Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-06 / 260. szám
PETŐFI NÉPE 1991. november 6., 5. oldal FÖL YAMSZABÁL Y HAJÓZÁS Duna-bejáráson a vízügyesekkel • Erősen nőtt a vízi forgalom a/ utóbbi időben. A kellemetlenül hideg hétkezdet után verőfényes reggelen vontatta kj az Adony a szakembereknek otthont adó Somogyot a ráckevei Du- na-ágból, hogy az utóbbit a Jégtörő XI-hez — a Cousteau-expedíciótól a napokban yisszakapott motoros hajóhoz rögzítsék. Nyugodtan szemlélhettük a csodálatos parti tájat. A hajókat az Aduvízig nagy ta-. pasztalatú kapitányai, Mező Ferenc és Bánhidi Andor irányították. Időközben megkezdődött a tanácskozás, mely csak egy-egy érdekesebb műtárgy megszemlélésekor szakadt meg egy időre. Üj beruházások aligha indulnak Az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviseletében dr. Kránicz István főosztályvezető-helyettes tartott vitaindító előadást. Elmondta, hogy jóllehet az idei árvíz rongálásai miatt a vízügyi igazgatóságok 140 milliós évi keretét jövőre mintegy 190 millió forintra növelik, nem várható, hogy a szabályozás lehetőségei jelentősen megnövékedjenek. Már csak azért sem, mert az összeg felét a már elfogadott beruházások kötik le. — Előtérbe kerülnek az önkormányzati tulajdonba adás kérdései — állapította meg Ziegler István bajai vízügyi igazgató. Meg kell vizsgálni például a holtágak átadásának lehetőségét, hogy az önkormányzatok idegenforgalmi vagy turisztikai vállalkozásokba kezdhessenek velük. Ennek az a legfőbb akadálya, hogy az igazgatóságok, pénzügyi okokból, nem tudják átadásra alkalmas állapotba hozni a megfelelő területeket. Egyébként a fenntartási költségek arányos részét sem tudnák átadni a vízügyi igazgatóságok, hiszen a szükséges keret legfeljebb egyharmadát kapják meg. Tudni kell, hogy a gátak mentett oldalán levő vizek jó része nem tartozik a vízügy kezelésébe. A hullámtéri oldalon levő ágak, melyek az árvíz levonulását szolgálják, szükségszerűen a szakágazat kezelésében kell, hogy maradjanak. Mi lesz, ha például Szentendrén nem tartják majd karban a töltést — tette fel a kérdést az egyik pesti mérnök. Kirabolják gyorsan a kavicsot, aztán hagyják a fenébe az egészet. Csak akkor szabad átadni a vízügyi területekből, ha a szakhatóság jogot kap a lelkiismeretlen kezelés szakciójára. Ma már ott tartunk, hogy nem tudunk fenntartani egy másodfokú árvízvédelmi készültséget, ember és pénz hiányában — panaszolta az egyik igazgatóság képviselője. Félő, hogy elmennek a legjobb szakemberek: egy jobb gépírónő többet keres, mint egy több felsőfokú nyelvvizsgát tett fiatal mérnök. (Példaként említette munkatársát, aki négytagú családjával a létminimum feléből él.) Majdnem száz kilométert rövidült A bajai Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 127 kilométeres szakaszán a végzett munkálatok célja az árvizek megelőzése és a hajóút kitűzése, illetve fenntartása - - kezdte tájékoztatóját Vörös Béla árvízvédelmi és folyamszabályozási osztályvezető. Komoly problémát jelent, hogy a Dunaföldvár és a Fájsz közé eső, mintegy 50 kilométeres szakaszon az átlagos esés mindössze 7-8 centiméter kilométerenként, ez alatt pedig még kevesebb. A meder anya• A Somogy tanyahajót — melynek nincs erőgépe — a nemrég Cousteau kapitánytól visszakapott Jégtörő XI-hez kötötték. • A bajai l)una-híd alatt. A szerző felvételei. ga a felső 50 kilométeren kavics, illetve homokos kavics, délebbre homok vagy iszapos homok. Érdekes tény, hogy a bajaiakhoz tartozó Duna-szakasz szabályozási munkák megkezdése előtt, a múlt század elején még körülbelül 210 km hosszú volt, majd az 1870— 1910-es évek között 23 átmetszést hajtottak végre, és így rövidült le a folyó a mai 127 km-re. Itt is tapasztalható az a tendencia, hogy — ugyanúgy mint a felső szakaszokon a Duna kisvize átlagosan 60— 120 centiméterrel alacsonyabb szintet mutat, mint régen. Az ’56-os jeges ár után A legfontosabb szabályozási munkák az 1956-os jeges ár után készültek. A Duna árvízvédelmi töltése — az igazgatóság kezelésében levő bal parton — teljesen kiépült a megfelelő, biztonságos magasságra és keresztmetszetre. Ami a hajózást illeti, jelenleg a legkedvezőtlenebb a Dunaföldvár és Harta közé eső 15 km-es szakasz, ahol két szűkület és egy gázló található. Az ok az általános vízszint-süllyedésben és a szabályozás hiányában keresendő. A tervek szerint az idén megkezdődtek volna a szükséges munkálatok, a mostani kisvíz azonban a kő- száílitást nem tette lehetővé, így jövőre marad a megoldás. Az utóbbi két évtizedben jelentős szabályozásokat végeztek. Ilyen a hartai, paks-zádori kanyar, a Siótorok környékének rendezése, a sárospataki kanyar szabályozása. Ez a folyószakasz különösen veszélyes a jéglevonulás szempontjából. Megnyugtató azonban, hogy a magyar jégtörőflotta 11 nagy teljesítményű, 660- 2 ezer lóerős hajóból áll. Gál Zoltán 600 EZER MUNKANÉLKÜLI Foglalkoztatási társaságok Magyarországon Foglalkoztatási társaságokra vonatkozó törvény előkészítésén dolgoznak a Munkaügyi Minisztériumban. E társaságok a munkanélkülieknél — előre meghatározott időre — munkaviszonyt kínálnak azokban a körzetekben, ahol egyszerre igen sok dolgozónak kívánnak felmondani. A társaságoknál foglalkoztatottaknak — munkanélkülijáradéknál nagyobb fizetésért — kötelező résztvenni a különféle átképzésekben, másrészt vállalkozniuk a társaság által szerzett munkákra. Ezek többnyire városi köz- szolgáltató tevékenységek. Azokban az országokban, ahol hasonló társaságok végzik el e munkákat, a korábbi szolgáltatók erőteljesen tiltakoznak, mert szerintük a kedvezmények és az alacsony árak révén a foglalkoztató intézmények lehetetlen helyzetbe hozzák a versenytársakat. A törvény előkészítőinek tehát ezekre a tapasztalatokra is tekintettel kell lenniük. A foglalkoztatási társaságok létrehozása azért is szükséges, hogy minél kisebb teher nehezedjék a Szolidaritási Alapra. A minisztérium számításai szerint a korábbi becsléseknél jóval több — 1992 végére akár a 600 ezret is megközelítő — munkanélküli ellátásához mintegy 65 milliárd forint szükséges. A jelenlegi 2 százalékos szolidaritási befizetés (1,5 százalékos munkaadói, 0,5 százalékos munkavállalói) 18 milliárd forintos bevételt jelent. A jövő évre tervezett 6 százalékos befizetés (5 százalékos munkaadói, 1 százalékos munkavállalói) 90 százalékos teljesítés esetén 54 milliárd forint bevételt adna. Könnyen kiszámítható tehát, hogy 11 milliárd forint akkor is hiányzik a Szolidaritási Alapból, ha a munkaadók és a munkavállalók által egyaránt erősen vitatott 6 százalékos járulékról hoz törvényt a parlament. (MTI) Csökkent a garázda bűncselekmények száma Sajtótájékoztató a bajai rendőrkapitányságon A közelmúltban sajtótájékoztatót tartott Tölgyesi Lajos, bajai rendőrkapitány, aki bevezetőül elmondta, hogy az első háromnegyed évben a kapitányság működési területén — Baja és Bácsalmás, továbbá a vonzáskörzetek községei — 25 és fél százalékkal emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, azaz 1891-ről 2373-ra. Ebből a vagyon elleni bűn- cselekmények mintegy egyharmad- dal, 1275-ről 1781-re növekedtek. Némi javulás tapasztalható az erőszakos és garázda jellegűek terén, ahol 20 százalékos csökkenést tapasztaltak. (Tavaly 