Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-05 / 259. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 5., 3. oldal PONTOZOTT CSALÁDORVOSOK A magánrendelések gyakorlata marad Új rendszer bevezetését tervezi januártól az alapellátásban az egészségügyi kormányzat. A köznyelv csak szabad orvosválasztásnak nevezi a körvonalazott szisztémát. Miben hoz újat a hírek szerint még kidolgozás alatt álló rendszer? Erről kérdeztük dr. Molnár Ilona megyei tisztiorvost. — Lényeges változás, hogy az egészségügy kasszájába a betegség- biztosításból befolyó pénz független lesz a költségvetéstől — a biztosítási önkormányzat kezeli —, ezért nem lehet elvonni belőle más célokra. Mindamellett az egészségügyre fordítható összeg várhatóan jövőre sem haladja meg jelentősen az ideit. — Vagyis a szabadon választott orvosok fizetése sem fog — mondjuk, jó értelemben vett népszerűségük ellenére — növekedni? — Az elképzelések szerint nem feltétlenül az az orvos fogja a legtöbbet keresni, aki a legtöbb beteget gyűjti maga köré. Sőt! A tervezet limitálja a beteglétszámot: felnőttkörzetben 1500, gyermekkörzetben 800 főt tart ideálisnak. Aki ezen felül vállal, inkább fizetése csökkenésére számíthat. Hangsúlyozom, ha majd megérnek ennek a gazdasági feltételei, hiszen ma léteznek körzetek, ahova — kény- szerűségből — kétszer ennyi beteg tartozik. Azt azonban elképzelhetőnek tartom, hogy egymás között átcsoportosítódhatnak az orvosi fizetések, ha nem is jelentős mértékben. — Minek alapján? — Egy pontrendszer szerint, melyet már több városban alkalmaznak, kísérleti jelleggel. Ez a pontrendszer igyekszik majd minden tényezőt számításba venni, aminek alapján a családorvosok tényleges teljesítménye mérhető. Például: milyen arányban nyújt befejezett ellátást az illető, vagy ha erre nincs mód, a legjobb szakorvoshoz küldi-e a beteget. S nem utolsósorban: a beteg hogy van • Dr. Molnár Ilona megyei tisztiorvos: nem feltétlenül az fog a legtöbbet keresni, aki a legtöbb beteget gyűjti maga köré. megelégedve a bánásmóddal? Nem mindegy az sem, milyen az ellátandó népesség életkora, egészségi állapota, a település szerkezete, azaz milyen feltételek mellett produkálja az orvos az adott teljesítményt. — Mi lesz a magánorvosokkal, a hálapénzzel? —Amíg fizetőképes kereslet van a magánrendelések mai formájára, addig ez a magyar orvosi gyakorlatban élni fog. A paraszolvencia elhalásában is csak reménykedni lehet, amíg egy középkorú családorvos 18-20 ezer forint bruttót keres. A legjobb megoldás az lenne, ha — mint Nyugaton—a magánorvosok szerződést köthetnének a társadalombiztosítással, s az általuk ellátott betegek után tisztességes fizetést kapnának. Továbbá meg kellene állapodniuk a helyi önkormányzattal, hogy adott területen ellátási kötelezettséget vállalnak. Máris ugrásszerűen megnőhetne a körzeti rendelők száma, hiszen ezek a rendelők már léteznek, többnyire jól felszereltek. Ezután éreztethetné igazán a hatását a szabad választás lehetősége, beteg és orvos számára egyaránt. „ Szabó Klara A SZABADSÁGNAK ARA VAN! Tetétlen jövőt tervez, iskolát alapít Dunatetétlenen a rendszerváltás a falu önállóságának a visszaszerzését is jelentette. Tavaly áprilisban zárult a Hartával kötött kényszerházasság válópöre. Az elszánt tetétleni lokálpatrióták azóta megtapasztalhatták: nem könnyű a függetlenség. Különösen akkor, ha a falutól éveken át elorozott pénzeket nem téríti vissza senki sem. — Az emberek bizakodnak, a falu élni akar! — mondja magabiztosan Pálfi