Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

t i Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke Az iskolák most is mostohagyerekek Az igazgatók filléreket számolgat­nak. A város iskolái évek óta pénzszű­kében vannak. A nem épp korszerű intézmények egyre lejjebb csúsznak. Nemhogy felújításra, hovatovább fü- tésre-világításra sem igen jut a szűkös költségvetésből. Idén nyáron már volt olyan iskola, amelyik nem engedhette meg magának, azt a „luxust”, hogy kimeszeltesse a tantermeket. Voltak olyan szülők, akik nem tudták elvisel­ni, hogy gyerekeik koszos osztályban kezdjék a tanévet, ecsetet, meszelőt ra­gadtak. Újságokra, szaklapokra, szemléltető eszközökre már gondolni sem mernek az igazgatók. Lassan a krétát is kimé­rik, nem beszélve a tisztítószerekről. Akad direktor, aki azt latolgatja, hogy a fedezet nélküli fűtőanyagszámláit a pedagógusok béréből fizeti ki. Az eperföldi iskolában is szomorú állapotot tapasztaltunk. Az új tízéves épületszámyra egy komolyabb felújítás igazán ráférne. A régi épületrész úgy néz ki, mintha soha nem lett volna gaz­dája. Lehangoló az 1983-ban átadott tornaterem is. A padlózat olyan képet mutat, mint egy domborzati térkép. Az ÉKÜ műremeke mellesleg beázik, va­kolata — már ahol van — omladozik. Egykor bővebben csordogált a pénz a tanácsi kasszába, több juthatott vol­na a több száz diákot nevelő 3. számú általános iskolára is. De nem jutott! Valamerre elfolyt! Most aztán az ön- kormányzat vakarhatja a fejét, számol­gathat, mire mennyit költhet. Nem cso­da hát, hogy akad Kalocsán olyan álta­lános iskola, ahol a harmincezres fej­kvótából is hibádzott néhány százas az idei esztendőben. T. L. Városunk, a Szent István alapította Kalocsa barokk érseki palotáját az eu­rópai kulturális örökség részeként tart­ják nyilván. A helybeliek által kastély­nak nevezett ősi falak közül indult a törököt megállítani Tömöri Pál kalo­csai érsek, itt élt és alkotott a XIX. század végének európai hírű botaniku­sa, Haynald bíboros érsek, innen hur­colták el a koncepciós perben elítélt Grősz József érseket az ávós verő legé­nyek. A barokk elmaradhatatlan kert­jével övezett pompás palota évszáza­dok óta ad otthont a világhírű könyv­tárnak, az érseki levéltárnak, a meg­csonkított főegyházmegye hivatalai­nak. A hely és az épület egyidős a ma­gyar történelemmel. A Szent István által kijelölt Duna- ártéri magaslaton, főleg fából és nem állékony anyagokból épült érseki rezi­denciák helyén a tatárjárás után Bene­dek érsek (1241—1254) emeltette az első, kőből épült erődített várkastélyt. Ennek fő erődje a mai palota DNY-i sarkán beépített kétemeletes, két méter vastag falú torony. A várkastély akkor és a későbbiekben is vizesárokkal volt körülvéve. Róbert Károly idején, 1337 —42-ig a király vette birtokba és fallal • Az érseki palota vette körül. 1405-től, Zsigmond király uralkodása kezdetén ismét az érsekek erősítették, katonai és közigazgatási központtá építették ki. Mátyás király uralkodása alatt Geréb László érsek 1501—1503-ig már a török ellen erősí­tette. Mohács után három évvel, 1529-ben a török elfoglalta, de csak 1543-tól lát­ta el állandó őrséggel. Eközben egyszer Nádasdi Antal országbíró hajdúi visz- szafoglalták, majd 1602-ben lerombol­ták és sorsára hagyták. Ekkor égett le a mai székesegyház elődje, a kéttornyú román csarnoktemplom. Jellemző ma­gyar sorstragédia: a rombolás nem a török ellen irányult, hanem a hódoltsá­gon kívül élő felvidéki és erdélyi főem­berek vallási háborúságából eredt. 1686-ban a török távozása előtt föl­gyújtotta. Kollonits Lipót, a török utáni első érsek még nem nyúlt a palotához, de megteremtette az újjáépítés anyagi fel­tételeit. Csáki Imre tornyos erőddel vette körül, amit aztán 1775-ben csá­szári rendeletre leromboltak. 1775-ben kezdődött meg a mai kas­tély építése. Mária Terézia sürgetésére Batthyányi József érsek teljesen új kas­télyt épített. Oswald Gáspár piarista fráter tervei szerint épült meg először a mai formában, olasz barokk stílusban a palota déli szárnya, benne a torony maradványával. Homlokzatát utóda, Patasich Adám terveztette meg Krona- wetter uradalmi mérnökkel. A kész épületrész ünnepélyes felszentelésére 1776. július 15-én került sor. Ezt köve­tően a keleti szárny, a könyvtár épülete készült el. A NY-i szárnyat Kollonich László érsek 1799-ben Thaler József építésszel terveztette meg és a XIX. szá­zad első éveiben fel is épült. A két ud­vari szárny szerkezetében, belső és kül­ső formájában hűen követte az Osz- wald-féle utcai szárnyat. A kalocsai érseki barokk palota 1775-től körülbelül 1805-ig épült, mai formáját ekkor kapta. Patasich Adám érsek emlékét a főhomlokzati oromfa­lon lévő Patasich családi címer, a kerti főkapu díszrács-címere pedig Kollo­nich László érsekségének emlékét őrzi. Az építés befejezése óta eltelt kétszáz év alatt a legjelentősebb homlokzatfelújí­tást Dr. Dankó László érsek végeztette, a külső munkálatok 1988-ban kezdőd­tek és 1991. október 30-án az épület újraszentelésével fejeződtek be. Zsiga Ferenc AZ IDÉN 2250 ÜGYBEN NYOMOZTAK A rendőrség türelmet kér a polgároktól Ha az emberek az országban Kalo­csa nevét hallják, elsősorban világhírű népművészete, olasz barokk emlékei, netán fűszerpaprikája jut eszükbe. Azt viszont kevesebben tudják, ám polgá­rai saját bőrükön tapasztalják, hogy van egy másik, jóval lehangolóbb „ne­vezetessége” is: bűnügyi fertőzöttségét tekintve a patinás Duna menti kisváros Bács-Kiskun listavezetője. Hogyan alakult az idén a bűnözés s mit tesz a rendőrség? — erről beszélget­tünk dr. Balogh Zoltán rendőrfőhad­naggyal, a kalocsai rendőrkapitányság bűnügyi osztálya vezetőjével. — Az idén már az első háromnegyed évben 55 százalékkal nőtt a bűncselek­mények száma és megdöbbentő, hogy novemberben már elérte a kétezret, szemben a korábbi évek 600-700 bűn- cselekményével — mondta a rendőr­tiszt. — Statisztikáink szerint az idén eddig 2250 ügyben nyomoztunk. — Milyén bűncselekmények fordul­nak elő leggyakrabban? — Elsősorban a vagyon elleni bűn- cselekmények száma gyarapodott, de minden kategóriában erőteljes növeke­dés regisztrálható. Több mint 50 száza­lékkal több szándékos testi sértést kö­vettek el, kétszeresére ugrott az ittas vezetés és a hivatalos személy elleni erőszak, ezen belül háromszorosára, amit rendőr ellen követtek el. „Divat” a garázdaság, de az igazi sláger mégis­csak a lopás: különböző változatai 320- 450 százalékkal emelkedtek. A betöré­ses lopások visszaszorítását értük el az­zal, hogy nagy betörőbandákat sikerült lefülelnünk. — Milyen okok húzódnak meg az aggasztó helyzet mögött? — Az újkeletű társadalmi okok te­kintetében Kalocsa sem kivétel, bár igaz, hogy korábban is előkelő helyen volt a kriminalitást illetően. Nálunk 10 ezer lakosra 647 bűncselekmény jut, míg Kiskőrösön 340, Baján 394, vagy a me­gyeszékhelyen 349. Ez a különbség Ka­locsa esetében sajnos számszerűleg is több elkövetőt jelent. A kiváltó okokat illetően a tudományos elemzés adhat választ. Tíz-tizenöt év alatt jutottunk idáig, a kilábalás szerintem legalább három-négy évet vesz igénybe. — Mennyire hatékony a megelőző és felderítő munka? —- Nálunk az elmúlt hónapokban az ismertté vált bűnügyek 48 százalékát sikerült megoldanunk, ami százaléko­san kevesebb mint tavaly ilyenkor. Bár az idén 20-25 százalékkal több ügyet nyomoztunk ki, a másik oldalon olyan dinamikus volt a növekedés, hogy az úgynevezett felderítési mutatónk 5-6 százalékkal csökkent. — Igen erős az állomány leterheltsé­ge, a nyomozók szinte éjjel-nappal fut­nak a rosszfiúk után. Lesz-e változás ezen a téren? — A televízióból értesültünk, hogy a belügyminiszter úr létszámbővítést kí­ván végrehajtani, kiemelten a bűnügyi területen. Hogy ez konkrétan Kalocsán mit jelent, még nem tudjuk, de mi is felmértük az igényeket, csakhát ezek egyelőre kalkulált számok és nem hús­vér nyomozók . . . — Mi a véleménye az önvédelmi cso­portok munkájáról? — Bár jogi helyzetük nincs kellően tisztázva, munkájukat kifejezetten hasz­nosnak tartom a bűnmegelőzés, a bűnö­zők elriasztása szempontjából, főleg a falvakban. A városokban már nehe­zebb megítélni, hiszen nagyobb a terü­let és a lélekszám is. A bűnözés elleni harc fő gondja változatlanul a mi vál­lunkat nyomja. Nagyon intenzív akció­kat hajtunk végre: éjszakai figyelőszol­gálatot, elfogásokat, bár ezek zömét polgáraink nem is látják, nem is kell látniuk. Az a célunk ezekkel, hogy fi­gyelmeztessük a bűnözőket: itt vagyunk, dolgozunk! Meg is volt ezek eredménye, hiszen akcióink idején és utánuk jelen­tősen csökkent a bűncselekmények szá­ma. Általában sorozat-bűncselekmé­nyekben nyomozunk és néha nagyon kellemetlen a lakosság türelmetlensége. Egy ügyben néha 50 bűncselekményt is tartalmaz a vádemelési javaslatunk, te­hát megoldásukhoz néha hónapokra van szükség és türelemre ... — Azt, hogy fékeződjön a bűncselek­mények számának növekedése, ha már csökkentésükre nincs reális esély. Bár mindent megteszünk a megelőzés, a vé­dekezés, az elhárítás és a felderítés terü­letén, mégis nagyon fontosnak tartom, hogy polgáraink úgy gondoljanak ránk, hogy őket és értékeiket védjük. Segítsenek ebben, legyünk olyan part­nerek, akik számíthatnak egymásra — mondta befejezésül dr. Balogh Zoltán. Cs. L. Kalocsa — a bankok városa • A decemberben átadott Ybl bank épülete. Igaz ugyan, hogy Ka­locsa főutcáját államala­pító királyunkról Szent István útnak nevezik, lassan mégis afféle kisvá­rosi Wall Street-té vál­hat: hogy stílusosak le­gyünk, hovatovább egy­másba ér a különböző bankok „kamatlába”, mintegy igazolva annak a tételnek igazságát, hogy gazdasági átalaku­lásunk jelenlegi idősza­kában milyen fontos sze­rep jut a pénzintézetek­nek. Induljunk el egy kis sétára. A hamvába holt Kalocsa Tours egykori fényűző irodájában az Agrobank nyitott fiókot a főutca legelején, aztán rövid kis gyaloglás, má­ris a Kereskedelmi és Hi­telbank kínálja szolgál­tatásait. Vele egy épület­ben kapott helyet a nem­régen született, de máris országos hálózattal bíró IBUSZ Bank Rt., egy lyukkal odébb pedig a város legkorszerűbben felszerelt, küllemében a legpatinásabb bankhá­zakra emlékeztető Ybl Építőipari és Innovációs Bank található. És hogy teljes legyen a kép: vele szemben régi ismerő­sünk, az OTP ajánlja magát, mindinkább ban­ki arculattal. Kell-e ‘ ennyi bank? Nos, a válasz abban a dinamikus fejlődésben keresendő, amely a leg­utóbbi időben végbe­ment Kalocsán. Több, mint kétszáz magánvál­lalkozás, káefté, érté, bé- té, miegyébb született mostanában s a növekvő hiteligény, a folyószám­lák, devizaszámlák veze­tése. nemkülönben pedig az értékálló befektetések kínálata adja a bankok igazi létjogosultságát s remélhetőleg igazolja azt a várakozást, hogy a gazdasági élet igazi mo­torjává válhatnak. Cs. L. Az ismeretterjesztésre fogytán a pénz A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökségi ülésének a kalocsai tagszervezet volt a házigazdá­ja. A találkozó résztvevőit dr. Tölgyes- sy István, a megyei egyesület igazgatója köszöntötte, felidézte a tudományos társulat 150 évvel ezelőtti megalakulá­sát, ismeretterjesztésben betöltött fon­tos szerepét. Majd dr. Halasy Kálmán, a kalocsai tagszervezet elnöke röviden értékelte a helyi csoport — 1990. áprili­si küldöttgyűlése után — végzett mun­káját. Az előadó elmondta, hogy a tag­létszám alaposan megcsappant, amely az emberek közömbösségével magya­rázható. Jelentősen csökkent az isme­retterjesztő előadások száma is, amely az intézmények, üzemek támogatásá­nak hiányával magyarázható. 1990- ben a környező községekben száztizen- kilenc előadást, a városban százhetet tartottak. 1991 novemberéig Kalocsán és környékén mindössze kilencvenhét előadást szerveztek, ezeknek a fele egészségügyi témájú. A többi irodalmi, történelmi, földrajzi ismereteket bővit. Szabadegyetemet a városon kívül Sol­ton, Dunapatajon, Hartán, Duna- szentbenedeken sikerült indítani. A ka­locsai tagszervezet jelentős részt vállalt a Haynald-rendezvények lebonyolítá­sából, különösképpen a hírneves csilla­gász, Fényi Gyula tudományos tevé­kenységének bemutatásából. A másik nagyszabású rendezvény gróf Széche­nyi István születésének kétszázadik év­fordulója alkalmából szervezett emlék­ünnepség volt. Dr. Halasy elmondta még, hogy a szervezete minden lehetőséget megra­gad bevételeinek növeléséhez, különfé­le tanfolyamokat szerveznek. Tovább­ra is igényt tartanak az önkormányza­tok, termelő cégek anyagi támogatásá­ra. Szót ejtett arról is, hogy az érsekség­gel, a Liszt Ferenc Társasággal, a Viski Múzeummal gyümölcsöző kapcsolatot építettek ki. A megyei elnökség a találkozó to­vábbi részében szervezeti és működési kérdéseket vitatott meg, ellátogattak az érseki könyvtárba. Az ismeretlen katonák méltó nyughelyen ISMERETLEN KATONÁINK EMLEKERE • A háborúk viharaiban elesett katonáknak állított emlékművet a miskei önkormányzat. így a község határában elesett magyar katonák — exhu­málás után — a temető központi helyére kerülhettek. Árvái Ferenc kőből és fémből készült kompozícióját nemrégiben szentelte meg Ivó József plébános. A szobor talapzatára a hála virágait helyezték el a miskeiek. (Fotó: Greksa István) Az oldal a KALOPRESS közreműködésével készült. Géderlakon sportcsarnokot szeretnének Géderlakon meglehetősen szűkös helyen, átmeneti megol­dásokkal tudják biztosítani a fa­lu fiataljainak sportolási lehető­ségét. Már több éve merült föl az igény egy sportcsarnok építé­sére, azonban anyagi lehetőség hiányában kénytelen volt elvet­ni az elgondolást a falu vezetése. Ám, ha reményeik teljesülnek, valószínűleg a közeljövőben le­rakhatják a létesítmény alapjait. Persze mindez feltételekhez van kötve, ami már nem a falukö­zösségen, a helyi képviselő- testületen múlik, hanem felsőbb régiókban dől el. Erről kérdez­tük Sill László polgármestert. — A sportcsarnokra vonat­kozó tervdokumentációink már megvannak. Az összes költség elérné a húszmillió forintot, amiből jövőre tízmilliót el is költenénk, saját erőből hatmilli­ót szánunk az első lépcsőre. Eh­hez az is kell, hogy az ország- gyűlés jóváhagyja a céltámoga­tási rendszert, hiszen csak ebben az esetben lehetséges a teljes költség fedezése, mert mi is igénylünk céltámogatást. Min­denesetre reménykedünk, s ha a jóváhagyás megszületik, azon leszünk, hogy minél előbb lehe­tőséget adjunk a géderlakiak- nak a kulturált sportolásra. Fajszon ismét lesz vásár Régi óhaja volt a fajszi lakos­ságnak, hogy visszatérve a ha­gyományokhoz, évente legalább két országos állat- és kirakodó- vásárt rendezzenek a paprikás községben. Az önkormányzat napirendi pontban tárgyalta az ügyet a legutóbbi képviselő- testületi ülésen és úgy döntött, figyelembe kell venni a falu kí­vánságát, s a lehető leg­gyorsabban ki kell alakítani a vásárteret is, hogy már jövőre megrendezhessék a több évtize­de szünetelő fajszi vásárt, mely­re mindig is szívesen eljártak az ország minden részéből a keres­kedők. A képviselő-testület a vásár­tér helyét „Fokalján” jelölte ki, ahol a terep megfelelően rende­zett. a talajt elegyengették a munkagépek. Abban még nem született döntés, hogy milyen időpontokban rendezik meg a két vásárt, de a falu kívánságát, hogy hagyomány szerint az egyiket tavasszal, a másikat ősz­szel tartsák, a képviselő-testület mindenképpen figyelembe veszi. Legvalószínűbb időporttok áp­rilis és szeptember vége, de előbb tanulmányozzák az orszá­gosjegyzéket, nehogy „ütközze­nek” valamelyik környékbeli vásárral. Hartán tiltakoznak a kereskedők A napokban tiltakozó levelet juttattak el a hartai önkormány­zatnak a település magánkeres­kedői, illetve mindazon cégek képviselői, akiknek kereskedel­mi érdekeltségük van a község­ben. Az érintettek kifejtik, hogy Hartán elharapódzott a fekete­kereskedelem, megszaporodtak az útszéli árusok, sok az idegen, aki jelentéktelen bóvlit kínál. Mindezek a jelenségek a törvé­nyesen bejelentkezett, tisztessé­gesen adózó helyi kereskedőket egzisztenciálisan is sújtják, hát­rányba hozzák őket a piacon. Ugyanígy vélekednek a kereske­delmi cégek is. Levelükben kö­vetelik a polgármesteri hivatal­tól, hogy haladéktalanul szün­tesse meg a kifogásolt kereske­delmi tevékenységet, , tagadja meg az árusítási alkalmat min­denkitől. aki adómentesen űzi ezt a mesterséget. V ________________J AZ ÉRSEKI PALOTA TÖRTÉNETE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents