Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-09 / 288. szám

10. oldal, 1991. december 9. SPORT trw Őszi mérleg A Nemzeti Bajnokság II. osztályában három csapat kép­viselte megyénket az őszi idény­ben, s szokásunknak megfelelő­en' ezúttal is megkérdeztük a csapatok képviselőit, hogyan értékelik teljesítményüket. A nyilatkozatokat olvasva bi­zonyára feltűnik, hogy a KSC edzőjét kivéve, nem szakvezető volt a kérdezett. Ennek az az oka, hogy a bajnoki idényben az edzők többször is lehetősé­get kaptak véleményük elmon­dására. Ezenkívül pedig csapa­tuk teljesítménye helyettük is „beszél”. Ám ha bármelyikük is úgy érzi, csak a véleményével lehet teljes az általa irányított együt­tesről kialakuló kép, jelezze szándékát, az elvünk ugyanis változatlanul az; hallgattassák meg a másik fél is. LABDARUGÓ NB II., KELETI CSOPORT 12. MISKE 15 4 3 8 15—23 11 A táblázaton elfoglalt helyezése alapján a Miske lett a megyei lista­vezető. Igaz, ezt az eredményt ,11 pontos — alig több mint 33 százalé­kos — teljesitménnyel érte el, de a csapat mentsége, hogy újonc az osz­tályban. Hogy mit számít ez? Nos, éppen a miskeiek őszi eredményei mutatják, hogy a magasabb osztály légkörét nem lehet egyik napról a másikra megszokni. Á tájékozott olvasók feltehetően emlékeznek rá, hogjj amikor a Miske NB III-as csapat lett, szinte berobbant az él­mezőnybe. Ugyanez a bravúr most az NB II-ben már nem sikerült. Igaz, az első fordulóban a volt NB I-es DVSC elleni döntetlenre sokan felfigyeltek, de a további „robba­nás” váratott magára. Az első nyolc fordulóban ötször játszottak hazai pályán és az eredmény, sovány 3 pont keserves döntetlenekből. Az első győzelmet a 9. fordulóban Bu­dafokon szerezték, majd a követke­ző héten a Bag ellen, hazai pályán értek el újabb két pontot. A 12. fordulóban jött a „hideg zuhany”, mert a Kaba Miskén ötször „kö­szönt” be a hazai kapuba. Szeren­csére, hamar túltették magukat a kudarcon. A hajrában két remek győzelemmel végül a 12. helyre tor­nászták fel magukat. Az őszi ered­ménylistájuk: otthon 2 győzelem, 3 döntetlen és 3 vereség, idegenben 2 győzelem és 5 vereség. HÚSZÁN ZÖLD-FEHÉRBEN Az új szakvezető, Gabala Fe­renc, 20 labdarúgót szerepeltetett, bár közülük kezdőemberként csak 18-an játszottak. Valamennyi mér­kőzésen Goldschmidt, Csincsák, Szedlacsek és Palásti húzta magára a zöld-fehér mezt. Jaszenovics, Ja- gicza, Miskolczi, Szekeres 14 alka­lommal szerepelt. Kiss 13, Csög 11, Paletta 10, Pesti 8, Bozai 7, Földi 6, A szakosztályvezetés kenyértörést javasol GABALA BUKÁSRA ALL A MISKEI VIZSGÁN Noha a Miskei Tsz SK újonc az NB II-ben, három azonos osztály­beli megyei csapatunk közül a leg­eredményesebbnek bizonyult az őszi idényben, a helybeliek mégis elégedetlenek. Molnár Ferenc szakosztályvezető és Kiss János technikai vezető nem is kertelt a csapat őszi teljesítményének érté­kelésekor. Kijelentették: Gabala Ferenc edző az oka a vártnál gyen­gébb szereplésnek. Az új edző Árvái Ferenc, helybe­li festőművész javaslatára került Miskére, a szakosztályvezetés elő­zetes szakmai tájékozódása nélkül. Mire Kiss János felépült betegsé­géből és Molnár Ferenc visszatért szabadságáról, már kész tények elé állították őket. Gabala tíz új játékos Miskére igazolásában működött közre, akik közül csupán egy — Szedla­csek István — bizonyult erősítés­nek. Az edző mégis az újoncok já­tékát erőltette, akik nem feleltek meg az NB Il-es követelmények­nek, sem a sikerekhez szokott mis­kei közönség elvárásainak. Emlé­keztetőül csak azt jegyezzük meg: az együttes a legutóbbi bajnoki szezonban veretlenül (!) nyerte az NB III-at. Az újoncok szerepelte­tése ezúttal azzal járt, hogy a ko­rábbi csapat tagjai többnyire a kis- padot melegítették. Az újonccsa­pat pedig csak vergődött, aminek okait a szakosztályvezetés abban látja, hogy az edző hibát hibára halmozott. Az együttes ugyanis a korábbi támadójátékáról a defen- . zív futballra tért át, amely bukásra van Ítélve az NB II. követelmény- rendszerében és a szurkolók előtt is. Molnár Ferenc és Kiss János szerint — hat csapat kivételével — a közepes szintet sem érte el a Hubert 4 ízben kapott játéklehető­séget. Négy találkozón játszott Pé­csi is, de mindig csereként. Szalage- án és Herner (az utóbbi csak csere­ként) háromszor volt csapattag. Te­rek 2 mérkőzésen játszott, Tasnádi kapus pedig egyszer helyettesítette Jaszenovicsot. GÓLOK ÉS GÓLSZERZŐK A miskei gárda az őszi idényben 15 alkalommal vette be az ellenfél kapuját. A tizenöt gólból 9 otthon, 6 idegen pályán került a hálóba. Az első nyolc találkozón — amelyből öt volt hazai pályán — csak hat­szor, a további hét mérkőzésen ki­lencszer találtak hálóba a miskeiek. A házi góllövőlistán 4 gólos: Csin­csák, Szedlacsek, 3 gólos: Csög, 1 gólos Földi, Szekeres, Goldschmidt és az egri Csendes segített egy ön­góllal. Sportszerűség tekintetében sem áll rosszul a Miske. A játékvezetők 17 ízben mutatták fel a sárga lapot. Palásti 4, Kiss 3, Jagicza, Földi és Csincsák 2 lapot kapott. Gold­schmidt, Csög és Palásti pedig a kiállítottak listájára került. AZ ŐSZ CSAPATA A legtöbbször szerepelt együttes: Jaszenovics (14) — Jagicza (14), Kiss (13), Paletta (10), Miskolczi (14) , Goldchmidt (15), Csincsák (15) , Szekeres (14), Szedlacsek (15), Csög (11), Palásti (15). • Az újoncok közül csak Szedlacsek jelentett a Miskének erősítést. mezőny. Ezért a Miskének — egy jó szakemberrel — a táblázat 6—7. helyén lenne a helye. A további tennivalókról szólva a szakosztály vezetői elmondták: javaslatot tesznek az egyesület el­nökségének, kezdeményezze a szerződésbontást az edzővel, mert nem látják annak a biztosítékát, hogy benn tudja tartani a csapatot az NB II-ben. Még lapzárta előtt is felhívtak bennünket telefonon, s megerősítették: nem Gabala Fe­renccel akarják elkezdeni a csapat tavaszi felkészítését, ám ha az el­nökség mégis az edző mellett dönt, lemondanak megbízatásukról. B. I. 15. Kecskeméti SC 15 3 5 7 15—30 11 A Kecskeméti SC labdarúgócsa­patának őszi teljesítményét aligha jelzik majd aranybetűkkel a szak­osztály történetében. A több mint egy csapatra való játékos távozása után a szakvezetés nem táplált vér­mes reményeket az együttes sze­replését illetően. Mindezek után jött a meglepetés. Az első hat for­duló során a KSC veretlen maradt és 8 ponttal, a Szarvassal azonos eredménnyel a 4—5. helyen oszto­zott. A Hajdúnánás elleni verejté- kes hazai döntetlent követően Lo- sonczy László edző a hivatalos és „kötelezően optimista” nyilatko­zat után odasúgta; „A mostani ál­lásunktól függetlenül meggyőző­désem, hogy már az -ősz végén a kiesés ellen fogunk küzdeni.” A szakvezető nyilván reálisan mér­te fel a helyzetet vagy tudott vala­mit, amiről akkor még nem kivánt szólni. Tény, hogy a következő hat fordulóban csak a vereség keserű ízét érezhették a kék-fehérek. Az Eger elleni döntetlen és a Szolnok legyőzése némi gyógyírt