Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-31 / 305. szám
6. oldal, 1991. december 31. EZ TÖRTÉNT ITTHON ES A VILÁGBAN I99I-BEN Az év tíz legnagyobb eseménye Az emberek mindig is szívesen gyűjtik a „legeket”. Miért pont az újságírók maradnának ki ebből? Az AP amerikai hírügynökség 42 országban keresett meg szerkesztőket azzal a kérdéssel, hogy melyiket tartják az év legnagyobb külpolitikai eseményének ? A beérkezett 90 válaszból kiderült: a szerkesztők „kedvence”, az amerikaiak gerjesztette „Sivatagi Vihar”, vagyis az Öböl-háború volt, ami „kifújta ” az irakiakat Kuvaitból. A második helyen az augusztusi szovjet konzervatív puccskísérlet „végzett”, s „dobogós” helyre került a jugoszláviai polgárháború is. Érdemes megemlíteni, hogy a második „tízesbe” olyan eseményeket soroltak, mint az albán helyzet, az albánok menekülésáradatával, a libanoni polgárháború vége, vagy az angolai rendezés, a világméretű gazdasági recesszió. Tavaly a német újraegyesítés volt a „hírek híre”, amelyet akkor Irak Kuvait elleni inváziója követett. A beérkezett válaszokat az AP úgy értékelte, hogy minden voksoló első helyezése tíz pontot ért, a tizedik helyezés pedig egyet. Ezek alapján a legtöbb szavazatot kapott események, a sajtó „top-ten”-je a következő: 2. Nem sokkal kevesebb a SZOVJET PUCCSKÍSÉRLET pontszáma: 36 első helyezéssel 819 pont. 6. Dél-Afrika hozzákezdett az apartheid-rendszer „lebontásához” 329 pont.1. ÖBÖL-HÁBORÜT a kilencven szerkesztő közül 49 tette az első helyre, így összesen 848 pontot gyűjtött. 3. Érdekes, hogv a mögöttük jóval „lemaradt” . JUGOSZLÁVIAI POLGÁRHÁBORÚ egyetlen első helyezéssel 536 pontot kapott. 4. A közel-keleti béketárgyalások 430 pont. 5. Végétért a hidegháború 335 pont. 7. Az Európai Közösség tagállamai a politikai és gazdasági integráció szorosabb formái mellett döntöttek: 190. 8. Az AIDS terjedése: 168 10. Gyilkos merénylet Radzsiv Gandhi ellen: 151 9. A kambodzsai fegyvernyugvás: 153. ... ÉS A RÁADÁS Gorbacsov lemondása, a Szovjetunió megszűnése Az amerikai hírügynökség még azelőtt rendezte meg a szavazást az év legnagyobb eseményeiről, mielőtt megtörtént volna a talán legnagyobb történelmi fordulat: a Szovjetunió — melyet 1922- ben hoztak létre Lenin kezdeményezésére — előbb a bresz- ti szláv csúcsértekezlet döntésével, majd a Független Államok Közösségének megalakításával megszüntették. Az állam nélkül maradt elnök, Gorbacsov hét évvel hatalomra kerülése után, december 25-én lemondott hivataláról. Azóta már Jelcin ül a dolgozó- szobájában, orosz zászló leng a Kremlen és a volt szovjet követségeken, köztük a budapestin is. Lehet, hogy ez még az Óböl- háborúnál is nagyobb jelentőségű esemény? A FÖLD ÉS LAKÓI Naponta negyedmillió újszülött Földünk lakossága az 5 és fél milliárdhoz közelít, másodpercenként három-, azaz naponta negyedmillió gyerek születik. A legnagyobb népességnövekedés Dél- Ázsiában és Afrikában tapasztalható. 1985-ben 293 millió gyereknek nem adatott meg az iskolába járás lehetősége, számuk az ezredfordulóra várhatóan 315 millióra fog növekedni. Az elemi higiéniai feltételek nélkül élők száma 1,75 milliárd, 215 millió háztartásban nincs víz. A tartós népességnövekedés miatt, főleg a harmadik világ országaiban epyre nagyobb az energiafogyasztás mértéke. Számítások szerint a világ energiafogyasztása 10 325 millió tonna kőszénegyen- értéknek felel meg. 1980 óta az energiafelhasználás mértéke 18 százalékkal a népesség 16 százalékkal nőtt. Az energiahordozók közül a kőolajfelhasználás mértéke csökkent, a földgázé és a széné viszont növekedett. A szén-dioxid- mentes energiahordozók (vízerő, magenergia) az energiahiány 5 százalékát tudták fedezni. AZ ÉV EMBERE EURÓPÁBAN Az AIDS-vírus izolálója A La Vie (Az Élet) című folyóirat kezdeményezésére szervezett nemzetközi zsűri Luc Montagnier francia professzort jelölte „Az 1991 -es év európaia” megtisztelő címre annak elismeréseként, hogy ő volt az, aki 1983-ban izolálta az AIDS-vírust. A zsűri tiszteletbeli elnöke Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke volt. A cím odaítélésének indoklása szerint „Montagnier professzor egy sajátos európai koncepció megtestesítője a tudományos kutatások terén”. A La Vie szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy „Montagnier professzor az AIDS-betegekkel szemben mindig rokonszenwel és emberi együttérzéssel viseltetett és határozottan szembehelyezkedett az AIDS-fertő- zöttek kiközösítésének politikájával”. Az 1987-ben létesített kitüntetést 1989-ben Adam Misnik lengyel történésznek, 1990-ben pedig Kurt Ma- sur német karmesternek ítélték oda.
