Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-05 / 285. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. december 5., 3. oldal MEGKEZDTÉK A VÉDŐOLTÁSOKAT Nincs influenzajárvány • Az oltás, mégha korszerű módszcrü, akkor is megrázkódtatás. EXPO IGEN — a számok tükrében Ha elszaporodnak a megfázá­sos, légúti megbetegedések, s töb­bet köhögünk, fújjuk az orrunkat, hajlamosak vagyunk arra a megál­lapításra, hogy influenzajárvány van. Ezt sokan még azzal is ma­gyarázzák, hogy megkezdődtek az influenza elleni védőoltások. Pedig éppen ez a tény is alátámasztja, nincs járvány, amit dr. Kovács Ani­kó megyei tisztiorvos is megerősí­tett. Mint elmondta, a korábbi évek­hez viszonyítva az idén sincs több légúti megbetegedés, mint általá­ban ilyenkor, ősszel, télelőn szo­kott. Tehát az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete még időben meg­szervezte a védőoltást. Erre a szezonra kétféle hazai ol­tóanyagot adtak ki. Az Influenza A szélesebb körben adható. Erre A hétfői viharos kecskeméti kép­viselő-testületi ülésen este fél ÍO táj­ban került sor interpellációkra. Len­gyel László arról érdeklődött: egyál­talán miről tárgyaltak, a közmeg­hallgatáselőtti, vízműingatlanok ér­tékesítéséről szóló zárt ülésen, ha az igazgatói lakást (az úgynevezett Benkó-villát) már eladták, a Tó Szálló és étterem együttes pedig hosszú időre bérbe van adva? A vitá­ban elhangzott, ez a véleménykérés csak gesztus volt a vízműtől, a többi 34 település jóváhagyása miatt már különben sem volt jelentősége Kecs­kemét állásfoglalásának — annak ellenére, hogy 60 százalékban a vá­rosé lesz az EBKM Vízmű tulajdo­na. Azon is élénk eszmecsere folyt, hogy a szavazás eredménye vajon az értékesítés elutasítását jelentette vagy a döntésről való lemondást, mivel a sok tartózkodás miatt hiány­zott a többségi igen vagy a nem. Rei­ter István röviden úgy jellemezte a történteket: megtévesztették a köz­gyűlést. Végül abban maradtak, hogy Körmöczi Béla, a gazdasági és költségvetési bizottság elnöke írás­ban válaszol az interpellációra. Noha a vízmű részvénytársaságot létrehozó 35 településnek valóban nincs szüksége az eladott vagy érté­kesíteni szándékozó ingatlanokra, az írásos előterjesztést érdemes job­ban szemügyre venni: — 1991.október2-ána vízmű vál­lalat igazgatója levélben fordult a polgármester úrhoz és az alábbi ké­rését adta elő: Az ÉBKM Vízmű Vállalat szolgáltatási tevékenységé­nek, önköltségének fedezésére, a gazdálkodás további stabilizálására szükség van. A fenti célok biztosítá­sa csak úgy lehetséges, amennyiben hozzájárulást kapnak ahhoz, hogy Kecskemét város területén az alábbi ingatlanok értékesítésre kerüljenek, úgymint az Izsáki út 13. szám alatti szolgálati lakás, Tó Szálloda és étte­rem együttes, a Juhász utcai előre­Bács-Kiskun megyében több mint hétezer az igény, a B-re — ami speciális esetekben használható — 3600-an jelentkeztek. Körülbe­lül ugyanennyien kapják az Influ­enza A + B-t (Split). Ezt főleg a gyermekeknek célszerű felhasznál­ni, mivel már hat hónapos kortól adható. A védőoltásokat decem­ber közepéig megkapják az érintet­tek. Egyébként függetlenül attól, hogy mindezek a készítmények csak önként jelentkezőknek adha­tók, mégis felesleges lenne a lakos­ság egészét beoltani. Mint dr. Takács Anikó elmond­ta, a körzeti orvosok jelzik, ha fennáll az influenzajárvány