121, az idén 97 eset. Ide tartozik a garázdaság, az erőszakos nemi közösülés, a kifosztás és a rablás.) Elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények kedvezőtlen alakulása tapasztalható: 945 lopás történt a közösségi vagy a személyi tulajdon sérelmére, és ebből 695 betöréses lopás vagyis erőszakkal történő behatolás, például zárat, lakatot megbontva. A lakosságot a fényes nappal elkövetett lopások irritálják a legjobban. Ezek általában délelőtt 9 és 11 óra között történnek. Két hét alatt 8 betöréses lopást regisztráltak, de előfordult, hogy egy délelőtt hármat. Az elkövetők könnyen meggyőződtek a lakás tulajdonosának jelenlétéről: felcsengetik telefonon. (Megoszlanak a vélemények, hogy a bűnözők az ötlethez esetleg a sajtóból jutnak hozzá. Szerintünk naivitás ezt feltételezni. Inkább a tulajdonosok figyeljenek: az utóbbi időben egyre gyakoribb az olyan hívás, amikor senki sem jelentkezik. Jó, ha tudjuk: a most elterjedő nyomógombos készülékeknél kisebb a félretárcsázás lehetősége.) Nehezíti a felderítést, hogy a tettesek gépkocsival közlekednek, így a helyszínről pillanatok alatt távozhatnak. A lakásbetörési módszerek között a leggyakoribb az ajtó betörése, néha álkulcsot használnak. Legszívesebben műszaki cikkeket (televíziót, videomagnót) visznek él, de természetesen arany ékszereket és készpénzt is. A tettesek gondosan tájékozódnak a körülményekről, általában jobb anyagi helyzetben levő személyeket válogatnak ki, keresik az erre utaló jeleket. (A ház előtt álló drága gépkocsi, jövedelmezőbbnek tartott foglalkozás stb.) A felderítésben nagy segítséget adhatnak az állampolgárok: ha felfigyelnek ismeretlen személyek feltűnő mozgására a lakókörzetben, vagy ha kölcsönösen felügyelnek egymás javaira. Tudnunk kell, hogy a bűnözők olyan eszközökkel rendelkeznek, hogy nem jelent számukra nehézséget a betörés. Érdemes felfigyelni arra, ha valaki azzal az ürüggyel csenget be, hogy valakit keres. Például legutóbb egy betörés alkalmával két fiatalember a szomszédoknál lakatósmester iránt érdeklődött. A Petőfi Népe munkatársának kérdésére megtudtuk, hogy a rendőrség nem ismeri a jelenleg rengeteg cég által forgalomba hozott betörés-gátló vagy riasztó készülékek hatékony voltát, ezért a vásárlást illetően nem adhatnak tanácsot. Ennek ellenére nem ártana, ha ebben a kérdésben—tehát hatékony- e a riasztó és körülbelül mennyi lehet a reális ára — valamilyen intézménytől tájékoztatást kaphatnánk. G. Z. KISVÁLLALKOZÁSOK Hiányos a munkavédelem — A kisvállalkozások megszaporodása, a magánszféra előtérbe kerülése igen nagy gondot okoz a munkavédelmi előírások betartásában. A vállalkozások többsége ugyanis nincs tisztában a munka- védelmet, a baleseti bejelentéseket előíró rendelkezésekkel válaszolta az MTI érdeklődésére Gáspár Imréné, az Országos Munka- védelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője. A tapasztalatok azt mutatják — hangsúlyozta a főosztályvezető —, hogy a kisvállalkozóknak csupán minimális hányada érdeklődik a rendelkezések iránt. A főfelügyelőség ugyan igyekszik felhívni a vállalkozók figyelmét a munkavédelmi feladatokra, például szórólapokat helyeznek el az általuk felkeresett intézményekben. A jellemző azonban mégis az — és ez érvényes az állami szektor intézményeire is —, hogy szinte nincs olyan ellenőrzés, amikor ne fedeznének fel a felügyelők valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Látszólagos tehát a munkahelyi balesetek javuló statisztikája: a foglalkozási balesetek 12,9 százalékos, a halálos munkahelyi balesetek 29,3 százalékos csökkenése. Ezek mögött ugyanis — emelte ki Gáspár Imréné — olyan tényezők húzódnak meg, mint a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenése, a termelés intenzitásának visszaesése és — valószínűleg az, hogy a magánszférából sok esetben nem is érkezik bejelentés. (MTI) ÁFÉSZ N agy kereskedelmi hálózat Szövetkezeti közös beszerző és értékesítő rendszer kialakítását, egy országos nagykereskedelmi hálózat létrehozását határozta el az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ). A terv szerint a nagykereskedelmi hálózatot az áfészek mintegy 5 milliárd forintos álló-, és hozzávetőlegesen 3 milliárd forintos forgótőkével hoznák létre. A nagykereskedelmi hálózatban mintegy 60-70 százalékos lenne a magyar tőkerészesedés, míg a fennmaradó hányadot külföldi pénzeszközök bevonásával kívánják fedezni. Az üzlet nagyságrendjére való tekintettel a külföldi résztvevőt, illetve résztvevőket versenytárgyalás útján kívánják kiválasztani. A nagykereskedelmi hálózat regionális elven épülne fel, 6 vidéki és egy budapesti, nagyfokú önállóságot élvező részvénytársaság alkotná, s a tevékenységüket egy budapesti központ hangolná össze. TALLÓZÓ Tőkés László: Segélykíáltás (Részlet a november 4-én megjelent Uj Magyarország c. lapból) Ebben az országban, ebben a tapintható, mindennap belélegzett, bármely környezetszennyezést meghaladó gyűlöletben élünk, Nagyváradon (Oradea), törékeny feleségemmel, ötéves Máté fiammal és már embrionális állapotában meghurcolt, forradalom után született Ilona leányommal. Helyzetünk kísértetiesen hasonlít a két évvel ezelőtti temesvárihoz. Akkor a Securitate keretlegényei vettek körül, ma az S. R. I. (Serviciul Roman de Informatii) névre átkeresztelt titkosrendőrség követ és ügyeltet. Akkor Ceausegcu párthivatalnokai hatalmaskodtak felettünk - - ma az Ili- escu-Front tapos meg bennünket. „Diktatúra” volt akkor. A felszín alatt, titkosan, hangtalanul, olajozottan működött egy hatalmas elnyomó gépezet. Ma viszont a demokrácia örve alatt, „a szabadság palástjában" tetszelegve, nyíltan és féktelenül támad ugyanaz a represszív, nemtelen hatalom, válogatatlan eszközökkel. Az ügyemmel megbízott egykori Se- curitatc-főtiszt, Radu Tinu a vádlottak padjáról „szabadon” vádol engem; a rács tnögül levelet ír a parlamentnek ellenem, és az egész ország előtt felolvasott gyalázkodó levelét /nt er tapsolják a múlthoz húzó, bosszúvágyó honatyák. — Ez is lehetséges hát Romániában. A Securitate-tudat mélyéből eruptív módon felszínre tört, kifakadt szenny ma a médiában és a parlamentben extc- riorizálódik. Amit ’89 decemberében Ceausejcu emberei csak suttogva mondtak, ma a „demokratikus szólász- szabadság” jogán fennen hangoztatja az egész rezsim: CIA- vagy magyar ügynöknek, kémnek és irredenta, horthysta hazaárulónak neveznek; „Románia a forradalom hőséből” „fasiszta” lettem. Mint '89 forró napjaiban, bűnvádi eljárást kezdeményeznek ellenem, letartóztatásomat, országból való kiűzésemet követelik. És újból beindult a névtelen telefon- és levélkampány; halállal, balesettel, merénylettel fenyegetnek engem, családomat, gyermekeimet — hogy megfélemlítsenek, elhallgattassanak. A rezsim tehetetlenségénél fogva tovább működik, lassan-lassan felőrli a forradalmat, az egész országot, a demokratikus ellenzéket, a tűrhetetlen kisébbségeket és saját megfélemlített polgárait. Mindenkit megemészt, ha földön-mennyen nem t ájiunk segítsé• Képünk l ökés László kecskeméti látogatásán készült. És még egy kísérteties hasonlóság van múlt és jelen között. Most is, mint akkor, gyermeket vár a feleségem. És iszonyúan fél megint. Gondoljatok Jugoszláviára! Éljen Románia! 1001 '•
