Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-03 / 283. szám
SPORT 1991. december 3., 11. oldal JIGORO KANO SZELLEMÉBEN Soltszentimrén gyúrtak a körzet judokái • Akik Soltszentimrén rangsoroltak, a majdani bajnokok. • Kct kokat ért a/ akció. • Földharc, leszorítási kísérlettel. OKLEVÉL • Érem és oklevél volt a dobogósok jutalma. (Farkas Tibor felvétele) • A jó meccseket még a zsűri is szurkolói szemmel nézte. V Vincze és Pintér nélkül - Balog T. a csapatban Az előkészületek enyhén szólva igen rosszul sikerültek, ennél a pályán már csak kedvezőbb események következhetnek . . . Röviden így lehet jellemezni a magyar labdarúgó-válogatott körül kialakult helyzetet. A tervek szerint a küldöttség vasárnap délután utazott volna el távoli túrájára, amelynek során Mexikóval, Salvadorral, Guatemalával és Honduras ellen játszanak Glá- zer Róbert megbízott szövetségi kapitány jelöltjei. Persze még az sem biztos, hogy négy mérkőzés lesz, hiszen Guatemala csak tervezett állomás. A vasárnapi indulásból azután semmi sem lett. Kiderült: a mexikói vízumok nem készültek el időre, azok beszerzésére hétfőn reggel indult útnak a magyar küldöttség valamennyi tagja, hiszen többek között ujjlenyomatot is kellett hagyni a követségen. Annyi azért kiderült, hogy a vízumokkal végül nem volt gond, s a tervek szerint délután — Amszterdam érintésével — kellett elindulnia a magyar válogatottnak. Az MTI munkatársa beszélt a csapatorvos dr. Szilágyi Györggyel a Hotel Stadionban. — Ha meglepő is, de a játékosokon nyoma sincs idegességnek — mondta. — így alakult a helyzet, ezt kell elfogadni. A nehézségek ellenére azért mindent megtesznek majd a túramérkőzéseken. Vincze István és Pintér Attila lemondta az utazást. Miért? — Vincze válla nincs rendben. Beszéltem a Kispest-Honvéd orvosaival, akik úgy tájékoztattak: legalább tíznapos kezelésre szorul a csatár. Jobb ezt idehaza elvégezni, fölösleges lenne a fáradalmaknak kitenni Vinczét. Pintér lágyékizom-húzódása miatt marad itthon. Egyébként mindenki egészséges a keretben. A közös ebéd előtt Glázer Róbert is nyilatkozott az MTI munkatársának. — Vincze István helyére Balog Tibort hívtam meg a keretbe az MTK- VM-ből, ő rendben meg is érkezett. Ritka balszerencsésen alakultak a túraelőzmények, ennél valóban csakis jobb jöhet majd Közép-Amerikában. A megbízott kapitány hangulata? — Nekem most nyugodtnak kell lennem . . . Tény, a szombati ETO- mérkőzés hajrájában történt egy s más, de nem érzem magam abban „ludasnak”. Voltaképpen mi történt a szombati, ZTE elleni bajnokin? — Több szurkoló „kikezdett” a találkozó közben. Amikor belőttük győztes gólunkat — a hatalmas feszültségtől szinte szétpattanva — felugrottam a kispadról. Lehetséges, kívülről „mutogatásnak” tűnt, de én egyáltalán nem provokálni akartam a nézőinket. Az kiáltottam feléjük, hogy sértegetés helyett inkább szurkoljanak nekünk a győzelemért. Kit sértegettek ? — Végh Zoltánt, a kapust, akit kiállítottak. Olyasmiket vagdaltak a fejéhez, hogy jobb lenne, ha visszamenne Veszprémbe, ahonnan hozzánk szerződött. Amellett én is kaptam válogatott szidalmakat, rokonságomat, feleségemet emlegetve út- széli stílusban. Megjelent a Győri Rába ETO elnökségének kommünikéje, amelyben az áll, hogy Közép-Amerikából való hazatérte után visszatérnek az ügyre. — Olvastam én is. Hétfőn délelőtt beszéltem telefonon szakosztályvezetésünk tagjaival. Az a benyomásom alakult ki, hogy azért nem eszik olyan forrón a kását... Ha majd hazajövök, az egész őszi ETO-szereplést mérlegre