Mihályné polgármester, a Harta és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségvezetője. — Az önkormányzatok háza táján ritkán hallani ilyen optimista nyilatkozatot __ — Én sem hurrázok könnyen. De látom az élni akarás jeleit. A lakosság mindenáron teljes iskolát szeretne. Az lenne jó, ha jövőre már nem kellene Hartára utazgatniuk a felső tagozatosainknak. Hatszázezer forintunk van az intézmény építésére, és biztos, hogy igazi ünnep lesz Tetétlenen amikor megkezdődhet a tanítás az új épületben. Az emberek szívesen segítenek. Sajnos, az államtól egy fillért sem kaphatunk, mert most a tornacsarnokok építését támogatja a költségvetés. Néhány éve még milliókat kaptunk volna osztálytermekre. De ki hitte volna akkor, hogy egyszer lehetőségünk lesz még a teljes intézmény visszaszerzésére .. . Az elmúlt év tavaszán kértük a kecskeméti tanács tervosztályát,hogy egy játszótér építéséhez nyújtsanak anyagi segítséget, mivel a környéken sehol egy játszótér nincs. A Lánchíd utcai sportcsarnok és a vándordomb mellett alkalmas területet találtunk erre a célra. Tervezéstől a kivitelezésig társadalmi munkával készült a játszótér, az erdöfelügyelőségtölkapott cserjékkel körbeültettük, sövényt neveltünk. A gyerekek birtokba vették. A nyári időszakban rendkívül sokan játszanak a játszótéren kicsik is, nagyok is. A környék kismamái a Lóverseny utcáról, a Március I5.-röl, a Szimferopol térről, az Aradi vértanúk teréről mind ide hozzák kicsinyeiket. — Úgy gondolom, megterheli a községkasszát ez a nagy munka. Mire jut még a maradékból? — Fel kell újítanunk a községházát. A polgármesteri hivatallal társbérletben, az egykori Telekikastélyban működik az egészségház, a posta, a művelődési ház es a könyvtár. Mind fontos közösségi célt szolgál. Ráadásul maga a szép, öreg épület is megérdemli az ápolást. Sajnos, romokban kaptuk vissza a közös tanácstól. Mindenfelé házalunk támogatásokért, de a Vidékfejlesztési és Falufelújítási Alapítvány nagyvonalú segítségén kívül más még nem érkezett. A kormány 150 ezer forintot adott a most elvált, eddig hátrányos helyzetben levő falvaknak. Mi is kértünk a segélyből, de elutasították a pályázatunkat. Azt mondták: a mi válóperünk még az átkos tanácsrendszerben zajlott, miért nem kértünk akkor? — Segítség tehát nincs, ön mégis bizakodik... — Látom, hogy az itt élők magukénak érzik a falujukat. Rendszeresen érdeklődnek, hogy mit segíthetnének. Nem fogy a népességszám. Zsúfolt az óvoda. Még csak hat munkanélküli van nálunk. Hamarosan persze eldől, mi lesz a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet további sorsa. Kik lesznek a kiváló tetétleni földek új gazdái? Farkas P. József A napokban arról értesültem, hogy zajossága miatt néhányon kérik megszüntetését azzal az indokkal, hogy nappali pihenésüket zavarja. Néhány lakótárs beadvánnyal fordult az önkormányzathoz a játszótér megszüntetése érdekében. November 7-én, 18 órakor a Lánchíd Utcai Általános Iskola aulájában közgyűlést tartunk. Arra kérem a környék kismamáit, szülőket, akinek érdeke, hogy a játszótér megmaradjon, személyes részvételükkel támogassák a játszótér megszokott helyén való maradását. Tóth György ne közös képviselő SIKERES LÁTOGATÁS AUSZTRÁLIÁBAN Űj támogatókra számít a Lakitelek Alapítvány Az Örökségünk 1956 zsűrijében kissé fáradtnak láttam Gyarmati Dezsőt, a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának tagját. Tudom, hosszú útról tért haza. — Három napja jöttünk vissza Lezsák Sándorral Ausztráliából. Rengeteg