veszé­lye, hogy a szükséges intézkedésre és gyógyszerbeszerzésre időben fel­készülhessen az intézet. gyártó telep elkülöníthető sarokré­szen mintegy 3600 négyzetméter te­rület és építmény. (...) A gazdasági és költségvetési bizottság a vízmű vállalat kérését az 1991. november 20-ai ülésén megtárgyalta. Informá­lódott arról, hogy 34 Bács-Kiskun megyei önkormányzat az ingatla­nok értékesítéséhez hozzájárult. A bizottság a hozzájárulás kérdésé­ben nem tudott állást foglalni, ezért nem tesz javaslatot a közgyűlés felé. Kérem, hogy a Tisztelt képviselőtár­sak hozzászólásai alapján hozza meg döntését a közgyűlés. (Kecske­mét, 1991. november 21. Körmöczi Béla, a GKB elnöke.) A vízmű vezetőjétől október 2-án kapott levélről havi sajtófogadáson a polgármester elmondta: a szoká­soknak megfelelően ezt a külde­ményt is kiszignálta. A hétfői képvi­selő-testületi ülés után Könnöczi Bélát, a gazdasági és költségvetési bizottság elnökét arról kérdeztem: miért vártak ötven napot a több mint 150 milliós döntésben való állásfog­lalással, hiszen egy esetleges kecske­méti nem ismeretében a többi telepü­lés is elképzelhető, hogy másként döntött volna. (Függetlenül attól, hogy kétségkívül jó döntésnek tű­nik, amit meghoztak!) — Ezt a kérdést nem nekem kell feltenni—mondta Körmöczi úr. Mi akkor tudunk foglalkozni egy ügy­gyei, ha megkapjuk. —Ezek szerint nem érkezett meg a levél? r — Én erről az október 2-ai levél­ről nem tudok, nem kaptuk meg. Személyesen a vízmű igazgatója jött be a november 20-ai bizottsági ülés­re és akkor tájékoztatott bennünket. Egyébként a bizottság minden tagja támogatta az értékesítést. (Körmöczi Béla írásos válaszát Lengyel László interpellációjára la­punkban is ismertetni fogjuk.) MADARAS Gázálarc — bemutatóval, szórólappal — A község szélétől 2,4 kilomé­tert megy, és átlépheti a határt — szögezi le a tényt Bagócsi Károly, a madarasi önkormányzat jegyző­je, amikor a községi hangulatról érdeklődtem. — Nem is ez a gond, hanem az, hogy katonai objektum is van a településen. Ezért is dön­töttünk úgy, hogy a gázálarcokat kiosztjuk. Éz két nap alatt megtör­tént, a csapatunk nagyon jól dol­gozott. Nemcsak szórólapon tájé­koztattuk a lakosságot, hanem a munkatársaink a helyszínen be is mutatták a gázálarc használatát. Röviddel ezután tartottunk egy falufórumot — megelőzendő a pá­nikot —, majd az iskolában a diá­koknak külön is megtanították a gázálarc kezelését. Ezért mondha­tom, hogy nincs is itt gond, csak az ügy polgári védelmi tálalása sike­rült rosszul. Különösen a kitelepí­tés szó keltett rossz visszhangot. Nem elsősorban a magyarok lakta Madarason, hanem a szomszédos településeken, ahol nemzetiségiek nagyobb számban élnek. Köztük joggal okozhatott feszültséget. Én inkább a kimenekítést használtam volna. Jellemző volt viszont itt nálunk, s mutatta, hogy mennyire nincs pá­nik, hogy amíg néhány napig a községházán egymásra polcozott ládákban tároltuk a gázpalackot — 3500 lakosnak sok kell, s alig lehetett oldalazva elférni a szűk folyosókon —, az ide bejövök nem azzal foglalkoztak, hogy mit keres­nek a láthatóan katonai ládák a faluban, hanem, hogy merre fizetik ki nekik az átvett paprika árát. Megemlékezés Bibó Istvánról • Bibó István Bibó István születésének 80. évfordulója alkalmából tartott kedden délután emlékülést a Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun Megyei Szervezete és a Bács-Kiskun Megyei Bírói Egyesület a megyei bíróság kollégiumi termé­ben Kecskeméten. A XX. század talán leg­jelentősebb magyar gondolkodójának szelle­mi hagyatékát, életútját dr. Ruszoly József szegedi és dr. Nagy Endre pécsi professzor ismertette előadásában. A szegedi származású tudós, Bibó Ist­ván a Tisza-parti város jogi karán taní­tott a szakmai tárgyak mellett politikael­méletet a világháború utáni években, egé­szen a kommunisták hatalomátvételéig. Legjelentősebb művei, melyek a hazai po­litikatudomány fejlődésére jelenleg is ha­tással vannak, az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem, Az állam- hatalmak elválasztása egykor és most, A kelet-európai kisállamok nyomorúsága — a koalíciós érvekben születtek. Műveit a Rákosi-érában betiltották, s még a 80- as évek első felében is csak külön enge­déllyel olvashatták az egyetemisták, főis­kolások az elfeledésre ítélt européer gon­dolkodó írásait. A hatalom birtokosai joggal tarthat­tak Bibó István szellemiségétől, ugyanis a parlamentáris demokrácia, a többpárt­rendszer, a hatalmi ágak szétválasztása, a jogállamiság kérdéseit úgy kezelte művei­ben, mint az egyetemes emberi fejlődés egyetlen lehetséges útját, szemben a vul­gär marxizmust zászlajára tűző sztálinista diktatúrával. Az 50-es években hallgatás­ra ítélt tudós, akarata ellenére, mint poli­tikus belesodródik az 1956-os forrada­lomba, Nagy Imre államminisztere lesz. A Kádár-rezsim halálra ítéli a tudóst, aki a felkelés leverésének napjaiban pasz- szív ellenállásra szólítja fel a magyar né­pet. A 60-as évek elején amnesztiával sza­badul a fegyházból, s a fővárosban egy könyvtárban elfeledetten, nyomorúságos körülmények között dolgozik haláláig. B. Zs. Az Országgyűlés hosszas vita után nagy többséggel megszavazta azt az törvényt, amely elvileg zöld utat adhat az 1996-os budapesti Ex­pónak. A szavazásra 385 képviselő­nek van joga, közülük ez alkalom­mal 99-en voltak távol az ülésterem­ből. Hiányzott a kisgazdapárt 31 ta­gú csoportja is, akik a szavazás ide­jén egy különteremben belső ügyeik­ről tárgyaltak. Később kijelentették: valamennyien az Expóra adták vol­na a voksukat. Természetesen, ez is bekerült a jegyzőkönyvbe. A jelen lévő 286 képviselő közül 190-en IGEN-nel, 89-en NEM-mel szavaztak, és csak heten tartózkod­tak. A legtöbb megyében az Expo helyeslői győztek. Csongrád és Nóg- rád valamennyi képviselője igennel voksolt, de jó volt az arány a Hajdú megyeiek között is (10 igen, két nem, 1 tartózkodás), Tolnában (5 igen, 1 nem) és Pest megyében (18 igen, 5 nem). A két nyugati megye az ellen­táborhoz tartozott: Vasban az egy Egyre többször hallani, milyen sajnálatos, hogy manapság sokan „fordítanak hátat” az agrárgazda­ságnak. Nos, éppen ellenkező volt a jelzés a minap Szabadszálláson, ahol az Agrárszövetség vezető szak­emberének előadásán igen sokan je­lentek meg. Nagy Húszéin Tibor, a szövetség főtitkára a kárpótlásról és az agrárgazdaság helyzetéről be­szélt. A kárpótlással kapcsolatosan már látszik, hogy az igénylők száma töredéke annak, amit előzetesen vár­tak. Mégis óriási jelentőségűnek tartja az Agrárszövetség magát a törvényt, hiszen egy pontig rendezi az ügyeket, azután követelésekkel már senki nem léphet fel. így tulaj­donképpen megteremti a tulajdon biztonságát. Persze — ki ne tudná —, hibái is vannak