Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-14 / 293. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. december 14., 3. oldal Jégveszélyben a bajai gyerekek • Újra itt a tél. Sok gyereket csá­bít a Sugovica egyre vastagodó je­ge. Tanítás után rohanás a partra. Bár a vízügy hajói napjában egyszer feltörik a jégpáncélt, mégis megpró­bálják a csúszkálást, nem számolva a balesetveszéllyel. Van, aki súly­próbának veti alá a rianó jeget, a hullámtér kövezetét szórja be. A tetemes kár, amit ezzel okoz, semmi ahhoz képest, hogy mekkora bosszúságot jelent ez majd nyáron a fürdőzőknek, akik belebotlanak a jókora terméskövekbe. Mielőtt tragédia történne, gon­doljunk a tavalyi meggondolatlan fiatalemberre, aki a jég alatt lelte halálát a mentésére siető hős tűzol­tóval együtt. Kép és szöveg: Papp Zoltán Kalocsán raktárba kerül a szovjet emlékmű (Folytatás az 1. oldalról) Három intézmény, köztük a Szent István Gimnázium, közel félmilliót kapott, további 800 ezer forintról már a jövő évi költségve­tést terhelőén született döntés. Mert a pótelőirányzatok vizsgála­ta alapján több intézmény dologi költségvetési hiánya várható, a pénzügyi ellenőrző bizottságot a hiányok okainak kivizsgálásával és a rendezésre történő javaslatté­tellel bízták meg. Kalocsa nagy gondja, az egyházi ingatlanok visszaadása — mint gyakran visszatérő téma — ezen a testületi ülésen is jelentkezett. Az egyházzal tárgyalásokat folytató ad hoc bizottság elnöke az önkor­mányzat és az érsekség között a volt egyházi tulajdon, a jelentős hitellel terhelt Múzeum sörözővel kapcsolatos fejleményekről szá­molt be. A megállapodástervezetre a testület rábólintott. Az érsekség a jelenlegi funkció megtartása mel­lett katolikus kör céljára kívánja használni az épületet. Ha a végle­ges egyezség megszületik, a vissza­adás során Kalocsán az egyház el­sőként egy exkluzív szórakozóhe­lyet tudhat magáénak. A szervezeti és működési sza­bályzat tételenkénti elfogadását ér­dekes, kihatásait tekintve jelentős közjáték szakította meg. Katus Attila (SZDSZ) képviselő kért szót, s mint mondta: „Több képvi­selőtársam kérésére javaslatot te­szek a jogi-közigazgatási és köz- gazdasági bizottság személyi ösz- szetételének megváltoztatására. Az okokat nem kívánom indokol­ni, mert úgy érzem, azt mindenki érzi magában is. Az új személyi összetételre javaslatom: dr. Matos Ferenc elnök, Korsós Imre elnök- helyettes, Tóth László és Korsós Gyuláné tagok.” A felsorolásból kitűnt, hogy két, korábban a bi­zottságban dolgozó képviselő, dr. Kovácsffy Csaba és Tóth Tibor a javaslat szerint a jövőben nem vesz részt a bizottság munkájában. A két képviselő, akiknek neve a kalocsai főiskola-alapítás, leg­utóbb pedig a polgármesterhez in­tézett interpelláció kapcsán szere­pelt sűrűn a sajtóban, e téma tár­gyalásánál nem volt jelen, a jogi bizottság tagjai erre az időre már eltávoztak. így nélkülük folyt az új elnevezésről és feladatokról szóló vita. A bizottság új személyi ösz- szetételére tett javaslatot a jelen­lévő 14 képviselő az érintettek tartózkodása mellett egyhangú­lag elfogadta. A bizottság a jö­vőben jogi-ügyrendi és közigaz­gatási elnevezés alatt működik. Az SZMSZ-ben rögzítették azt is, hogy a polgármesteri hivatal hétfőn és szerdán 16 óráig, pén­teken 15.30-ig tart ügyfélfoga­dást. A szerdai meghosszabbított félfogadást érdeklődés hiányá­ban megszüntették. Zsiga Ferenc SZABADON Felelős környezet­és érdekvédelmet A Kommunális Dolgozók Szak- szervezete legutóbbi országos érte­kezletén megvitatta a szakma, va­lamint a területen dolgozó munka- vállalók helyzetét és az alábbiakat tartja kihangsúlyozni. Az új önkormányzatok nagy ré­sze kedvezőtlen anyagi helyzete, valamint tapasztalatlansága elle­nére felelősségteljesen kezeli a