tennivaló várt idehaza, nem is gondolhattam a fáradalmak kipihenésére. — Hány városban jártak? —- Ötben. A rendezvényeken Lezsák Sándor szokott higgadt, elemző modorában ismertette országunk helyzetét. Általában rendkívüli érdeklődéssel figyelték szavait. Beszámolója után hosszú órákig kérdeztek bennünket a honi állapotokról. — Nyilván tudatosan választották október második felét utazásuk időpontjául. Részt vettek-e kint ötvenhatos emlékünnepségen? — Camberrai követségünk hivatalos rendezvényére meghívott minket Pordány László nagykövet úr, aki mindvégig sokat segített az úti program előkészítésében és megvalósításában. — Emlékeznek-e a melbourne-i olimpia magyar hőseire? — Nagyon is. Hosszú interjúban a legnézettebb tévéadón idéztették föl emlékeimet. Remélhetően megkapjuk az emlékezetes, véres szovjet—magyar mérkőzésről készült filmet. Idehaza is láthatják a nézők, hogy mennyire elszántan küzdöttünk a győzelemért. — Sikeresnek mondható tehát az ausztráliai látogatás? — Mindenképpen annak érzem. Sok régi kapcsolatot felújíthattunk, új barátokat szereztünk. De mindezekről pontosabban tájékoztatja a Lakitelek Alapítvány elnöke. Úgy látom, már elköszönt a vetélkedő résztvevőitől. Legnagyobb élményéről kérdezem a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagját, Lezsák Sándort. — Az utolsó előadást sohasem felejtem el. A melbourne-i magyar ház nagytermében mintegy felezren hallgatták alkotmányos forradalmunkról tartott előadásomat. — Miket kérdeztek? — Mint odahaza. A sajtóból szerzett ismereteik legtöbbször ütköznek a rokonoktól, az ismerősöktől tudottakkal. Azt tapasztaltam, mint korábban Nyugat-Euró- pában vagy Amerikában: a magyarság egy élő idegrendszer, amelyik hasonlóan reagál arra, ami történt, történik vagy történni fog. — A világért se becsülöm le útjuk tudati hozadékát, ha úgy tetszik, hazafias eredményeit, mégis megkérem látogatásuk kézzelfogható eredményeinek érzékeltetésére. — A kapcsolatok lehetséges bővítéséről is szóltunk az ausztrál kormány több tagjával, szenátorokkal, pártvezetőkkel szervezett beszélgetéseken. Meglepő volt, hogy ők is keresték a találkozás alkalmait. Meghívtak ,Magyarország és az Ausztrál Államszövetség üzleti kapcsolataiban meghatározó szerepű vállalkozók, pénzemberek. Remélhetően, sikerült néhány ügyet a holtpontról elmozdítani. Számíthatunk újabb szerződésekre. — És gyarapodott hosszú útjuk- kal a Lakitelek Alapítvány? —- Új támogatókra számíthatunk. — Mindent forintra, dollárra vetítő korunkban tehát anyagilag is megtérültek a látogatás költségei? Többszörösen. Ezért is mondható, hogy jó ügyet támogatott a Postabank és a Malév a költségek egy részének a vállalásával, a kedvezményes jeggyel. Heltai Nándor • Mi az igazi felelősöket keressük! (Gaál Béla felvételei) A harang még nem ütötte el a delet, de a forgácsoló — MC — üzemcsarnokban már türelmetlenül várakozott a tömeg. Hamarosan megérkeztek a vállalat vezetői — élükön Hugyecz Pál vezérigazgatóval. Elöljáróban Mucsi László, a forgácsoló művezetője, szb-titkár és Sárosi Péter, a vállalat szakszervezeti titkára ismertette a vállalati tanács (vt) két nappal korábbi ülésén történteket, s az szb ezzel kapcsolatos véleményét. A két szakszervezeti vezető mindezt reggel már elmondta a műhelyben. Az ott elhangzottak nagy felháborodást váltottak ki. A munkások ekkor követelték: hívjanak össze rendkívüli munkásgyűlést, ahol találkozhatnak a vezérigazgatóval. Sárosi Péter elmondta többek között, hogy a vszb egyetért az APEH- revízió kapcsán a vezérigazgató ellen indított fegyelmi vizsgálat megindításával. (Történt ugyanis, hogy az idén augusztusban és szeptemberben APEH-revízió volt az Agrikon- nál, melynek során kiderült, hogy '89—90-ben a cég nem fizetett be egy jelentős adótételt. Ezért a bírsággal, valamint a késedelmi kamatokkal még az idén 140 milliót le kell könyvelniük.) Ezzel kapcsolatos volt a szakszervezet másik felvetése is. Elítélték a vt-t, amiért olyan kérvényt küldött a munkaügyi Minisztériumba, amelyben a vezérigazgató prémiumfeltételének módosítását kérte. Szóba került még, hogy sokak szerint a vállalat szerkezetátalakítása részérdekek alapján történik. Ezután a dolgozók mondták el véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban. Eleinte nem nagyon akadt jelentkező, ám később már annyi mondanivalójuk volt, hogy több mint háromórásra nyúlt az összejövetel. Egyikük kifejtette, hogy a vállalat átalakulása nem dolgozói kezdeményezésre, hanem vezetői döntés nyomán indult el. Többen szóvá # llugyccz Pál: A fegyelmi vizsgálatot én kértem magam ellen! tették: etikátlannak tartják, hogy miközben veszteséges az Ágrikon, a vezér prémiumfeltételeinek megváltoztatásáért kilincsel. Voltak, akik az APEH-revízió nyomán keletke1- zett veszteségek felelőseinek mielőbbi megnevezését sürgették — külső szakemberek bevonásával, mert mint mondták: a vt működése nem korrekt. A vezetők egymás tisztára mosásával foglalkoznak. Az elhangzottakra Hugyecz Pál válaszolt. Mintelmondta, a fegyelmi vizsgálatot ő maga kérte saját maga ellen, hogy egyértelműen kiderüljön, milyen felelősség terheli őt személy szerint a ’89—90-ben történtekért. Ebben az időszakban ugyanis a silóüzletág, majd a leányvállalat igazgatója volt, tehát nem vett rész az Agri- kon szűkén vett vezetésében. Ezért aztán az akkor történtekért—így az adóügyért sem terhelheti felelősség. Ezért is kérte a prémiumfeltételek megváltoztatását. —Ezek szerint nekünk dolgozóknak is jár valamiféle felmentés, valami pluszpénz? Ugyanis a hibás döntésekért mi, melósok sem felelhetünk! hangzott ekkor a tömegből! A vezér nem hagyta kizökkenteni magát. Hangsúlyozta, hogy pályázatában erős vállalat képét vetítette előre, s az eredmény igazolta őt, hiszen az év végére plusz 30-40 milliós nyereség mutatkozna, ám a ’89— 90- es bűnök meggátolják ezt. Hugyecz Pál még hozzáfűzte: a Munkaügyi Miniszteri um egyébkéntelutasította a vt kérdését, tehát nem vehet fel prémiumot, s most már nem is fellebbez ez ügyben, bár továbbra is úgy érzi, nem felelős a várható veszteségekért. — Mi az igazi felelősöket keressük, nem maga ellen vagyunk. Vegye fel azt a pénzt, ami jár. Nem akarunk ártani magának — szólt közbe akkor egy idősebb dolgozó, de néhá- nyan letorkolták: „délelőtt egészen másképp beszéltél”. Mint kiderült, délelőtt sokan sokkal keményebben fogalmaztak a vezérigazgatóval kapcsolatban. Felmerült a bizalmatlansági indítvány kezdeményezése is. Amikor Sárosi Pétererre emlékeztetett, a vállalat vezérkara, Hugyecz Pállal együtt, elhagyta az üzemcsarnokot. Távozóban a vezérigazgató még megjegyezte: Ez már olyan téma, amelynél nem kell jelen lennem. H a le akarnak váltani, akkor azt kezdeményezzék a vt-nél. Ekkorra már alaposan megfogyatkozott létszámmal folytatódott a munkásgyűlés. A vszb-titkár ismét felvetette a többször felmerülő, két alapvető kérdést: megbízza-e a kollektíva őt, hogy kezdeményezze a vt- nél a vezér ellen a bizalmatlansági indítványt? És irjanak-e a vasas-szakszervezetnek, s az ipari minisztériumnak, hogy az ő szakértőik bevonásával alapos kivizsgálást kérjenek az adóügyben a személyi felelősség megállapítására? Végezetül nem született döntés. A vszb-titkár megígérte, hogy értesíti lapunkat a fejleményekről. Gaál Béla Ki felel az Agrikonnál a veszteségekért? Fontos dolgokról döntöttek Kiskőrösön a legutóbbi képviselő-testületi ülésen a városatyák. Az első napirendi pontban szereplő címer- és zászlóügyben egyhangú határozat született: a pajzs alakú címer uralkodó színe a középkék, a szlovákok nemzeti színére utal. A pajzsban a nyíllal átlőtt szarvas, kaptár, két kőrisfa látható, az alsó részen pedig aranysárga mezőben hat szimmetrikusan elhelyezett szőlőlevél szimbolizálja hajdan a városhoz tartozó hat pusztát. Az új zászló középkék, középen a város címerével. Érzelmeket kavart a II. világháborús emlékmű felállításának ügye. A város 1,6 millió forinttal kívánja támogatni, ám félmillió forintot még az itt élő polgároktól várnak. Dr. Szenohradszki Béla polgármester javaslatára a képviselő- testületnek majd’ minden tagja egyhavi illetményét ajánlotta fel az emlékműhöz, Lupíák György evangélikus lelkész pedig 120 ezer forintot. Igy a kiskőrösieknek 300 ezer forintot kell gyüj- teniük. Emléktábla a nemesnádudvari temetőben • A felavatott emlékmű. Kétszázötven ncmesnádudvari világ- háborús hősi halott, deportált és munkaszolgálatos emlékére emléktáblát helyeztek el a napokban a község temetőjében. A keresztre feszített Jézust és a két latort ábrázoló Golgota hármas keresztje előtt csaknem félezren voltak jelen Hidasi Antal polgármester megemlékező és dr. Dankó László kalocsai érsek avatóbeszédén. Később, a márványtáblához emlékművet is építtet a polgármesteri hivatal. Otthon a gyógyulásért Alig másfél éve működik Kaskan- tyún a szakosított szociális otthon, ahol a megyében levő szociális otthonokban élő alkoholizáló vagy alkoholbetegségben szenvedőket fogadják, gondozzák azokat, akik maguk kérik a lehetőséget arra, hogy Kaskantyúra kerüljenek. Az otthonban engedélyezett az alkoholfogyasztás, a szakemberek által megállapított mennyiségben. A zárt körben élést oldják azzal, hogy heti háromszori kimenőt adnak számukra, és folyamatosan szerveznek különféle mulatságokat, ahova a falu lakóit is meghívják. Kaskantyúiaknak legutóbb nyílt napot tartottak, hogy megismerjék egymást és az intézmény társadalmi hasznosságát elfogadják. Zenebank a tanyán Kecskeméthez és Kerekegyházához közel van a szép környezetben álló Origó Stúdió, melynek vezetője Cserny Kálmán. A jövőben új, hazánkban teljesen egyedi szolgáltatást vehetnek igénybe az érdeklődők, ingyen és bérmentve. Cserny Kálmán zenebankot hozott létre a zeneszerzők, a szövegírók, az előadók számára. Ismerve azt, hogy nem minden produkció jut el a közönséghez, sok szerzemény fiókban marad, a felvételek netán a polcra kerülnek. Lehet, hogy mások használni tudnák, valamilyen úton-módon nyilvánosságra segítenék. Az Origó Zenebankban tehát könnyűzenei szerzeményeket tárolnak a teljes anonimitás mellett, távol tartva az illetéktelen kezeket is. Az adatbankban a legszükségesebb információk, a dallam, a szöveg kap helyet. Az előadók, akik esetleg nem találnak maguknak alkalmas nótát. betekinthetnek a zenebank „széfjébe” és a kiválasztott műveket minden ellenszolgáltatás nélkül elvihetik, felhasználhatják. Ez a szolgáltatás is ingyenes, a szerzők és a zenebank csak a már megjelent müvek befolyó jogdíjaiból részesül. Végét vetik a játszótérnek? Szenátorok felajánlása