a törvénynek, a sérelmet szenvedettek azért nem egé­szen így képzelték el a kárpótlást. A nagyobb veszély azonban az, hogy a nemzetgazdaságban okozhat majd problémát, például rontja a külföldi tőke beáramlásának esélye­it. A nagyobbik falat ráadásul még hátravan, az úgynevezett kárpótlás kettő, amelyben az 1939-es időpont a kiindulás. Ebben igazán nagy téte­lekről van szó, amelyek már a nem­zeti vagyont is érintik. Az FM és a PM vezetői szerint igennel szemben 4 nem szavazat volt, a győriek között 6:4 volt az arány az ellenzők javára. A fővárosi képviselők közül 32-en igennel, 13- an nemmel szavaztak, mindössze egy honatya tartózkodott. A Bács-Kiskun megyei képviselők szavazata: dr. Andriska Géza (SZDSZ) nem, dr. Debreczeni József (MDF) igen, Faddi József (FKgP) igen, Fekete Pál (MDF) igen, dr. Horváth László (FKgP) hiányzott, dr. Józsa Fábián (MDF} igen, Karsai Péter (MDF) igen, Kánya Gábor (MDF) igen, Nagy András (SZDSZ) nem, dr. Po- hankovics István (FKgP) hiányzott, Kocsenda Antal (FKgP) hiányzott, dr. Kozma Huba (MDF) igen. Kosa András (FKgP) hiányzott, dr. Pán- czél Gyula (MDF) igen, Pozsgay Imre (függ.) hiányzott, dr. Szabó Erika (SZDSZ) nem, Szent-Iványi István (SZDSZ) hiányzott. 1992 az agrárgazdaság nagy éve lesz. Ezt a kijelentést kissé kiegészítette Nagy Húszéin Tibor, mondván: a mondat úgy kerek, ha a katasztrófa szó is belekerül. Ugyanis az idei ada­tok szerint a termelői árak és a ter­melés a tavalyi szinten maradtak, viszont az ágazatban felhasznált anyagok, energia stb. árszintje 40 százalékkal emelkedett. A „csere­arány-romlás”, azaz az árveszteség eléri a 100 milliárd forintot. Ez azt is jelenti, hogy a termelési ráfordításo­kat — pénz híján — csökkentette a termelés, például az előző évi tnűtrá- gya-felhasználás az idén egyharma- dára esett vissza. Mindezek ellenére a magyar agrárgazdaság 1,8 milliárd nettó exportbevételt produkált, ami a magyarországi összes hitel kama­tának felel meg. Mindez azonban a következő években köszön majd vissza, hiszen a termelés előkészítése igencsak elmaradt. Ugyancsak negatív lesz a hatása — az előzetes számítások szerint — annak, hogy az új adózás rend­szerében a mezőgazdaságtól többet várnak, mint a többi ágazattól. Ugyancsak visszatartó, hogy még ma sincs egyértelmű agrárgazdasági koncepció, nem is beszélve a szövet­kezeti, az átmeneti és a földtörvény­ről. G. E. Mihályka Gyula TALÁLKOZÓ A HÁROM K-VAL Meghívót kapott lapunk a KKK-tól kedd estére, egy találkozóra. A Kecskeméti Képzőművészek Közösségétől. Igen szimpatikus tömörülés ez. Nem csak azért, mert sokat panaszkodtak, ami napjainkban ugyancsak divatos. Sokkal inkább az elszántságuk érdemel figyelmet, amellyel az igazán értékes művészeti értékekért hadakoznak, a pillanatnyi piaci értékítéletekkel szemben. Igazuk van. Az már persze más kérdés, hogy a sajtó hogyan segíthet nemes ügyek propagálásában, amikor a lapkiadásban ugyancsak meghatározók lettek a piaci szempontok. Egy biztos, a valóban értékes kulturális, művészeti értékekről igyekszik hírt adni a Petőfi Népe a jövőben is. Ezzel kívánunk további hasznos, gondolatokban gazdag együttlétet a három K-nak. (koloh) SZEPTEMBERI AKCIÓ - HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL! SHARP Z—30 FÉNYMÁSOLÓ 49.900,- HELYETT 42.500,- +ÁFA (INDULÓKÉSZLET 20.000,- +ÁFA) BP. XIII.,VÁCI ÚT 6., Tel .VEVŐSZOLGÁLAT: 