, hogy a területtel kapcsolatos törvények, munkajogi sza­bályok is mielőbb megszülessenek. A kamarának tagjai lehetnek az ön- kormányzatok, központi állami intéz­mények dolgozói mellett például a rend­őrség, a versenytanács, köztársasági megbízotti hivatal képviselői is, amint erre már van is példa. Bács-Kiskun me­gyét az elnökségben Bartha Józsefié bácsalmási jegyző, az etikai és fegyelmi bizottságban Kőváriné dr. Bartha Agnes megyei főjegyző képviseli. Most a legfontosabb feladat a me­gyén belül a csoport bővítése — egy­részt létszám szerint, másrészt, hogy minél többen lépjenek be az önkor­mányzati hivatalok dolgozói mellett a többi intézményből is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents