Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-09 / 263. szám
költő - Katona Józsefre emlékezünk Tanulta, tanította, kutatta a Bánk bánt Sütő Józsefet nemcsak kitűnő Katona József-kutatóként ismeri a kortárs irodalomtörténet, hanem pedagógiai munkásságáról is; a harmincas-negyvenes években, kiskunhalasi tanárkodása idején elkötelezett Katona-híveket, sőt kutatókat is nevelt. Tanítványa volt többek között Komáromi Attila, a kecskeméti Katona-társaság jelenlegi elnöke és Rigó Béla irodalom- történész, akinek a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában néhány hete jelent meg így élt Katona József című kötete. Sütő Józsefet a nagy drámaíróhoz való kötődéseiről kérdeztem. — Katona Józsefhez s Bánk bánjához való kapcsolatom kiskunhalasi diákkoromig nyúlik. Ekkoriban — vándorszíntársulatok igen színvonalas előadásában — láthattuk más klasszikusok mellett, Kecskemét szülöttének színművét is. Érettségi dolgozatomat ugyancsak e témában írtam, „Katona József Bánk bánja, mint a magyarság tragédiája” címmel. Aztán Budapestre kerültem egyetemi hallgatónak. Szerencsém volt, mert bejutottam a nagy hírű, szellemi erődítményként ismert Eötvös Kollégiumba. Ezeknek az éveknek egyik meghatározó élménye volt számomra neves professzorunk, Horváth János, Katona Bánk bánját feldolgozó előadása. — Mikor kezdte meg Katonához kötődő kutatásait? Milyen előzmények után készítette e témakörben első tanulmányát? — Húsz éve Kiskunhalasról Kecskemétre költöztünk. Ekkoriban, egy találkozás alkalmával kért föl egykori tanítványom, Goór Imre, a Forrás egyik szerkesztője, hogy kapcsolódjam be a folyóirat munkájába. Egy Katona-tanulmányt ajánlottam, amely egy aktuálisnak számító problémát; Gertrudis kerítőségének vagy ártatlanságának kérdését dolgozta fel. Ezekben az években újította fel a budapesti Nemzeti Színház Katona drámáját, Both Béla rendezésében. A főszerepet Kállai Ferenc kapta meg, aki — az akkori sémákhoz igazodva — úgy vélte; el kell bánni ezzel a nemes úrral, aki egy handa- bandázó, hőzöngő alak. Végül is ez a Bánk alakját lejárató koncepció inkább a színész, mint a rendező „újítása” volt. A kritikának azonban nagyon tetszett, többen is örültek, hogy végre „felfedezték” a hőzöngő bán alakját. Bennünket, a kecskeméti Katona-híveket, ez igen-igen elkeserített. Nemcsak én vettem a nyilvánosság előtt védelmembe Peturt, hanem például Nagy Miklós irodalomtörténész is. Balogh Edgár író és kritikus személyében még Kolozsvárról is érkezett segítség a védelemhez. Egy akkori cikkem befejezésében a kecskeméti Katona-síremléken olvasható két sorra hivatkoztam, amely azt mondja; ne csak beszéljünk, vitatkozzunk, hanem forgassuk is kardjainkat a haza érdekében. — Katona József müveinek kritikai kiadása szintén kecskeméti kezdeményezés. Tudomásom szerint ön is részt vett a munka kezdeti szakaszában. — A hatvanas évek végén a városi népművelési felügyelő kezdeményezte a kritikai kiadást. Engem is beválasztottak abba a négytagú bizottságba, amely a leendő kritikai kiadás köteteinek gazdája volna. Katona verseinek s a Katonadokumentumoknak a szerkesztésére kaptam megbízást. Nagyon gyorsan kiderült, hogy hatalmas fába vágtam a fejszémet. Csak a legelső lépésekig jutottam, mert közben infarktust kaptam, ezért kénytelen voltam kilépni a munkából. A négykötetes kritikai kiadásból végül az Orosz László szerkesztette Bánk bán készült el, amely — tartalma miatt — talán a legérdekesebb, legközérdekűbb is volt. K. J. • Legutoljára Szőnyi G. Sándor vitte filmre a Bánk bánt, amit 1987-ben mutatott be a televízió. A címszerepet Blaskó Péter játszotta. Gertrudis Almási Éva, Melinda Szirtes Ági, Tiborc Koncz Gábor, Petur Kállai Ferenc, Ottó Bubik István, Biberach Szilágyi Tibor volt. Felvételünk e film egyik kockájáról készült, a címszereplővel. Kiadványok KATUSA J<»3K»KF Grafikai kiállítás A bicentenárium tiszteletére, grafikai pályázatot hirdetett a Katona József Társaság. A Bács-Kiskun megyei kötődésű képzőművészek mellett, szép számmal pályáztak az ország legkülönbözőbb részein élő alkotók, sőt a határainkon túli romániai, jugoszláviai, kárpátaljai, szlovákiai művészek is. A legjobb produkcióból holnap délelőtt 11 órakor nyílik kiállítás a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. A harminc művész alkotásait bemutató tárlatot Sümegi György művészettörténész, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A mellékelt reprodukciók a kiállításon látható grafikákról készültek. A névadó szolgálatában Katona-tanulság „Lobogni, tenni, vallani, (nagy lánggal, melynek szűk az ország) ez volna élet. büszke cél. / nem füstbe fojtó búskomorság”. - Áprily Lajos Magányos aktor Kecskeméten című. Katona József sorsát felidéző szép látomásával tűnődöm a 200 éves drámaköltő mai időszerűségén. Magányosak vagyunk mi is, amikor egy váratlanul ránkfordult történelmi helyzetben új országot és benne új Nemzeti Színházat kell teremtenünk. Katona költői lobogása teremtő erő számunkra is. mert történelmi méretekben és a magánélet köreiben újra át kell gondolni az életünket. A pusztulás és romlás víziója helyett a nemzet színházában bánki felelősséggel kell megvizsgálni a nemzet lelki állapotát. És annyi gond és összeomlottság közepette erőt és bizakodást kell sugároznunk ennek a népnek. Mert Katona József minden emberi és írói megalázta- ■ tása közepette is a maga hitével és munkásságával reményt sugall nekünk, mondván: a sors által reánk méretett felelősséget fel nem adhatjuk. Mindenki és minden ellenében is írni, dolgozni, vagyis cselekednünk kell. S tán remélhetjük: a szabadság Ígéretében magyar drámairól. irodalmat, színházat többé kudarc nem sújt, amit Petőfi, Móricz, Füst Milán, Tamási Áron és annyi más kiválóságunk megélt darabjaik visszautasításával. Hogy Katona drámája újra és újra helyet kap színpadon; nemcsak a Bánk bán klasszikus voltát jelzi, hanem rossz lelkiismeretünk tisztítását is: bűntudatunk könnyítője írótársaival szembeni mulasztásokért. Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója • Mezei Erzsébet: Cím nélkül (monotípia) • Engel Tevan István: „Mi oka, hogy Magyarországon a játékszíni mesterség lábra nem tud kapni? ” (ceruzarajz) A drámaíróról elnevezett közművelődési, irodalmi társulat alapszabályának megfelelően kiadványokkal is segitette Katona József életművének alaposabb megismerését, az irodalom népszerűsítését. Jó néhány évkönyvük, emlókköny- ük — a Hornyik Já- os-, a Katona- emlékkönyv, és több más publikáció — a város- és az irodalom- történet fontos dokumentuma. Még ilyen összehasonlításban is elismerésre méltó könyvekkel gazdagították a drámaíró születésének kétszáza- dik évfordulóján, a Katona József Társaság centenáriumán a Katona-kultuszt. Az ünnepségekkel egy időben kerül az olvasókhoz a két nagyobb tanulmányt is tartalmazó évkönyv, Beke József Katona-szótára. Ezúton is fölhívjuk a figyelmet a A legszerényebb becslések szerint sem filléres dolog, egy Katona- bicentenárium tíz napig tartó rendezvénysorozatának megvalósítása. S ez különösen nagy erőfeszítéseket követelhetett a szervezőktől egyre inflálódó, elszegényedő világunkban. A nagy magyar drámaíró nevét viselő társaság vezetőinek előrelátását és kitartó munkáját dicséri, hogy mégis több, mint egymillió forintot tudtak összegyűjteni erre a nemes célra. No, nem egyik napról a másikra. Már csaknem négy esztendeje elkezdték tervezni-szer- vezni a kétszázadik születésnap programjait, illetve gyűjteni az azok fedezetére szolgáló forintokat. Amiket azonnal bankba tettek, hogy addig is kamatozzanak. Az eltelt esztendők során, rengeteg levelet postáztak az országgyűlési képviselőknek, a minisztériumoknak, a legkülönbözőbb cégektől a pénzintézményekig, hogy tekintélyükre, lehetőségeikre apellálva, anyagi támogatókra találhassanak e bicentenárium minél színvonalasabb megemlékezéséhez. Elgondolkodtató, hogy Bács-Kiskun megye egyetlen jelenlegi ország- gyűlési képviselője sem vette a fáradságot arra, hogy legalább válaszoljon a segítséget kérő levélre. A szűkebb környezetünkben élő, sokszoros milliomosként magasztalt vállalkozók sem tartották táForrás ünnepi különszámára, a bibliofil ritkaságnak számító verseskötetre, Rigó Béla Katona-életrajzára. mogatásra méltónak e nemes célt, ahogy — az OTP megyei igazgatóságát kivéve — a legnagyobb bankok is megfeledkeztek arról, hogy nemzeti drámánk írójának, Katona Józsefnek a kétszázadik születésnapjára némi pénzzel adakozzanak. E rendezvénysorozaton egyébként, a legnagyobb kiadást két kiadvány jelenti: A Katona József Társaság évkönyve és a Bánk bán szótár együttesen több, mint 600 ezer forintba kerül. Aminek csak töredéke térülhet meg az eladásuk jóvoltából. Minimálisnak mondhatók a rendezvénysorozat tiszteletdíjai, ugyanis a felkért jeles személyiségek többsége azok közül az írók, irodalomtörténészek közül való, aki inkább szívügynek, mint pénztárcadagasztónak tekinti ezt a jeles eseményt. És ne feledkezzünk el megemlíteni azokat sem, akik önként jelentkeztek támogatni ezt az ünnepségsorozatot. Ilyen volt például, a Lakitelek Alapítvány. Kik segítettek, segítenek még? íme a névsor: Kecskemét polgárai, Bács-Kiskun Megye Önkormányzata, az Agrár Innovációs Bank Rt., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Ró- naság Takarékszövetkezet, a Tranzit Kereskedelmi Kft., a Tudományos és Ismeretterjesztő Társulat országos szövetsége, valamint az OTP megyei igazgatósága. (koloh) Nem akkor vagyunk hűségesek névadónkhoz, ha bemutatjuk a Bánk bánt, valahányszor átépítik a színházat, hanem akkor, ha fontos tennivalónknak tekintjük a magyar dráma, különösen a kortárs magyar dráma ápolását, mert ezen alapul a korszerű magyar játékszíni mesterség, hogy őt idézzem. Kevés magyar értelmiségi tett annyit a magyar drámáért — sajnos oly kevés eredménnyel —, mint Katona. Egyetlen utána való nemzedéket, színházi korszakot, egyetlen kecskeméti társulatot sem mentesíthetnek a balsikerek a magyar dráma szolgálatának kötelességétől. Idén három honi színművet tűztünk műsorra. Középtávon azt tervezzük, hogy a mi színházunk az új magyar dráma egyik műhelye lesz. Sajnos az elmúlt évtizedekben elcsépelték az új magyar dráma fogalmát és mindenféle ideológiai szemponttal, atyásko- dással nehezítették kibontakozását, az eredeti tehetségek érvényesülését. Illés István, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója PINTÉR LAJOS: Egy évfordulóra Kik pénzt olvasnak bankban, ki Bánk bánt iskolapadban. Kik fürkészve — félve — néznek a sors tükrére: jövendőnk mit hoz egyénre, nyelv zenéjére, alanyra-állítmányra, s mit hoz nemzetre-népre. Kik a holt márványt, márvány-szobrát körülállják s csodálják s tán csudálják, álljanak most kicsit félre: nem látni tőlük az eleven költőt! így is éljen Minden nemzedék számára, napjainkban különösen időszerű Reviczky Gyula üzenete. A szülőházon elhelyezett emléktábla előtt elmondott versének utolsó sorai egyetlen rá emlékező ünnepségről sem hiányozhatnának. Ezekkel zárjuk az emlékezést! Intő példa légyen ö a kornak, Hogyha majd még egy Katonája lészen, Ne csak így feltámadjon, így is éljen. Összeállította: Heltai Nándor VAN, AKI TÁMOGAT, VAN, AKI NEM Összejött több mint egymillió
