Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-17 / 295. szám

1991. december 17., 8. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991 december 23-án 10.00-13.00 óráig Belépődíj nincs! Fellépő' van! KALÁKA együttes BODOR TIBOR ★ LESZ RAJZFAL - egy hatalmas wj rajzlap, amelyre közösen készítjük 1 el a Nagy Müvet! ' ★ KERESD A KINCSET! Ha eljössz a Macikarácsony rendezvényére, Te is tehetsz egy kísérletet, hogy megtaláld a kincset. KINCS? A kincs olyan valami, aminek nagyon komoly az értéke, s minden gyerek vágyik rá A felnőttek is vágynak rá, csak nem merik bevallani Ha megfejted az itt közölt számrejtvénye­ket, lesz négy számod Az ötödikhez akkor juthatsz hozzá, ha eljössz a Macikarácsonyra és jólfigyelsz. Ha | az öt számot tudod, akkor már csak arra kell tippelned, hogy ezeket milyen sorrendbe kell összerakni. A Macikará­csonyon keresd meg a számítógépet. MEG FOGOD TALÁLNI! Pötyögd be az általad gondolt sorrendben az öt számot, s lehet, hogy megtudod, hol van a kincs. Ha megtudtad, ne áruld el senkinek, hanem rohanj érte!!!! Vigyázz! Csak egyszer próbálkozhatsz! színművész HALAS táncegyüttes ésaKONTORÁS együttes műsor- és játékvezető: HATVANI ZOLTÁN ★ LESZ SZÜLI NAPI SORSHÚZÁS - az év egy napját kihúzzuk, s aki ezen a napon született, nagy tortát nyer! M LESZ KÉZMŰVES SAROK - Kipróbálhatod a kézügyességedet. Nyírhatsz, ragaszthatsz, hajtogathatsz! Elkészítheted a karácsonyfád díszeit is. M LESZ MESESZOBA - Ott lesznek Brumi és társai M LESZ TLNLKASZINÓ - nagy nyeremé­nyekkel Pénzünk a Brumm, ÉjA váltópénzünk a Brumi. EZ A HIRDETÉS NEM ÖNNEK SZÓL MUTASSA MEG A GYEREKENEK! AKCIÓ PRODUKCIÓ Munkavállalókból tulajdonosok Külföldi érdekel tségüf vállalkozások megyék szerint 1990.XII. 31. 1991. I.l.-VI. 30.között al akul tak Megnevezés Szerve­zetek száma Alapítói vagyon devi zában milliárd forint Szervezetek száma Alapítói vagyon devizában milli á rd forint Budapest 3305 54.8 1730 13.3 Gyffr-Sopron 231 3.5 139 2.4 Pest 450 8.4 250 2.0 Hajdu-Bihar 113 0.9 42 1.5 Veszprém 111 0.8 71 1. 4 Komárom 134 2.5 72 1.2 Többi megye 1349 22.3 773 4.2 összesen 5693 93.2 3077 26.0 • A KSH nemzetgazdaság-statisztikai főosztályának októberi kiadványából. A felfedezések világkiállítása TALLÓZÓ Szcientológia Szoftver és lélek • Az érdeklődés egyfolytában nő — állítja Varga Kornél. A szcientológia alkalmazott vallásos filozófia — mondja Varga Kornél, a Userland Kft. igazgatója, a Magyaror­szági Szcientológiai Egyház vezetője. Három évig dolgoztam az NSZK- ban, ott ismerkedtem meg a szcientoló- giával, amely óriási segítséget jelentett életem és munkám sikeresebb megszer­vezésében. Az általam Magyarorszá­gon megalapított szervezet tanfolya­mokon és egyéni foglalkozásokon segí­ti az egyént, hogy jobban megértse ön­maga és mások problémáit, javítsa a kommunikációját és könnyebben ta­nuljon. A szcientológia részterülete, a diane- tika pedig abban segít, hogy az ember megszabaduljon fájó emlékképeitől, és lelki eredetű betegségeitől.- Kik tartoznak egyházuk körébe, és miből fedezik kiadásaikat?- A társadalom szinte minden réte­ge képviselteti magát. Különösen sok a pedagógus és a műszaki értelmiségi. Közel kétezer emberrel vagyunk kap­csolatban, és az érdeklődés egyfolytá­ban nő. Kiadásainkat tanfolyamaink bevételéből, illetve adományokból fe­dezzük. Magam is komoly összeggel járultam hozzá céljaink megvalósításá­hoz, nem üzleti, hanem emberi megté­rülést remélve. (Cash-Flow, 1991. november) A tulajdonreformot és a privatizáci­ót szolgáló lehetőségek közé tartozik a Munkavállalói Résztulajdonosi Prog­ram, rövidített elnevezéssel: az MRP. A program olyan hitelezési, adózási és szervezeti megoldások, technikák együttese, amely segítségével a munka- vállalóknak lehetőségük nyílik arra, hogy megvásárolják az őket foglalkoz­tató vállalat, társaság tőkéjének egy részét, vagy akár egészét. Remélhetőleg a közeljövőben megszületik a törvény az MRP-ről, és megkezdődhet a prog­ram megvalósítása. Az MRP hazai kezdeményezője, az első szabályozási koncepció kidolgozója a RÉSZ­VÉTEL Alapítvány. A munkavállalói Résztulajdonosi Programmal kapcso­latos kérdéseinkre Lukács János szoci­ológus, az alapítvány ügyvezető igaz­gatója válaszol. Az ESOP volt a minta — Ön külföldön tanulmányozta a dol­gozók tulajdonossá válásának lehetősé­geit, módjait. Milyen tapasztalatok alapján kristályosodott ki a magyar vál­tozat? — Az MRP kidolgozásához a mintát mi az USA-ból és Angliából vettük. Az Egyesült Államokban ugyanis már 1974-ben megszülettek a munkaválla­lói tulajdonnal kapcsolatos törvények, és ezek segítségével lépett működésbe az Employee Stock Ownership Plan, rövidítve az ESOP elnevezésű prog­ram. Ennek sikerét, elterjedtségét mu­tatja, hogy az USA-ban minden 15. olyan vállalkozásnál, amelynek leg­alább 5 alkalmazottja van, indult ESOP. — Kérjük, ismertesse a program alap­vető célkitűzéseit, lehetőségeit. — Az MRP a privatizációs folya­matban kiegészíti a többi tulajdonszer­zési formát, és lehetőséget nyújt a mun­kavállalóknak arra, hogy tulajdonhoz jussanak. Méghozzá nem egyéni vásár­lóként — anyagiak híján ez sokak szá­mára eleve lehetetlen —, hanem együt­tesen kapnak esélyt résztulajdon vételé­re. A hitelezési, részletfizetési és adó- kedvezmények elsősorban állami tulaj­don megvásárlásához kapcsolódnak, mindenekelőtt az állami vállalatokból átalakuló részvénytársaságok és kft.-k dolgozói számára megnyitva az utat a tulajdonszerzéshez. A részvényes veszíthet A vásárláshoz egy bizonyos összeget' saját erőként be kell fizetni. Ha a kisze­melt tulajdon értéke személyenként át­lagosan nem haladja meg az 5 millió forintot, akkor a vételár 2 százalékát kell együttesen készpénzben letenni. Ha tehát a munkavállalók egy csoport­ja 100 millió forintos értéket vesz meg, 2 millió forintot kell befizetniük. A vé­telár fennmaradó részének a törlesztése és a kamatok fizetése a cég nyereségé­ből kapott juttatásból történhet, és erre adókedvezményeket is igénybe vehet­nek. A törlesztés tehát a vállalkozás sikerétől függ, s egy jól működő cég esetében a munkavállalóknak nem kell letenniük pótlólagos összegeket. Ebből kiviláglik, hogy az MRP által kínált tulajdonszerzés nem kockázatmentes. A vállalkozás eredménytelensége ese­tén ugyanis elveszíthetik azt a két száza­léknyi befektetést is, amit az induláskor befizettek, és annak a lehetőségét, hogy részvényhez, résztulajdonhoz, majd ké­sőbb osztalékhoz jussanak. Átalakulni — de hogyan? — Hogyan fogadták az MRP kon­cepcióját az érdekeltek, a munkaválla­lók? — Úgy tapasztalom, hogy nagy az érdeklődés az MRP iránt. Érdekes mó­don az utóbbi hónapokban az érdekvé­delmi szervezetek véleménye is jelentő­sen megváltozott. „A dolgozónak bér, munkahelyi biztonság kell, nem szük­séges a tulajdonossá válással foglalkoz­ni, ez csak átverés, a dolgozók becsapá­sa” — hangoztatta korábban sok szak- szervezeti képviselő. Mára a helyzet sok tekintetben megváltozott. Már elis­merik, hogy nem mindegy, hogyan megy végbe az átalakulás és a privati­záció. Belátják, hogy jelentős előnyök származhatnak abból, ha a dolgozók nem csupán a munkahelyüket tartják meg, hanem sikeres cégnél résztulaj­dont szereznek. Egyébként már számos olyan átala­kult vagy átalakulóban lévő állami vál­lalat van, ahol sok előkészületet meg­tettek arra, hogy a törvény életbe lépé­se után beindítsák a programot — mondta befejezésül Lukács János, az alapítvány ügyvezető igazgatója. K. Gy. M. Kolumbusz Kristóf elmélyülten imádkozott a La Cartéján, a karthauzi­ak szigetén épült kolostorban — s in­nen indult azután hosszú, az ismeretlen felé vezető útjára, öt évszázaddal ez­előtt. A kolostor ma is áll, s immár régi szépségében újjáépítve romos állapotá­ból, szemben Sevilla óvárosával. Ez lesz a jövő év áprilisától a királyi foga­dások színhelye az Expo ’92, évtize­dünk legnagyobb világkiállítása terüle­tén. S nem messze az épülettől, a világ- kiállítás mesterséges taván ott himbá­lózik majd a nagy felfedező három ha­jójának pontos mása. A felfedezések kora — ez a sevillai vi­lágkiállítás témája. Az Expo ’92 úgyne­vezett „első kategóriás” seregszemle, te­matikus bemutatkozó, ehhez hasonló csak az osakai volt a közelmúltban, s ép­pen ezért rendkívül nagyszabású felvo­nulás: 110 ország, több mint húsz nem­zetközi szervezet, Spanyolország vala­mennyi autonóm tartománya, s az egyes témákhoz csatlakozva jó néhány világ­méretű vállalat épít pavilont, bemutatót a szigeten. Április 20-ától október végéig legalább 15 millió látogatót várnak az Expóra, s úgy számítanak, hogy a látoga­tók fele külföldi lesz, nemcsak Spanyol- országban üdülő külföldi turista, hanem olyan is, aki kizárólag evégett érkezik majd az andalúz fővárosba. Kevesebb mint fél évvel a megnyitó előtt már csodás látvány várja azt, aki­nek sikerül bejutnia az építkezés terüle­tére: ezt most már lezártak a kíváncsiak elől, de a szervezők meghívására az építkezés nyílt napjain máris 1,8 millió­an keresték fel a nem mindennapos be­mutatót. Az infrastruktúra teljesen a helyén van: készek az utak, közlekedik az egysínű vasút, a lanovka, működnek a telefonok, zöldellnek a narancsfák és a pálmafák, állnak az új hidak a Gua­dalquivir felett. Lázas munka folyik a gyorsforgalmi utakon, az autópályák bevezető szakaszain, megnyílt már a város új repülőtere, a világkiállítás sa­ját pályaudvara, ahová majd a külön expressz szerelvények érkeznek. Jórészt állnak már a pavilonok is, legtöbbjük­ben most kezdődnek a belső szerelési munkák. Az építkezés kettős célt szol­gál, jó néhány épület csupán a világ- kiállításra készül — ezek közé tartozik a nemzeti pavilonok jó része, — ám sok épületet további használatra terveztek már. Andalúzia új technológiai köz­pontja alakul ki a szigeten az Expo bezárta után. A kiállítóknak készült modern lakótelepből, amely már jó­részt berendezve várja azokat, akiknek hónapokon át otthona lesz, az Expo végeztével öröklakások lesznek. A nemzeti pavilonok, a nemzetközi szervezetek pavilonjai egyaránt azt szol­S ák, hogy elsősorban a szellemiség, a túrák találkozóit mutassák be a felfe­dezések új korában. A rendezők termé­szetesen hatalmas kulturális seregszem­lét is előirányoztak: a világ legkiválóbb zenekarai, opera- és balettegyüttesei, művészei lépnek majd fel a külön e célra épült új színházban és a szabadtéri szín­padokon. De gondoskodnak a test szük­ségleteiről is: a legkülönbözőbb étter­mek, falatozók naponta akár félmillió lá­togatót is kiszolgálhatnak. Április 20-án János Károly spanyol király, számos államfő jelenlétében, nyitja meg majd a sevillai Expót. La Carteja szigete fél évre a világ nagy találkozóhelye lesz. Kis Csaba RITKÁBBAN HÚZZUK KI A GYUFÁT Ha Irinyi tudta volna. . . Egyre kevesebben húzzák ki a gyufát — mondja az egyébként nem dohányzó Magyar Ákos, a Gyufaipari Vállalat igazgatója, aki közismert antinikotinis- ta. Egyre többen szoknak le a dohány­zásról — vagy éppen rá sem szoknak. Egész Európában rohamosan csökken a dohányzók száma. Ennek ellenére mégsem kell az idén kevesebb gyufát gyártania az üzemnek, sőt, a mindin­kább növekvő magyar gyufaexport és a választék bővítése idén rekordmeny- nyiséget igényelt, 750 millió dobozzal készítenek ebben az évben. — Itthon is változnak a szokások fejtegeti Magyar Ákos. — A szállo­dákban és reklámcélokra a levélgyufa a sláger, az otthonban egyre többen használják a gázgyújtót, de a háziasz- szonyok a megmondhatói, mennyivel biztonságosabb begyújtani a sütőt a hosszú szálú gyufával. De keresik az extra méretű kandallógyújtót is. Nap­jainkban mindössze két helyen — Bu­dafokon és Szegeden — gyártanak ma­gyar gyufát. A termelés tíz százaléka kerül külföldre. Egyebek között a mi­nőségre nagyon kényes német és hol­land kereskedőknek szállítanak belőle. — A külső megjelenés, a gyufacímke milyensége miatt sokat hadakozunk a hazai nyomdákkal — mondja a gyufa­gyár igazgatója. — Végső soron nem eredménytelenül. Újdonságnak szán­juk a normál és a családi gyufa közötti „kiscsaládi” csomagolást, amit szeret­nénk megkedveltetni a vásárlókkal is. Az idén a gyár mindössze 20 százalék­kal emelte az árait, a boltokban mégis nagyobb volt a drágulás, néhol száz százalékkal is emelték a gyufa árát. Hamar „kihúznák a gyufát”, ha csak gyufagyártásból próbálnának megélni, ezért a fogpiszkálók mellett faháncsból készült zöldséges-, halas-, gyümölcsös­kosarakat is készítenek a gyufagyár­ba11- Ferenczy Europress Olvasóink figyelmébe! A PN-KALAUZ legközelebb december 30-án — kivételesen — hétfőn jelenik meg. Macikarácsony a POSTABANK támogatásával |

Next

/
Thumbnails
Contents