Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-11 / 290. szám
PETŐFI NÉPE 1991. december 11., 5. oldal MÉRLEGEN AZ ELSŐ ESZTENDŐ NEMESNÁDUDVAR TÖRTÉNETE Talpra álló önkormányzatok A fővárosban és több megyeszékhelyen nemrégiben zajlottak le a Belügyminisztérium által szervezett polgármesteri konferenciák. A fórumot megelőzően írásban vagy a helyszínen élőszóban nyílt lehetőségük a polgármestereknek, hogy kérdéseket tegyenek fel a szervezőknek. Százhatvan településről 520 témában hangzott el kérdés. Ezekből az is megállapítható, hogy mi foglalkoztatja a magyar önkormányzatokat. Az önkormányzatok egy évét mérlegelő tanácskozáson egy kérdőívet is kaptak a polgár- mesterek, melyben huszonnégy kérdésre várt választ a minisztérium. — Milyen tapasztalatokat vontak le a tanácskozáson elhangzottakból és a kérdőívekre adott válaszokból? — tudakoltuk Szabó Lajostól, a BM önkormányzati főosztályának vezetőjétől. — A kérdések 40 százaléka a gazdálkodással, a pénzügyi finanszírozással foglalkozott. A válaszból kiderült, hogy ezután is az országos átlag alapján kapnak az ön- kormányzatok támogatást. S hogy további önkormányzati forrásokra kell támaszkodniuk. Mert ha minden pénzt az állam ad, hová lesz az önkormányzatok önállósága? A polgármesterek gondjai Megfogalmazták a polgármesterek, hogy várják a céltámogatási rendszer továbbfejlesztését. Több információt szeretnének kapni a pályázatokról, kifogásolták a rövid határidőket és javasolták a megpályázható célok körének bővítését. A témához tartozik, hogy az ön- kormányzatok közül mindössze 300 vetett ki helyi adót, pedig tudnivaló, hogy 1991 végén megszűnnek a korábbi tanácsi adók, s ezek kiesése érzékenyen érinti majd az ön- kormányzati gazdálkodást. Nincs az önkormányzatoknak vagyonleltára, intézményeik gazdaságossági szempontból nincsenek átvilágitva, nem alakult ki az önkormányzati vagyon köre. Igaz, ezt a földre vonatkozó jogszabályok hiánya is akadályozza. A volt közös községekben gondot okoz az oktatási, egészségügyi, pénzügyi ellátás, a vagyonmegosztás. De tudnivaló, az ország nem bírja el, hogy valamennyi települése önálló iskolát, óvodát, kórházat működtessen. A településfejlesztéssel, kommunális ellátással kapcsolatosan is soA közelmúltban Kecskeméten a kis települések polgármesterei tanácskoztak. (Gaál Béla felvétele) kan vártak feleletet kérdésükre. Az önkormányzati vagyonról, annak működtetési technikájáról, a földről, erdőkről, közbirtokossági legelőkről, a tulajdonbirtoklás kiterjesztési lehetőségéről tettek fel kérdéseket. Az önkormányzatok szervezeteiről, ezek között a körjegyzőségről különösen sokan kívántak informálódni. Belső viták után érdemi munka — Összességében milyennek ítéli meg az önkormányzatok egy évét? Ez az időszak két részre bontható. Az elsőt befelé forduló szakasznak nevezhetjük. Ebben a személyi, személyzeti, szakmai belső viták, álviták és békétlenségek voltak jellemzők. A helyzetet az ösz- szeszokás konfliktusai tarkították. Ez érthető, hiszen 25 ezer képviselőről van szó. Tavaszra, nyárra megérett a helyzet kitekintésre. Ekkor már megkezdődött az érdemi feladatok kidolgozása, az infrastruktúra kialakítása. Ez már a kreatív programalkotó önkormányzás kezdeteként is felfogható. Az eV első tíz hónapjában az ön- kormányzatok 150 ezer határozatot hozták 'és 30' ezéLrendeletét alkottak. Ezekkel kapcspliflpijtip 760 törvényességi észrevételt tettek az illetékes köztársasági megbízottak. Örvendetes, hogy hatnak a jogi érvek, s mindössze 17 alkalommal indult bírósági per és 146-szor bírósági eljárás, a többi esetben megegyezésre jutottak az érintetMÜEMLÉKJELLEGÜVÉ NYILVÁNÍTOTTÁK A BAJAI ZSIDÓ TEMETŐT Az önkormányzat