jelentett, de a befejezés, a Debrecenben ka­pott nyolc gól nemcsak kiütéses vereség volt, hanem egyben jellem­zője is a csapaton belül uralkodó csődhangulatnak. KEVÉS JÁTÉKOS, GYENGE TELJESÍTMÉNYEK A Keleti és Nyugati csoportban játszó 32 NB Il-es csapat közül a KESERVES ÖRÖKSÉG, KINOS VALOSAG KSC — a kör lassan bezárul A Hajdúnánás? A Bag, vagy az utolsó pillanatban ismét NB Il-es csapattá előléptetett BMTE Tör­ley? Vajon melyik labdarúgó­együttes fordul majd a Keleti cso­port kieső helyén, találgatták a szurkolók az augusztusi rajtnál. Losonczy Lászó, a KSC edzője — aki a „nyugis” helvéciai kispa- dot nem sokkal a bajnokság előtt cserélte fel kecskemétire — már akkor megmondta: a kék-fehérek nem néznek könnyöd játszadozás elé, és a kiesés ellen harcolnak majd. Az első hat fordulóban meg­szerzett — tegyük hozzá gyorsan, nem ki szerencsével — nyolc pont után a naivabb kecskeméti szurko­lók örömükbem már a tenyerüket dörzsölték. Aztán sorozatban hat vereség következett és a csapat a „helyére” került a táblázaton. Volt még egy felvillanásuk Egerben, szereztek itthon két pontot a sereg­hajtó Szolnoktól, ám az utolsó for­dulóban a fékezhetetlen debreceni­ek nyolc góllal szórták meg őket. „Tizenhárom pontot terveztünk és tizenegyet szereztünk. Ettől több, sajnos, nemigen van a csapat­ban” — kezdte az értékelést Lo­sonczy László edző, aki viszonylag kevés irigyet tarthat számon mos­tanság. „Nincs 11 NB Il-es szintű játékosom, sőt némelyik edzésen összesen nem volt 11 játékosom. Az egyik tanult, a másik katona volt, a harmadik éppen üzletet nyitott. Ilyen körülmények között az edzé­seket az ötletszerűség jellemezte, a hét végi játék a tervszerűség helyett csal£ az esetlegességre alapozódha­tott. Hiányoznak a játékszínezők, csupa „zongoracipelő” bóklászik a pályán. Ha valaki végigfut a névso­ron, joggal sóhajt egyet: ki fog eb­ből a csapatból gólt lőni? Az igazi bajok akkor kezdődtek, amikor a vezetőség a Németor­szágba tartó Feketének és Pauk- nak zöld utat mutatott, de a játé­kosok nem vehették fel a meccs­prémiumot, mert akkor oda az amatőrstátuszuk. Az ilyen zsebre menő dolgok pedig elhomályosít­ják az éleslátást. A kényszerrel visszahozott Babis úgy játszott, hogy közben perben állt a szakosz­tállyal. A három labdarúgó har­colt a maga igazáért, legkeveseb­bet a futballal törődött. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a játékosok többsége munkanélküli segélyből él, hogy nincs technikai vezető, gyúró, orvos, hogy a legfiatalab- baktól a felnőttekig sehol sincs fő­állású edző. Az egyetlen pozití­vum, hogy a vezetők a beígért mér­kőzésprémiumot valahonnan min­dig előteremtették. Viszont az NB Il-es szereplés feltételei teljes egé­szében hiányoznak, és a megoldás kulcsa nem az én kezemben van. Ilyen körülmények között a meg­szerzett tizenegy pontot elfogadha­tó teljesítménynek tartom. A vezetőséggel úgy egyeztünk meg, hogy december 1-jéig válla­lom a munkát. Most egy kis szünet következik, aztán januártól — ve­lem vagy nélkülem — a KSC histó­riájának egy újabb fejezete kezdő­dik. Egyelőre azt sem tudom, kik maradnak. Fekete és Pauk külföld­re tart, Farkas és Szabó fél évre vál­lalta csak. Tóth Csaba és Erdei az üzletükkel foglalkoznak, hogy va­lamiből eltartsák a családjukat, Tóth Ferenc már a nyáron Tisza- kécskére ígérkezett. Ha már itt tar­tunk elmondom, hogy a Kécskén játszó Török és Bállá ügyében az MLSZ meghozta a jogerős határo­zatot: a játékosokért a Tiszakécské- nek több mint egymillió forintot kellene fizetni. Nos, ebből még egy petákot sem láttunk. Amikor a nyáron idejöttem, tud­tam, hogy sok probléma lesz. A gondok többsége azonban nem szakmai, és ezekkel is nekem kellett foglalkoznom. Sőt, emellett néha még nyerni sem ártott volna. Szeretném óvni a szurkolókat, ilyen körülmények között ne te­kintsenek nagy reményekkel a KSC tavaszi szereplése elé, mert óriási lesz a csalódásuk. Ha nem sikerül az értékeinket megtartani, és nem tudunk igazolni, érintés nélkül kiesik a csapat.” — sze — KSC-nek volt a legalacsonyabb összegű a tervezett költségvetése és a legkevesebb labdarúgója. Az együttesben végül 18 játékos lépett pályára, ám sérülések és betegsé­gek miatt az edzéseken ritkán je­lent meg 13-14-nél több labdarú­gó. A csapat „kulcsemberei” közül Farkas sokáig sérüléssel bajlódott. Fekete és Pauk pedig a 12. forduló után leállt. Valamennyi mérkőzé­sen csak Kovács T. és Tóth F. sze­repelt. Safranyik, Farkas, Márton T., Tóth Cs., Szabó 14 találkozón, Torbavecz pedig 13 alkalommal volt tagja a csapatnak. Tizenkét­szerjátszott Erdei, Fekete és Pauk. Joszt, Márton A. és Valter 8 talál­kozón vett részt, de többnyire csak cserejátékosként. Babis 7 mérkő­zésen szerepelt és ugyancsak hét­szer játszott, majd megsérült Gál. Dávid 3 alkalommal védétt, Bende pedig egyszer állt be csereként a kapuba. A csapatból Erdei kapus kilencszer, Farkas nyolcszor, Saf­ranyik 6 találkozón szerepelt a ki­emeltek között. Erdeit a Nyíregy­házától itthon kapott 5 gól után Dávid váltotta fel és Farkasnak is akadt több gyenge osztályzata. A legegyenletesebb teljesítményt Safranyik nyújtotta. GÓLOK ÉS GÓLSZERZŐK A KSC az őszi 15 mérkőzésen 15 gólt szerzett. A kapott gólok szá­ma ennek éppen kétszerese. A házi gólkirály Pauk lett 5 góllal. Tóth Cs. és Farkas 3 gólos, Fekete, Sza­bó, Tóth F. és Torbavecz 1-1 mér­kőzésen volt eredményes. A kapu­sok közül Erdei 12 mérkőzésen 21, Dávid 3 találkozón 9 gólt kapott. Piros lapot ketten kaptak. Pauk a Hajdúnánás elleni hazai mérkő­zés 33. percében már zuhanyozni ment. Tóth F. a Bag ellen a 79. perc­ben lerántás miatt kapott piros la­pot. Sárga lapos figyelmeztetésben 19 játékos részesült. Legtöbbször (négyszer) Szabó, valamint (há­romszor) Kovács és Safranyik. AZ ŐSZI CSAPAT A KSC őszi gárdája: Erdei (12) — Szabó (14), Fekete (12), Kovács T. (15), Márton T. (14), Farkas (14), Torbavecz (13), Tóth F. (15), Pauk (12), Tóth Cs. (14). LABDARÚGÓ NB II., NYUGATI CSOPORT 13. BAJAI FC 15, 5, 2, 8, 10—17, 12 A három megyei NB Il-es csapat közül a Bajai FC szerezte a legtöbb pontot a Nyugati csoportban, ahol az NB I-es szintű Csepel mellett egy sor erős középcsapat — köz­tük 5 fővárosi együttes — játszott. A Bajai FC az őszi idény első nyolc mérkőzésén négyszer játszott hazai pályán és 6 pontot gyűjtött. A to­vábbi hét mérkőzésből is négyszer szerepelt Baján és az eredmény is­mét 6 pont volt. HARMINCHAT SZÁZALÉK A bajaiak otthon 4 győzelmet, 1 döntetlent és 3 vereséget könyvel­hettek el. Az idegenben játszott mérkőzések mérlege 1 győzelem, 1 döntetlen és 5 vereség. Bajáról ki­lépve csak Sopronban sikerült pontot „rabolni” és az ESMTK ellen, a végén egy meglepő győzel­met bekaszírozni a bajai focisták­nak. A hazai vereség—a listaveze­tő Csepel ellen 0—2, a 2. helyezett BKV Előre ellen 1—2, és a III. kér. TTVE-től 0—3 — nem volt igazán meglepetés. A csapat 36 