Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

4. oldal, 1991. november 8. MEGYEI KÖRKÉP AZ ADÓFIZETŐ ÁLLAMPOLGÁROK ZSEBÉBŐL Mit és miért támogat a megyei önkormányzat? A megyei önkormányzat mai ülé­sén a képviselők döntenek a jövő évi költségvetés koncepciójáról is. A felelősségteljes döntést megala­pozó előterjesztésből ezúttal egy té­mát emelünk ki. Azt, amelyik a saj­tó támogatásával, ezen belül is a politikai sajtóval függ össze. Az elő­terjesztés 11. oldalán olvasható ajánlás szerint a megyei önkor­mányzat vegye át és saját intézmé­nyeként működtesse az Új Bácska- pocs című hetilapot. Emellett egy fényszedőrendszer kialakítását is javasolják az előterjesztők, melyet vagy az Új Bácskapocs üzemeltet­ne, vagy az önkormányzat, ez utób­bi esetén viszont a hetilap ingyen használhatná. A mellékelt táblázat szerint hárommillió forint közvetlen támogatást javasolnak az Új Bács- kapocsnak, a fényszedőrendszer költségével együtt pedig már közel tízmilliós a befektetés a politikai lapba. Mire is akarja költeni az önkor­mányzat a megye adófizető állam­polgárainak pénzét? A kérdés azért is jogos, mert ugyanebben az előter­jesztésben például a környezetvé­delmi alapra kétmilliót, egészség- ügyi és szociális célokra ötmilliót, az etnikai alapra hárommilliót irá­nyoznak elő. Érdemes tehát meg­nézni, milyen hangvételű az a sajtó­termék, melyet kiemelt módon kí­vánnak támogatni az előterjesztők. A következő összeállítást a lap idén megjelent számaiból állítottuk ösz- sze. (Előre is elnézést kérünk olva­sóinktól az idézetekben előforduló durva kifejezésekért, melyeket ki­vételesen nyomtatunk ki.) AZ ÚJ BÁCSKAPOCSBÁN OLVASTUK a politikáról: — Ha visszatekintünk a rend­szerváltásnak nevezett sorsfordító tragikomédiára, mindenféle érzé­sünk lehet, csak jó nem. (március t.) — A Belügyminisztérium költ­ségvetését a tavalyi 120 milliárdos felhasználással szemben 230 milli- árdra módosították. Ez a pénz egy saját állampolgáraitól betegesen rettegő, ám annál inkább hatalom­vágyó kormányzatnak kell, saját rendőrállama kiépítéséhez, (január II.) — MDF = szar. (Fotó, január 11.) ismert személyiségekről: — Ha már rúgásról beszél Fűzi úr Németh László kapcsán, javaslom: ne a bölcs mesterre, ellenben a saját zsibbadt fertályára reflektáljon. (Vita dr. Fűzi Lászlóval, a Forrás főszerkesztőjével, március 7.) — Ruppert Rómában kíván fül- begyónással enyhíteni lelkiismere­tén a Jókai Mór Általános Iskola szétzúzásáért. (Ruppert József atyáról, a Piarista Gimnázium volt igazgatójáról köztudott, hogy a legjobb kapcsolatban volt a Jókai- iskola vezetésével, (június 7.) vitakultúra: — Mindazonáltal szellenteni egy jóízűt — az se semmi! (Vita egy újságírónővel, február 15.) a szexualitásról: — Jogosan kérdezhetik: miért kell nekünk a kurvákkal foglal­koznunk? Azért, mert a legszen­tebb nőnek, s a legprofibb prosti­tuáltnak egy személyben a feleség­nek, a barátnőnek kell lennie. (áp­rilis 5.) önmagukról: — Különben, mostoha körül­mények között dolgozván, a lap szerkesztői hétről hétre gigantikus és sziszifuszi munkát végeznek. (szeptember 20.) A fenti, szó szerinti idézetekhez kívánkozik néhány megjegyzés. Mindenekelőtt az, hogy az Új Bács­kapocs működése során rendszere­sen megszegte az újságírás írott és íratlan etikai szabályait. Ausztria Lottó játékuk ötletét például egy­szerűen „átvették" a Kecskeméti Lapoktól, melyet egyébként, jól lát­hatóan igyekeznek módszeresen le­járatni. Nem tisztelik a hetilap