vállalta a mindenkori karbantartást Korábban az égig érő gazban és a feldöntögetett és szétszórt sírkövek között hiába keresték őseik sírját a Bajára látogató külföldi és hazai leszármazottak a Szegedi úti zsidó temetőben. A városban élő 16 főt számláló zsidó közösség erejét meghaladta a XVIII. században megnyitott temető rendbetétele. Csak igen nagy társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy május végére sikerült megtisztítani a terepet és felállítani a több mint ezer sírkövet. A munkában 457-en vettek részt, és összesen 2960 munkaórát dolgoztak. Az emberfeletti munkában segítettek a középiskolák tanulói és a katonák, akiknek tevékenységét a városvédő, városszépítő egyesület és Lichter Ferenc zsidó közösségi elnök irányította. A kis közösség, hogy megvédje a történeti és néprajzi szempontból értékes temetőt, az ön- kormányzat segítségét kérte. A polgármesteri hivatal közbenjárására a napokban megérkezett az Országos Műemléki Felügyelőség határozata, amellyel a 9460 négyzetméteres temetőt műemlékjellegűvé nyilvánította. Az ehhez szükséges felmérést két izraeli egyetemista lány végezte el szeptemberben, amikor egy pár nap alatt 2500 sír feliratát fotózták, illetve jegyezték le. Az elkészült kataszter több mint százoldalnyi. A határozat megérkezése után az egyházközösség és az önkormányzat szerződésben rögzítette, hogy az állagmegóvás garanciája a polgármesteri hivatal költség- vetését terheli. P. Z. tek. Minden esetben nagy visszhangja volt, amikor egy-egy polgármester valamilyen okból megválni kényszerült hivatalától. A polgármesterek 97 százaléka azonban tisztében maradt és dolgozik. Ötvenegy százalékuk társadalmi megbízatásként látja el feladatát — tájékoztatott Szabó Lajos, majd így folytatta: — Mind ez ideig 15 törvény született az önkormányzatokról, a korábbi tanácsokra kétezer jogszabály vonatkozott, s ezeket törvényszintre kell emelni. — Magyarországon még nem lehet a nyugat-európai önkormányzati gondolatot számon kérni. A helyi társadalmi szerveződéseknek nem volt előzménye, ezért is hosszú idő kell, míg konszenzus alakulhat ki. Az önkormányzatiság fogalmát olykor a pénzügyi jólét szinonimájaként használják. De az önkormányzatiság nem azt jelenti, hogy mindenütt óvoda, bölcsőde működik. Az önkormányzattól a gazdaságot remélik. Pedig az is önkormányzati munka, ha az elérendő harminc fontos célból, mondjuk a tíz legfontosabbat rangsorolják. Az önkormányzat gazdálkodási forma, amit^afcprolpi.^U., ,s . A Belügyminisztérium.ebben, is az önkormányzatok partnere kíyán lenni. Ezt a célt szolgálta 2600 polgármester és 1600 jegyző képzése. Ezért adunk ki jogszabály-magyarázatokat, kézikönyveket, módszertani útmutatókat. És ezért szervezzük az évenkénti polgármesteri találkozókat is. Kádár Márta Kormány- garancia az energiavásárlásokhoz Azzal, hogy a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött: ismételten garanciát vállal az energiavásárlásokra, jelentős költségek takaríthatok meg az energiaszámlán — mondotta Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztály- vezetője. Kifejtette: ez azt jelenti, hogy jövőre emiatt nem emelkednek az energiaárak. Az egyébként szokásos bankgaranciáért a pénzintézetek 5-8 százalékot számítanak fel. így a kőolaj-, a földgáz-, illetőleg a villamos energia-beszerzések költségei ennyivel növekednének automatikusan. Ugyanakkor az ilyen típusú bankgarancia nem jelent igazi kockázatot, hiszen a garancia adott, az országban van a vásárolt energia. Tehát a bank nem vállal különösebb kockázatot, ha a 15-16 milliárd forintos, egy-másfél hónapos energiaszámlára garanciát vállal. Az elképzelések szerint — s ezt a Pénzügyminisztérium javasolta — a kormánynak előbb-utóbb ki kell vonulnia a garanciavállalás intézményéből, ám erre jövőre — éppen az áremelések elkerülésére — még nem kerül sor. Ligeti Pál elmondta: az energiavásárlásokra az elmúlt esztendőben is — a parlament felhatalmazása alapján — a kormány vállalt garanciát. Az ipari tárca azt szeretné, ha a jövő évi költségvetési törvényben a parlament végleg elfogadná, hogy az energiavásárlásokra a kormány vállalhasson garanciát. (MTI) Két és fél évszázd az új hazában A szerény nyomdai megoldás értékes tartalmat takar a Heckenber- ger Péter tanár által szerkesztett falumonográfiában. A szerző már tanárképző főiskolai szakdolgozatában is a község történetével foglalkozott — ennek jó harminc esztendeje —, most pedig kiegészítette az akkori történeti és néprajzi anyagot újabb levéltári kutatásokkal, továbbá a falu lakosságától felvett visszaemlékezésekkel. Sok segítséget kapott például Richter György nemesnádudvari származású ulmi lakostól és Kühner János kanonokplébánostól. A megjelentetésért sokat fáradozott a kötet felelős kiadóként jegyző Hidasi Antal polgármester. Mátyás király is erre járt Nádudvar jelentős település volt már a honfoglalás után is: az 1381 - ben alapított fajszi székhez tartozott Bátyával együtt. A szék élén az alispán, a községén a szolgabíró állt. Miután Nádudvar az Erdély és Buda közötti útvonalon feküdt, valószínű, hogy Mátyás király itt kötött békét 1468. február 10-én a hatalmaskodó oligarchával, Sza- polyai Imrével, aki ezt megelőzően az erdélyi vajdák által kirobbantott felkelést vezette. A bizonytalanság abból származik, hogy a történelemben szerepet játszott a .bihari Nádudvar is. A név kialakulásában nyilván a szláv „dvor” udvar szó rejlik. A nádra nem kell magyarázat, ha arra gondolunk, hogy az egész vidék lápos, mocsaras volt még a török időkben is. Csak az 1900-as helynévtár állapította meg a Nemesnádudvar nevet, nyilván a Hajdú-Bihar megyei Nádudvartól való megkülönböztetés végett. (Az ötvenes években ismét meg akarták változtatni az úri világra emlékeztető előtag miatt.) • Hangulatos utcarészlet. (PN.-archív) Betelepülők a Rajna mellől A török idők viszontagságai, majd a Rákóczi szabadságharc vérzivatara után az egész vidék elnéptelenedett. Napi járóföldre nem találkozott a vándor élő emberrel. A parlagon maradt földek megművelésére tehát jobbágyokat kellett idetelepíteni. A kalocsai érsek megbízottai bejárták az egész • Habsburg Birodalmat, és 1724-ben megérkezett az első 25 német telepes Nádudvarra. Az áttelepülési motiválta, hogy a magyar kamarai birtokon 6 esztendeig nem kellett a jobbágyi szolgáltatásokat teljesíteni, és a telken szőlőterületet, rétet, és 30 hold szántót kaptak. A Nádudvarra letelepedett németek a rajnai frank nyelvjárást beszélik, így őshazájuk csak a Rajna jobb partja, Baden-Württemberg tartomány északi része lehet. (A betelepülők származási helyükről nem szívesen nyilatkoztak, mert sokan úgy szöktek meg, hogy nem fizették meg az elbocsátási díjat, az Entlas- sungsgebühr-t.) A hazaköltözött németek azonnal hozzáláttak a termőföldek megműveléséhez, a szüzfóldek feltöréséhez, a mocsarak lecsa- polásához, a futóhomok szőlővel való megkötéséhez. Kijutott a sorscsapásokból A ma is német kisebbségi település lakóinak bőven kijutott a sorscsapásokból. Hiába voltak szorgalmasak, hiába hozták magukkal a fejlett termelési módszereket az őshazából, a történelem zivataros időszakai nincstelenné tették őket. A háború utáni málenkij robotra elhurcolták a lakosság színe-virá- gát, férfiakat és nőket egyaránt. (A Petőfi Népe bemutatta annak idején például Metzinger Mátyás és neje vagy Klemm Mátyás kálváriáját a donyeci szénbányákban. Napjainkra ismét virágzó, a gazdaságban, a hagyományok őrzésében és a kultúrában erős faluvá vált Nemesnádudvar. A rendezett, tiszta és szép község éppen a napokban lép egy nagyot előre a telefon és a kábeltévé kiépítésével. És a szép eredményekhez feltétlenül hozzátartozik Heckenberger Péter falumonográfiája is. Gál Zoltán Tovább csökken a lakásépítés üteme Az év első háromnegyed évében — előzetes adatok szerint — 18 219 lakás épült az országban, ez az egy évvel ezelőttinek mindössze háromnegyede. A fővárosban még ennél is nagyobb arányú, 37 százalékos a csökkenés. Budapesten 2111 lakást vettek használatba, az ország városaiban 9086-ot, a községekben pedig 7022-t. A lakásépítkezések, Zala megye kivételével, a megyékben is csökkentek. Az új lakások 73 százalékát a lakosság saját céljára építette, 22 százalékát a gazdasági szervezetek létesítették, elsősorban értékesítésre, és 5 százalékát az önkormányzatok, főként bérbeadásra. Nem csak lakásokból, üdülőkből is kevesebbet építettek az idén, mint a megelőző években. Háromnegyed év alatt 1078 üdülő épült fel, 39 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Az építkezések tartós visszaesésére utalnak a takarékpénztári hitelezés adatai. Január—szeptemberben az OTP építésre és ingatlanértékesítésre a múlt évinél 16 százalékkal kevesebbet, 23 milliárd forintot folyósított hosszú lejáratú hitelként. Ugyanebben az időszakban az engedélyezett építési kölcsönök száma 79 ezer volt, 21 százalékkal kevesebb, összege 11,2 milliárd forint volt, 27 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. (MTI) Építkezni régen sem volt olcsó mulatság, ma sem az. Még ha kalákában segítenek, akkor sem. (PN.-arch" ) A KÖZÉRDEK SEM SZÁMIT? Ha adóznak az alapítványok ... A nonprofitszervezeteknek nyújtott adókedvezmények miatt, mintegy 2-2,5 milliárd forintos adóbevételtől esett el az állam az 1991-es gazdasági évben. Ezért a jelenlegi társasági adótörvénytervezet szerint e szervezetek tevékenysége már csupán 10 százalékos mértékig és legfeljebb 10 millió forintig lesz adómentes, a többi rész úgy adózik, mint bármely profiorientált cég esetében. A non- profitszervezetek — így az alapítványok, az egyesületek, sőt az egyházak is — ezt rendkívül sérelmesnek tartják — mondta Hadás János, a Magyar Alapítványok Szövetségének (MASZ) elnöke annak kapcsán, hogy a szövetség a MTESZ-szel közösen konferenciát rendez pénteken a nonprofitszer- vezetek adózási és szabályozási kérdéseiről. A nonprofitszervezetek főképpen azért sérelmezik a társasági adótörvényt, mivel az az adózás szempontjából nem tesz különbséget a tisztán társadalmi és tartós közérdekű tevékenységet folytató nonprofitszervezetek és a bújtatott vállalkozások között. A MASZ elnökének véleménye szerint, amennyiben a Pénzügyminisztérium elképzelése valósulna meg, azaz a jelenlegi előterjesztést fo- gadnák«el a honatyák, akkor mintegy 10-40 milliárd forint értékű társadalmilag hasznosítható vagyon kerülne veszélybe, mivel az adómentesség eltörlése sok non- profitszervezet működését teljesen lehetetlenné tenné. Ez mindenekelőtt a szociális, egészségügyi, kulturális, gyermekvédelmi és bűnmegelőzési tevékenységek körében jelentene nagy károkat. Emiatt is vállalta , a konferencia védnökségét Gábor József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. A szakemberek szerint az USA- ban alkalmazott módszert kellene hazánkban is irányadónak tekinteni. Ott az állam a nonprofitszervezetek támogatásával mintegy 60 százalékkal kevesebb pénzből tudja megoldani a különböző szociális, oktatási feladatokat, azaz 100 dollár kiadást 40 dollárból tud finanszírozni. (MTI) Háborítatlanul nyugodhatnak. (Straszer András felvétele)
