Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
10. oldal, 1991. december 30. SPORT A Magyar Köztársaság jó tanulói, jó sportolói A foci és a sakk a birkózóbajnok hobbija Az egyetem és a válogatottság a célja Födi Anita atléta a kiskunfélegyháziak nyúlánk termetű atlétalánya így mutatkozik be olvasóinknak. — A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium I/A osztályos tanulója vagyok — mondta. — A Jó tanuló, jó sportoló kitüntető címet még a József Attila Általános Iskolában elért — elsőtől a nyolcadikig kitűnő — tanulmányi eredményemnek és sportsikereimnek köszönhetem. Negyedikes korom óta atlétizálok rendszeresen Kerék tanár úr edzői irányítása mellett és azt hiszem 1991- ben értem el eddigi legkiemelkedőbb eredményeimet. Megnyertem a Diákolimpia 1500 méteres futószámát, a serdülő B korosztály magyar bajnokságán első lettem 600 méteren és 2000 méteren, a hatkilométeres kis maratoni bajnokságon pedig a második helyen futottam célba. Versenyeimre heti hatszor két órát készülök és naponta körülbelül két órát tanulok. Kevés szabad időmben olvasok, az angol és a német nyelvet tanulom. Időnként a moziba is elmegyek. Bár a középiskolai tanulmányaimnak még az elején járok, a jogi egyetemre szeretnék majd felvételizni, és ezzel párhuzamosan az atlétikában a válogatott kerettagság elérését tűztem ki célul. — Anitát nagyon céltudatos lánynak tartom — mondta Kerék Csaba edző. — Amit célként kitűzött maga elé, azt eddig mindig teljesítette is! Miért lenne ez másként az elkövetkező időkben . .. Bóna László birkózó a remek nevelőbázissal rendelkező kun- szentmiklósi birkózószakosztály legújabb üstököse. Alig másfél méteres magasságával és 35 kilogrammos testsúlyával nem emelkedett ki a kitüntetett gyerekek sokaságából, pedig eddig sportpályafutása alapján többen is megirigyelhetnék. __ — Tizenkét éves vagyok és az ÁMK 7/a osztályában tanulok —1 mondta. — Szinte minden sportágat kipróbáltam már és ezek közül a birkózás tetszett meg a leginkább, ezért már' több mint három éve ezzel foglalkozom. Heti négy alkalommal két órát töltök edzésen. Igyekszem ellesni a fogások titkait edzőimtől. Bíró Károlyiéi, Bíró Györgytől és Losonczy Mártontól. S hogy nem vagyok olyan rossz tanítvány, azt bizonyítja az is, hogy az úttörő A kategóriában négyszer nyertem meg a magyar bajnokságot kötött- és szabadfogásban. Az idén viszont már mint a legfiatalabb korosztály tagja a B korcsoportban léptem Gálfy Anita cselgáncsozó a kunbajai cselgáncs újhullám egyik kiemelkedő képviselője. — Három éve cselgáncsozom rendszeresen és a kunbajai általános iskola 7. osztályába járok —: mondta. — A tanulással szerencsére nincs sok gondom, mert köny- nyen megjegyzem a feladatokat. Eddig kitűnő a bizonyítványom. A cselgáncsot Kovács Mihály matematika tanár, a szakosztály egyik edzője szerettette meg velem. Heti 3 x 2 órát edzünk és az eddigi legjobb eredményemnek a hazai serdülők 42 kg-os mezőnyében elért bajnoki ezüstérmemet tartom, valamint a májusi párizsi aranyérmet, amit a kilenc országszőnyegre és a nálamnál egy-két évvel idősebb társaim mögött meg kellett elégednem az ezüstéremmel. Remélem, jövőre már sikerül beleerősödnöm az új korcsoportba és akkor ismét felállhatok a dobogó legmagasabb fokára! A tanulmányi eredményem legutóbb 4,8 volt és a testnevelés mellett, a biológiát és a matematikát szeretem a legjobban. A napi edzések és a tanulás kitölti a szabad időmet, de ha még marad egy kicsi, azt a legszívesebben focizással és sakkozással töltöm. Elsőszámú példaképemnek tekintem a „földimet”, a