szer­kesztői mások szellemi alkotását sem. Egy alkalommal például a Pe­tőfi Népében megjelent interjúból idéztek. A kalocsai szerző, aki nem lapunk munkatársa, meglepődve vette észre, hogy szövegét eltorzítva közölték. Amikor ezt levélben kifo­gásolta, az Új Bácskapocs főszer­kesztője lapjában így riposztozott: — Az inkriminált szövegrészbe én javítottam bele, a bűnös tehát megvan. Elmondom azt is, miért tettem. Egész egyszerűen felbosz- szantott az igénytelen, pongyola fo­galmazás. (augusztus 30.) A fenti idézetekben előforduló durvaságok, sőt, trágárságok, me­lyektől hemzseg a lap, úgy látszik, nem zavarják a főszerkesztő úr nyelvérzékét. Ugyancsak szót kell ejteni az Új Bácskapocs és a szexualitás viszo­nyáról. Természetesen szabad is, kell is a szexről írni. ízlés dolga, hogyan. A pornográfiára azonban a világ legtöbb országában, így ná­lunk is, szigorú törvények vonat­koznak. Az Új Bácskapocs, úgy tű­nik, kivétel a törvények alól. Más­képp hogyan történhetett volna meg, hogy iskolásgyerekek árulták az utcán a lap szeptember 6-ai szá­mát, melyben — sokak felháboro­dását kiváltva — pornográffotóval illusztrálták az Osztályos hárem cí­mű cikket. Egyébként maga a cikk is egy pornográf sorozat része, mely úgy mutatta be a kecskeméti kórhá­zat, mintha az ott dolgozó orvosok, nővérek, mentősök mással se fog­lalkoznának, mint egymás erogén zónáival. Végül néhány szó a politikáról. A fenti idézetekből is kitűnik, hogy a Bácskapocs szerkesztői nincsenek nagy véleménnyel se a rendszervál­tásról, se a kormányzatról. Akkor vajon kihez húz a lap szerkesztőinek szíve? Nézzük ismét csak a ténye­ket. Ebben az évben egyetlen párt- politikussal közöltek egész oldalas, fényképes, csipkelődésektől mentes interjút: Thürmer Gyulával, (janu­ár 25.) Akadt még egy személy, aki kiérdemelte a lap figyelmét. A kecskeméti Király Imre, egy za­varos fejű, önjelölt politikus, akit az MDF belső ellenzékének vezére­ként mutattak be, első kézből kö­zölve olvasóikkal, hogy hamarosan fogadja Antall miniszterelnök is Ki­rály urat. (augusztus 2.) Kár, hogy az egészből egy szó sem volt igaz.. . Hasonló esetek és idézetek soka­ságát citálhatnánk a hetilapnak csupán idén megjelent számaiból. Célunk azonban nem az, hogy bár­kit is elriasszunk az Új Bácskapocs olvasásától. Sajtószabadság van, mindenki azt ír és azt olvas, amit akar. Lelke rajta. Az azonban más kérdés, hogy mihez nyújtanak tá­mogatást közpénzekből az általunk választott képviselők. A hozzánk is eljuttatott előter­jesztésből úgy tűnik, mintha az ön­célú politikai radikalizmust, a sze­mélyeskedő, durva hangvételt, a pornográfiát kívánnák támogatni. Vajon miért nem a közszolgálati feladatot vállaló helyi lapokat? Mi­ért nem a regionális Felső-Bácskát? Miért nem a lalponmaradásért küz­dő bajai napilapot segíti az adófize­tők pénzén a megyei önkormány­zat? A milliók valóban az Új Bács- kapocsnál lesznek a legjobb helyen, mely egyébként is egy jól menő üz­leti vállalkozás tulajdona? A fenti kérdésekre, és arra, hogy mindez miért történik így, remélhe­tően választ kapunk a mai megye­gyűlésen ... A Petőfi Népe szerkesztői EMBER TERVEZ, ISTEN VÉGEZ Szorult helyzetben a színház Régészkonzflium a soltí római kori hídfőállásról A kecskeméti színház­nak adandó támogatás mértékéről még valami­kor áprilisban döntött a város önkormányzatá­nak képviselő-testülete. Mégpedig úgy, hogy több mint 12 millióval kevesebbet adnak a nagy múltú intézménynek, mint a korábbi esztendő­ben. Minderről sokáig csak az egyik képviselő „fülese” alapján értesült a teátrum vezetése, mert a hivatalos értesítésről megfeledkeztek az illeté­kesek. Sebaj! Ennyi van, eb­ből kell megtervezni az új évadot, konstatálták a színháziak. Szerződteté­sek, műsorterv, bérlete- zések ... S hogy a szín- vonalbeli emelkedés anyagi feltételeit leg­alább némiképp megte­remthessék, megpályáz­ták a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium által e célra kínált támo­gatási lehetőséget. Ahogy szinte valamennyi szinháza az országnak. A kecskemétinek két és fél milliót szavaztak meg a tárca szakemberei. Ám amikor erről tudomást szerzett az önkormány­zat, ugyanennyivel csök­kentette az eredeti költ­ségvetésben meghatáro­zott támogatási összeget, miután az előterjesztésre nemrég rábólintott a vá­rosatyák többsége. Merész József polgár- mester szerint ez teljesen jogszerű, hiszen volt a színházat illető költség­vetési tervezetnek egy olyan záradéka, misze­rint, ha központi támo­gatást kap az intézmény, akkor annak mértékében csökkenthető a dotáció. Más kérdés, hogy erről a kitételről a színház veze­tőinek fogalmuk sem volt, amikor a mostani évadot megálmodták. Arról is lehetne vitatkoz­ni, hogy egy pályázaton nyert összeg mennyiben minősíthető „központi támogatásnak”. Hideg Antal alpolgármester vé­leménye is az, hogy feles­leges pénzügyi manőver ez, s minden bizonnyal visszaveszi jövőre a számvevőszék az önkor­mányzattól az ily módon elorozott pénzt. Ráadá­sul a kulturális bizottság e záradékkal szemben már akkor reklamált, amikor előterjesztették. A minisztérium pályáza­ta által elnyert pénz fel- használásának ellenőrzé­sére ugyanis a számvevő- szék jogosult, vagyis az önkormányzatnak sem­mi köze hozzá. Tessék mondani — fo­galmazódik meg a kérdés —, miért kell ilyen kelle­metlen helyzetbe hozni egy neves művészeti in­tézményt, melynek veze­tői ráadásul csak a sajtó­ból vagy az esetleges „fü­lesek” alapján értesülhet­nek arról, ami valójában alapvető dolog: Mire mennyit fordíthatunk? A színidirektor, Illés Ist­ván fellebbezett a polgár- mesternél a döntéssel szemben, de elutasító vá­laszt kapott. Pillanatnyi­lag a kulturális bizottság még vacillál, hogy testü­leti ülés elé terjessze-e a színházat igen tragikusan érintő döntés módosítá­sát. Aminek egyszer már neki is rukkoltak, azután az utolsó pillanatban visszavonták ... Tóth Évától, a szinház gazdasági igazgatójától tudjuk, hogy az úgyneve­zett dologi kiadások fe­dezésére, július óta nem utalt át pénzt az intéz­ménynek az önkormány­• A kecskeméti Katona József Színház előcsarnoka. A támogatás mértéke nem éri el a plafont. .. (Straszcr András felvétele) zat. így előbb-utóbb rá­kényszerülnek, hogy a minisztérium céltámoga­tását erre fordítsák, ami teljesen szabálytalan. Végül: mi van akkor, ha az önkormányzati tes­tület nem módosítja drasztikus döntését, s mégis elvonják a két és fél milliót! Nos, a színház direktora úgy látja, hogy akkor nem marad más választásuk, mint felleb­bezni a köztársasági megbízotthoz, vagy vég­ső soron az Alkotmány- bírósághoz. Ha ez is si­kertelen lenne, akkor kénytelen a tervezett nagyoperett bemutatásá­ról lemondani. Több mint tízezer bérlettulaj­donossal szegve „szerző­dést”. Mi mást tehet? Ember tervez, Isten vé­gez. Meg az önkormány­zat... Koloh Elek Alacsony vízállásnál új és újabb titkokat árul el a Duna. Nemrég arról adtunk hírt, hogy egy Krisz­tus után, a II. században épült ró­mai hídfőállás alapjait találták meg a mederben Solt—Kalimajor- nál. Tegnap régészeti konzílium volt a helyszínen. Alapos leltárt készítettek a kutatók a hadikikötő maradványaiból. Az expedíció ve­zetője, dr. Soproni Sándor profesz- szor, az ÉLTÉ római kori régészeti tanszékének munkatársa tájékoz­tatott a vizsgálatok eredményei­ről .. . — Egy tipikus, a birodalomban általánosan elterjedt hadi épít­mény nyomaira bukkantunk — mondta — A dunántúli oldalon folytatott ásatások egyértelműen arra utaltak, hogy az erődítmény­nek kellett lenni egy keleti egységé­nek is. A fölvételeink szerint egy 76 méter hosszú, háromtornyos, két szegélyfallal ellátott kikötő volt itt. — Elképzelhető, hogy kisebb pol­gári település nyomai is előkerülnek a Bács-Kiskun megyei oldalon, az erődítmény szomszédságában? — Nagyon meglepne! A biroda­lom emberei a barbárok területén nem telepedtek le. Nem is ment volna egyszerűen. Bár a hídfőállás építésének idején már szövetsége­sek voltak a rómaiak a szarmaták­kal... — A sorra felfedezett keleti parti emlékek azt is bizonyítják, hogy a Duna medre kétezer év óta nem vál­tozott. — A nyugati vonal mindenkép­pen ott volt, ahol jelenleg is. A ke­leti part is állandó, de az Alföldön akkoriban számos mellékága is le­hetett a Dunának. Az erődítmé­nyek a magasabb pontokra épül­tek. — Meddig állt ez a kalimajori hadikikötő? — Az idők folyamán jelentősé­güket vesztették a limes mentén épített erőditmények. Az épülete­ket megrongálták és széthordták a környező települések építkezései­hez — a tájon igen ritka kincs a kő. Adataink szerint az V. században még funkcionált a hídfő. Már nem volt meg a teljes épületrendszer, de a középső bástyatorony állt. Farkas P. József HETI SOROZATUNK Életfogytiglan IV. A bíróság előtt Az ügyet a megyei bírósá­gon dr. Szenáky János bünte­tőtanácsa tárgyalta. Nem volt könnyű dolga az ítélkezőknek, bár a nyomozás minden apró részletet feltárt, a tanúk, sza­kértők vallomása, véleménye is a rendelkezésére állt a ta­nácsnak. A bonyodalmat az okozta — természetesen csak átmenetileg —, hogy Nyári Lajos a bíróság előtt vissza­vonta rendőrségi beismerő vallomását. — Miért ismerte be a ren­dőrségen a bűncselekmény el­követését? — hangzott a kér­dés. — Tisztelt Bíróság! Kényte­len voltam beismerő vallomást tenni, mert több alkalommal megvertek a rendőrök, és azzal is kecsegtettek, hogy ha beis­merem, akkor láthatom a gyermekeimet — válaszolta habozás nélkül Nyári Lajos. Megnevezett egy rendőr ezre­dest és egy századost. Már ez önmagában is kétségeket ébreszt, hi­szen aligha valószínű, hogy ilyen ma­gas rangú rendőrök így „foglalkozza­nak” azzal az emberrel, akivel szem­ben számos, megdönthetetlen bizo­nyítékuk van. Ami a gyerekek látását illeti: Nyári akkor sem volt különö­sebben kíváncsi rájuk, amikor éppen szabadlábon volt. Arról nem is be­szélve, hogy az állítólagos verésnek a leghalványabb nyomát sem találták rajta, még nagyitóval sem... A bíróság előtt a beismerő vallo­más helyett előadott egy másik „iga­zi” vallomást. Ezt bizonyára nem ő találta ki a történetet, vagy ha igen, akkor arra épített, hogy talán sikerül az intézeti fiúkra visszaterelni a gya­nút. Azt nem tudta, hogy a fiúknak megdönthetetlen alibijük van, még­hozzá nem is egy. Mindezek után Nyári elmondta, hogy valóban járt Vincze Erzsébet lakásában. Amikor ugyanis édes­anyjához igyekezett s a ház elé ért, úgy látta, senki nem tartózkodik ben­ne. Gondolta: bemegy és hátha talál ott rézüstöt, vagy valamilyen színes- fémhulladékot. Korábban ugyanis ilyenek gyűjtéséből élt. Előadása sze­rint kézzel betörte az ablakot, de ugyanakkor észrevette, hogy bent vi­lágít a lámpa. Erre körülnézett az udvaron, hogy ha esetleg kijön vala­ki, merre menekülhet. Menet közben látta, hogy a bejárati ajtó nyitva van, s fejjel az ajtó felé, hasonfekve ott van egy idős asszony. Bement a szobába, ahol égett a villany, szólt a televízió. Megfordította a fekvő asszonyt és látta, hogy az halott. Ekkor össze­szedte a porcelánfigurákat, eloltotta a villanyt, kikapcsolta a televíziót, és távozott. — Miért utazott el, miért nem érte­sítette a rendőrséget? — Attól féltem, hogy a porcelánok miatt rám terelődik a gyanú, kesztyű sem volt rajtam, és a lakásban ujjle­nyomatok maradtak tőlem. — Hogyan került a lakásba a vas­darab?, — Én azt nem tudom, csak ott láttam a fotelban! A vésőnek kiképzett vasdorong egyébként Nyári József tulajdona volt, amit az illető elismert, sőt, meg­találták azt az embert is Bisztyó Pál személyében, aki készítette. Nyári József mint tanú elmondta, hogy a testvére éjszaka, jóval éjfél után tért haza és csak annyit mon­dott: „Józsi, valami nagy balhét csi­náltam ... Gál Sándor (Folytatjuk ) ANYAKÖNYVI HÍREK KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek: Pomázi Andrea (anyja ne­ve: Herceg Erika), Tóth Barbara Móni­ka (Mátyus Mónika), Csányi Dénes (Valkovics Edit Franciska), Kiss Erzsé­bet (Vámos Erzsébet), Pelikán Csilla (Tantucz Mária), Endre Gábor (Gáli Anikó), Udvari Viktor (Kristóf Itona), Ladányi Dávid István (Mozsgai Éva), Dénes Anita (Petró Rozália), Dénes Roland (Farkas Margit). Házasságot kötöttek: Csuka Ildikó és Czakó Tibor, Szabó Gyöngyi és Le- hóczki László. Meghaltak: dr. Öveges László Kis­kunfélegyháza, Bense Józsefné Rádi Ilona Kiskunfélegyháza, Nemes Mi- hályné Tarjányi Julianna Kiskunfé­legyháza, Görög Tibor Kiskunfélegy­háza, Dósa Lászlóné Sallai Zsuzsanna Kiskunfélegyháza, Szabó Mihályné Kerepesi Anna Tiszaalpár, Dobos Pál Antal Pctőfiszállás. SZÍNHÁZ — MOZI — TÉVÉ November 8-án, pénteken KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ, Este 7 órakor: Katona József születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi műsor. MOZI, KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: IRÁNY COLORADÓI Sz.. amerikai filmvigjáték. Árpád mozi: háromnegyed 6 és 8 órakor: NIKITA. Sz., mb., francia film. 16 éven felülieknek. Otthon mozi: fél 6 és fél 8 óra kor: THELMA ÉS LUISE. Sz., amerikai film. Stúdiómozi: 7 órakor: TŐZSDECÁ­PÁK. Sz.. mb., amerikai film. Mesemozi: háromnegyed 6 órakor: VADNYUGATI MACKÓKALAND S/., lengyel rajzfilm BAJA, Uránia mozi: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: TÖRVÉNYRE TÖRVE Sz., mb , amerikai film. 16 éven felülieknek. KALO­CSA, Otthon mozi: 6 és 8 órakor: HOLT­PONT. (POINT BREAK.) Sz., amerikai film. 16 éven felülieknek. KISKUNFÉ­LEGYHÁZA, Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: TERMINÁTOR 2. AZ ÍTÉLET NAP­JA. Sz.. amerikai film. 16 éven felülieknek Stúdiómozi: 6 órakor: AZ UTOLSÓ CSÁ­SZÁR. Sz., Olasz film. KISKUNHALAS. Filmszínház: fél 6 és fél 8 órakor: LUCKY LUKE. Sz., amerikai filmvígjáték. KECSKEMÉTI TELEVÍZIÓ: 9.00- 10.00 óráig: KÉPÚJSÁG. 14.00 -15.00 óráig: KÉPÚJSÁG. 21.00 órától: REND­KÍVÜLI ADÁS. Pszichiátriai Konferen­cia Kecskeméten, a Józan ész határán címmel. Nyári l.ajos cipóimmal. • A zseblámpa és a véres helyszín.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents