Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

2. oldal, 1992. január 15. KÉRDŐJELEK Helyünk és súlyunk Beruházásvédelmi, gazdasági megegyezés aláírása Török­országban, tevékeny részvétel a jugoszláviai válság megoldását szorgalmazó diplomáciai tevé­kenységben, Jeszenszky Géza megbeszélései az újjáépítés fel­adataival küzdő Kuvaitban — igazán nem panaszkodhatnak „üresjáratra” a magyar külpoli­tika irányítói, még ha csupán az elmúlt egynéhánynap eseményeit vesszük is számba. Lehet-e esélyünk a közvetítés­re abban a tragikus délszláv konf­liktusban, amely déli szomszé­dunk véres polgárháborújához vezetett, s amely az Európai Kö­zösség, de még az ENSZ számára is kemény dió? A lépteket nyil­vánvalóan nem téveszthetjük szem elől, tudnunk kell, hogy Magyarország lehetőségei a nemzetközi színtéren—nagysá­gánál, pontosabban kicsinységé­nélfogva — mindig is behatárol­tak maradnak. Am sok tény mu­tatja, hogy mozgásterünk eléggé széles. így például a jugoszláv párbeszédnek Pécs adhatott vol­na otthont, hazánk két éven át a Biztonsági Tanács fórumán is ténykedhet, külügyminiszterünk a visegrádi hármak nevében szól­hat majd a Szovjetunió utód­államainak segélyezésével fog­lalkozó, január végi washingtoni konferencián. Többet vállalni, mint amit adottságunk, súlyunk megenged? Ez hibás próbálkozás lenne. Ám —épp térségünk helyzetét ismer­ve — úgy is fogalmazhatunk: a visszafogottság sem lehet öncél. A magyar diplomácia jelenleg egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne az aktív cse­lekvés útját válassza. Szegő Gábor PÁRTHÍREK MDF a gyermek- védelemért A Magyar Demokrata Fórum — az V. országos gyűlés határozatának szellemében — a pedagógus-kollégi­umán belül, megalakította a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi munka- csoportját. A szakemberekből álló csoport azért jött létre, hogy a család-, gyer­mek-, és ifjúságvédelem átfogó, komplex programjának kialakítását segitse. Kormányzati és társadalmi össze­fogással elsősorban a legsúlyosabb helyzetben lévő családok, továbbá gyermekek és fiatalok konfliktus­helyzeteinek feloldását tekintik sür­gető feladatnak. MDF-taggyűlés Baján Január 13-án, hétfőn este taggyű­lést tartott a Magyar Demokrata Fó­rum bajai csoportja. Az összejövete­len Pettkó-Szandtner András elnök köszöntője után, először a helyi szer­vezet terveiről, elképzeléseiről esett szó. Majd a megjelent önkormányza­ti képviselőket kérdezte a tagság a vá­ros lakosságát is foglalkoztató fontos kérdésekről: pl. helyi médiák helyze­téről, kilátásairól, polgárőrség létre­hozásáról, a város költségvetéséről, valammtatestületmunkájáról. Vége­zetül Éber András polgármester szólt a Baja—Zombor testvérvárosi kap­csolat alakulásáról és a zombori tanácselnök legutóbbi látogatásakor feltett kérdéseire írott válaszáról. Kormánypárti országgyűlési képviselői iroda Megnyílt Baján, a pártok házában azMDF Bács- Kiskun megyei listáján a parlamentbe jutott képviselő, dr. Pánczél Gyula irodája. A választási körzet kormánypárti érzelmű lakosa­it erősítendő helyezte ide is székhelyét a képviselő. Minden szerdán és pénte­ken, 15—18 óra között az irodaveze­tő várja a polgárokat, míg kedden és csütörtökön 17—18 óra között jogse­gélyszolgálatot nyújtanak a hozzájuk forduló rászorultaknak. PETŐFI NÉPE Alakulóban az egészségpénztárak A kötelező egészségbiztosítás mellett — bár a társadalombiztosí­tási törvény még várat magára — már most lehetőség van arra, hogy bárki egészségpénztárt alapítson — tudták meg az újságírók kedden délután a Népjóléti Minisztérium­ban tartott tájékoztatón. A non-profit formában önsegé­lyező egyesületként létrehozható egészségbiztosítók célja — mint azt Tittman János, az Egészségpénztár Egyesületek Országos Szövetségé­nek elnöke elmondta —, hogy tagja­inak olyan emelt szintű szolgáltatá­sokat nyújtson, amelyet a TB-nél be­fizetett járulék fejében nem kaphat­nak meg. Az egészségpénztáraknál tehát csak kiegészítő biztosítás „köt­hető”, s ez nem pótolja és nem is kí­ván rivalizálni a kötelező biztosítás­sal. Az országban jelenleg területi el­Nyolc év börtönbüntetéssel zá­rult Beke Miklós volt veszprémi rendőr százados nagy feltűnést keltő bűnügye. Dr. Nagy Lászlóné bíró tanácsa a keddi ítélethirdetés szerint összesen 46 rendbeli lopás elkövetésében, illetve kísérletében találta bűnösnek. Emellett elma­rasztalta a devizagazdálkodás megsértésének bűntettében, vala­mint ittas járművezetés és közok­irattal való visszaélés vétségében. A börtönbüntetés mellett négy év­re eltiltotta a Veszprém Városi Bí­róság a közügyek gyakorlásától, és ugyancsak négy évre a jármüveze­A vád változatlanul hivatalos sze­mély elleni emberölés és hivatalos sze­mély elleni erőszak bűntettének elköve­tése hangzott el az ügyész perbeszé­dében kedden a Pest Megyei Bíróságon a Bukszár—Solymosi rendőrgyilkossá- gi bűnügy harmadszor megismételt el­sőfokú bírósági tárgyalásának befejező szakaszában. Dr. Bűdi László ügyész mintegy há­romórás vádbeszédében ismertette a bíróság előtt a bizonyítási eljárás befe­jezése után kialakított álláspontját. Be­vezető mondataiban hangsúlyozta: az események minden részletére kiterjedő­en még mindig nem lehetett egyértel­műen és biztosan meghatározni mi és miért történt a bűncselekmény elköve­tésekor, 1988. november 4-én az éjsza­kai órákban a 47-es villamoson. Ez alapvetően a vádlottak, a tanúk, a szakértők és a rendőrség tagjainak el­lentmondásos vallomásaiból és az ese­ményeket követő idő múlásból adódik. Az ügyész utalt arra, hogy a nyomozás kezdetén a vizsgáló tisztek megsértet­ték a kihallgatási szabályokat, de ké­sőbb a nyomozás további folyamatá­ban, a fiatalkorú vádlottak ismételt ki­hallgatásaikor kijavították a szabályta­lanságokat. Az pedig természetes — mondta az ügyész —, hogy a vádlottak mind a korábbi, mind az újabb bírósági eljárás során vallomásaik megtételekor azt figyelték, milyen közlés, kijelentés nem hátrányos, illetve terhelő szemé­lyükre. Többek között az is érthető a vádlottak bíróság előtti magatartásá­ban, hogy az egymás között előre meg­beszélt történetet igyekeztek elmonda­ni. Mindezek ellenére szomorú tény: Minden negyedik jugoszláv nem tudja előteremteni legalapvetőbb szük­ségleteinek költségeit — írja a Borba című jugoszláv napilap. — Folyama­tosan nő azoknak a száma, akiket az éhezés réme fenyeget. Az „éhségküszö­bön” élők aránya Szlovéniában a leg­alacsonyabb 2 százalék. Szerbia Vaj­daság tartományában 8,5, Horvátor­ven működő kilenc egészségpénztár most elsősorban a betegségmegelő­zés és a szűrések területén akar tag­jainak jobb, az igényeknek megfele­lő szolgáltatást nyújtani. Mindezt a tagok által havonta befizetett 200- 300 forint ellenében teszi, oly mó­don, hogy az általa legmegfelelőbb ajánlatot tevő és ellátást ígérő orvos­hoz, egészségügyi vállalkozáshoz fordul. Az egységes fellépés érdekében a már meglevő pénztárak tavaly ősz­szel Egészségpénztár Országos Szövetsége néven megalapították egyesületüket. A szervezet a hazai egészségpénztárakat igyekszik mindenben az európai normák kö­vetésére sarkallni, s ezért folyama­tos tárgyalásokat folytat a nemzet­közi biztosítási gyakorlatban is­mert, profi szakemberekkel. (MTI) téstől, továbbá kétszázezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Beke Miklós tizenöt éven át vezette orránál fogva rendőrtár­sait, hiszen miközben nappal, mint bűnügyi technikai szakértő szerzett elismerést munkahelyén, éjszakánként alvilági babérokra pályázott, de leginkább arra a pénzre, amelyet a szövetkezeti irodákban, áruházakban, ven­déglőkben, a páncélszekrények­ben talált. Párját ritkító kulcs­gyűjteménnyel, lopott rendszám­mal és villanyfúróval rendelke­zett betöréseihez. (MTI) Solymosi Attila lelőtt egy rendőrt, meghalt egy ember. Az ügyész — a vádlottaknak a bün­tetőjogi felelősségre vonása szempont­jából lényeges, a bűnügyben tanúsított magatartását értékelve — a bíróság elé tárt bizonyíték alapján kijelentette: a vádlottak tisztában voltak, hogy a sér­tett rendőr volt. A korábbiakhoz ké­pest az ügyész annyiban módosította a történeti tényállást, hogy a villamo­son csak egy és nem két lövés történt. A járművön leadott lövés után a vád­lottak lelökték a sértettet a villamos­ról, majd ők is leszálltak arról, és foly­tatták a rendőr elleni támadást. Eköz­ben adott le a rendőr egy újabb lövést, amely megsebesítette Hajdú Istvánt a lábán. A rendőr kezéből bántalmazása során kiesett a pisztolya, amit időköz­ben Solymosi Attila vett magához, és háromszor rálőtt az intézkedést foly­tatni akaró rendőrre. Az ügyész megállapította: a rendőr — ittassága ellenére — jogszerűen lé­pett fel a villamoson garázdálkodó fia­talokkal szemben. Az ügyész inditványozta a bíróság­nak: Solymosi Attilát fiatalkorúak bör­tönében letöltendő szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, Hajdú Istvánt és Prahár Attilát fiatalkorúak fogház-, Döme Sándort börtön- és Egyedi Zsol­tot pedig végrehajtásában felfüggesz­tett fiatalkorúak fogházbüntetésre ítél­je. A bűnügy tárgyalása csütörtökön a védők perbeszédeivel folytatódik. (MTI) szágban 14 százalékos a mutató. Szer­biában — Vajdaságot és Koszovót nem számítva — 20 százalékos az arány, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban 33 százalékos. Mace­dóniában 40 százalékra tehető a tengő­dök aránya, míg Koszovóban a leg­rosszabb a helyzet, ott a lakosság 80 százaléka nyomorog. A vajdasági magyarság helyzete Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségé­nek elnöke a minap tért vissza nyu­gat-európai útjáról, amelynek so­rán több ország és nemzetközi fó­rum képviselőivel tárgyalt. Tájé­koztatta őket a vajdasági magyar­ság helyzetéről és nemzetközi támo­gatást kért sorsunk alkotmányjogi rendezéséhez. A VMDK-vezető szerint beszél­getőpartnerei „fogékonyak” voltak a kisebbségek ügye iránt: tájékoz­tatták őt arról is, hogy megítélésük szerint a menekültek teljes hazai amnesztiája nélkül nem lehet lezár­ni a beindított békés rendezést Ju­goszláviában. Ágoston András egy rövid jelen­tést is élj u ttatott a vajdasági magya­rok helyzetéről. Ebben többek kö­zött az állt, hogy a VMDK támo­gatja a hágai békeértekezletet, és üdvözli, hogy a dokumentum nem tesz elvi különbséget az egy orszá­gon belül élő kisebbségi és többségi nemzet között. A dokumentumban rögzített ki­sebbségijogokat a VMDK jó alap­nak tartja az általa elképzelt rende­zéshez. Külön foglalkozik a jelentés a vajdasági magyarság háború okozta szenvedéseivel. Megállapít­ja, hogy a mintegy 25 000 menekü­lőnek a távozása alapjában veszé­lyezteti az ottani magyarság meg­maradását. — Ha a menekültek nem térnek vissza, joggal beszélhe­tünk a magyarlakta vajdasági terü­letek nemzetiségi összetételének erőszakos megváltoztatásáról, amit az ENSZ dokumentumai is til­tanak. Mivel a menekülők hátra­hagyták ingóságaik nagy részét, és természetesen ingatlanukat is, a vajdasági magyarok most attól fél­nek, hogy a polgárháború által súj­tott és hajléktalanná vált horvátor­szági szerbek egy részét betelepítik az elmenekült magyarok által ott­hagyott házakba, úgy, ahogy ez a szerbek által elfoglalt Baranyában részben már meg is történt. Ha eh­hez hozzátesszük, hogy Szerbiában egyedül á magyaroknak nincs ki­osztott vagy becsempészett fegyve­rük, akkor égyértelművé válik, hogy nemzetközi segítség nélkül ez a népcsoport végveszélybe kerül — áll a jelentésben. Külföldiek kiutasítása Az István királlyal kezdődött hagyo­mányos „nyitott határ „politika az ille­gális külföldiekre való rendőrségi lecsa­pással véget ért Magyarországon — írta kedden a The I ndependent című brit lap­ban Adam Lebor budapesti tudósító. —Az idegeneket két terrorakció nyo-, mán gyűjtik be (az egyikben rálőttek a török nagykövetre, a másik a pokolgé­pes merénylet volt a kivándorló szovjet zsidók busza ellen), de bírálók szerint az intézkedésnek fajgyűlölő mellékzöngéi vannak és a faji előítéletek terjesztéséhez vezethet — vélekedett. — Eddig több mint ezer külföldit gyűjtöttek be és 740- et utasítottak ki. A Budapest környéki internálótáborban jelenleg négyszázan vannak és lázonganak a rossz körülmé­nyek miatt. Afrikaiakat, arabokat, ro­mánokat, kínaiakat tartóztatnak le, de az intézkedés nem érinti a 40 000 jugo­szláviai menekültet. A The Independent szerint „Magyar- ország nemrég szívesen fogadta a főleg kiskereskedelemmel, pénzváltással fog­lalkozó külföldieket, hogy beindítsák a piacgazdaságot a kommunizmus össze­omlása után, de most, hogy a magyarok megindultak a gazdasági siker útján, már ki akarják seprűzni őket”. A lap idézte Bodrácska János budapesti rend­őrfőnök nyilatkozatát, mely szerint az intzékedés a budapesti lakosság kérésé­re történik, és nincs mögötte fajgyűlölet. Nyolcévi börtönre ítélték a kasszafúró rendőr századost A vád változatlanul rendőrgyilkosság Éhezés Jugoszláviában Mit rejt a kecskeméti főtér? (Folytatás az 1. oldalról) Korommal írtak a falakra örök üze­netet a járatok alkalmi lakói 1943— 44-ben. Hamarosan megérkeztek a városházáról a műszaki és polgári védelmi szakemberek, de tanácstala­nok voltak. Nem akadt olyan térkép a hivatalban, amelyen szerepelt vol­na a véletlenül fölfedezett járat. A tit­kos alagútról Juhász István helytör­ténész, a város nyugdíjas főmérnöke beszélt a Petőfi Népe tudósítójának. — Ezt a felszíntől fél méterre talál­ható alagutat 1911—12-ben építette a református egyház. — mondotta Juhász István.—Ebben vezették át a fűtőrendszer gőzvezetékét az Újkol­légiumból a református templomba. 1939-ben a város szükség óvóhely­nek alakította át az intézményt, szel­lőzőket építtetett rá és összekötötte egy másik főtéri légópincével, amely a Magyar Nemzeti Bankkal szom­szédos park alatt volt. Veszély esetén száz embernek kínált védelmet a fű­tőjárat, de úgy tudom nem nagyon használták. Végül valahogy elfeled­keztek róla. Ezért nem találni a mű­szaki dokumentumokat, és a polgári védelem sem jegyzi sehol. A város­történeti krónikámban írtam is erről a különös építményről 1981-ben, ugyanis amikor a távfűtés vezetékeit fektettük a főtérem és újból felfedez­ték az építők az alagutat, magam is lent jártam, s elkészítettem az alap­rajzot. Nagyon remélem, hogy légó- pincének már sosem kell használni a reformátusok alagútját. A kecskeméti alagútrendszer meglétéről, ágairól rengeteg rege, történet forog közszájon. A tegnapi föltáráson is mesélte egy asszony, hogy őt ezen az alagúton hajtották végig. Jó lenne megtudni azt, hogy mi az igazság a labirintus körül. A földerítéshez számítunk mind­azok segítségére, akik valamilyen in­formáció birtokában vannak ... Hisz az ötvenes években az ÁVO pincéjével is kapcsolatban állónak hittek egy alagútrendszert, amit 1956-ban kerestek is. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Osztrák elismerési vita A koalíciós partnerek közötti nézeteltérés miatt felbeszakadt az osztrák kormány keddi üléje, amelynek napirendjén Horvátország, Szlovénia, illetve a Független Államok Szövetségéhez tartozó országok hétről hétre halogatott elismerése szerepelt. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) a két kérdést összekapcsolja. A vita ezen, illetve az elismerés feltételein robbant ki, és olyan heves volt, hogy a néppárti Erhard Busek alkancellár kérte a minisz­tertanács megszakítását. Az ülést majd akkor folytatják, ha a partnerek egyetértésre jutnak Horvátország és Szlovénia elismerésében. Folyamatban az ellentétek elsimítása Folyamatban van az Ukrajna és Oroszország közötti éles politikai és katonai ellentétek elsimítása, a fekete-tengeri flotta kérdésének pedig — bár még nem oldódott meg — sikerült elvenni az élét — szögezte le Leonyid Kravcsuk a The New York Times keddi számában megjelent interjúban. Az ukrán elnök hozzáfűzte, hogy Borisz Jelcin kijelentése —- miszerint a fekete-tengeri flotta orosz volt cs az is marad — hiba volt, amit az orosz elnök a pillanat hevében mondhatott. Menekültáradat Európában? Európát évi kétmillió menekült áraszthatja el a Szovjetunió felbomlása nyomán — ezt idézte a londoni Európa Védelmi és Stratégiai Tanulmá­nyok Intézetének legfrissebb elemzéséből kedden a The Guardian című brit lap. Emelkedtek az olajárak Jelentősen emelkedtek az olajárak a hét elején a tőzsdéken, miután elterjedt a gyanú, hogy az OPEC-tagáliamok illetékes miniszterei soron következő ülésükön az olajtermelés visszafogásáról döntenek majd. Biztonsági intézkedéseket sürgetnek A nukleáris fegyverekkel rendelkező és az ilyen eszközöket nem birtokló államok közös kezdeményezését sürgette kedden Bonnban Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, megakadályozandó, hogy eszközök, nyers­anyagok ellenőrizetlen át- és eladásával, szakemberek „megvásárlásával” egyre több ország legyen képes nukleáris eszközöket gyártani. Hoz-e haladást a forduló? Hétfőn eljárási kompromisszum született a washingtoni közel-keleti béketárgyalásokon, de változatlanul bizonytalan, hogy a forduló hoz-e majd haladást. A kölcsönös engedmények alapján Izrael és a palesztinok megegyeztek, hogy albizottság! szinten közvetlenül tárgyalnak egymással a megszállott területeken bevezetendő önkormányzatról. Megszűnik a koalíciós többség Vasárnap kilép a kormányból az izraeli szélsőjobboldal két