tesszük, és megbeszéljük a folytatást. Ezek szerint egy esetleges fegyelmi vizsgálat nem is befolyásolja a hangulatát? — Nem. De milyen fegyelmiről lenne szó? Most tényleg nagyon kellene egy jó eredmény a közép-amerikai túrán, hogy legalább az év végén felvidítsam a szurkolókat! Annyi tény: jól jön a nyugalom odakünn, mert érzésem szerint sokan és nem is kicsit összefogtak ellenem. S az ilyesmi cseppnyit sem megnyugtató. Még ha csak ideiglenes kapitány is vagyok. Kerekegyházi bravúr Tiszakécskén Az elmúlt napok párás, ködös időjárását szinte az egyik óráról a másikra váltotta fel a kellemes, napos idő vasárnapra, így aztán a közönség is szép számban gyülekezett Tiszakécskén, hogy szemtanúja legyen a hazai bajnokság záró fordulójának. Az öltözőfolyosón szinte vibrált a feszültség, amit a két csapatjátékosai különböző módokon igyekeztek levezetni. A vendég kerekegyháziak szinte mindegyik játékosa magabiztosan mosolygott, tréfálkozott egymással, míg a listavezető kécskei csapat tagjai úgyszólván falfehér arccal jöttek ki a taktikai értekezletet követően. Amint ki lehet venni beszélgetésükből, sokukat „nyomasztotta” a zsinórban elért 14. győzelem, amelyekből egyet a szövetség végül is a zöld asztalnál vereséggé nyilvánított. Úgy látszott, a két csapat tart egymástól, amit igazolt az a tény is, hogy mindkét oldalon „márkás nevek” kerültek a mérkőzés jegyzőkönyvébe. Kezdés után a vendégek játékán azonnal látszott, hogy mutatott magabiztosságuk nem csupán álarc volt, mert gyors, kombinatív támadásaik végén több esetben is csak üggyel-bajjal tudott menteni a kécskei védelem, Peller kapussal az élen. A nézőtéren el is hangzottak az első aggódó figyelmeztetések kedvenceik felé, de ezt hamarosan üdvrivalgás váltotta fel, mert Török egy pompás ellentámadás végén a hálóba talált. A vezető gól sem tudta azonban kellően megnyugtatni a hazaiakat, akiknek a védelme ráadásul ezen a napon bizonytalan volt. Ennek tulajdonítható, hogy nem sokkal a félidő előtt a Kerekegyháza Orosz révén ki is egyenlitett. A második játékrészben tovább folytatódott a hazaiak vergődése, és bár gólhelyzetek sokaságát dolgozták ki Balláék, ám ezek sorra ki is maradtak. így aztán Óvári 11 -esből lőtt góljával kialakult a 2—1-es kerekegyházi győzelem, amely az őszi fordulók egyik legnagyobb meglepetése. Ezzel a Tiszakécske most már nemcsak a zöld asztalnál vesztett 2 pontot, hanem első ízben a zöld gyepen is. De mindezek ellenére meggyőző fölénnyel vezeti a tabellát. Bánhidi József edző: — Egyszer minden sorozatnak vége szakad. Sajnos, a játékosaimat idegileg bénította a nagy lehetőség, hogy valamennyi őszi mérkőzésüket megnyerve zárják a szezont. Célunk továbbra is a bajnoki cím megszerzése, aminek eléréséért tavasszal minden tőlünk telhetőt igyekszünk megtenni. Sende József edző:—Lehet, hogy a mérkőzés előtti viselkedésünk egy kicsit hasonlított ahhoz az emberéhez, aki a sötétben járva hangoskodik, hogy elterelje magáról a figyelmet és palástolja félelmét. Annak ellenére, hogy nemrégen vettem át a csapatot, jól ismerem a játékosokat és képességeik alapján tudtam, hogy itt ma nem reménytelen a helyzetünk. Mivel veszítenivalója csak a hazaiaknak volt, így nekünk sikerült meglepni őket, és úgy érzem, győzelmünk teljesen megérdemelt. Veresége ellenére továbbra is a Tiszakécs- két tartom a bajnokság legjobb csapatának és majdani előségükre már most fogadni mernék ... Farkas Tibor KECSKEMÉTI JB KONTRA KÖRÖSI FEGYELMI BIZOTTSÁG A síp visszaszól Nem gondoltuk, hogy az október 27- én Városföldön botrányba fulladt Kunszállás—Imrehegy megyei II. osztályú labdarúgó-mérkőzés ügye ismét terítékre kerül. Amint november 9-ei számunkban írtunk róla, az első fokon illetékes kiskőrösi labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága Boldóczki Józsefet, az imrehegyiek kapusát — tiszteletlen magatartásért — két hétre eltiltotta, a találkozó 2 pontját pedig 3—0-s gólkülönbséggel a pályaválasztó csapat javára igazolta. Simon Jenő játékvezető ellen, aki a történtek egyik főszereplőjévé vált, fegyelmi eljárást kezdeményezett. Arra vártunk, hogy a játékvezető ügyében illetékes kecskeméti jb-csoport döntését hamarosan leközölhetjük, s lezártnak tekinthetjük az ügyet, ezzel szemben a minap meglepő telefonhívást kaptunk. Tóth János, a kiskőrösi jb- csoport elnöke volt a vonal túlsó végén, s mint elmondta; nem a játékvezetői működés kivizsgálásának eredményéről tájékoztatták, hanem arról, hogy a kecskeméti jb-csoportja megfellebbezi a fegyelmi bizottság döntését. És a következő szövegű levelet olvasta be a telefonba: „Az 1991. október 27-én lejátszott Kunszállás—Imrehegy bajnoki mérkőzés fegyelmi ítélethozatalával, valamint a játékvezető ellen felhozott vádakkal nem értek egyet. Tekintettel arra, hogy Önöket Simon Jenő játékvezető telefonon megkereste és Tóth Jánostól, a fegyelmi bizottság elnökétől nem kapott érdemi választ az útiköltség megtérítésére, ezért nem ment el a fegyelmi tárgyalásra. Ezenkívül azt az állítást sem fogadhatom el, hogy a fegyelmi bizottság játékvezetőket értesítő levele — a címzett ismeretlen megjegyzéssel — ment vissza Kiskőrösre. Ugyanis húsz éve lakom Kecskeméten és elég ismert vagyok ahhoz, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Az elmúlt héten öt bajnoki labdarúgó-mérkőzésre és egy NB I-es férfikosárlabda-rangadó végeredményére tippelhettek olvasóink. A helyes tipposzlop: 2, 2, 2, 1, 1 és a + 1: 1. Ezúttal háromszáznégy szelvény érkezett szerkesztőségünkbe, s ezek közül kettő telita- lálatos volt. így Német Tibor érsekhalmai és Babenyec Imréné Ennek ellenére Önök a felsorolt vádakat bizonyítottnak tekintik, pedig a mérkőzést nem látták, csak a sérelmes féltől szerezték az értesülésüket. Tudomásom szerint ilyen esetben a játékvezetői jelentés a mérvadó. Mivel hibásnak minősítették a játékvezető-küldést, megjegyzem, hogy Simon Jenő játékvezető már három éve nem játszott kispályás mérkőzésen. Boldóczki Józseffel — az imrehegyiek kapusával — a szerk. — több játékvezetőnek nézeteltérése volt már, köztük nekem is. Az Imrehegy—Orgo- vány mérkőzést vezettem, amikor csak a jóindulatom mentette meg a kiállítástól, mivel a szüleit jól ismerem, ugyanis én is keceli születésű vagyok. A fentiek alapján kérem, hogy a fegyelmi tárgyalást szíveskedjenek kitűzni másodfokon, amelyen a játékvezetőim meg fognak jelenni. Tisztelettel és sporttársi üdvözlettel: Simon Jenő, Fazekas Márton, Kecskés Ferenc." A levél tartalma jó néhány kérdést felvet. Először is: a jb kecskeméti csoportja nem fellebbezheti meg a kiskőrösi fegyelmi bizottság döntését. Annak felülbírálására — törvénysértés esetén — első fokon a Kiskőrösi Labdarúgó Szövetség, másodfokon pedig a megyei szövetség illetékes. Másodszor: a szabályzat szerint félbeszakadt vagy elmaradt mérkőzés esetén a játékvezetőnek kötelessége megjelenni a fegyelmi tárgyaláson! Ezen tehát nem, azon viszont utólag lehet vitázni, hogy ki fizesse az útiköltséget. Harmadszor: ha a játékvezető sípot vesz a szájába, a jó- és rosszindulatát hagyja az öltözőben és a pályán a szabályok szerint döntsön. Ebből még nem volt nagy baj, de az indulatokból már többször ... S végül: vajon mit szól mindehhez a megyei labdarúgó-szövetség? B. I. kisszállási olvasónk osztozik a száz szelvényen. Ezzel idei totóidényünk is lezárult, hiszen véget értek a küzdelmek a labdarúgó-bajnokságokban. Bízunk benne, hogy a tavaszi rajt előtt sikerül majd újabb megállapodást kötnünk a Szerencsejáték Rt.-vel, s tavasszal folytathatják olvasóink a közkedveltté vált 5 + 1-es tippelést. Noah nem énekelt, nem táncolt — sírt örömében A vasárnap délután is ülésező francia szenátus megszakította tanácskozását, a köztársasági elnök és a miniszterelnök táviratot küldött, a külügyminiszter és még féltucat minisztertársa nyilatkozott, de nem valami fontos politikai esemény miatt, hanem valamennyien a francia teniszezők Davis Kupa-győzelmét ünnepelték. A gallka- kasos csapat 59 év után jutott el ismét a világraszóló és váratlan sikerhez, mégpedig ellenfeleik, az amerikai teniszezők szerint is megérdemelten, mert sokkalta többet nyújtottak a vártnál. Az amerikai válogatott győzelmi esélyekkel érkezett Lyonba, s alighanem elsősorban a páros kudarca miatt vesztett, no meg azért is, mert a világ- ranglistán jelenleg csak 159. helyen álló Henry Leconte is győzni tudott az élmezőny egyik nagy csillaga, Pete Sampras ellen. A 28 éves Leconte szereplése a döntő egyik nagy meglepetése. A Davis Kupa első fordulójában sikeresen szereplő sportoló az idén Wimbledonban — éppen Forget elleni játszmájában — súlyosan megsérült, műtétre szorult (ez már a harmadik hasonló operációja volt), s úgy tartották számon, hogy nagy versenyen már nem lesz képes sikerre. Ezúttal azonban mind az első napon Sampras ellen, mind a párosban legjobb formáját jjs felülmúlóan játszott. Csapattársa, a 27 éves Guy Forget viszont az idén felfelé ívelő formában szerepelt, több tornagyőzelmet aratott, feljutott a világranglista hetedik helyére. Pénteki halványabb játéka után a párosban nem hozta legjobb formáját, vasárnapra azonban megtáltosodott és biztosan szerezte meg csapata harmadik győzelmét, s ezzel a kupát a franciák számára. A válogatott mestere, Yannick Noah egyszer éppen az Egyesült Államok ellen játszott Davis Kupa-döntőt, de a franciák akkor kikaptak. Noah most remek gárdát hozott össze a Davis Kupa-küzdelmekre. A nyolcaddöntöben Izraelt, a negyeddöntőben Ausztráliát, az elődöntőben a tartalékos Jugoszláviát győzte le a csapat. Noah egyébként a franciák egyik kedvence, csapatkapitányi tiszte mellett táncdalénekes- ként is szerepel, nemrég jelent meg lemeze és rendszeresen látható különböző televíziós műsorokban, amelyekben táncolni, dalolni sem restell. Vasárnap este viszont sírt a lyoni stadionban — de ezek örömkönnyek voltak. TOTO A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a totó 48. játékhetére 3 303 490 darab szelvény érkezett be. 13 plusz egyes és 13 találatos szelvény nem volt. A NYEREMÉNYEK: 12 találatos szelvény 13 darab, nyereményük egyenként 746 487 forint; 11 találatos szelvény 252 darab, nyereményük egyenként 15 404 forint; 10 találatos szelvény 2571 darab, nyereményük egyenként 2265 forint. A következő hétre átvitt nettó jutalomösszeg 3 082 552 forint. A közölt adatok nem véglegesek, a szelvények ellenőrzése még tart. A PETŐFI NEPE ES A SZERENCSEJÁTÉK RT. MEGYEI TOTÓJA Ketten osztoznak a száz szelvényen 9 Veszélyben a kécskei kapu, Peller kapus Juhász (7-es) elől csípi el a labdát, mellette Pálinkás (6-os), aki már csak tétlenül szemléli az eseményeket.