166-7032; 166-7449 HOL AKADT EL A LEVÉL? Interpellációk \ V/> • 7 h JL vízműinga ttanokról FEB AZ AGRÁRGAZDASÁG NAGY EVE? Helyzetelemzés • Ahogy a grafikus elképzeli az ágazati grafikont... (PN-arehív) Alakuló közgyűlés Kecskeméten Ma megalakul Kecskeméten a volt nyugati hadifoglyok bajtársi szövetsé­ge. Az összejövetel délelőtt 10 órakor kezdődik a Jókai utca 15. szám alatti nyugdíjasotthonban. Az érdeklődőket tisztelettel meghívják és várják az ala­kuló közgyűlésre. Nyílt nap a GAMF-on Nyílt nap keretében ismerkedhetnek meg december 6-án a kecskeméti Gép­ipari és Műszaki Főiskola oktatási és szakmai munkájával azok a középisko­lások, akik úgy tervezik, hogy az intéz­ményben folytatják tanulmányaikat. Az intézmény tanárai délelőtt 9 és 11 órakor várják az érdeklődőket az Izsá­ki út 10. alatti főépület aulájában. Döntés a Kalév-ügyben? Ma, délután 16 órakor, a városháza dísztermében közgyűlést tart a kalocsai képviselő-testület. Megvitatják egye­bek között azt a programtervezetet, amely a településpolitika 1995-ig köve­tendő alapelveit tartalmazza, s dönte­nek néhány kisebb jelentőségű pénzü­gyi és szervezési kérdésben. A legérde­kesebbnek az új építőipari társaság ala­pítási elveinek előterjesztése ígérkezik, mivel a Kalév-ügyet a közelmúltban he­ves viták övezték, s polgármesteri intéz­kedéseket támadó — még megválaszo­latlan interpelláció is elhangzott. Gázfűtés Fülöpszálláson Folyamatosan dolgoznak a gázveze­ték-építők Fölöpszálláson. Ma már korszerű energiával fűtenek az önkor­mányzat intézményeiben és húsz ma­gánportán is. Utcáról utcára haladva egyre több lakás bekapcsolására nyílik lehetőség. A tervek szerint december végére kétszáznál több család meleged­het majd a kék lángnál. Eredményhirdetés Halason Meseírópályázatot hirdetett meg ko­rábban a kiskunhalasi könyvtár. A Bács-Kiskun megyei pályázatok bí­rálata befejeződött. December 6-án, délután 15 órakor lesz a műsoros ered­ményhirdetés a kiskunhalasi városi könyvtár nagy olvasótermében. A pén­teki rendezvényre mindenkit szeretettel várnak. Pilisi túra Nyílt túrát szervez hét végén a Pilis hegységbe a Diákegylet. A résztvevők december 7-én, szombaton, reggel 6 óra 30-kor találkoznak a kecskeméti nagyállomáson. Az utazás önköltséges, diákigazolványt mindenki hozzon ma­gával. Játékos jubileum Tíz évvel ezelőtt nyílt meg hazánk első és mind ez idáig egyetlen játékmú­zeuma, a Szórakaténusz. A kecskeméti intézménynek messze földön jó híre van. Több mint tízezer darab tárgyat őriznek a gyűjteményben, és nagy si­kerrel működik a kreatív kézmüvesmü- hely is. Számtalan időszaki kiállítást rendeztek az egy évtized alatt, és nem egy fontos tanácskozásnak adtak hely­színt. Ezúttal ünnepel a Szórakaténusz Játékmúzeum. Holnap a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatá­sával rendezik meg a Kreativitás a 21. század küszöbén című konferenciát, ahol több neves szakember fejti ki véle­ményét a témában. Ugyanaz nap új időszaki tárlat is nyílik az emeleti kiál- litótcrembcn. A jubileumi ünnepségen az idén először adják ét a Szórakaté- nusz-emlékplakettet. És, természete­sen, Mikulás napja lévén, nem marad­nak el a meglepetések sem. A hét vé­gén, a jubileumi tanácskozáshoz kap­csolódóan, játék bemutatót és -vásárt is rendeznek a gyerekek fellegvárában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents