Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-04 / 284. szám

HETI SOROZATUNK Örök barátság? 2. A kormányzó döntött • Bevonulás Szabadkára: felcsendült a magyar himnusz. (Fotó: Bártfai Szabó László) MIT JELENT, HA A JAPÁN FŐNÖK JAVASOL? Magyarok a Suzukinél U KRAJNA-KISLEXIKON Új állam születik ? • A kárpátaljai Makkosjánosi község lakói már fél évvel ezelőtt hitet tettek magyarságuk mellett. A szavazáson sem voksoltak másképp. (Fotó: Walter Péter) — Belgrádban, váratlanul, 1941. március 27-én németellenes államcsínyt hajtottak végre, sem­misnek jelentve ki a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozást — folytatja a múltidézést Bártfai Szabó László. — Ez a döntés Hit­ler terveit felborította, éktelen dühroham fogta el, kijelentette, hogy villámakcióban meg kell semmisíteni Jugoszláviát mint ál­lamképződményt, az akcióba pe­dig be kell vonni Olaszországot, Magyarországot és Bulgáriát. — Hogyan reagáltak erre Hor- thyék? — A kormányzó és a kormány kétségbeejtő politikai dilemma előtt állt: ha részt veszünk Jugo­szlávia lerohanásában, akkor meg­szegjük az alig három hónapja megkötött barátsági szerződést, ha pedig megtagadjuk, akkor Hitler kikényszeríti az átvonulást, Ma­gyarországot megszállja és bekö­vetkezik három évvel korábban az, ami 1944. március 19. után történt meg: Magyarország elveszti szuve­renitását, megindul a Gestapo ter­rorja, a német (majd a nyilas) hata­lom bitorolja az országot. Közbe- vetőleg megjegyezném, jó lenne, ha történészeink ezt végre így értékel­nék, különösen most, amikor Horthy történelmi szerepéről sok szó esik. — Hogyan döntött végül is a kor­mányzó? — Anglia Teleki Pál kérését a közbelépésre elutasította. A kor­mányzó és a Legfelső Honvédelmi Tanács április 1-jén úgy döntött, hogy kíméletlen kényszerhelyzet­ben megengedik a német hadsereg átvonulását, de Magyarország honvédsége csak akkor vonul be a Trianonban elcsatolt területekre, ha Jugoszlávia mint állam megszű­BAJA Születtek (november 15—22. között anyakönyvezettek): Szabó Réka (anyja neve: Margitházi Eni­kő Mária) Baja, Kurucsó Erika (Szűcs Erika) Dávod, Cser Péter (Vuits Erika) Nemesnádudvar, Turcsányi Zsolt (Fábián Ildikó) Érsekcsanád, Dósa Alex (Frick Gyöngyi) Császártöltés, Kaiser Jo­nathan (Engert Gabriella) Baja, Poros Réka (Tamás Katalin) Sü- kösd, Juhász Andor József (Visz- meg Erzsébet) Bácsalmás, Födi Alida (Szekeres Edit) Mélykút, Hlavati Aliz (Vörös Mária) Her­cegszántó, Slonszki Brigitta (Ozs- váth Klára) Vaskút, Mészáros Do- rina (Mayer Melinda) Baja, Orosz Krisztina (Horváth Aranka) Bács- borsód, Páncsics Richárd (Szauter Júlia) Baja, Karászek Szilvia (Nagy Anna Mária) Baja. Házasságot kötöttek (november 23-án): Feldmann Bernd és Péter Hedvig Katalin, Ozvald Zoltán és Kovács Edit. Meghaltak (november 12—18. között anyakönyvezettek): Palotás Illés (Mélykút), Sajtos Ilona (Bát- monostor), Mándity János (Bács- bokod), Dancsó Sándor Ferenc (Baja), Gyurkity Ferenc (Baja), Csernák Péterné Vörös Mária (Nagybaracska), Unyi Józsefné Puruczky Mária (Baja), Nagy László (Baja), Pásztor Ferenc (Szeremle), Schoblocher József (Baja), Petrovácz Antalné Hepp Erzsébet (Szeremle), Gyurákovics Istvánné Pastrovics Jolán (Baja), Göndör Károlyné Schell Julianna (Baja), Cserna László (Baja), Nagy Józsefné Márkus Julianna (Nagy­baracska), Bélecki József (Mély­nik. Ez be is következett néhány nappal a németek április 6-ai tá­madása után, mert Horvátország április 10-én kikiáltotta önállósá­gát, elszakadt Jugoszláviától. (Ugye, kísérteties előzmény a mos­tani helyzethez!) Lényegében fel­bomlott Jugoszlávia, és ezzel a ba­rátsági szerződés érvényét veszítet­te. És ahogy megindultak Hitler hadosztályai Jugoszlávia és Görögország lerohanására, más­nap a jugoszláv repülőgépek határ menti magyar városokat és vasút­állomásokat bombáztak. Had­üzenet nélkül. És értelmetlenül! — Mikor vonultak be a magya­rok az elcsatolt területekre? — A kormányzó 1941. április 11-én adta parancsba a honvédség bevonulását a trianoni, túlnyomó- részt magyarlakta területekre. On­nan már napokkal előbb visszavo­nult a németek elől a szerb hadse­reg, és csak itt-ott „tevékenyked­tek” a csetnikeknek nevezett orv­lövészek. A Bácskába ünnepélye­sen és minden fegyveres akció nél­kül vonultak be a Magyar Hon­védség csapatai, köztük az a zász­lóalj, ahol szolgálatot teljesítettem. Ugyanazt a parancsot kaptuk, mint a második bécsi döntést kö­vetően, 1940-ben, amikor Romá­niában a határ menti Carol-vonal erődrendszerét kellett leszerel­nünk. Milyenek voltak ezek az erőd- rendszerek? Erről sorozatunk hol­napi folytatásában beszél Bártfai Szabó László, a hajdani piliscsabai 101. honvéd gépkocsizó vegyiharc zászlóalj tisztje, az „erődleszerelő egység” résztvevője. B. T. (Következik: Cseles erődrendszerek) kút), Búza Albertné Göttinger Ro­zália (Madaras), Szabó Mártonné Zatykó Anna (Vaskút). KISKUNHALAS Születtek (november 22. és no­vember 27. között): Csorba Raj- mund (Aczél Aranka Teréz), Sza­badszállási Ákos (Vicskó Anikó), Mészáros Tímea (Palcsik Rózsa), Bán Edina (Dodog Aranka), Le- hoczki Máté Áron (Máté Erika Mária), Marosi Mónika (Radóczi Ágnes), Mig Szabolcs (Simon Er­zsébet), Vicskó Ádám (Baranyai Éva), Dobos Róbert (Szűcs Edit Ibolya), Maglódi Hédi (Tóth Jo­lán), Pozsgai Emese (Losonczi Éva), Baunhakl Bernadett (Ara­nyász Anikó), Sziráczki Gréta (Be­nedek Margit), Pék Noémi (Balázs Erika), Bujdosó Vivien Kitti (Far­kas Erzsébet), Horváth Zsófia (Papp Zsófia Katalin), Kiss Enikő (Miklovics Zsuzsanna), Horváth József (Horváth Mária), Farkas Tamás (Török Éva), Vincze Mari­ann Éva (Cserkó Éva). Házasságot kötöttek (november 30-án): Rab József és Rozinka Zsuzsanna. Meghaltak (november 27. és de­cember 2. között anyakönyvezet­tek): Katus Ferenc (Jánoshalma), Körösi József (Kiskunhalas), Vé­kony Gábor (Tázlár), Dér Ferenc (Kiskunmajsa), Poszpis Sándor (Kiskőrös), Kovács Ferencné Al- mási Julianna (Jánoshalma), Ko­lompár Antalné Kolompár Ilona (Kiskunhalas), Maruzsa Benedek- né Gáspár Julianna (Jánoshalma) Ördög Pál (Kisszállás), Urbán Pé­terné Bóczér Etel (Kisszállás), Pé- ter-Szabó Károly (Kiskunmajsa), Dózsa Rozália (Kelebia). Hat magyar dolgozótól vált meg a Suzuki vállalat a múlt héten, ha­zaküldte őket a Japánban dolgozó mintegy nyolcvanfős magyar cso­portból, amely több hónapos ki­képzésen vesz részt a vállalat Ko­szaiban levő telepén. A Suzuki illetékesei elmondták, hogy a dolgozók többségével sem­mi gondjuk nincs, a magyar mun­kások fele felveszi a versenyt a vi­lág bármely részéről Japánban járt munkással, harmadrészük nyújt velük azonos teljesítményt, húsz százalék pedig elmarad azoktól. Csak néhány dolgozónál tapasz­taltak „munkaündort” — mint kö­zölték — előfordult, hogy egyesek egy hónapon belül hét napot is hiá­nyoztak a munkahelyről. A Suzuki illetékesei szerint ők félreérthették, mit is jelent az „on the job”, vagyis a munkahelyen történő tanulás, ez ugyanis kemény munkát jelent ta­pasztalt japán dolgozó segítségé­vel, tanácsaival. — Ötödik hetét tölti Japánban a magyar csapat, amely már kezdi megérteni, hogy a munkahely mire való — mondja Kürti Gábor, az esztergomi Suzuki gazdasági igaz­gatóhelyettese, aki szintén Japán­ban tartózkodik. Megjegyzi, hogy persze a tanulás kölcsönös, hiszen a japán vállalat is orvosolt számos olyan panaszt, amely a magyar Az már régóta nem újdonság Ja­pánban, hogy a dédelgetett háziálla­tok vigyázzban hajtják álomra fejü­ket, arany ékszert viselnek, vagy ép­penséggel angol WC áll a rendelkezé­sükre. Újabban azonban sztressz- terápiában is részesülhetnek, vala­hányszor csak bal lábbal keltek fel... Állatorvosok szerint a keményen dolgozó japán gazdik stressztől ter­hes élete kihat érzékeny kutyáikra és macskáikra is. A válasz? Újfajta ke­zelés az állatok depressziójának gyó­gyítására — a „zenével az egészséges háziállatokért”. „A vidám, dé mégis komoly zene jót tesz a kutyáknak, míg a romanti­kus zene a macskákra van jó hatás­sal” — állítja Norio Aoki 49 éves ja­pán állatorvos, aki a zeneszámokat kiválasztotta, miután száznál több kutyán és macskán zeneszámok tu­catjaival kísérletezett. A gyógyító ha­tású zeneszámokat hivatásos muzsi­kusok adják elő és a Nippon Crown Company, amely stresszoldó muzsi­kát forgalmaz emberek számára is, felvételt készített belőlük. A kutyák részére készült kompaktlemez hat, míg a macskáké hét számot tartal­maz. A Nippon Crown már eddig 10 000 ilyen kompaktlemezt adott el. ízek hiányára, vagy az ételek mennyiségére vonatkozott. Ottho­ni fűszerezésű ételekhez jutnak újabban a koszai étterem „magya­ros sarkában” a dolgozók. Számos sajátos szokással is meg kellett ba- rátkozniok az ittlevőknek—mesé­li Kürti Gábor —, a japán műveze­tő például igen udvarias, halk szó­val fogalmazza meg „javaslatát”, ami utasítást jelent, de ehhez ter­mészetesen hozzá kellett szokni. A hiányzások egy része is abból fakadt, hogy a japán cégnél „ott­hon maradhat az, aki nem érzi jól magát”, és ezen az alapon néhá- nyan a fáradtságra hivatkozva nem mentek be a gyárba. Japán dolgozó ilyet sohasem tesz. A ma­gyar vezető a munkamorálról szól­va megjegyezte, hogy a japánok nagyon becsülik a szorgalmas dol­gozót, van már a csoportban egy magyar, aki előtt a japán csoport- vezető mindig előbb hajol meg. Az igazgatóhelyettes egyébként rövi­desen szintén a szerelőszalag mellé áll, akárcsak az egyetemről kikerü­lő japánok, akik fél évig végzik a cseppet sem könnyű fizikai mun­kát. A kérdésre, hogyan fogja bírni a felfokozott tempót, azt válaszol­ta: „biztos ki fogom bírni, mert úgy akarom". Kürti Gábor végül elmondta, hogy a magyar dolgozók nemcsak a munkahely megbecsülését tanulhatják meg itt, de fia­talon sajátít­hatják el az „európai” élet­módbeli köve­telményeket. Ehhez minden feltétel adott, tiszták, kitűnő­en felszereltek a lakószobák, a Suzuki a dolgo­zók szakmai épüléséről is gondoskodik. Most például egyhetes ja­pánnyelv­tanfolyamot és a Suzuki kü­lönféle gyárte­lepeivel való ismerkedést ik­tatták a prog­ramba. Marton János A konkurencia máris megjelent a piacon a Sony cég macskák részére készített stresszoldó kazettáján légy­zümmögés és Brahms 5. magyar tán­ca is hallható, macskanyávogás köz- beiktatásával. ^ Aoki, aki naponta átlag 30 kutyát és macskát vizsgál meg, azt állítja, hogy k örül belül húsz évvel ezelőtt ta- lálkozott először stresszproblémával háziállatoknál. Mint mondotta, a gazdik ne csak a saját stresszükkel tö­rődjenek, hanem kedvenceik bajával is. Égyébként az a véleménye, hogy a legjobb, ha a gazdi és a kedvenc együtt hallgatja a zenét. Sok japán úgy véli, hogy kedvenc háziállata szenved a magánytól, és idővel klausztrofóbiás lesz a zsúfolt városi lakásokban. Ennek kompen­zálására sokan vízágyat, angol WC-t, arány ékszereket és fésülködő- köpenyt szereznek be kedvenceik­nek. Á menü különféle konzerv ínyencségekből, halból, energjafoko- zó italokból áll. Ezenkívül tisztított ivóvíz is kapható háziállatok részére. Az állatorvosok és a különféle állat­védő egyesületek azt állítják azon­ban, hogy ez a kényeztetés nem feltét­lenül teszi boldoggá a négylábú ked­venceket. KÁRPÁTALJA. Ukrajnának a Tisza és a Kárpátok által övezett területe, ahol a kora középkortól magyar népességű települések jöt­tek létre a Tisza menti síkságon és a folyóvölgyekben. A 13. századtól újra megerősödött az eredeti szláv — kárpátukrán, rutén — lakosság. A középkorban és a 18. században németek is betelepültek ide. Mai lakói között az oroszok és ukrá­nok mellett, főként a vidék keleti és déli sávjában románok is lak­nak. Jelentős városai Munkács, Beregszász, Ungvár, Nagyszőlős. A trianoni békeszerződés 1920- ban Csehszlovákiához csatolta, a második világháború után pedig a körzet Kárpáton túli területként a Szovjetunió része lett. 1.4 millió lakójából mintegy 180 ezer a ma­gyar. A december 1-jei választáson és népszavazáson a nagyszámú magyarság a beregszászi járásban az autonóm körzeti jogok meg­szerzésére szavazott. A jövő (egyik) titka, milyen sikerrel. KOZÁKOK. A dél-ukrajnai sztyeppéken élő, valamikor fegy­veres harcra szervezett szabad tele­pesek, akik a 15—16. században a törökök és tatárok elleni harcok­ban a hetmanok és atamánok ve­zetésével katonai önkormányza­tokban tömörültek. 1648-ban Hmelnyickij vezetésével felkeltek a lengyelek ellen, ami 1654-ben Uk­rajna Oroszországhoz való csatla­kozását eredményezte. A cári kor­mány a 18. században fokozatosan felszámolta autonómiájukat, s a 19. században végleg elveszítették kiváltságaikat. 1917 után a fehér csapatok magvát alkották, ami meghatározta sorsukat, helyzetü­ket a Szovjetunió egész időszaka alatt. Az ifjú kozákok több évtize­des szünet után néhány hete újból több helyen letették a kozák esküt, s ez világszerte feltűnési keltett. KRA VCSUK. Az eddigi ideigle­nes államfő, az 57 éves Leonyid Kravcsuk, a választási eredmények alapján az ismét teljesen független Ukrajna végleges elnöke lett. Gor­bacsov első számú ukrajnai szövet­ségeseként, az SZKP KB ideológiai ügyekkel foglalkozó titkárából vált az Ukrán KP másodtitkárává, majd a parlament elnökévé, végül pedig a demokrácia jegyében pár- tonkívüli elnökjelöltté. Áz augusz­tusi moszkvai puccs idején tanúsí- - tott határozott és egyértelmű ma­gatartását még ellenfelei is elismer­ték. Népszerűségének kivívásában döntő szerepe volt annak, hogy egyértelműen az ő vezérletével adta ki a kijevi parlament augusztus 24- én Ukrajna függetlenségi nyilatko­A szabadszállási községi önkor­mányzat 1991-es költségvetésében a legnagyobb fejlesztési tétel az utak és a járdák építésére szánt összeg volt. Három és fél millió forintot fordítottak erre az igen fontos feladatra. Szilárd borítást zatát. Akkor nyitva maradt a kér­dés, hogy ez a függetlenség az újjá­alakuló Szovjetunión belüli vagy kívüli függetlenséget jelent-e? Má­ra ez eldőlt. Kravcsuk vélhetően egyetlen ellenféllel számolhat: az erőszakkal, Moszkvából, de akár a saját hazájából is. RUTÉNOK: A Galíciában, Kárpátalján, Bukovinában élő, az ukránokkal rokon szláv népcso­port. Kisoroszoknak, magyar­oroszoknak, kárpátukránoknak és rusznyákoknak is nevezik őket. A magyar elnevezés ruszinoknak elsősorban azokat a ruténokat érti, akik Jugoszláviában élnek, s ott ukrán nemzetiségűeknek számíta­nak. A nyelvtudomány nem egysé­ges abban, hogy a rutén-ruszin csupán egyik nyelvjárása-e az uk­ránnak, vagyis: nemzetiség-e a ru­tén. UKRAJNA. Több mint 600 ezer négyzetkilométeres területével, mintegy 52 millió lakosával (73 százalék ukrán. 20 százalék orosz, a többi egyéb, köztük magyar) mostantól Európa egyik nagy or­szága, amelynek természeti kincsei jelentősek, gazdasági és katonai ereje (többek között a még mindig az országban elhelyezett atomfegy­verek) nemzetközi politikai ténye­zővé teszik Magyarország új keleti szomszédját. Igaznak látszik a mondás: Ukrajna nélkül nincs Szovjetunió, Ukrajna nélkül nehéz Oroszországnak, de Ukrajna ké­pes lehet a teljes függetlenségre — amit utoljára egyébként 1648 —1654-ig élvezett, nem számolva az 1918—20-as időszak harcai közben változó hatalmi helyzete­ket. Oroszország és Románia egy­aránt területi igényeket emlegetett a még meg sem született független állammal szemben. Jelcin Oroszor­szága ezekről a területi problémák­ról határozottabban beszél, mint Románia. UKRÁNOK. Keleti szláv nép, amely Ukrajnán kívül Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában, Ro­mániában és Jugoszláviában él, „szórványként” pedig jelentős számban az Egyesült Államokban is. Összlétszámúkat mintegy 45-50 millióra becsülik, közülük a Szov­jetunióban 43 millióan vannak, abból mintegy 38 millióan magá­ban Ukrajnában. Nyelvük az in­doeurópai nyelvcsalád szláv ágá­hoz tartozik. A 6. században tele­pültek le a Dnyeper és a Középső- Kárpátok közötti területen. A hí­vők többsége görögkeleti és görög katolikus vallású. kapott a Bocskai, a Madách, a Ná- dasdi, az Árpád, a Rozsnyai és a Mező utca. Járda épült a Petőfi, a József, a Dózsa, a Bajcsy-Zsilinsz- ky, az Arany, a Kilián és Közvágó­híd utcában, a Mars téren és az Alsóérparton. ANYAKÖNYVI HÍREK A munkafegyelem ilyen szervezett technológia alkalmazásánál alapkövetelmény ... A gyógyító zene... • Rájuk fér . . . Ferenczy Europress Három és fél millió átépítésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents