Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-19 / 297. szám
Csengőd • Kecel • Páhi • Soltszentimre • Soltvadkert • Tázlár Kiskőrös és vidéke PARKOLÓPÁLYÁN A VÍZMŰ — MONDJA A FŐMÉRNÖK Nehezen megy a vagyonfelosztás Az utóbbi időben megrendezett város környéki polgármesterek találkozóin állandó vitatéma volt a Dél-Bács- Kiskun Megyei Vizmű Vállalat vagyonfelosztása, a vagyon működtetése. A dologra, talán, december elején került pont, amikor a 81 érintett település vezetői elfogadták a Vagyonátadó Bizottság (VAB) ajánlatát. Eszerint a képviselő-testületek elé viszik azt a tervet, hogy 1992. január elsejétől önkormányzati közös vállalatot hoznak létre, mely egy évig működne. E tervről, illetve a vizmű vagyonfelosztásáról kérdeztük Komlósi Györgyöt, a Dél-Bács- Kiskun Megyei Vízmű Vállalat főmérnökét. — Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy egy évet adtak arra, hogy — ha mégis sor kerülne rá — legyen idő a vagyon felosztására. És ha ez megtörténik, új szervezeti formában legyen képes működni a vízműszolgáltatás. Ahogy azon a tanácskozáson megfogalmazták, egy évig parkolópályára tették ezt az ügyet. — Ennek a „majdnem megyegyezés- nek” azonban nem kevés előzménye van. — A területen lévő önkormányzatok közül több mint 70 jelezte a megadott novemberi határidőre, hogy kéri a ráeső vagyonrészt. Igen ám, de a működtetésre vonatkozó miniszteri rendeletről még csak kevés információ áll bárkinek is a rendelkezésére. Úgy tudjuk, a rendelet legkésőbb január vége felé jelenik meg. Azt is tudjuk, hogy szigorításokat, nagyon kemény előírásokat tartalmaz az üzemeltetésre vonatkozóan. A vízbázis nagyságától függően meghatározott végzettségű szakember foglalkoztatását határozza meg a rendelkezés. Például 3000 köbméter napi vízszolgáltatáshoz szaküzemmérnökét, szakmérnökét. A kis települések nagy részén ezt kellene teljesíteni, holott ennyi, ilyen képzettségű ember, a megyében sincs. És akkor még nem beszéltem a technikusokról, szakmunkásokról. — Az üzemeltetéshez nem csak a napi munkák megoldása tartozik. A folyamatos hibaelhárítás is óriási teher lehet, hiszen a szükséges eszközök, anyagok nem kaphatók^minden t Mégis van ÁMK-igazgató Kecelen Kecel nagyközség képviselő- testületének december eleji ülésén az AMK új igazgatójának megválasztása is napirenden volt. A kiírt pályázatra hárman jelentkeztek, közülük az oktatási bizottság egyhangúan Rákóczi Ferencnél — Kecelről — javasolta igazgatónak. Mégsem született akkor döntés, hiszen a szervezeti és működési szabályzat értelmében a képviselők közül kilencnek egybehangzó szavazata lett volna szükséges. A szavazás után ezért a testület Rákóczi Ferencnét ideiglenes jelleggel akarta megbízni az igazgatói feladatok ellátásával. Ezt azonban ő nem vállalta. A testületi ülésen ezután hosz- szas, személyeskedéssé fajuló vita alakult ki arról, hogy a tantestület véleményét hogyan kérjék ki. Az elszabadult indulatok, a hangzavar miatt, no meg mert több képviselő elhagyta az üléstermet, a polgár- mester az ülést berekesztette és elnapolta. Egy hét múlva folytatódhatott az ülés, ugyanis közben kikérték a tantestület véleményét. Eszerint a tantestület tagjainak 60 százaléka támogatja a pályázó Rákóczi- nét. E véleményt terjesztette a polgármester a képviselő-testületi ülés elé hétfőn. Mint már tegnapi lapunkban is írtuk, ekkor került sor arra a titkos szavazásra, amelynek eredménye: a képviselő-testület tagjai egybehangzóan Rákóczi Ferencnét választották meg, öt évre, az ÁMK igazgatójának. Ugyanakkor az intézmény volt vezetőjének címzetes igazgatói címet adományoztak. Az oldalt összeállította: Gál Eszter Fotó: Walter Péter • Egészséges, elegendő ivóvíznek lennie kell, üzletben, hiszen ezek nagyon speciálisak. És van még valami. A folyamatos adatszolgáltatásra, amire viszont az ország egészének van szüksége, nincs felkészülve a helyi vízszolgáltatás. — Mit tart elviselhető megoldásnak ? — Végül is ez az egyéves parkolópálya arra is jó lesz, hogy az önkormányzatoknak alkalma nyílik jobban belelátni a vízmű működésébe. Ugyanakkor a vízmű bizonyíthat. Kellemetlen, de valószínűsíthető viszont, hogy a jobb szakemberek ez idő alatt elmennek a cégtől, hiszen ki tudja, hogyan alakul egy év múlva a dolog. — A köztes megoldás az, hogy a Dél- Bács-Kiskun Megyei Vízmű négy üzem- mérnöksége vállalja a működtetést, a szakmai irányítást és a kapcsolódó tevékenységet pedig a központ. — Ennek a megoldásnak is vannak pozitívumai és negatívumai, természetesen. A mai központban van szaklabor, üzemeltetési osztály, geodéziai csoport, tervezés és építés, ezek az üzemmérnökségeken nincsenek. Ha az önkormányzaté a vagyon, akkor arra is jó lenne gondolni, hogy az amortizáció ott jelentkezik, nem pedig az üzemeltetőnél, ami a felújítási alapot kérdőjelezi meg. — Sok helyen gondolkodnak úgy, hogy ha a vízdíj befolyik az önkormányzathoz, majd csak lesz valahogy. — A 81 településből mindössze húszegynéhánynál volt nyereséges a vízszolgáltatás. A vállalati általános költség természetesen magas, de ha számolunk, kiderül, hogy a helyenkénti üzemeltetés és az egyéb kiadások összessége ezt jóval meghaladja. És az is biztos, hogy ha a változó költségek, mint az energiaár, nőnek és a vízfogyasztás szinten marad, akkor a vízdíjak is szükségszerűen emelkednek. Gál Eszter SZOCIÁLIS GONDOK KISKŐRÖSÖN Nem késik a segítség • Az evangélikus egyház építi ezt a szeretetotthont. Kiskőrös képviselő-testületének december eleji ülésén vitatták meg a város lakosságának szociális helyzetéről szóló előterjesztést. Az általános jelenségek mögötti konkrét kérdésekről, illetve a lehetséges segítő megoldásokról érdeklődtünk dr Városi Adrienné töl, a polgármesteri hivatal egészségügyi, szociális és lakásügyi csoportvezetőjétől: — Az országos helyzethez hasonlóan Kiskőrösön is érezhető általánosan az életszínvonal csökkenése, egyes rétegek elszegényedése. Ez nálunk speciálisan visszavezethető nagyon sok esetben a szőlő- és borterv melés visszaesésére. A december eleji adatok szerint a városban nem sok híján ezer munkanélküli van. Ez a szám várhatóan még az idén, de a következő hónapokban is emelkedik, hiszen néhány vállalat jelzett már elbocsátási szándékot. Megjelent a sikertelen vállalkozók csoportja is, az eredetileg majd’ hétszáz vállalkozói igazolványnyal rendelkező közül durván száz már visszaadta az igazolványt. — Mit tud tenni az önkormányzat? — A költségvetés kidolgozásánál figyelembe vettük a várható helyzetet, mintegy 15 millió forintot különítettünk el a rendszeres és rendkívüli segélyekre. Igyekszünk a krízishelyzetbe kerülőket segíteni, sajnos már nem kevés olyan család van, amelyikben mindkét szülő munkanélkülivé vált. Ezekben az esetekben a napi megélhetés is gondot jelent, nagyon elkel a segítség. Még akkor is, ha felfedezhető itt-ott a feketemunka. — Ilyenkor karácsony tájékán többször gondolunk az idősekre, a magatehetetlenekre, a magányosokra. — A középgeneráció helyzetének romlása természetszerűen maga után vonja az idősekét is, hiszen a gyerekek egyre kevésbé képesek támogatni a kisnyugdíjas szüleiket. Az önkormányzaton kívül az egyházak szintén fokozottan foglalkoznak ezzel a problémával. A baptista szeretetotthon már elkészült, az evangélikus most épül, de a területi házi gondozásból is kiveszi a részét az egyház. Önszerveződő csoportokról is tudunk, akik segítséget nyújtanak az időseknek. Tőlünk 85-en kapnak például étkezésükhöz támogatást. — A másik segítségre szoruló korosztály a gyerekeké. — Ami persze ugyancsak a munkaképes korúak helyzetéből fakad. Érdekes, mennyire megnőtt a bölcsődei elhelyezésre az igény, hiszen a szülő félti meglevő munkahelyét. Igénybe veszi a bölcsődét akkor is, ha a megélhetését a mezőgazdaságból próbálja meg előteremteni. Egyik bölcsődénk kísérleti jelleggel vállalt sérült gyermekeket is. És ha már erről esett szó, sajnos a rehabilitációban még vannak megoldatlan gondjaink. Nagyon kellene egy foglalkoztató, de ez ideig ez túl nagy falatnak bizonyult. — Nemsokára itt a karácsony. — Én egy kicsit élőbbről kezdeném, visszatérve a gyerekekhez. Az iskoláskorúak 70-80 százalékának ugyanis sikerült megoldani idén az ingyenes étkeztetését. Az erre szóló összeget pályázat útján nyertük cl, januártól ismét megpályázzuk. És a karácsony: minden gyerek tizennégy éves korúakig bezárólag 500 forintos vásárlási utalványt kap az önkormányzattól. Palackozóból kárpitosüzem • így öltözteti a kárpitgarnitúra egyik darabját Digner Zoltánná. Valaha volt egy palackozó, amely szervesen épült egy pincészetre. Aztán gazdacsere történt, majd mikor kiderült, hogy a borpalackozás nem is oly kifizetődő, elérte a profilváltás. Majd a valaha volt palackozó társult a Blévisszel, és kár- pitgamitúrákat kezdett gyártani. Ma a Soltszent- imrei Ezerjó Szakszövetkezet kárpitos- részlegeként csak exportra készít — nem akármilyen — ülőgarnitúrákat az üzemben dolgozó 28-30 ember. A falubeliek közül sokan, pontosan a gyér munkaalkalom miatt, a közeli nagyobb településekre járnak dolgozni, vagy folytatják a szőlőtermelő vidéken élők amolyan kétlaki életét. így a kárpitosüzem-beliek munkaidejét is úgy igyekeznek osztani-szorozni — mondja Bolyos Gyula, az üzem irányítója —, hogy ha csak mód van rá, illeszkedjék az otthoni és az üzemi elfoglaltság. Munkafázisoktól függően egy és két műszakra is vállalkoznak az emberek. Annál is inkább, mert a német és svéd megrendelő, ha hozza a szöveteket, illetve a mintadarabokat, akkor szoros határidőket szab. Nem is a garnitúrák elkészültével van ma gond. Időre, a megrendelő megelégedésére, szépen becsomagolva várnak — mostanában, sajnos, elég gyakran — a szállító járművekre. Ebből is, no meg abból, hogy a solt- szentimreiek többre is képesek lennének, adódik, hogy ha csak találnak valami munkát, elvállalják. így aztán az új ülőgarnitúrák mellé nemegyszer javításra váró kárpitozott székek, fotelek sorjáznak a munkaasztalok mellett. Bár itt sem jellemző a munkanélküliek jelentkezése, az itt dolgozók érezhetően minden alkalmat megragadnak arra, hogy munkájukat, megélhetésüket és a kicsi nyereséget meg tudják tartani. MUNKA VAN, CSAK A BÉR KEVÉS Varrodai vonakodás Az ezer körüli lakos közül negyedszáznak ad munkát a Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tázlári varrodája. Nem nagy a választék a munkahelyek között a községben, hiszen a szövetkezet műanyagüzemében és cipőfelsőrész-készítőjében van csak ezen kívül nagyobb létszámot foglalkoztató munkaalkalom. Hinné az ember, a varrodában válogathatnak az ajánlkozókban. Hát ez nem így van. A varrodában még legalább öt-hat asz- szonynak lenne helye. A holland és a német partnerek biztatása szerint további négy-hat évre tudnak folyamatosan munkát biztosítani. Ahogy eddig sem álltak a varrodában szinte egy percet sem. Az előző esztendőkben elismerten jó minőségben varrtak köntösöket — mesélte ott- jártunkkor Farkas Jánosné üzemvezető. Most amolyan betanuló időszak van, bonyolultabb műveleteket kell elvégezni a bélelt ruhán, illetve a selyemblúzon. Bár voltaképpen bérmunkában varrják a ruhákat, végül is saját maguknak kell rájönniük, milyen módon illeszthetők, milyen hőfokon vasalhatok a munkadarabok. Mi akkor a gond? Miért nem vállalják a falubeli asszonyok közül többen az itteni munkát? És miért nem igazán elégedettek a ma varrodában dolgozók? Ennek bizony a bérmunkajellegéből adódik az oka. A varrás mindig is nagy gondosságot igénylő, pontos határidőket tartó munka volt. És ma is az. A külföldiek — bár elégedettek az itteniek kezéből kikerülő minőséggel bizony nem a teljesítménybér meg• A karácsonyról azért illik megemlékezni. határozásánál veszik figyelembe a magyar infláció mértékét. Addig, amíg hazai megrendelései is voltak a tázlári varrodának, ez nem is volt igazán feszítő. Amióta azonban ezek a munkák elmaradtak, a béreken sem lehet a pótlásokkal igazítani. így aztán az itt dolgozó asszonyok, ha gondolkodnak is azon, hogyan változhat majd meg a szövetkezeti forma a majdani törvény szavára, igazán az érdekli őket, vajon akkor vastagabb borítékot vihetnek-e haza. A hízót is, a piacot is keresni kell Már ez is ok a meglepetésre. Solt- vadkerten, a helyi áfész húsüzemében ottjártunkkor éppen disznót vágtak. Sőt, mint Juhász Attila, a megbízott üzemvezető elmondta, náluk nem is túlzottan érezni a máshol tapasztalható — visszaesést. Persze ennek alapos oka van, hiszen a húsüzem azonnal, az átvétel napján fizet. A nyári nagy vágási csúcsban 300-350 jószágot vágtak le hetente, most átlagban 150-200-at. December elejétől tulajdonképpen csak a súlyhatár meghatározásával - azaz 90—130 kilogramm között vásárolják fel az állatokat, kilónként 70 forintért. Szintén a nagy nyári hiány idején kényszerültek újabb felvásárlási területeket keresni, hiszen a keceli, soltvadkerti, pirtói, tázlári és bócsai termelői ólak jószerével kiürültek. így a területhez sikerült csatolni, ugyancsak a fizetési könnyebbség okán, Csólyospá- lost is. A másik oldal, a piac keresése és megtalálása sem egyszerű dolog manapság. Míg az év más időszakaiban a nagyközségben és környékén nagyobb a kereslet a húsüzem termékei iránt, ilyenkor téltájban bonyolultabb a dolog. A disznóvágások idején érezhetően csökken a felvevőpiac a körzetben, így Budapestre, a Dunántúlra, Ajkára, Veszprémbe is kénytelenek szállítani. Ez persze a szállítás költségeit emeli" meg, viszont a fogyasztói árban nem érvényesíthető. Annál is inkább, mert a konkurenciaharc éppen az ellenkezőjét kényszeríti ki, különféle árengedményes akciókat. Ebből következően, no meg a más költségek majd’ kétszeresére növekedése miatt, a húsüzemben nem számolhatnak az idén nyereséggel. A takarékossággal pedig hiába művelik erősen —• nem „fogható” annyi, amennyi előrevetíthetné a nyereséget. A ma általános létszámcsökkentés sem járható út, hiszen az üzemben mindössze 13-16-an dolgoznak. Ekkora létszámra pedig a sok kézi munka miatt igenis szükség van. fiataloknak Minden 75 éven felüli idős ember- : uek eljutott már Kecelen az az öt- j száz forintos ajándékcsomag, me- j lyet az önkormányzat kedves üd- i vözlősorokkal együtt küldőt*. Igaz. • nem karácsonyi gesztus, de a fiataloknak N jut az önkormányzat ked | vességéből. Valamennyi iljú házas I házasságkötése alkalmából aján j dókba kapja a nagyközség ajándé- \ kát, egy címeres tányért, díszdoboz- j ban. Rendkívüli segély gyerekeknek A szülők anyagi terhét kívánta j csökkenteni a páhi önkormányzat, amikor az úiszülölt korúaktól 14 1 éves korig bezárólag a gyerekeknek j 1300 forint rendkívüli segélyt utalt ' ki. Az elmúlt héten a több mint 250 \ jogosult gyermek szülőjének többse j gc fölvette a nem várt karácsonyi J ajándékot. Új helyen j a könyvtár Új helyére költözött a soltvadker- j ti könyvtár. A régi pártház némi j átalakítás, korrekció után alkalmas | sá vált arra. hogy befogadjaegy-egy összejövetelre a különféle klubok, pártok, egyesületek, szakkörök tagjait. Ez az új közművelődési intéz meny ad ezentúl helyet a kiállításoknak és kamararendezvényeknek is Nincs gáz Elakadt a gázprogram szervezése, hiszen Kiskőrösön e pillanatban J még nincs elég jelentkező a.thoz j hogy a munkálatokat megkezdhes sók. Ez elég nagy gond a környékbe j li településeknek, ahol viszont nagyon sokan és szívesen csatlakozna í nak a gázprogramhoz. Jó lenne va i luinit gyorsítani a folyamatokon. In 1 szén a megyei közgyűlés már föl- j ajánlott mintegy 60 millió forintos ' segítséget c vidéknek. Új öntőniűhely Kiskőrösön Édesapjától örökölte az öntő- szakma szerctctét Fritsch Miklós, aki korszerűtlen műhelyét modernné változtatta, sőt, azon gondolkozik, hogy magyar német vegyes vállalatot hozzon létre, illetve más magyar öntödével kooperáljon. Az sem riasztotta vissza, hogy ázelmúlt két évben a hazai öntödék fele be zárt, és jó egy évtizede nincs az örí- tőszakmában utánpótlásképzc; Az új műhelybén négy fémet: rezet, bronzot, alumíniumot és szürkeöntvényt önt. Az idén ősszel antik kandalló sorozatgyártására is vállalkozott. S. J. Karácsonyi programok A csengődi Dankó Pista Művelődési Ház gazdag ünnepi programmal várja a helybélieket. A kiskőrösi baptista gyülekezet énekkara, fúvószenekara és a soltvadkerti baptista gyülekezet énekkara, december 22-én, 15 órától és december 23-án, 18 órától karácsonyi hangversenyt ad. December 23-án, 17 órától fenyőt díszítenek a művelődési ház előtti téren. December 25-én, 19 órakor pedig a Missis X együttes lemezbemutató koncertjére várják az érdeklődőket. Ünneprontás Nem emeli az. ünnep hangulatát a csengődi önkormányzat határozata, miszerint január 1-jétől bevezeti a magánszemélyek és a vállalkozók kommunális adóját. A testület azért kényszerült c döntésre, mert az 1991. december 31-én megszűnő lakossági adókból származó bevételét ami közel 3 millió forint más forrásból nem tudja pótolni. v ____________) G. E.
