Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-03 / 283. szám
1991. december 3., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP MÁJUS 30-ÁIG JÓ A REGI IS Kiosztásra várnak az orvosi bélyegzők Időben elkészültek azok az orvosi bélyegzők, amelyek használatát rendelet teszi kötelezővé december 1-jé- től — ha már az orvos birtokában vannak. Sokan azonban lehet, hogy hetek múlva fogják csak megkapni, egészen egyszerűen azért, mert a jogszabály megszüntetésétől a jelzett dátumig kevés volt az idő a pecsétnyomók kiosztására. A józan paraszti ésszel gondolkodókban felvetődik, miért nem vártak a rendelet életbe léptetésével addig, míg annak gyakorlati feltételei is megteremtődnek. Nos, talán minden bélyegzőre váró orvos sem tudja; az új pecsétek használata valóban kötelező e hónaptól kezdve, annak, aki már megkapta. De aki még nem jutott hozzá, nem követ el szabálytalanságot, ha a régivel bélyegzi le a recepteket. Ugyanúgy eleget kell azonban tennie annak a szintén december 1-jével életbe lépő szabálynak, hogy egy vényre csak egyfajta gyógyszert írhat fel betegének. Az új bélyegzőt—melyen az orvos neve és nyilvántartási száma szerepel — legkésőbb május 30-áig kell megkapnia minden, a betegekkel közvetlen gyógyító kapcsolatban álló orvosnak. A patikák is csak ettől a naptól kezdve tekintik érvénytelennek a régi pecséttel ellátott recepteket. • Pecsétből sosem elég? (PN-archív) Az új bélyegzőket a megyei társadalombiztosítási igazgatóság teríti Bács-Kiskunban, olyan sorrend szerint, amilyen sorrendben a városi tisztiorvosoktól megkapta (megkapja) a pontos orvosi nyilvántartásokat. Természetesen ők viszik a helyszínre a pecséteket, nem az orvosoknak kell érte egyenként Kecskemétre utazniuk. Sz. K. CIKKÜNK NYOMÁN Képlékeny táppénzelképzelések Remélhetőleg nem estek pánikba a munkaadók tegnapi, Orvosok a gyárakban című cikkünk egyik kitételétől, miszerint november 1-jétől már nemcsak háromnapi, hanem egy hónapi táppénzt kell fizetniük a munkahelyeknek, beteg dolgozóik után. „Csupán” elírás történt, ezt a módosítást csak jövő évtől tervezi bevezetni a kormány és a társadalombiztosítás. Ha sikerül nekik. Hatalmas ugyanis az ellenállás a munkaadók részéről. Sokukat azonnal padlóra küldené az újabb tetemes kiadás, a munkabérek után fizetett 43 százalékos társadalombiztosítási járulék egyidejű csökkentéséről ugyanis nem szól a fáma. Kétséges az is, hogy házon belül könnyebben tetten érhető a betegség címén folytatott lógás. Ki ellenőrzi a táppénzeseket?, A gyárigazgató? A hivatalsegéd? És vajon mennyivel hatékonyabban tudná ezt végezni, mint azok, akiknek most is ez a dolguk: a tb.-ellenőrök? S ki fizetné a gyermek- ápolási táppénzt? Ha ugyancsak a vállalatok, az mélységesen igazságtalan lenne a főleg nőket foglalkoztató cégekre nézve. Olyan kérdések ezek, amelyekre e pillanatban még legfelsőbb szinten sem tudják a választ. Es csak remélni tudjuk, nem kényszerítenek ránk egy újabb átgondolatlan jogszabályt. Sz. K. VÉLEMÉNYEK — SZABADON Kihez tartozzék Bugac? Bugac hosszú évszázadok óta Kecskeméthez tartozik. A jó öregek még ma is azt mondják, hogy „hazamegyünk”, ha Kecskemétre látogatnak. Magától értetődő, hogy a két világháború között Kecskemét volt az, amely város kialakította Bugacpuszta idegenforgalmát és tette világszerte ismert és kedvelt látványossággá az itteni műsort. A vendégjárás jelentős jövedelme az* abban dolgozó bugaciakat, a tulajdonos és kezdeményező várost: Kecskemétet és végső fokon a közjót, a hazát szolgálta. A pártállam ezt a minden érdekelt számára hasznos, évszázadok hagyománya által is szentesített állapotot felrúgta. Nemcsak Kecskemét városát fosztotta meg, ellenszolgáltatás nélkül, tulajdonától: a pusztától és az idegenforgalomtól, de a bugaci gazdákat is kolhozba kényszerítette és átjátszotta az egész területet egy kívülálló város termelőszövetkezetének, melynek ehhez a tájhoz nem volt semmi köze, még kevésbé az idegenforgalomhoz, mely az állampárt által megszabott feladatától is távol állt. Minden jóérzésű magyar ember igazságérzetét sérti, hogy ez a botcsinálta földesúri kiváltság — melynek forrása a pártállami jog- tiprás — a rendszerváltás után sem szűnt még meg, sőt, lehetővé vált, hogy néhány — a kommunista rendszerben kiskirályi szintre emelkedett — kiváltságos személy kezébe kerüljön nemcsak a terület feletti rendelkezési jog, hanem az idegenforgalom hatalmas bevétele is. Az újdonsült földesurak nemcsak az ölükbe hullott vagyon felett osztozkodtak, hanem önkényes intézkedéseikkel még azt a rendet is megbontották, ami a pártállami időkben is fennállt. Ezúttal csak két körülményre hivatkozom: Az elmúlt nyáron a pusztai lovasbemutatót olyan helyen tartották, ahol a nap a vendégek szemébe sütött. Ez nemcsak kellemetlen volt, de megnehezítette, sőt, megakadályozta a fényképezést és a videózást, ami pedig a vendégek kedvelt foglalatossága. A még nagyobb nyereség elérése érdekében a puszta bejáratát majdnem két kilométerrel kijjebb vitték. így a növekvő számú egyéni turista vagy kénytelen néhány kilométer kocsizásért fejenként több száz forintot fizetni — mondanom sem kell talán, hogy ennek csak kisebb részét kapja a kocsit kiállító bugaci gazda —, vagy az elporzó kocsik mellett nyári napon kétszer fél órát gyalogolni, mig eljut a látnivalókig. Egyik intézkedés se öregbíti jó hírünket a világban, de nem fokozza az idelátogató kedvet sem. A megoldás kézenfekvő, és megvalósítása a jogszabály-alkalmazók és -alkotók feladata: a kiskunfélegyházi termelőszövetkezetnek Bugacpusztát — mint a nemzeti vagyon elidegeníthetetlen részét — vissza kell adni a nemzetnek, Kecskemét város kezelésébe. Biztosítani kell a természeti értékek megóvása érdekében az illetékes nemzeti park előírásainak érvényesülését is. Az eddigi „tulajdonos” termelőszövetkezet, és az ő földesurai szerepére ráépült új milliomos haszonélvezőkkel szemben nincs helye semminemű térítésnek. Ha ugyanis nem is a föld, de az idegen- forgalom használati díját figyelembe vesszük, ez messze meghaladja az összes épület-, állat- közlekedési és egyéb ráfordítást, melyet a termelőszövetkezet és az általa gazdasági hatalomhoz juttatott személyek valaha is a bugaci idegen- forgalmi területre fordítottak. A fejlesztési költségeken felül biztosított busás hasznot Bugacpusz- ta. _ Újra a világot kell szolgálnia ennek a csodálatos nemzeti kincsnek, értékeink művelt emberekhez méltó bemutatásával. Az idegenforgalomból származó jövedelemnek nem kevesek gyors meggazdagodását, hanem Bugac község és Kecskemét város fejlesztését, az ország javát kell biztosítania. Frigyesy Ferenc Sajtgyártó automata Lajosmizséről A gép elején beöntik a tejet, a végén kijön a kész sajt. Először igen furcsán néztek a tejipari szakemberek dr. Molnár Zoltánra, amikor előállt ezzel az ötletével. A pesti mérnök azt állította, hogy a hagyományos technológiával szemben, ahol 8—12 fős kezelőszemélyzetre van szükség, az ő automatájához elegendő egyetlen ember, aki ellenőrzi néha a berendezést. Az új módszer alkalmazásával jóval kisebb területre, kevesebb eszközre van szükség, mint korábban. Mindezeket összevetve a feltaláló szerint az így gyártott sajt lényegesen olcsóbb lehetne. Ami ugyebár egyáltalán nem elhanyagolható szempont, különösen most, amikor éppen a közelmúltban jelentették be a tej árának újbóli emelését! Az illetékes szakemberek, persze, fenntartásokkal fogadták a találmányt, mígnem dr. Molnár Zoltán a berendezés egy egyszerűsített változatával a gyakorlatban bizonyította: mégsem képtelenség az ötlet. A próbák után a mérnök megalkotta a sajtgyártó monoblokk ter• A szállítás előtt a munkavédelmi szakemberek is átvizsgálták a sajtgyártó automatát. (Fotó: Gaál Béla) veit, amelynek alapján a lajosmizsei Mizseszövnél a napokban elkészítették a berendezés prototípusát. Mire a sorok megjelennek, a monoblokkot már elszállították a sátoraljaújhelyi tejüzembe, ahol a vizes próbákat követően végre beletöltik a tejalvadékot, s megkezdhetik a sajtgyártást. 45 percenként 350 kilogrammnyi sajtkorong készülhet így. Hogy milyen lesz az íze? Ez majd csak az érési idő letelte után. karácsony táján derül ki. G. B. A POLGÁRMESTER SZAVÁT ADTA A kiskőrösi fiatalok tiltakozása Kiskőrösön az 1988-as borháború óta természetessé vált, hogy ha az emberek valamilyen módon elégedetlenségüket akarják kifejezni, akkor a demonstráció eszközéhez nyúlnak. Nos, szüleik és nagyszüle- ik példáját követték a kiskőrösi fiatalok akkor, amikor a két év óta zárva tartó ifjúsági házukért vonultak az utcára, a következő feliratú transzparensekkel: Az ifjúsági ház a miénk! Nem kell nekünk irodaház! Az ifjúsági ház a kiskőrösieké! Diákököl vasököl, odaüt, ahová köll! Adják vissza a Pilvaxot, mert különben megharagszok! Mi szeretnénk szórakozni, ne velünk szórakozzanak! Dr. Szenohradszki Béla polgár- mester kérdezett a fiataloktól: kell-e nektek ez a ház? Igen! — harsogott a tömeg. — Ha tiétek lesz, megtölti- tek-e programokkal? — Igen! — Akkor megígérem nektek, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy valóban a tiétek is legyen! — tett ígéretet a polgármester a város fiataljainak, akik körbefogták az épületet és ezzel jelképesen újra birtokukba is vették. 1985 tavaszán határozták el a fiatalok, hogy a volt városi pártbizottság földszintes épületére emeletet húznak. Az év november 6-án át is adták rendeltetésének a házat. De csak úgy tudták befejezni az építkezést, hogy az akkori Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság anyagilag is támogatta a létesítményt. Es ebben a pillanatban került telekkönyvileg is az ő tulajdonukba. Majd a rendszer- váltás időszakában az akkori De- misz vezetői felajánlották a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány részére . Azóta már Kiskőrösön is megalakult a Kiskőrösi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, de a számtalan próbálkozás ellenére nem került a város tulajdonába azifjúsági ház. Az indulatokat a legutóbbi budapesti döntés korbácsolta fel, melyben azt tudatják a város lakosságával, hogy irodaháznak szándékoznak bérbe adni az ifjúsági házat. Ennek a megakadályozása volt a célja a fiataloknak, akik az utcára vonultak. . A hosszú, tömött sorokban érkezett felvonulókat Bella László, a Kiskőrösi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kuratóriumának tagja fogadta. (A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Kuratórium is megkapta a meghívót, de nem képviseltette magát.) A ház a miénk, és azt akarjuk, hogy a miénk is legyen, nem engedjük elvenni senkitől. Az a tér, ahol most összejöttünk, március 15. nevét viseli, azét a forradalomét, aminek vezéralakja ebben a városban született! Jelképes ez a tér, mert ez mindig a fiatalok tere volt, itt volt a csirkepiac, majd kézilabdapálya épült a helyén, ahol sokáig játszottak a gimnazisták. Legyen ez példa egy városi kezdeményezésre úgy, mint annak idején a borháború volt — olvasták fel a 894 aláírással ellátott kérvényt, melyben a város iskolásai és fiataljai tiltakoznak az ellen, hogy nem az ő céljaiknak megfelelően hasznosítják az intézményt. Brenner László MEDDIG LESZ FERDE A TEMPLOMTORONY? Gond és bizakodás a vaskúti plébánián A beszélgetés során megtudtam, hogy 1992- ben — éppen a torony- építés időszakában - számos vendége lesz Vaskóinak. Ekkor lesz ugyanis 250 éve annak, hogy Vaskútra német ajkú családok települtek. Az előzetes program szerint 1992 júniusának első hetében minden volt vaskúti polgár (kitelepítettek, új hazában otthonra leltek és azok leszármazottai ) hazalátogatását várjuk, és a háromnapos fesztiválon vendégül látjuk valarriennyiüket az őshazában. A jeles évforduló programját a község plébánosa és polgármestere közösen tervezik. Érre a találkozóra elkészül a második világégés áldozatainak emlékműve a faluban, sor kerül annak főpapi felszentelésére is. Flach Pál, a közelmúltban elhunyt történetíró egykori szülőházán márványtábla örökíti mega neves falukutató emlékét. Miként korábban ez már megtörtént, a Vaskútra települt délszlávok tiszteletére, az ünnepségek részeként meinen tóul azutókornak-—a községháza bejáratánál elhelyezik a német betelepülést dokumentáló már- ványlapotis. Szakács Gyula tani a tizennégy méteres toronycsúcsot, majd újraépíteni oly módon, hogy az utódoknak már ilyen gondjaik ne legyenek. Az egyházközség előrelátó döntésének megfelelően — számolva az infláció kedvezőtlen hatásaival is — már előre megvásároltuk az újraépítéshez szükséges építőanyagot; több mint egymillió forintot fordítottunk eddig anyag- beszerzésre. A torony rendbehozásának mai áron számolt költsége bőven meghaladja majd a kétmillió forintot. — A tetemes kiadások pénzügyi fedezete ma-még teljesen bizonytalan. Híveink adakozókészsége és lehetősége is véges, hisz’ Vaskó ton is mind többen maradnak biztos megélhetés, kenyér nélkül, naponta nő a munkanélküliek száma. Beszűkült a nemzetközi karitászszerveze- tek pénzügyi támogatásának kerete is. Az év első felében kétmillió forint támogatást kértünk a megyei önkormányzattól, de a legjobb esetben is csak 1992-ben remélhetünk pénzbeli segítséget a megyétől. Bizakodunk, hogy a községi önkormányzat is szerepelteti jövő évi költségvetésében a falu közös kincsének, a patinás katolikus templomnak a felújítását. (Tudósítónktól) Vaskúton a 111 éve épült Isten háza, a kalocsai főegyházmegye harmadik legnagyobb temploma veszélyben van. A 37 méter magas templomtorony mintegy 6-8 százalékos mértékben megdőlt északkeleti irányban. Nagyházi Sándor plébános: — A templom tornyának megromlott állapota, a további dőlés megakadályozása a következő esztendő hatalmas gondja. Le kell bon• Archív felvétel a felújításra szoruló vaskúti templomról. Reformátusok a menekültekért A kiskunhalasi református egyház minden év végén evangelizációs sorozatot rendez. Advent első hetében idén a délvidéki menek ültek megsegítésére hívják a hívőket és a segíteni szándékozókat. A református imaházban december 5 - 7-éig, minden este 17.30 órakor tartják az összejöveteleket, s a sorozatot december 8-án, 15 órakor szabadtéri istentisztelettel zárják a Hősök terén. A szolgálatokat Kettős János', Kó- rogy-Kopács menekülni kényszerült lelkipásztora és Bereczki Ildikó harkányi lelkipásztor végzik. Időközi választás Félegyházán Megkezdődtek az előkészületek az ön- kormányzati időközi választásra Kiskunfélegyházán. Dr. Öveges László elhunyta miatt lesz képviselő-választás 1992. február 2-án a 7. számú választó- kerületben (12—13. szavazókor). A gyáriparosok szövetségének tájékoztatója A Magyar Gyáriparosok Szövetsége maKecskeméten.atechnikaházában, Í1 órai kezdettel rendezvényt tart a szervezet céljairól és terveiről az ipari vezetőknek és vállalkozóknak. Széles Gábor elnök és V asuta Gábor elnökségi tag tartja az ismertetőket. A szervezők várják minden olyan vállalkozás vezetőjét, aki érdeklődést tanúsít a szövetség tevékenysége irán t. A szövetség eszközeivel — bank, biztosítótársaság hozzá kíván járulni a magyar tőke részvéleléheza privatizációban és a szociális védőháló kialakításához. Kárelhárítás Baján Mint arról már beszámoltunk, az Al- só-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség egy ellenőrzés során a Filantróp Vállalat bajai telepén talajszennyezést állapított meg: a földben kilogrammonként 40 ezer milligramm olajszennyezést mutattak ki. A Filantróp még októberben megkezdte a kárelhárítást, a kiemelt olajos földet a vállalat harkakötönyi telepére szállítják, ahol biztonságos körülmények között semlegesítik a földet. A környezetvédelmi felügyelőség legutóbbi tájékoztatása szerint tovább folytatódik a feltárás a bajai telepen, mivel a talajminták elemzésének eredményei ú jabb szennyezett területekre utalnak. Diszkrét családsegítők Száz olyan családhoz is bekopogtat holnap este a M ikulás, ahol nem számítanak jöttére az idén. Az 1. számú családsegítő központ munkatársai gyümölcs- és édességadományokból, kedvezményes áron beszerzett játékokból, könyvekből ajándékcsomagokat állítottak összea városbéli szegénygyerekekszámára. A négy tanítóképzős Télapót a családsegítők kérésére a Diszkrét Taxi négy sofőrje fuvarozza az est folyamán kereSztül- kasul a városon, természetesen ingyenesen. Vánóczy Józsyfll-es, Hajagos Zoltán 70-es, Szegedi Zoltán 87-es és Csőszi ImszIó 64-es számú bérautója ezen az estén nem termel hasznot a tulajdonosnak. Akiket azonban bizonyára kárpótol majd — hiszen ezért vállalták - a meg- ajándék'ozott gyermekek boldog mosolya. Az Ifjúsági Otthon alapítványa A Kecskeméti Ifjúsági Otthon Gyermekekért, fiatalokért elnevezéssel alapítványt kezdeményez a város ifjúsága iskolán, munkahelyen kívüli hasznos, értékes időtöltése szinten tartására. Az alapítók célja a megyeszékhely és vonzáskörzete fiatal állampolgárai egészségneveléséhez, művészeti neveléséhez, ismeretszerzéséhez szükséges feltételek biztosítása, tehetséggondozás segítése, a hátrányos helyzetűek fokozott támogatása, a nemzetközi cserekapcsolatok szervezése. Az alapítvány kuratóriuma várja magán- és jogi személyek csatlakozását.
