Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

1991. december 3., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP MÁJUS 30-ÁIG JÓ A REGI IS Kiosztásra várnak az orvosi bélyegzők Időben elkészültek azok az orvosi bélyegzők, amelyek használatát ren­delet teszi kötelezővé december 1-jé- től — ha már az orvos birtokában vannak. Sokan azonban lehet, hogy hetek múlva fogják csak megkapni, egészen egyszerűen azért, mert a jog­szabály megszüntetésétől a jelzett dá­tumig kevés volt az idő a pecsétnyo­mók kiosztására. A józan paraszti ésszel gondolkodókban felvetődik, miért nem vártak a rendelet életbe léptetésével addig, míg annak gya­korlati feltételei is megteremtődnek. Nos, talán minden bélyegzőre váró orvos sem tudja; az új pecsétek hasz­nálata valóban kötelező e hónaptól kezdve, annak, aki már megkapta. De aki még nem jutott hozzá, nem követ el szabálytalanságot, ha a régi­vel bélyegzi le a recepteket. Ugyan­úgy eleget kell azonban tennie annak a szintén december 1-jével életbe lépő szabálynak, hogy egy vényre csak egyfajta gyógyszert írhat fel betegé­nek. Az új bélyegzőt—melyen az orvos neve és nyilvántartási száma szerepel — legkésőbb május 30-áig kell meg­kapnia minden, a betegekkel közvet­len gyógyító kapcsolatban álló orvos­nak. A patikák is csak ettől a naptól kezdve tekintik érvénytelennek a régi pecséttel ellátott recepteket. • Pecsétből sosem elég? (PN-archív) Az új bélyegzőket a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság teríti Bács-Kiskunban, olyan sorrend sze­rint, amilyen sorrendben a városi tisz­tiorvosoktól megkapta (megkapja) a pontos orvosi nyilvántartásokat. Ter­mészetesen ők viszik a helyszínre a pecséteket, nem az orvosoknak kell érte egyenként Kecskemétre utazni­uk. Sz. K. CIKKÜNK NYOMÁN Képlékeny táppénzelképzelések Remélhetőleg nem estek pánikba a munkaadók tegnapi, Orvosok a gyárak­ban című cikkünk egyik kitételétől, mi­szerint november 1-jétől már nemcsak háromnapi, hanem egy hónapi táppénzt kell fizetniük a munkahelyeknek, beteg dolgozóik után. „Csupán” elírás tör­tént, ezt a módosítást csak jövő évtől tervezi bevezetni a kormány és a társa­dalombiztosítás. Ha sikerül nekik. Hatalmas ugyanis az ellenállás a munkaadók részéről. Sokukat azonnal padlóra küldené az újabb tetemes kia­dás, a munkabérek után fizetett 43 szá­zalékos társadalombiztosítási járulék egyidejű csökkentéséről ugyanis nem szól a fáma. Kétséges az is, hogy házon belül könnyebben tetten érhető a beteg­ség címén folytatott lógás. Ki ellenőrzi a táppénzeseket?, A gyárigazgató? A hivatalsegéd? És vajon mennyivel hatékonyabban tudná ezt végezni, mint azok, akiknek most is ez a dolguk: a tb.-ellenőrök? S ki fizetné a gyermek- ápolási táppénzt? Ha ugyancsak a vál­lalatok, az mélységesen igazságtalan lenne a főleg nőket foglalkoztató cé­gekre nézve. Olyan kérdések ezek, amelyekre e pillanatban még legfelsőbb szinten sem tudják a választ. Es csak remélni tud­juk, nem kényszerítenek ránk egy újabb átgondolatlan jogszabályt. Sz. K. VÉLEMÉNYEK — SZABADON Kihez tartozzék Bugac? Bugac hosszú évszázadok óta Kecskeméthez tartozik. A jó öre­gek még ma is azt mondják, hogy „hazamegyünk”, ha Kecskemétre látogatnak. Magától értetődő, hogy a két világháború között Kecskemét volt az, amely város kialakította Bugacpuszta idegenforgalmát és tette világszerte ismert és kedvelt látványossággá az itteni műsort. A vendégjárás jelentős jövedelme az* abban dolgozó bugaciakat, a tulajdonos és kezdeményező vá­rost: Kecskemétet és végső fokon a közjót, a hazát szolgálta. A pártállam ezt a minden érde­kelt számára hasznos, évszázadok hagyománya által is szentesített ál­lapotot felrúgta. Nemcsak Kecske­mét városát fosztotta meg, ellen­szolgáltatás nélkül, tulajdonától: a pusztától és az idegenforgalomtól, de a bugaci gazdákat is kolhozba kényszerítette és átjátszotta az egész területet egy kívülálló város termelőszövetkezetének, melynek ehhez a tájhoz nem volt semmi kö­ze, még kevésbé az idegenforga­lomhoz, mely az állampárt által megszabott feladatától is távol állt. Minden jóérzésű magyar ember igazságérzetét sérti, hogy ez a bot­csinálta földesúri kiváltság — melynek forrása a pártállami jog- tiprás — a rendszerváltás után sem szűnt még meg, sőt, lehetővé vált, hogy néhány — a kommunista rendszerben kiskirályi szintre emelkedett — kiváltságos személy kezébe kerüljön nemcsak a terület feletti rendelkezési jog, hanem az idegenforgalom hatalmas bevétele is. Az újdonsült földesurak nem­csak az ölükbe hullott vagyon fe­lett osztozkodtak, hanem önké­nyes intézkedéseikkel még azt a rendet is megbontották, ami a pártállami időkben is fennállt. Ezúttal csak két körülményre hi­vatkozom: Az elmúlt nyáron a pusztai lo­vasbemutatót olyan helyen tartot­ták, ahol a nap a vendégek szemé­be sütött. Ez nemcsak kellemetlen volt, de megnehezítette, sőt, meg­akadályozta a fényképezést és a videózást, ami pedig a vendégek kedvelt foglalatossága. A még na­gyobb nyereség elérése érdekében a puszta bejáratát majdnem két kilométerrel kijjebb vitték. így a növekvő számú egyéni turista vagy kénytelen néhány kilométer kocsi­zásért fejenként több száz forintot fizetni — mondanom sem kell ta­lán, hogy ennek csak kisebb részét kapja a kocsit kiállító bugaci gaz­da —, vagy az elporzó kocsik mel­lett nyári napon kétszer fél órát gyalogolni, mig eljut a látnivaló­kig. Egyik intézkedés se öregbíti jó hírünket a világban, de nem fokoz­za az idelátogató kedvet sem. A megoldás kézenfekvő, és meg­valósítása a jogszabály-alkalma­zók és -alkotók feladata: a kiskun­félegyházi termelőszövetkezetnek Bugacpusztát — mint a nemzeti vagyon elidegeníthetetlen részét — vissza kell adni a nemzetnek, Kecskemét város kezelésébe. Biz­tosítani kell a természeti értékek megóvása érdekében az illetékes nemzeti park előírásainak érvénye­sülését is. Az eddigi „tulajdonos” termelőszövetkezet, és az ő földes­urai szerepére ráépült új milliomos haszonélvezőkkel szemben nincs helye semminemű térítésnek. Ha ugyanis nem is a föld, de az idegen- forgalom használati díját figyelem­be vesszük, ez messze meghaladja az összes épület-, állat- közlekedési és egyéb ráfordítást, melyet a ter­melőszövetkezet és az általa gaz­dasági hatalomhoz juttatott sze­mélyek valaha is a bugaci idegen- forgalmi területre fordítottak. A fejlesztési költségeken felül biz­tosított busás hasznot Bugacpusz- ta. _ Újra a világot kell szolgálnia en­nek a csodálatos nemzeti kincsnek, értékeink művelt emberekhez mél­tó bemutatásával. Az idegenforga­lomból származó jövedelemnek nem kevesek gyors meggazdago­dását, hanem Bugac község és Kecskemét város fejlesztését, az ország javát kell biztosítania. Frigyesy Ferenc Sajtgyártó automata Lajosmizséről A gép elején beöntik a tejet, a végén kijön a kész sajt. Először igen furcsán néztek a tejipari szak­emberek dr. Molnár Zoltánra, ami­kor előállt ezzel az ötletével. A pesti mérnök azt állította, hogy a hagyományos technológiával szemben, ahol 8—12 fős kezelősze­mélyzetre van szükség, az ő auto­matájához elegendő egyetlen em­ber, aki ellenőrzi néha a berende­zést. Az új módszer alkalmazásával jóval kisebb területre, kevesebb eszközre van szükség, mint koráb­ban. Mindezeket összevetve a fel­találó szerint az így gyártott sajt lényegesen olcsóbb lehetne. Ami ugyebár egyáltalán nem elhanya­golható szempont, különösen most, amikor éppen a közelmúlt­ban jelentették be a tej árának új­bóli emelését! Az illetékes szakemberek, per­sze, fenntartásokkal fogadták a ta­lálmányt, mígnem dr. Molnár Zol­tán a berendezés egy egyszerűsített változatával a gyakorlatban bizo­nyította: mégsem képtelenség az ötlet. A próbák után a mérnök megal­kotta a sajtgyártó monoblokk ter­• A szállítás előtt a munkavédelmi szakemberek is átvizsgálták a sajtgyártó automatát. (Fotó: Gaál Béla) veit, amelynek alapján a lajosmizsei Mizseszövnél a napokban elkészí­tették a berendezés prototípusát. Mire a sorok megjelennek, a mo­noblokkot már elszállították a sátor­aljaújhelyi tejüzembe, ahol a vizes próbákat követően végre beletöl­tik a tejalvadékot, s megkezdhetik a sajtgyártást. 45 percenként 350 kilogrammnyi sajtkorong készül­het így. Hogy milyen lesz az íze? Ez majd csak az érési idő letelte után. karácsony táján derül ki. G. B. A POLGÁRMESTER SZAVÁT ADTA A kiskőrösi fiatalok tiltakozása Kiskőrösön az 1988-as borhábo­rú óta természetessé vált, hogy ha az emberek valamilyen módon elé­gedetlenségüket akarják kifejezni, akkor a demonstráció eszközéhez nyúlnak. Nos, szüleik és nagyszüle- ik példáját követték a kiskőrösi fia­talok akkor, amikor a két év óta zárva tartó ifjúsági házukért vonul­tak az utcára, a következő feliratú transzparensekkel: Az ifjúsági ház a miénk! Nem kell nekünk irodaház! Az ifjúsági ház a kiskőrösieké! Diákököl vasököl, odaüt, ahová köll! Adják vissza a Pilvaxot, mert külön­ben megharagszok! Mi szeretnénk szórakozni, ne velünk szórakozza­nak! Dr. Szenohradszki Béla polgár- mester kérdezett a fiataloktól: kell-e nektek ez a ház? Igen! — harsogott a tömeg. — Ha tiétek lesz, megtölti- tek-e programokkal? — Igen! — Akkor megígérem nektek, hogy mindent megteszünk annak érdeké­ben, hogy valóban a tiétek is legyen! — tett ígéretet a polgármester a vá­ros fiataljainak, akik körbefogták az épületet és ezzel jelképesen újra birtokukba is vették. 1985 tavaszán határozták el a fia­talok, hogy a volt városi pártbizott­ság földszintes épületére emeletet húznak. Az év november 6-án át is adták rendeltetésének a házat. De csak úgy tudták befejezni az építke­zést, hogy az akkori Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság anyagilag is támogatta a létesítményt. Es ebben a pillanatban került telekkönyvileg is az ő tulajdonukba. Majd a rendszer- váltás időszakában az akkori De- misz vezetői felajánlották a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ré­szére . Azóta már Kiskőrösön is meg­alakult a Kiskőrösi Gyermek- és If­júsági Alapítvány, de a számtalan próbálkozás ellenére nem került a város tulajdonába azifjúsági ház. Az indulatokat a legutóbbi budapesti döntés korbácsolta fel, melyben azt tudatják a város lakosságával, hogy irodaháznak szándékoznak bérbe adni az ifjúsági házat. Ennek a meg­akadályozása volt a célja a fiatalok­nak, akik az utcára vonultak. . A hosszú, tömött sorokban ér­kezett felvonulókat Bella László, a Kiskőrösi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kuratóriumának tagja fogadta. (A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Kuratórium is megkapta a meghívót, de nem képviseltette magát.) A ház a miénk, és azt akarjuk, hogy a miénk is legyen, nem en­gedjük elvenni senkitől. Az a tér, ahol most összejöttünk, március 15. nevét viseli, azét a forradalo­mét, aminek vezéralakja ebben a városban született! Jelképes ez a tér, mert ez mindig a fiatalok tere volt, itt volt a csirkepiac, majd ké­zilabdapálya épült a helyén, ahol sokáig játszottak a gimnazisták. Legyen ez példa egy városi kezde­ményezésre úgy, mint annak idején a borháború volt — olvasták fel a 894 aláírással ellátott kérvényt, melyben a város iskolásai és fiatal­jai tiltakoznak az ellen, hogy nem az ő céljaiknak megfelelően hasz­nosítják az intézményt. Brenner László MEDDIG LESZ FERDE A TEMPLOMTORONY? Gond és bizakodás a vaskúti plébánián A beszélgetés során megtudtam, hogy 1992- ben — éppen a torony- építés időszakában - szá­mos vendége lesz Vaskói­nak. Ekkor lesz ugyanis 250 éve annak, hogy Vaskútra német ajkú családok tele­pültek. Az előzetes prog­ram szerint 1992 júniusá­nak első hetében minden volt vaskúti polgár (kitele­pítettek, új hazában ott­honra leltek és azok leszár­mazottai ) hazalátogatását várjuk, és a háromnapos fesztiválon vendégül lát­juk valarriennyiüket az ős­hazában. A jeles évforduló prog­ramját a község plébánosa és polgármestere közösen tervezik. Érre a találkozó­ra elkészül a második világégés áldozatainak emlékműve a faluban, sor kerül annak főpapi fel­szentelésére is. Flach Pál, a közelmúltban elhunyt történetíró egykori szülő­házán márványtábla örö­kíti mega neves falukutató emlékét. Miként koráb­ban ez már megtörtént, a Vaskútra települt délszlá­vok tiszteletére, az ünnep­ségek részeként me­inen tóul azutókornak-—a községháza bejáratánál el­helyezik a német betelepü­lést dokumentáló már- ványlapotis. Szakács Gyula tani a tizennégy méteres toronycsúcsot, majd újra­építeni oly módon, hogy az utódoknak már ilyen gondjaik ne legyenek. Az egyházközség előrelátó döntésének megfelelően — számolva az infláció kedvezőtlen hatásaival is — már előre megvásárol­tuk az újraépítéshez szük­séges építőanyagot; több mint egymillió forintot fordítottunk eddig anyag- beszerzésre. A torony rendbehozásának mai áron számolt költsége bő­ven meghaladja majd a kétmillió forintot. — A tetemes kiadások pénzügyi fedezete ma-még teljesen bizonytalan. Hí­veink adakozókészsége és lehetősége is véges, hisz’ Vaskó ton is mind többen maradnak biztos megélhe­tés, kenyér nélkül, napon­ta nő a munkanélküliek száma. Beszűkült a nem­zetközi karitászszerveze- tek pénzügyi támogatásá­nak kerete is. Az év első fe­lében kétmillió forint tá­mogatást kértünk a me­gyei önkormányzattól, de a legjobb esetben is csak 1992-ben remélhetünk pénzbeli segítséget a me­gyétől. Bizakodunk, hogy a községi önkormányzat is szerepelteti jövő évi költ­ségvetésében a falu közös kincsének, a patinás kato­likus templomnak a felújí­tását. (Tudósítónktól) Vaskúton a 111 éve épült Isten háza, a kalo­csai főegyházmegye har­madik legnagyobb temp­loma veszélyben van. A 37 méter magas temp­lomtorony mintegy 6-8 százalékos mértékben megdőlt északkeleti irány­ban. Nagyházi Sándor plé­bános: — A templom tornyának megromlott állapota, a további dőlés megakadályozása a kö­vetkező esztendő hatal­mas gondja. Le kell bon­• Archív felvétel a felújításra szoruló vaskúti templomról. Reformátusok a menekültekért A kiskunhalasi református egyház minden év végén evangelizációs soroza­tot rendez. Advent első hetében idén a délvidéki menek ültek megsegítésére hív­ják a hívőket és a segíteni szándékozókat. A református imaházban december 5 - 7-éig, minden este 17.30 órakor tartják az összejöveteleket, s a sorozatot decem­ber 8-án, 15 órakor szabadtéri istentiszte­lettel zárják a Hősök terén. A szolgálatokat Kettős János', Kó- rogy-Kopács menekülni kényszerült lel­kipásztora és Bereczki Ildikó harkányi lelkipásztor végzik. Időközi választás Félegyházán Megkezdődtek az előkészületek az ön- kormányzati időközi választásra Kis­kunfélegyházán. Dr. Öveges László el­hunyta miatt lesz képviselő-választás 1992. február 2-án a 7. számú választó- kerületben (12—13. szavazókor). A gyáriparosok szövetségének tájékoztatója A Magyar Gyáriparosok Szövetsége maKecskeméten.atechnikaházában, Í1 órai kezdettel rendezvényt tart a szerve­zet céljairól és terveiről az ipari vezetők­nek és vállalkozóknak. Széles Gábor el­nök és V asuta Gábor elnökségi tag tartja az ismertetőket. A szervezők várják min­den olyan vállalkozás vezetőjét, aki ér­deklődést tanúsít a szövetség tevékenysé­ge irán t. A szövetség eszközeivel — bank, biztosítótársaság hozzá kíván járulni a magyar tőke részvéleléheza privatizáció­ban és a szociális védőháló kialakításá­hoz. Kárelhárítás Baján Mint arról már beszámoltunk, az Al- só-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felü­gyelőség egy ellenőrzés során a Filantróp Vállalat bajai telepén talajszennyezést ál­lapított meg: a földben kilogrammon­ként 40 ezer milligramm olajszennyezést mutattak ki. A Filantróp még október­ben megkezdte a kárelhárítást, a kiemelt olajos földet a vállalat harkakötönyi tele­pére szállítják, ahol biztonságos körül­mények között semlegesítik a földet. A környezetvédelmi felügyelőség leg­utóbbi tájékoztatása szerint tovább foly­tatódik a feltárás a bajai telepen, mivel a talajminták elemzésének eredményei ú jabb szennyezett területekre utalnak. Diszkrét családsegítők Száz olyan családhoz is bekopogtat holnap este a M ikulás, ahol nem számíta­nak jöttére az idén. Az 1. számú családse­gítő központ munkatársai gyümölcs- és édességadományokból, kedvezményes áron beszerzett játékokból, könyvekből ajándékcsomagokat állítottak összea vá­rosbéli szegénygyerekekszámára. A négy tanítóképzős Télapót a családsegí­tők kérésére a Diszkrét Taxi négy sofőrje fuvarozza az est folyamán kereSztül- kasul a városon, természetesen ingyene­sen. Vánóczy Józsyfll-es, Hajagos Zol­tán 70-es, Szegedi Zoltán 87-es és Csőszi ImszIó 64-es számú bérautója ezen az es­tén nem termel hasznot a tulajdonosnak. Akiket azonban bizonyára kárpótol majd — hiszen ezért vállalták - a meg- ajándék'ozott gyermekek boldog moso­lya. Az Ifjúsági Otthon alapítványa A Kecskeméti Ifjúsági Otthon Gyer­mekekért, fiatalokért elnevezéssel alapít­ványt kezdeményez a város ifjúsága isko­lán, munkahelyen kívüli hasznos, értékes időtöltése szinten tartására. Az alapítók célja a megyeszékhely és vonzáskörzete fiatal állampolgárai egészségnevelésé­hez, művészeti neveléséhez, ismeretszer­zéséhez szükséges feltételek biztosítása, tehetséggondozás segítése, a hátrányos helyzetűek fokozott támogatása, a nem­zetközi cserekapcsolatok szervezése. Az alapítvány kuratóriuma várja ma­gán- és jogi személyek csatlakozását.

Next

/
Thumbnails
Contents