többszörös magyar bajnok Takács Ferencet, aki jelenleg a BVSC-ben birkózik és két alkalommal is megkapta azt a megtisztelő címet. Őt szeretném eredményeimben és tanulásban is követni. — Takács Feri óta a kis Bóni Laci a legnagyobb tehetség a szakosztályban — mondta Bíró Károly edző. — Rendkívül könnyedén tanul meg mindent, mindig lehet rá számítani és amit elhatároz, azt véghez is viszi. ból résztvevő 24 versenyzőtársam legyőzése után vehettem át. Ami kevés szabad időm marad, azt szinte teljesen kitölti az iskolai önképzőkörben való részvétel, amelynek keretében igen sok szórakoztató jellegű műsort szervezünk dallal, tánccal, versmondással körítve. Lassan itt a pályaválasztás ideje is és én Baján a közgazdasági szakközépiskolában szeretném folytatni tanulmányaimat. Remélem, hogy Baján a cselgáncstudásomatls tovább töké- létesíthetem majd. — Anita rendkívül tehetséges és szorgalmas — mondta Óbéri János edző. — Csak rajta múlik, hogy mennyire tudja majd tudását bővíteni. A matektanár szerettette meg vele a cselgáncsot Tízszer javította meg az országos csúcsot Ivanovics Gergely a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc^. Általános Iskola tanulója ugyanúgy jár iskolába, mint a többi 13 éves diák, ugyanúgy öltözködik, viselkedik, mint a legtöbb tinédzser. Egy valamiben azért különbözik társaitól. A nap 24 órájából négyet-ötöt a kecskeméti fedett uszodában tölt, ahol Frühauf Tibor edző irányításával tempózza a kilométereket. Gergely hat évvel ezelőtt kezdett el úszni. Jelenlegi mestere 1988 óta foglalkozik vele. Edzője bevallása szerint megfordult már néhány ügyes gyerek a keze alatt, de ilyen tehetséges versenyzővel régen találkozott. Jó ritmusérzéke, mozgáskészsége van, értelmes, intelligens fiú, akivel öröm együtt dolgozni. A sportoló a négy úszásnem közül a mellúszást szereti a legjobban. Az idén az 50, a 100 és a 200 méteres mellúszásban összesen tíz alkalommal javított országos csúcsot úgy, hogy ellenfelei megszorítani sem tudták. Időeredménye alapján biztos tagja a jövő évi kadett Európa- bajnokságra készülő válogatottnak. A kontinensviadalon 100,200 mellen és 200 vegyesen szeretne rajthoz állni. A KVSC versenyzője eredményeivel nemcsak a medencében, hanem az iskolában is kiemelkedik nyolcadik osztályos társai közül. Hatvanegy általános iskolás fiatallal együtt a napokban vehette át a Magyar Köztársaság jó tanulója, jó sportolója kitüntetést. Apáról lányára szállt a léc „ Kitüntetését még a kecskeméti Lánchíd Utcai Általános Iskolában elért eredményéért kapta. Szakonyi Márta ősz óta a kecskeméti Bolyai János Gimnázium I. osztályos tanulója. Első edzője Ada- mik Zoltán volt. Szakonyiéknál az atlétika családi sportág, hiszen az édesapja is a KSC atlétája és ismert magasugró volt. Természetes, hogy Márta is elsősorban a magasugró-eredményére büszke. A legjobbja 162 centiméter, de szívesen versenyez összetett atlétikai számokban is. — Milyen volt a tanulmányi eredménye ?— kérdeztük. — A Lánchid utcai iskolában 4,5 volt — mondta —, a Bolyaiban még nem tudom, hiszen még ezután lesz a félévi eredményhirdetés. — A testnevelésen kívül mit szeret leginkább? — A német és a matematika is a kedvenc tantárgyaim közé tartozik. — Tudom, hogy egy első osztályosnak még nem lehetnek igazán távlati tervei, de elképzelése már biztosan van? — Igen, szeretnék a sportnál maradni. Az a tervem, hogy a TF-re jelentkezem majd, ha eljön az ideje, vagy esetleg más főiskolán testnevelés szakra. A sportolás a legkedvesebb szórakozásom, s ezt nem hagyom abba. • A díjazott megyebeli általános iskolások (hátsó sor, balról): Szakonyi Márta, födi Anita, lvanovics Gergely, elöl (balról): Bóna László és Gálfi Anita. (Farkas Tibor felvtelei) Az elmúlt napokban jeles esemény színhelye volt a Néprajzi Múzeum budapesti nagyterme; ott adták át a Magyar Köztársaság jó tanulója, jó sportolója kitüntetéseket. S amint a meghívottak listájából kiderült, Bács-Kiskun ebben az esztendőben sem szűkölködött olyan sportbeli tehetségekben, akik magas szinten látják el iskolai feladataikat is. Megyénk képviseletében öt általános iskolás és négy középiskolai hallgató vehette át a kitüntető címet. A róluk, velük készített beszélgetésekben arra kerestük a választ, hogyan tudják összeegyeztetni a tanulást és a sportot anélkül, hogy egyik a másik rovására menne. A válasz, kimondva vagy kimondatlanul, ott van a sorok között, s akár néhány szóban is összefoglalható: szorgalom, tehetség, céltudatosság... Bármelyik önmagában is értékes tulajdonság, együtt, megfelelő pedagógiai háttérrel és szülői segítséggel azonban több annál, komoly alap, amely életre szóló indítást adhat. Ilyen példaként ajánljuk írásainkat nemcsak tanuló és sportoló fiatalok figyelmébe. • Az összeállítást Banczik István, Farkas Tibor, Szabó Etelka és Szabó Zoltán készítette. • A díjazott megyebeli középiskolások (balról): Somodi István, Iványi Dalma, Szilágyi Andrea és lványi Róbert. A judós a biokémiához vonzódik Az iskolában és a pályán is kitűnő Iványi Dalma, a kecskeméti Bolyai János Gimnázium 2. osztályos tanulója 1990-ben kapta meg először a „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetést, amit 1991 végén már másodszor vehetett át. Kedvenc sportja • a kosárlabda, amit nem is akármilyen szinten űz, hiszen állandó tagja a KSC MEDS NB I-es női csapatának. Iskolája kosárlabdacsapatával az 1991. évi diákolimpia országos döntőjében ezüstérmet nyert. Tanulmányi eredménye egészen kiemelkedő, hiszen mindenből kitűnő. — Ez nem volt mindig így — mondta —, mert Mezőbe- rényben, az általános iskola 1. és 2. osztályában voltak négyeseim is. Harmadiktól kezdve azonban tartom a szintet. —Mikor és hol kezdett sportolni? — Még Mezőberényben, 9 évesen, Nagy Ferencné testnevelőnél kezdtem a kosárlabdát. Azóta ennél a sportágnál maradtam, de néhá részt veszek futóversenyen is. — Hogyan került Mezöbe- rényböl Kecskemétre? — Még általános iskolásként a diákversenyeken találkoztam a kecskeméti lányokkal . Hallottam, Hogy a Bolyaiban sportosztály van, ezért ide jelentkeztem. Felvettek, és örülök, hogy itt lehetek. — Kedvenc tantárgya? — A testnevelés, a földrajz, a biológia, és tanulok angolul is. — Szórakozásra marad-e idő? — Olvasni nagyon szeretek, másra azonban nem futja. — Két év múlva érettségi, utána hova készül? — A Testnevelési Főiskolára. Ha nem sikerül, esetleg a Külkereskedelmi Főiskolát próbálom meg, de a sportot akkor sem hagyom abba. Iványi Róbert cselgáncsozó a kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója, aki idei eredményei alapján a diákolimpián elért nagyszerű sikere révén vehette át egyik elismerését. A Katona József Gimnáziumban tartott ünnepség után Baltás Dániel igazgató meg is jegyezte: Robi nemcsak jó sportoló, de a tanulók között is példakép. Akkor még aligha tudta, hogy idén már másodszor veheti át a Magyar Köztársaság jó tanulója, jó sportolója kitüntető címet. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele második munkahelyén, a kecskeméti edzőcsarnokban. —- Nem is emlékszem már pontosan, hogyan is kezdődött... — mondta. — Azt hiszem, apámtól hallottam először, hogy sportolni kellene valamit. Aztán, amint átköltöztünk Félegyházáról, általános iskolásként a cselgáncsozók- hoz kerültem. Élveztem a rendszeres mozgást, jó volt a társaság, és természetes, hogy ottragadtam. — Milyen eredményekkel zárta az idei évet? — Az országos bajnokságon Somodi István a nyáron érettségizett a kecskeméti Katona József Gimnáziumban. A 19 éves röplab- dázóról volt testnevelő tanára, edzője, Karagics Mátyás a következőképpen nyilatkozott: — Pista szerény, csendes gyerek, aki amellett, hogy jeles tanuló, a sportpályán is megállta a helyét. Röviden úgy is mondhatnám, a röplabdában eddig mindent elért, amit csak lehetett. Nyert diákolimpiát, országos ifjúsági kupát, országos juniorbajnokságot. Tagja volt az ifjúsági válogatottnak, sőt, a felnőtteknél is számításba vették már. Az élvonalbeli Kecskeméti SC-ben centert játszott. A sport szempontjából azonban a tavalyi éve nem tartozik a második lettem. Ennek azonban az az oka, hogy idén váltottam súlycsoportot. Ha jövőre beleerősödöm az 51 kilóba, valószínűleg az elsőséget is sikerül majd megszereznem. — Hogyan telnek a jó tanuló, jó sportoló napjai? — Az iskolából az edzőterembe vezet1 az- utam, 15-tőh fS-óráig-tr-é- ningezek, este pedig tanulok, általában éjfélig. Néha gyötör az álom, de le kell küzdeni. Addig sosem fekszem le, míg nincsenek rendben az iskolai kötelezettségeim. így aztán úgy tűnhet, hogy egy beszabályozott rendszerben élek. Hét végén azonban — ha nincs verseny —, én is lazítok egy kicsit. — Mi az életcélja, s mit szerelne elérni a tatamin? — Mivel nincs gondom a tanulással, csupán angolból és irodalomból vagyok négyes, a testnevelést, a matekot, a kémiát, fizikát nagyon szeretem, valószínűleg biokémikus leszek. A sportban is szeretnék valami maradandót, emlékezetest nyerni, ami úgy igazán feltenné a koronát a pályafutásomra. legszerencsésebbek közé. Egy augusztusi súlyos bokaszalag-szaka- dása után decemberben már újra a pályán volt. Sajnos, pár hónapra rá a másik bokája is megsérült, így a teljes NB I-es idényt ki kellett hagynia. Csak a májusi középiskolás döntőre jött rendbe teljesen. Hogy milyen a magánéletben? Olyan, mint a többi 18-19 éves fiatal. Bár néha észrevettem, hogy amíg a csapattársai mókáztak, ugratták egymást, addig ő félrevonult néhány fizikapéldát megoldani. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, aki néhány nappal ezelőtt megkapta a Magyar Köztársaság jó tanulója,jó sportolója kitüntetést. Móka helyett: tanulás Kedvenc tantárgya a testnevelés és a földrajz Szilágyi Andrea, a kecskeméti Bolyai János Gimnázium 2. osztályos tanulója először kapta meg a kitüntetést. A KSC igazolt atlétája. Még a kecskeméti Lánchíd Utcai Általános Iskolában, Adamik Zoltán testnevelő irányításával kezdett sportolni. Az idén a Bo- lyai-gimnázium magasugrócsapa- tával diákolimpia országos bajnokságot nyert. — A magasugrás a kedvenc száma? — kérdeztük. — Nem, csak egyik tagja voltam a csapatnak — mondta. — Nem is a legjobb, mert 158 centimétert ugrottam. Inkább a hétpróbát és a gátfutást szeretem. Áz országos döntőn, 300 méteres gáton 7. voltam. — A tanulással mi a helyzet? — Tavaly 4,8 volt az átlagom, most valamivel gyengébb lesz. Kedvenc tantárgyam a testnevelés, a földrajz és az angol. — Hobbi, szórakozás? — Járok színházba, moziba és néha táncolni, és szeretek olvasni is. — Távolabbi tervei? — Még nincs határozott elképzelésem, de ami van, az nem a sporttal kapcsolatos. Az már biztos, hogy nyelveket akarok tanulni, a többi pedig majd kialakul, hiszen még van két év gondolkodási időm.