pártjának minisztere, ha kiderül, hogy a Washingtonban tárgyaló izraeli küldöttség a palesztinoknak felajánlotta az autonómiát a megszállt területeken közölte keddi rádióinterjújában egyikük, Rehavam Zeévi, a Moledet Párt vezére, megállapítva, hogy így a koalíciónak már nem lesz többsége a parlamentben. Éberek a biztonsági szervek Az egyiptomi biztonsági szervek figyelemmel kísérik az országon belüli és a külföldön, főleg Algériában, Szudánban és Iránban működő funda- mentálista csoportok közötti kapcsolatokat — figyelmeztetett Abdel- Halim Musza belügyminiszter, leszögezve, hogy nem fogják tűrni a stabili­tás megingatására irányuló kísérleteket. Lengyel—litván barátság Óvatos optimizmussal nyilatkozott Krzysztof Skubiszewski lengyel kül­ügyminiszter kedd délután, vilniusi látogatásáról hazatérve, ahol aláírta a két ország közti barátsági és együttműködési nyilatkozatot és a lengyel —litván konzuli megállapodást. Bojkott alatt a Mein Kampf A Mein Kampf lengyel kiadásának bojkottjára szólított fel kedden a „keresztények és zsidók lengyel tanácsa”. A tanács felhívott minden len­gyelt, hogy ne vásárolják meg, ne árusítsák és ne terjesszék Adolf Hitler fő művét. Kína borúlátóan jósol A Zscnmin Zsipao keddi kommentálja szerint jócskán meg fog lazulni az Egyesült Államok szövetsége ázsiai, csendes-óceáni biztonságpolitikai partnereivel. Szabad sajtó Kambodzsában A kambodzsai legfelsőbb nemzeti tanács titkárságában részt vevő felek kedden úgy döntöttek, hogy szabadabbá teszik az ország politikai életét és támogatják a szabad sajtó megteremtését. Vizsgálat a fegyverszállítás ügyében A chilei hatóságok vizsgálatot kezdtek az ellen a nyugállományú katona­tiszt ellen, akit a Jugoszláviába irányuló, titkos fegyverszállítás megszerve­zésével vádolnak. A magyar vámhatóságok által tavaly decemberben meg­hiúsított ügylet kapcsán a vizsgálóbíró utasítására a múlt héten tartóztat­ták le Patricio Perez századost. Tőzsdehírek Január 6., az év első tőzsde­napja igen csendes volt. A forga­lom legnagyobb hányadát a FO- TEX-részvények tették ki, me­lyek az év végi áron, 205 Ft-on keltek el. Továbbra is tartotta magát a STYL RUHAGYÁR, hétfőn 3600 Ft-ot adtak érte. Számos értékpapírra történtek ajánlattevések, így a HUNGA- GENT-et 2600 Ét-ért kínálták, de csak 2420 Ft-ért vásárolták volna meg. Hasonló jelenséget tapasztalhattunk a GARA- GENT értékapapírjainál, 16 500 Ft-os eladási ár mellett 16 000 Ft-on kereskedtek volna vele. Kedden, január 7-én nem vál­tozott gyökeresen a helyzet a Bu­dapesti Értéktőzsdén. Árfolyam­növekedéssel számolhatott az IBUSZ Rt., hiszen a nyitó ára 3070 Ft volt, ami további 30 Ft- ot emelkedett. E ÍSZfiK-mflGyfiRORSZfiGI INNOVÁCIÓS «nTRUm /PARK/Rt. Ezzel szemben esett a STYL RUHAGYÁR papírjainak érté­ke, már csak 3420 Ét-ot adtak érte. Január 8-án jelentős üzletköté­sek történtek a tőzsdei kereske­désben. A 22 M Ft-os forgalom nagy részét, mintegy 16 M Ft-ot az IBUSZ részvényei tették ki. Mindössze öt üzletet kötöttek, de ezt 5000 db papírra, előbb 3150 Ft, majd 3200 Ft-os áron. Negatív szenzációnak számí­tott a STYL RUHAGYÁR ér­tékpapírjainak esése, a 3420 Ft- os korábbi értékét tekintve már csak 3290 Ft-on kereskedtek ve­le. Csütörtökön 46 üzletet sike­rült realizálni, ennek jelentős há­nyada az IBUSZ-papíroknak köszönhető. E részvény árfolya­ma ismét növekedett, majd 3375 Ft-on stagnált.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents