Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-14 / 11. szám
1992. január 14., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP AZ UTASOKNAK VAN BIZTOSÍTÁSA Túl drága az autóbuszok cascója? • Összesen 14,5 millió kilométer egy év alatt! A vámosgyörki busztragédia kapcsán az is fiderült, hogy a járműnek nem volt casco biztosítása, emiatt a kár 15 millió forint. Vajon mi a helyzet a Kunság Volánnál? —Mi egyetlen buszunkra sem kötöttünk cascót, csak a kötelező felelősségbiztosítással rendelkezünk — tudtuk meg dr. Rónai Miklóstól. — Ugyancsak nincs cascónk a teherautóparkunkra sem. — Miért nincs? — 330 buszunk és 200 teherautónk van. Önmagában a felelősség- biztosítás is komoly pénz. Erre a cascót már nem tudnánk vállalni — vagy ha igen, akkor jelentős áremelésre kényszerülnénk. — Sok balesetük volt tavaly? — Összesen 19 millió 305 ezer kilométert tettek meg járműveink, ezen belül 14 és fél milliót a buszok. Tizenkét személyi sérüléses baleset történt, és körülbelül 100 olyan esemény, amikor kár keletkezett, ebből nagyjából 50-ben terhel bennünketa felelősség. Az a vállalat érdeke lenne — ha volna rá pénze —, hogy cascót kössön: ez alapján a sajáthibás balesetkor a járműben okozott kárt térítené meg számukra a biztosító. 600 milliós összértékre járművenként 5000 forintos önrésszel — tudtuk meg a Hungáriánál — évente 7 millió 200 ezer forint lenne a díj, vagy, húszezres önrésszel 3 millió 600 ezer. Egy új busz beszerzési költségei bizony 10 millióhoz közelítenek és nem nagyon más az ára a teherautóknak sem. Szerencsére, az utasok a buszok cascójától függetlenül is biztosítva vannak, egyrészt a kötelező felelősségbiztosítás révén, másrészt—például a távolsági jegyek és a bérletek árába épített külön biztosítás alapján. B. J. Munkanélküliség és yállalkozás Bácsalmáson BÁBÁK NÉLKÜL KÖNNYEBB? A kalocsai iparosok az önállóságot választották Két éve, hogy a Kalocsa és Környéke Ipartestület az országban elsőként vált ki az iparosok országos érdekvédelmi szervezetéből. Az önállóság bizonytalan mezejére merészkedő, ezer iparost tömörítő szervezet akkor úgy gondolta, nincs szüksége országos es megyei központokra, ügyei vitelét, érdekei képviseletét saját kezébe . veszi. A megyében Baja mellett egyedülálló kezdeményezés tapasztalatairól az ipartestület elnökét, Markó Mátyás cukrászmestert kérdeztük. — Az élet bebizonyította, helyes volt az önállósulás, hiszen a központi bábáskodás hatszázezer forintba került volna. Az önállósulás eredményeként a jelenlegi iparosház, annak teljes berendezésével, tehermentesen úgy került a tulajdonunkba, hogy az épülő megyei székházban is van tulajdonrészünk. Annak ellenére, hogy a tagdíj csupán havi száz forint, nincsenek anyagi gondjaink. Négy főállású dolgozónk munkájával gyakorlatilag nyújtani tudjuk mindazt a szolgáltatást, amire Apostagtól Dusnokig 18 község iparosainak szüksége van. Helyben megoldott az induló vállalkozások teljes adminisztrációjának elvégzése, a mestervizsgatanfolyamok szervezése, lebonyolítása, a nyomtatványellátás és a titkos és garantált számítógépes könyvelés. Közreműködünk társadalombiztosítási, munkaügyi, munkajogi kérdésekben, jogtanácsosi szolgálatot szerveztünk. Segítjük a szakmunkástanulók beiskolázását, a vállalkozói hitelek felvételét, a kötelezően előírt szak• Akit csak úgy ismernek: a cukrász Matyi. Markó Mátyás ipartestületi elnök. vizsgák megszerzését. Egyre gyakoribb, hogy a rászoruló iparostársainkat segéllyel is segítjük. Legtöbb szolgáltatásunk beépül a tagdíjba, de van, amit önköltségi áron végzünk. Sajnos, a 92-re megállapított adó- és társadalombiztosítási jogszabályok nem segítik a kisvállalkozásokat, pedig a társadalom alig várja a középréteg kialakulását. Emellett azt is tapasztaljuk,.hogy a helyi önkormányzatok, akiknek adózunk, s akiknek a területén előbb-utóbb meghatározó társadalmi réteggé válunk, nem kezelnek bennünket partnerként, csalhatatlannak képzelik magukat. A városban, ahol 400 iparos van, még csak meg sem kérdeztek bennünket a helyi iparűzési adó vonatkozásában. Nem a mértékéről van szó, hanem arról, hogy a bruttó bevétel után fizetett adó súlyos ellentmondásokat rejt. Ha szót kapunk, elmondtuk volna, vannak olyan szakmák, ahol az anyagköltség eléri a bevétel nyolcvan százalékát. Kecskeméten például kompromisszumos megoldás született, nálunk az is fizeti az iparűzési adót, akinek a családját mi segítjük a mindennapi betevőhöz. Másik, a legtöbb iparos által napirenden tartott probléma, amit éppen egy önkormányzati képviselő feszegetett a sajtóban: a volt iparosházunknak egy gazdasági társulásba történő beviteléhez az önkormányzat hozzájárult. Lehet, hogy ez kényszerpálya volt, de beszélni kellett volna róla, mert szinte nincs olyan össszejövetelünk, ahol a régi iparosház ügye ne vetődne föl élesen. Komoly napi gondunk, hogy a fizetőképes kereslet rányomja a bélyegét a vállalkozásokra. A tagság felét az építőipari szakmákban dolgozó mesteremberek adják, akik már két éve mélyponton vannak. Hasonló a helyzet a magánfuvarozókkal. Elsősorban ők remélik, hogy a kalocsai volt szovjet laktanya környezetszennyezése miatti földcsere szállítási munkálataira pályázatot írnak ki, s az ön- kormányzat, ha beleszólása lesz, elsősorban azokat foglalkoztatja, akik az adójukat hozzá fizetik. Elődeinknek mindig volt idejük arra, hogy együtt szórakozzanak, művelődjenek. Azt reméljük, a nehéz idők után végre mi is megtehetjük. Zsiga Ferenc KELENDŐ A CIGARETTA, A KÁVÉ, NEM FOGY A KÉMÉNYSEPRŐ (Tudósítónktól.) A bácsalmási munkaügyi szolgáltató irodához területileg 11 település tartozik. Az iroda vezetőjének tájékoztatása szerint tavaly mintegy tizenötszörösére emelkedett a munkanélküliek száma a térségben. Míg 1990 decemberében 150 főt, az idei év első napjaiban 2269 munkanélkülit tartanak nyilván. Településenkénti megoszlásuk a következő: Jánoshalma 442, Bácsalmás 497, Mélykút 240, Kéleshalom 23, Katymár 187, Madaras 342, Tataháza 74, Csikéria 122, Kunbaja 240, Bács- szőlős 72, Mátételke 30 fő. Az 1992-es év első negyedévében további növekedés várható, mivel két vállalat felszámolása folyamatos, köztük a Bácsszőlősi Állami Gazdaságé. Itt mintegy 80 dolgozó kapja meg a munkakönyvét, akik közül csak néhányat alkalmaz az új gazda. Egy másik üzem, a bácsalmási székhelyű Építő és Ipari Szövetkezet felszámolása a közeljövőben kezdődik meg. Január végén előreláthatólag 35-en jelentkeznek a munkaügyi szolgáltató irodánál, mint szövetkezeti dolgozók. Most még nehéz megjósolni a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulásának hatását, de valószínűleg hozzájárul a munkanélküliek számának növekedéséhez. Kérdés, hogy milyen munkalehetőségek vannakA bácsalmási munkaügyi szolgáltató irodánál egyedül a Szegedi Ruhagyár bácsalmási gyára jelentett be munkaerőigényt. Bizonyos mértékig emelkedhet a közhasznú munkát végzők száma. így például kisvárosunkban a tavalyi 50 fővel szemben 74 fő foglalkoztatására van lehetőség. S milyen a vállalkozási kedv? A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az elmúlt évben Bácsalmáson 264 személynek volt vállalkozói igazolványa. A vállalkozók egynegyede ügynöki tevékenységet folytatott. Emellett jelentős volt a magánfuvarozók és -kereskedők — például a palackozott italt árusítók — száma. Elgondolkodtatójelenség, hogy már az év első napjaiban 11 vállalkozó visszaadta igazolványát. Juhász Jenő Kereskedelem a sártengeren A kecskeméti KGST-piacon szinte úszni lehet a sárban, mégis egy hétköznapi, délelőtti órában is nagy a tumultus. Nincs a városnak olyan nagy áruháza, ahol ennyi nézelődő volna, pedig most több helyen rendkívüli téli vásárt tartanak. A Zöldfa utcai, kulturáltnak nem nevezhető piac már bevásárlócentrummá nőtte magát. Van itt minden: ruháktól kezdve a műszaki cikkekig, bazárárun át az élelmiszerig. Néhány helyen mintha ingyen osztogatnának valamit. A körbe kerülve látom, gyorsan cserélnek gazdát a százasok és a kávécsomagok. — Nagy a család, vagy megéri ennyit előre beszerezni? — kérdezem a sapkás úrtól. — Két hónap is eltelik, amikorra az erdőből újra bekerülök a városba. És ha már vásárolok, inkább itt, ahol minden sokkal olcsóbb, mint az üzletekben. — Legalább normálisak az eladók is, mert pénzt szeretnének látni — fűzi hozzá egy fejkendős asszony, aki a mázas edényt fogva posztócipőjében továbbtotyog a sárban. — Meddig lesz elég a csomag? — szólítom meg azt a fiatalembert, akinek • A sártenger sem riasztja vissza a vásárlót, ha olcsó portékát akar. Emelkedtek a szociális otthoni díjak Az új esztendő a szociális otthonokban, intézetekben élőknek is változásokat hozott: januártól megemelkedtek a szociális intézményekben fizetendő térítési díjak. Az intézkedés egy éppen tíz évvel korábbi rendeletet vált fel. Annak avultsága mára olyan helyze• Magányoldó gondoskodás. (Fotó: Walter Péter) tét eredményezett, amelyben a költségek gyarapodására hivatkozva egyre több önkormányzat meg kívánta szüntetni a területén működő szociális otthonokat. Míg ugyanis az 1981-es rendelkezés alapján a térítési díjak felső határa havonta egységesen 2070 forint volt, addig egy szociális otthoni ágy fenntartása 12 ezer forintba került. Az elmúlt év végén hozott kormányrendelet egyik legfontosabb eleme, hogy a fizetendő díj alapjául a szociális otthonban ezentúl a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (jelenleg 5200 forint), a szociális intézetben a magasabb összegű családi pótlék — jelenleg 3900 forint — mindenkori mértéke szolgál. Ezektől az összegektől a tulajdonosok lefelé és felfelé is eltérhetnek 50-50 százalékban. Alapelv ugyanakkor, hogy a gondozottnak — személyes szükségletei fedezetére — minden hónapban (a korábban meghatározott 400 helyett) 2000 forintja megmaradjon. Ezenkívül a rendelet azokról is gondoskodik, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek. Ők személyes szükségleteik kielégítése érdekében zsebpénzt kapnak, amelynek havi ösz- szege az adott intézményben meghatározott térítésidíj-alap 15 százaléka. Az intézmények fenntartói két hónapot kaptak az új díjrendszer kidolgozására, mondta az MTI-től kapott hírünk kiegészítéséül Föl- desi Ferenc, a kecskeméti polgár- mesteri hivatal népjóléti irodájának vezetője. A döntésben szerepet játszik majd a szociális otthon komfortfokozata, a szolgáltatások köre, s nem utolsósorban a tulajdonos önkormányzat anyagi teherbíró képessége. így a megyében nagyon változatos kép alakulhat ki a térítési díjakat illetően. A kormányrendelet nem oldotta fel azt a szociálisotthon-lakók kedélyét borzoló igazságtalanságot, hogy változatlanul egységes marad a díjszabás egy-egy intézményen belül. A régóta tervezett változtatásoktól ugyanis sokan azt remélték, hogy jövedelemarányosak lesznek a térítési díjak. (A témára — az érintettek véleményét is ismertetve — a közeljövőben visszatérünk.) Sz. K. hóna' alól kilóg a karton cigaretta, s számolja a százasokat. — Németországból telepedtünk ide — mondja tört magyarsággal. — A boltokban újabban méregdrága a cigaretta is. Tudom, és ki nem, hogy ezen a piacon minden olcsóbb. Ezt meg — mutat a Cleopatrára legalább kivihetem, haza. Mégsem Sopianae ... Ottmaradva az eladónál, megtudom, hogy Ukrajnából jött, s kell neki a forint. Szeretne bevásárolni. Elmondja, hogy odébb darabonként hatvan forintért adják ugyanezt a cigarettát, de kartononként — egyben tíz doboz — négyszázért gyorsabban fogy. Igazához — látom — nem fér kétség. Egy másik sorban italféléket kínálnak: — Csak kettőszázharminc — szól utánam a bajszos úr. —Jövő héten már nem vesz ennyiért — biztat. De amit én otthagytam, biztosan nem árválkodik sokáig a rácsos asztalon, hiszen alatta több kiürült kartondoboz. A rend felügyelőjét a tömegben sem lehet nem észrevenni. Méreteit nézve is tekintélyt parancsoló. — Voltak-e nézeteltérései az új vám- jogszabályok, a feketézők miatt? — Higgye el, minden portéka eredete igazolt. Legtöbben egy szegedi elosztóból hozzák az árut. Próbálnák csak meg a szabálytalanságot! Ismerem őket, énelőttem hamar lebuknának — s máris jóindulatúan, de annál nyomatékosabban figyelmezteti a szemközti eladót, hogy a pultról tegye el a külföldi bankót. Amíg a sorok között kievickélünk a tejfölszerü sárból, az emlitett árukon kívül nemigen sok más cserélődött forintra. Pedig ezek az eladók akár taníthatnák is a kereskedőket: tíz a szobahőmérő, harminc a kés, vegyen jó meleg zoknit, három pár százért, a kéményseprő szerencsét hoz ... hallom a biztatást. — pulai — • Szcszpártiakra váró alkalmi kínálat. (Fotók: Straszer András) T axiskamara-ülés Kecskeméten Hétfőn Kecskeméten tartotta soros, negyedéves elnökségi ülését az Országos Taxis Kamara, i A több mint tizenháromezer személyszállítót számláló érdekképviseleti szervezet kilenctagú vezetősége ezúttal egyebek között a személyszállítás biztonságát növelő rendelettervezetről, az üzemanyag- árak emelkedése nyomán kialakult helyzetről tárgyalt, és elfogadta az országos taxis etikai szabályzatot. Válogatott polgármesterek Január I8-án, szombaton a mélykúti sportcsarnokban nem mindennapos mérkőzésre kerül sor. A helyi polgármester, Kiscsep- regi Ákos hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a találkozót, amelyen Bács-Kiskun megye polgárrhestereiből válogatott futballcsapat lép pályára, ellenfe-' lükként pedig a mélykúti öregfiúk. A mérkőzés 15 órakor kezdődik, amelyre várják a szurkolókat. A belépés díjtalan! Mibe kerül az előrejelzés? A Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium részére 1992-re jóváhagyott — nominálisan ugyan növekvő — költségvetés nem oldotta fel a szakterület pénzügyi feszültségeit. A tárcánál elmondták: az előirányzott össze- (i gekből nehezen oldható meg az Országos Meteorológiai Szolgálat, a természetvédelmi szervek, valamint a környezetvédelmi felügyelőségek elvárt szintű működtetése. Már a múlt évben is csak a környezetvédelem felhalmqzási támogatásának összegéből átcsoportosított 95 millió forinttal tudták csak csökkenteni a működtetési aehéz- ségeket. Idén viszont nem áll rendelkezésre ilyen keret. A 19 millió forintos fejezeti tartalék lényegében egyik szakterületen sem oldja meg a problémákat. Működtetésre, az állóeszközfelújításra, és az intézményi beruházásokra az Országos Meteorológiai Szolgálatnak idén — a 76 millió forintos saját bevételen felül — 211 millió forintos támogatást hagytak jóvá. Ez nominálértékben több, mint a múlt évi, várhatóan mégsem elegendő az állami feladatként teljesítendő szolgáltatások korábbi színvonalú elvégzésére. Start-hitel-mérleg A Start-hitel révén tavaly végül is megközelítően 4 milliárd forintot vehetett fel mintegy 1500 vállalkozó. A német kormány által nyújtott 100 millió márka kedvezményes hitelből 1991-re 40 millió márkát hivott le a MNB. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank adta a jpénz másik felét. A vállalkozók, három évnél fiatalabb vállalkozásukhoz igényel- , hettek — összegen 16 kereskedelmi bankon keresztül — kedvezményes kölcsönt. A hitelt folyósító pénzintézetek közül a kisebbek 60 100, a nagyobbak 300—500 millió forintot oszthattak szét az igénylők között. Emlékezetes, hogy a bankoknál sokszoros volt a túljelentkezés. A kérelmek között azonban sok volt olyan, amelyet a bankok kellő megalapozottságuk hiánya miatt végül is n'em ítéltek megfelelőnek. A kérelmezők zöme a szolgáltatásban és a kereskedelemben kívánta felhasználni a felvett hitelt, a termelőtevékenységre viszonylag kevesen vállalkoztak. A bankok pedig inkább j e tevékenységi köröket támogatták szívesen. A hitelek többsége 2-2,5 millió forint körüli volt.