kommunális közüzemi vállalato­kat. Némely önkormányzat tevé­kenysége azonban aggodalmat és félelmet kelt az érintett munkavál­lalók körében. Éppen ezért tiltakozunk a kellő­en at nem gondolt átszervezések, egyes kommunális tevékenységek privatizációja és ennek következté­ben a közszolgáltató munkahelyek sorozatos megszüntetése miatt. Igényeljük: hozzák nyilvános­ságra, hogy kik veszélyeztetik a jól működő közszolgáltató vállalatok tönkretételével az alapszolgáltatá­sokat és a környezetvédelmet. A közszolgáltató szervezeteket megszüntető önkormányzatok le­gyenek felelősek a szolgáltatási munkahelyek megtartásáért és azért, hogy ez a változtatás ne okoz­zon további díjtétel-növekedést. Mindezek következtében szük­ségesnek tartjuk, hogy a hatályta­lanított országos szakmai szabály­zatok helyett a Belügyminisztéri­um az önkormányzatok részére legalább egységes szakmai irány- mutatást adjon ki. A közszolgáltató szervezeteket megszüntető testületek legyenek felelősek a szolgáltatási munkahe­lyek megtartásáért, a szolgáltatás megfelelő szintű ellátásáért és azért, hogy ez a változtatás a la­kosság részére ne okozzon további díjtétel-növekedést. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a kommunális dolgozók ne legyenek kisemmizve a részben általuk létre­hozott vállalati vagyonból, tulaj­donból. Mert a kommunális vállala­tok nemcsak a tanácsok támogatá­sából gyarapodtak, hanem az ott dolgozó emberek munkájából, sok esetben munkabérűk terhére. Mind­ez fokozottabb mértékben érvényes ezen vállalatok szociális létesítmé­nyeire, üdülőire. Ezeket többségük­ben társadalmi munkával, felajánlá­sokkal a dolgozók hozták létre. Vesmás Béláné a Kommunális Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára CIKKÜNK NYOMÁN Nem égetnek műanyagot a Mizseszövnél A Petőfi Népe 1991. november 7-ei számában, Kiss-Juhász József- né (Lajosmizse, Kossuth u. 96.) ismét panaszt tett a község „leg­jobb üzemére”: tudomása szerint a Mizse Fa- és Fém Ipari Szövetke­zet üzemében délutánonként elége­tik a napi szemetet, a műszőrrel készült kefék hulladékát, festéket és sok egyéb anyagot. Az újságban megjelent panaszt követően környezetvédelmi fel­ügyelőnk 1991. november 15-én el­lenőrzést tartott az üzemben, s az ott tapasztaltakról az alábbiakban tájékoztatom a panaszost, illetve a község lakosságát: Az ellenőrzés időpontjában a kazánban csak a kefegyártás során keletkezett aprófákat égettek. Az udvaron, kijelölt helyen gyűjtik a szőrhulladékot (az adott időpont­ban kb. 250 kg) és a szeméttelepre szállítják. Az üzem területén festé- kes fahulladék nem volt és a szö­vetkezet főmérnökének elmondása szerint a korábbi időszakban sem keletkezett, mert a festés a fa meg­munkálását követte a technológiai sorban. Az üggyel kapcsolatosan hang­súlyozni kell, hogy a korábbi la­kossági panaszok nyomán a szö­vetkezet számos intézkedést tett a környezeti ártalmak megszünteté­sére, melyek milliós nagyságrendű költségvonzattal jártak. (A Petőfi Népe november 26-ai számában Környezetvédelem a Mizseszövnél című hír ezt részletezi.) Megemlí­tendő még, hogy felügyelőségünk szakértője az ügyben két esetben is tájékoztatta a panaszosokat: 1989. december 14-én a várható intézke­désekről, 1991. február 6-án pedig az eredményekről. Dr. Kemény Attila igazgató Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Javaslat a honvédelmi kiadások növelésére Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága pénteki ülésén úgy dön­tött, hogy módosító indítványt nyújt be a költségvetésbe tervezett 60 milliárd forint 2 milliárddal va­ló növelésére. A pénzt a költségve­tés tartalékalapjából lehetne előte­remteni. Ezenkívül 800 millió forint belső átcsoportosítását is javasolják. Eb­ből 480 millió forint jutna a légvé­delemnek. A szárazföldi erők kere­te 320 millió forinttal növekedne, s így a 3-5 gyakorlat helyett 12-15- re jutna pénz jövőre. Vészesen csökken a termőföldek tápanyagkészlete A műtrágya-felhasználás vissza­esése miatt vészesen csökken a ter­mőföldek tápanyagkészlete — ál­lapította meg az a vizsgálat, ame­lyet a szolnoki Tiszamenti Vegyi­művek felkérésére folytatott a Nö­vény- és Talajvédelmi Szolgálat szolnoki intézete. 1991-ben a mezőgazdaság fosz­for- és káliumműtrágya-felhaszná- lása a megelőző évek töredékére esett vissza. A műtrágyázás drasz­tikus csökkenése azonban már 1989-ben elkezdődött. Az elsődle­ges ok a gazdaságok pénztelensége és a földtulajdon-viszonyok tisztá­zatlansága. A méréseket a Jász-Nagykun­Szolnok megye talajait jól repre­zentáló táblákon végezték el, főleg olyan helyeken, ahol a foszfor- és káliumtápanyag-ellátottság 1988- ban még jó szintű volt. A vizsgála­tok szerint azokon a táblákon, ahol három éve nem alkalmaztak foszfor és kálium műtrágyát, a ta­laj 65 százalékán erősen csökkent a foszfortartalom szintje és 36 szá­zalékkal a kálium mennyisége. Ha ez a tendencia folytatódik, az a termésátlagok jelentős visszaesését okozhatja. A vizsgálat tapasztalatait — me­lyek a Bács-Kiskun megyei terme­lők számára is tanulságosak — hozzáférhetővé teszik. KEZVISSZAVARRAS A KECSKEMÉTI KÓRHÁZBAN A műszerbeszerzésben segíthet az új alapítvány A baleseti se­bészetre beke­rülő sérültek 40 százaléka kéz- sérült, s közü­lük egyötöd rész abba a leg­súlyosabb cso­portba tarto­zik, akiknek a legkorszerűbb ellátás mellett is maradandó ká­rosodással kell továbbélniük. — A szomorú tényeket dr. Dömötör End­re, a megyei kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa sorol­ja, és hozzáte­szi: ez az arány jelentősen nö­vekszik, ha a beavatkozás­hoz nincsenek meg a korszerű eszközök. Sokszor a be­tegek maguk is hajlamosak el­bagatellizálni sérüléseiket, s csak későn for­dulnak orvos­hoz, amikor már szövődmények is fellépnek. Márpedig idegsérülés, kézcsonttö­rés, hajlítóín-sérülés esetén nem le­het várni. A műtétekhez a kórház alapműszerparkja adott, a szakor­vosi gárda is jól felkészült, olyany- nyira, hogy érsérüléseket gyógyíta­nak, s levágott, roncsolt kéz vissza- varrására is több esetben sikerrel vállalkoztak. Igaz, egyelőre csak egy egyszerű nagyító szemüveggel, de eredményesen. A továbblépéshez, ahhoz, hogy a szakma fejlődésével együtt tartsa­nak, a megyei centrum tartalmában kibővítve kézsebészeti műhellyé is váljon, s a gyógyító munka színvo­nalát emeljék—további műszerek­re van szükség. A távolabbi cél egy operációs mikroszkóp beszerzése, de az drága. Ami könnyebben, gyorsabban elérhető; egy operációs a leiveiei masuu Keszuii, ae roviuesen m is lesz operációs szemüveg. nagyító szemüveg. A forrás előte­remtésében, s ezeken túl a szakem­berek továbbképzésében is szerepet vállal a Hírős Manus elnevezésű ala­pítvány, amely dr. Kertész Gábor kézsebészettel foglalkozó szakorvos kezdeményezésére jött létre. Szíve­sen fogadják az alapítók mindazon intézmények támogatását, amelyek­nek közvetlen érdekük, hogy a gyor­sabb, jobb gyógyulás eredménye­ként kevesebb táppénzt, rokkantsá­got kelljen megállapítani, s azon cé­geket, magánszemélyeket is, ame­lyek egyáltalán fontosnak érzik ezt a kezdeményezést. Az érdeklődők a megyei kórház kézsebészeti szak- rendelésén kaphatnak bővebb felvilágosítást, az adományokat pedig az OTP megyei igazgatósá­gán az 597-030699-3. számlaszá­mon fizethetik be. TALLÓZÓ Szerbnek lenni Magyarországon Manapság nem könnyű szerbnek lenni Magyarországon. A környezet — kimondva, kimondatlanul — el­határolódást vár a magyarországi szerbektől, de őket hallgatásra inti a jövőféltés. Korábban ha egy szerb és egy horvát beszélgetett, az a világ legtermészetesebb dolga volt. Ma egy ilyen érintkezésben — sajnos— sok a bizonytalanság. Csak egy do­log biztos: — Mi itt akarunk élni — mondja határozottan egy hercegszántói szerb, aki határátkelőhelyen szol­gálva, megannyi fájdalom tanúja. — Megkérdezhetnek minket, ma­gyarországi szerbeket, mind azt vá­laszoljuk: mi itt születtünk, és itt is akarunk meghalni. Nekem ígérhet­nek egymillió márkát, hogy költöz­zek Szerbiába vagy a világ bármely országába, nem mennék. Nem tu­dom, nem értem, mi és miért folyik Jugoszláviában. Ami tőlünk telik, azt szeretnénk megtenni azért, hogy végre béke legyen. Segíteni kell a szenvedőkön. A magyarországi pra­voszláv egyház és a Szerbek Demok­ratikus Szövetsége gyűjtést kezdett Szlavónia és Baranya rászorultjai­nak. Pénzt, élelmiszert, ruhát vá­runk a jó szándékú emberektől. Ka­rácsony előtt átjuttatjuk az ado­mányt, amelyet majd az egyház oszt szét odaát. Nemzetiségi hovatarto­zástól függetlenül szenvedőnek. (Népszabadság, december 13. szám) Javul a telefonhelyzet Túlzás nélkül állítható, hogy Kecskeméten — szerényen szólva — áldatlan a telefonhelyzet. De már „csak” egy esztendőt kell átvé­szelni — Ígérik az illetékesek. Ugyanis jövő év végére elkészül a digitális, tárolt programvezéreit központ, aminek a közelmúltban megkezdődtek a munkálatai. A beruházás befejeztével több lesz a tranzit-, illetve a helyközi áram­körök száma, s jelentősen nőni fog a bekapcsolható állomásoké is. így egy év múlva már nem lesz gond a számkapacitás, s elvileg a telefon­igénylőknek nem kell majd sorba- állniok. Kinevezett igazgató főállatorvos A Bács-Kiskun Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer Ellenőr­ző Állomásnak több mint egy éve van megbízott vezetője. A Föld­művelésügyi Minisztérium pályá­zatot írt ki ezért, melyre ketten je­lentkeztek. Az elbírálás eredmé­nyeként a napokban Kecskemé­ten, ünnepélyes keretek között ad­ta át az FM állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosztályának vezetője, dr. Simor Ferenc az eddi­gi megbízottnak, dr. Molnár Zol­tánnak az igazgató főállatorvosi kinevezést, mely december 1-jétöl szól. Baráti népzenei találkozó A kunszentmiklósi művelődési házban december 14-én, szomba­ton, 14 órai kezdettel baráti népze­nei találkozót rendeznek. A mű­sorban — többek között — fellép a Petőfi Tsz népdalköre, a Vadró­zsák citerazenekar, a Csobolyó, a Pántlikás népzenei csoport, a Kis­kun népdalkor, Birinyi József cite- raművész, Budai Ilona népdaléne­kes, a kecskeméti Tánczos Péter együttese, a szabadszállási, a szalkszentmártoni és a helyi népze­nei csoport. A találkozó előtt, 13 órától, népi mesterek tartanak bemutatót, így lesz gyékényezés, bőrözés és vesz- szőfonás. Istentiszteletek a Margarétában Az ősszel megrendezett idősek hetéhez hasonló tartalmas progra­mokkal örvendeztetik meg kará­csonyig a kecskeméti öregeket a városi szociális gondozói hálózat munkatársai. A IV. számú család- segítő központban hétfőn délelőtt 10 órakor adventi istentiszteletet tartanak a Margaréta otthon lakói részére. Szerdán 11-re a működési területükön élő házigondozottakat hivják meg, illetve szállítják be a Margarétában rendezendő kará­csonyváró ünnepségre. A vendé­geknek diákok, valamint a gondo­zási központ dolgozói adnak mű­sort, majd ünnepi ebédre várják őket. Ezt követően istentiszteleten vehetnek részt. Hasonló progra­mot szerveznek 19-én a hetényegy- házi házigondozottaknak is a helyi tisztiklubban. Televíziós felvétel Hercegszántón Az Ablak Produceri (Produkci­ós) Iroda Hazanéző címmel 45 per­ces műsort készít Hercegszántóról. Ennek felvételét Neumann László Balázs Béla-díjas operatőr végzi. A produkció december 29-én, va­sárnap 11.10-kor kerül adásba a televízió 1-es csatornáján.

Next

/
Thumbnails
Contents