százalékos teljesítménye azonban kevés jót ígér a folytatáshoz. HÚSZ JÁTÉKOS A PÁLYÁN Kereken 20 labdarúgó jutott já­téklehetőséghez az ősz folyamán a BFC csapatában, ami nem kis szám, s valamennyien a kezdőcsa­patban is helyet kaptak. Igaz, kö­zülük Barna Zoltán, az ifjúságiak tehetséges csatára csak egyszer sze­repelt, de azt a mérkőzést végig is játszotta. Valamennyi találkozón csak Evanics és Horváth A. szere­pelt, de nem mindig kezdőként. Kovács B, B. Szabó és Morvái 14 alkalommal húzhatta fel a BFC mezét. Vén 12, Szűcs, Tóth, Ko­vács 1.11, Bognár és Koch 10 mér­kőzésen kapott játéklehetőséget. A további kilenc játékos tíznél ke­vesebbszer lépett pályára. Kevés gól, laza fegyelem A 12 pont megszerzéséhez a ba­jai csapatnak tíz adott gól is elég volt. Áz is igaz, hogy mindössze 17 kapott góllal a három megyei gár­da közül a BFC-nek volt a legjob­ban záró védelme. A kapusok kö­zül Szabó L. kilenc mérkőzésen 9, Farkas hat találkozón 8 alkalom­mal volt kénytelen kivenni a labdát a hálóból. A házi góllövőlistán 5 gólos: Horváth Á., 2 gólos: Koch, 1 gólos: Vén, Bognár és Evanics. A csapatból Morvái, Szabó L., Berényi, Evanics, Koch és Vidák jutott a kiállítás sorsára. Bőven mutogatták a játékvezetők a sárga lapokat is a bajai labdarúgóknak. Összesen 31 alkalommal került sor figyelmeztetésre. A „listavezető” B. Szabó 6, Morvái 5, Kovács L, Kovács B. és Koch 3-3 sárgával. AZ ŐSZI IDÉNY CSAPATA A leggyakrabban szerepelt őszi csapat: (zárójelben a játszott mér­kőzések száma): Szabó L. (9), Ko­vács B. (14), Morvái (14), B. Szabó (14), Szűcs (11), Kovács I. (11), Evanics (15), Tóth R. (11), Hor­váth (15), Koch (10), Vén (12). A FUTBALL MEGKÖVETELI AZ ALAZATOS SZOLGALATOT Baján vétkeztek a sportok királya ellen A Sugovica-parti városban az NB Il-es labdarúgócsapat őszi teljesít­ménye alapján nem hálás feladat vé­leményt formálni. Nem véletlen, hogy az újonnan alakult futballklub elnöke már idény közben bedobta a törülközőt. Ezért a szakosztálytól elköszönt, majd az új elnök által visszahívott Márton László elnökhe­lyettes állja a csapat által kiérdemelt bírálatokat. Őt kérdeztük a BFC őszi szereplésével kapcsolatban. — Indokolt volt-e az osztályon be­lüli csoportváltás? — Ennek csupán pénzügyi okai voltak, hiszen a Nyugatiban rövi- debbek a távolságok. Szakmai szem­pontból viszont a Nyugati csoport­ban inkább a sportág játékos jellege domborodott ki a Keletiben tapasz­talt hajtós mérkőzésekkel szemben. — Eredményeik alapján mégis úgy tűnik, hogy ez a változás nem kedve­zett a BFC-nek... — Mi a játékerőnk alapján a Ke­leti csoportban sem tartozunk az él­csapatok közé, a fegyelem és a sport­ág iránti alázatos szolgálat mégis előbbre vitt bennünket. Ezzel szem­ben az őszi idényben az önző, egyéni érdekek kerekedtek felül, s ez nagy­mértékben befolyásolja a csapat tel­jesítményét, a játékosok egymáshoz és a vezetőkhöz való viszonyát is. — Ne áruljunk zsákbamacskát; ennek mi volt az oka? — Egyes futballistáink többet képzeltek magukról, mint amilyen értéket valójában képviselnek. Saj­nos, erre olyan vezetői követelmé­nyek és ígéretek is rájátszottak, ame­lyek nem voltak megalapozottak. Jellemző, hogy a csapat még bajnok­ság közben is anyagiakkal foglalko­zott, és ez elterelte a figyelmüket a játéktól, a fegyelemtől, mindattól, ami korábban a csapat erénye volt. — Ä szurkolók viszont azt láthat­ták, hogy a csapat idény közben sem A HÁROM EGYÜTT A három megyei NB Il-es csapatból, az őszi teljesítmények alapján, összeállítottuk a mi megyei válogatottunkat. Áz A csapat: Szabó L. (Baja) — Jagicza (Miske), Morvái (Baja), Safranyik (KSC), Miskolczi (Miske), Goldschmidt (Miske), Evanics (Baja), Farkas (KSC), Csincsák (Miske), Horváth Á. (Baja), Szedlacsek (Miske). B csapat: Erdei (KSC) — Szabó (KSC), Kovács B. (Baja), Kiss (Miske), Kovács T. (KSC), B. Szabó (Baja), Kovács I. (Baja), Szekeres (Miske), Tóth Cs. (KSC), Vén (Baja). Az összesített góllövőlista 5 gólos: Horváth Á. (Baja), Pauk (KSC). 4 gólos: Csincsák, Szedlacsek (Miske). 3 gólos: Csög (Miske), Tóth Cs., Farkas (KSC). • 2 gólos: Koch (Baja). 1 gólos: Vén, Bognár, Erdei (Baja), Fekete, Szabó, Tóth F. Torbavecz (KSC), Földi, Szekeres, Goldschmidt (Miske). , Öngólos: Csendes (Eger) a Miske ellen. 11-esből lőtt gólt: Csög (Miske), Horváth (Baja). 11-est hagyott ki: Pauk (KSC) és Evanics (Baja). 11-est védett: Szabó L. (Baja) a Mohács ellen. nyújtott olyan teljesítményt, hogy azért olyan sok játékos a markát nyújthatta volna... — Sajnos, ez így igaz, de hát ez a futball olyan világ, amelyben ilyen téves értékítéletek is előfordulhat­nak. S ezek után már nagyon nehéz kibogozni, hogy ki a legfőbb vétkes, legfeljebb az biztos, hogy az eredmé­nyesség az áldozat, meg a szurkoló, aki jogosan érzi magát megkárosít­va. — Amit elmondott, abból már elég egyértelműen következik, hogy nem voltak megelégedve a csapat őszi tel­jesítményével ... — Ez egyértelmű, hiszen mi az 1—8. hely valamelyikére vártuk az együttest, s ez játéktudás alapján benne is van. Fegyelem és alázatos szolgálat nélkül azonban a legérté­kesebb szaktudás sem ér semmit. — A csapat hazai mérlege — négy győzelem, egy döntetlen, három vere­ség — az idegenbeli öt vereséggel, egy győzelemmel és döntetlennel együtt kiegyensúlyozatlan tejesítményre utal... — Az elmúlt év azonos időszaká­ban nagyon sok meccset nyertünk idegenben I—0-ra és számos döntet­lennel gyűjtögettük a pontokat, de hangsúlyozom; fegyelmezett játék­kal. Idén viszont nem volt tartása a csapatnak. Nem mentségként mon­dom, de néhány mérkőzésen ütöt- tek-vágtak bennünket a játékveze­tők. A hat kiállítás és több mint har­minc sárga lap is ezt jelzi. — Ez tette indokolttá, hogy húsz játékos szerepelt, vagy az, hogy egész idényben csapatot épített az edző? — Nekünk egy kialakult játékos- állományunk volt. Horváth Dezső helyére Szabó László kapust igazol­tuk, aki körülbelül azonos, vagy jobb képességű elődjénél. Mindössze az FTC-be igazolt Schneidert kellett volna pótolni, vagy a csapat szerke­zetét úgy átalakítani, hogy más for­mációt játsszon. Az edző mégis állan­dóan forgatta a játékosokat, többen nem azon a poszton szerepeltek, mint az előző évben. Volt olyan mérkőzés, hogy hat helyen változtatott, s a baj­nokság végére sem alakult ki olyan gárda, amellyel változtatás nélkül kezdeni lehetne a tavaszt. — Végül is milyen tapasztalatok­kal szolgált az őszi idény, miben kí­vánnak változtatni a tavaszi folytatá­sig? — A téli időszak jó lesz arra, hogy néhány játékosunk elgondolkodjon: tudja-e vállalni azokat a feltételeket, amelyeket előírtunk. Ellenkező eset­ben kénytelenek leszünk megválni tőlük. A klubvezetés ugyanis hatá­rozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőben fegyelem, következetesség és szakmai alázat jellemezze a BFC futballistáit. Banczik István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents