Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

4. oldal. 1991. november 1. MEGYEI KORKÉP Kitűnő pályamunkák a nemzetiségi folklórról A Bács-Kiskun megyei Nemze­tiségi Alapítvány kuratóriuma leg­utóbbi tanácskozásán, döntött az 1991-re meghirdetett néprajzi pá­lyázatra beérkezett pályamunkák­ról. Megállapítást nyert, hogy a dolgozatok sok és új területeket dolgoztak fel a megye kisebbségei­nek kultúrájából. A szinvonalas munkákat két kategóriába sorol­ták és ennek megfelelően díjazták. Népzenei kategóriában két első­díjat hirdettek. Bátya népének dal­kincse című, tudományos igénnyel megirt anyag Fehér Anikó és Fehér Zoltán gyűjtése. A zsűri úgy ítélte meg, hogy kiadásra kész az apa és leánya által leadott mű, ezért a mi­előbbi megjelentetéshez 100 ezer fo­rint felajánlást tett. Remélik mások is csatlakoznak a nemes ügyhöz. A másik első díj a bécsi lakhelyű Kurt von Lindhut urat illette meg. aki így énekeltek 50 éve (Császártöltés, Katymár) címmel írt. A munkájáért kapott 30 ezer forintot az önkormányzatoknak adta át azzal, hogy szervezzék meg az anyag kiadását. Második díj ki­adására nem került sor. Harmadik helyezést Reile József Vaskúti nép­dalgyűjtések című pályázata kap­ta. Az általános néprajzi kategóriá­ban első díjat nem állapítottak meg. Bereznai Zsuzsa Zsidó folk- lorhagyományok Bács-Kiskunban és a Kecskeméti Zsidó lakodalmas összeállítása lett a második. Mán- dity Ljubinkó Bunyevác Lakoda­lom és Bunyevác népszokások és dalok anyanyelven megírt dolgo­zata harmadik helyezést ért. Szin­tén erre a díjra volt érdemes Albert Antalné Bunyevácok a bácsalmási Rudics-telepen című müve. A ku­ratórium elhatározta, hogy 92-ben újra kiirja a pályázatát a nemzeti­ségi néprajzkutatásra. P. Z. Elbúcsúztatták az egykori solti kerületi esperest (Tudósítónktól.) Megtért Urához Halasy Endre hernádi lelkipásztor. A kiskunsági falvakban jól ismerték: solti kerü­leti esperes volt jó néhány évig. Kunszentmiklóson, majd Izsákon szolgált plébánosként, de áldásos munkát végzett Fülöpjakabon, Tasson és Szalkszentmártonban is. Évek óta betegeskedett, ezért a fő­pásztora Hernádra helyezte, egy nyugalmasabb állomásra. Herná- don temették el október 17-én. A gyászmisét Marosi István Izidor váci püspök celebrálta. A búcsúz­tatón sokan megjelentek az alföldi településekről is. Különleges szereposztás Kecskeméten, a Katona József Színházban már folynak a soron- következő bemutató, Örkény Ist­ván: Macskajáték című színművé­nek olvasó- és rendezőpróbái. A bemutató december 6-án lesz. A darab pilléreit, a két idős höl­gyet, Orbánnét és Gizát, Berek Katalin, illetve Lőrinczy Éva ala­kítja, Paula Réti Erika lesz. Kü­lönlegesnek ígérkezik a Cs. Bruk- ner Adelhaida szerepének megfor­málására vállalkozó Kovács Gyu­la, aki esténként 114 évesre öreg­szik meg. A Macskajáték rendező­je Illés István Jászai-díjas. AZ ÚJ MAGYARSÁG MINISZTERELNÖKE LEHETETT VOLNA? Megszervezte forradalom vidéki fővárosát Évtizedekig „az ellenforradalom fővárosaként” emlegették Győrt. Ke­gyetlen szigorral büntettek meg mindenkit, akinek a legkisebb köze volt a dunántúli megyeszékhely — sajnos csak néhány napos — forradalmi bizottságához. Kinek, minek, kiknek, miknek köszönhetően figyelt október utol­só napjaitól a fél ország a Rába- parti városra, miért onnan vártak útmutatást? Ki volt Szigethy Attila? Szigethy Attilának mindenek­előtt! A forradalom ott a második napon megtalálta a maga hiteles, népszerű tekintélyét. Tántorítha­tatlan elvhüségének, kiváló szóno­ki képességének, közvetlenségé­nek, műveltségének, a népi írók­hoz, különösen Veres Péterhez fű­ződő barátságának tulajdonítható, hogy főként az értelmiségiek és a parasztok figyeltek szavára, példa­értékű magatartására. Idősebb kecskemétiek, bajaiak talán meg­éreznek valamit egyénisége vará­zsából, ha azt mondom, hogy úgy tudott kapcsolatokat teremteni, mint a hírős város hajdani polgár- mestere, Tóth László, fórumokon olyan természetesen irányította magára a figyelmet, mint dr. Gaj- dócsi István, olyan reményeket táplált a politizáló értelmiségiek­ben, mint a fiatal Pozsgay Imre. A Rákosiék alatt félreállított politikus elvbarátai és Nagy Imré- ék hívására indult el október 24-én lakóhelyéről, Kapuvárról a fővá­rosba. Útközben, a megyeszékhe­lyen a rend megőrzésére kérték föl hívei, tragikus órákban. Félő volt, hogy az államvédelmi hatóság épülete előtt lelőtt két diákgyerek halála miatt leszámolás kezdődik. Visszafoglalták a városházát A koalíciós idők országgyűlési képviselője tekintélyével fenntar­totta a rendet, gyorsan megszerez­te az új hatalmi szerveket. Egyér­telművé tette, hogy Győr és a hoz­zá csatlakozók egy emberként a budapesti forradalmi erők mögött állnak. Személye önmagában cá­folta a kommunisták ama vádjait, amely szerint az ötvenhatos forra­dalmárok a Horthy-rendszer visz- szaállításáért, a félfeudális Magya­rországért fogtak fegyvert. Éppen ezért szállt szembe az akkoriban távlatilag és taktikailag egyaránt veszélyesen hibás egyetlen nyugati fegyveres beavatkozással. Tudta, a történelem számára is nyilvánvaló­vá kell tenni, hogy e nagy pillana­tokban szinte egységes magyar nép páratlanul gyorsan, bámulatos nagyvonalúsággal, önmaga dön­tötte meg az elnyomás megdönthe­tetlennek hazudott rendszerét. Tisztában volt azzal, hogy a biro­dalmi érdekeiknek védelméhez ürügyet kereső szovjeteknek, és la­puló magyar elvtársaiknak milyen jól jönne egy külső reakció. Ezért fordult a vagongyári munkásság­hoz, amikor egy tucat fegyveressel repülőgép landolt a helyi légikikö­tőben. A kalandorakció megkér­dőjelezte a megválasztott forradal­A MAGANVALLALKOZONAK KÖTELEZŐ AZ OKIRATH AMISÍT ÁS? Kilépés pedig nincs Kertész vállalkozó ismerősöm, Müller Jenő mesélte, felháboro­dottan a következő történetet: „A minap a telepemen dolgozó alkalmazottam azzal állt elém, hogy kéri a munkakönyvét, nem akar tovább nálam dolgozni. Lel- kiismeret-furdalás nélkül kiadtam a munkakönyvét, természetesen kilépett bejegyzéssel. Gondoltam én, mi ez, ha nem kilépés. Igen ám, de emberem néhány nap múlva újra megjelent, mond­ván, a munkaügyi hivatalban kö­zölték vele, ezután a bejegyzés után nem kaphat munkanélküli já­radékot, jöjjön vissza hozzám és írassa át „munkaviszonya meg- szűnt”-re. Tetézte a dolgot az a telefon, amit a hivataltól kaptam, és amelyben — legnagyobb meg­döbbenésemre közölték, hogy ma­gánvállalkozóként nem is tehetek csak „munkaviszonya megszűnt” bejegyzést. Hogy is van ez akkor — gondol­kodtam el. — Nekem, a magánvál­lalkozónak, miért nincs jogom az igazságot bejegyezni? Ráadásul hi­vatalos okiratba írjak valótlant? Először az jutott eszembe, miért e diszkrimináció akkor, amikor — állítólag — a magánvállalkozások a favorizáltak manapság? Aztán arra gondoltam, ha a va­lóságnak megfelelő „kilépett” be­jegyzést nem vezethetem a munka­könyvbe, vajon miért fizetem janu­ártól azt az ominózus 5 százalékot a szolidaritási alapba? Mármint a munkanélküliek finanszírozása okán, természetesen a 43 százalé­kos társadalombiztosítási járulék mellett. Eddig úgy gondoltam, azoknak szól ez a pénz, akik önhi­bájukon kívül jutottak szorult helyzetbe. Most kiderül, hogy az, aki felmond, az is kaphatja. Már persze, ha magánvállalkozó volt a munkaadója! De akkor mi lesz azokkal, akik valóban jogosultak a munkanélküli járadékra? Azok kapják meg helyettük a pénzt, akiknek saját elhatározásuk volt munkanélkülivé lenni? (Persze, el ne feledkezzem róla, ismételten a magánvállalkozóknál dolgozókról eshet szó.) És egyáltalán, minek írok én bármit is, ha úgyis csak egyféle bejegyzést fogadnak el tő­lem? Ja, hogy a sluszpoént el ne feled­jem! Az idén májusban — ahogy illik — bejelentettem a hivatalnál, hogy szakmunkást keresek. Hát az elmúlt több mint öt hónapban egyetlen jelentkező sem érkezett erre a bejelentésre. A munka­erőgondomat azért igyekeztem új­sághirdetés útján megoldani. Az utóbbi módszer segítségével — meglepően gyorsan — sikerült is. És innentől kezdve kissé értetlenül állok néhány kérdés előtt.” Vajon milyen választ ad ezekre a kérdésekre a hivatal? Kíváncsian várjuk kertész — magánvállalkozó — ismerősöm és a történet lejegy­zője Gál Eszter Nem zárult le a határőrök halálának kivizsgálása Rosszul időzítette a Mai Nap keddi száma H. K. cikkét, az első oldalon szalagcímmel hir­detve: „Sínpárnára hajtották fá­radt fejüket”. A közlés részint kissé elkésett, amennyiben információkkal akarja olvasóit ellátni a Kelebi- án történt tragikus eseményről. A két határőr megrázó halála szeptemberben történt, lapunk azokban a napokban több szem­tanúval, s a vizsgálatot irányító katonai ügyésszel közölt beszél­getést, az eset körülményeit ele­mezve. Ahhoz képest elkésett a cikkíró az információkkal, ame­lyek bizony tárgyi tévedést is hordoznak, hogy csak a legdur­vábbat említsük: a két fiatal nem személy-, hanem tehervonat alá került. Az időzítésről szólva tehát ré­szint elkésett a cikk, részint pe­dig elsietett, amennyiben „a na­pokban befejeződött vizsgá­lat .. ,”-ról beszél. Értesüléseink szerint ugyanis az eset körülmé­nyeinek kivizsgálása, szakértők bevonásával, jelenleg is tart. Az információt a határőrkerület pa­rancsnokától, Kátai József ezredestől kaptuk, s a katonai ügyészségen megerősítették érte­sülésünket. Ami miatt lapunkban szóvá tettük az esetet, annak főként az az oka, hogy az elhunyt katonák hozzátartozói szerkesztőségünk­nek telefonon jelezték felhábo­rodásukat (megtették ezt a Mai Nap szerkesztőségénél is elmon­dásuk szerint). Tiltakoztak egy­részt, amiért ők a vizsgálat lezá­rásáról mind ez idáig nem kap­tak értesítést, másrészt, mint mondták, a valótlanságok miatt, amelyek a cikkben állításként je­lentek meg. mi bizottmányok létjogosultságát. Csak rövid időre sikerült befész­kelni magukat a városházi forra­dalmi központba, mert a Szigethy Attilával az élen felvonuló vagon­gyári munkások megfutamították őket egyetlen puskalövés nélkül. Az egész Dunántúlt képviselte A kényelmetlen ügy békés elin­tézése tovább növelte Szigethy At­tila tekintélyét. Határozottságá­nak köszönhető, hogy a véres mo­sonmagyaróvári sortűz után szá­mos, valószínűsíthetően a lövöldö­zésben ártatlan tisztet sikerült megmenteni a népharag elől. November első napjaiban már a termelés újraindításával, a helyi demokratikus közigazgatás meg­szervezésével foglalkozott az egész országban fogható győri rádióadó, révén mindenütt számon tartott győri forradalmi bizottság. Több megye kívánságára egész Dunán­túl képviseletében léptek föl a régi rendszer bástyáinak bevételére, a forradalmi indulat és a közrend nem mindig könnyen meghatároz­ható közös nevezőjének megtalálá­sára, az azonnali bosszút követe­lők lecsendesítésére. Aligha tévedtek, akik benne lát­ták az új Magyarország miniszter- elnökét. Népszerűségére tekintet­tel, Kádár miniszteri tárcát is kí­nált a dunántúli politikusnak. Szigethy Attilát sem kalapáccsal sem korbáccsal nem, lehetett letérí­teni vállalt útjáról. Életével fizetett hűségéért. Heltai Nándor Benes József grafikai kiállítása Benes József Kecskeméten élő grafikus és festőművész grafikai munkásságával ismerkedhetnek meg az érdeklődők az alkotó leg­újabb egyéni tárlatán. A nov. 6-án (szerdán), a Kecskeméti Képtár­ban délután 5 órakor nyíló kiállítá­son az alkotó korábban készült és legújabb munkáival — nagymére­tű színes grafikákkal, fekete-fehér sokszorosított és egyedi rajzokkal — találkozhatunk. A rendezvény megnyitójára délután 5 órától 7 óráig várják a vendégeket. I A kiállításon is látható Benes József; Parton című grafikája. HETI SOROZATUNK FORRADALOM 1956 Kecskemét, november 4. (9) • Itt! — mutatja Vatai Albert. A Lestár téren, a városháza oldalkapuja előtt a szovjetek lelőtték az őrségben álló S/öllősi károly századost. Kecskeméten, 1956-ban, szovjet fegyverek által minimum öt, de az is lehet, hogy kilenc személy vesz­tette életét. A forradalom leverése utáni napokban Kerekes Gáspár, a városi tanács hivatalnoka össze­állított egy névsort a halottakról, s elhalálozásuk okairól. Kerekes Gáspár — tisztsége révén — olyan információkhoz is hozzájuthatott, amelyek a közvélemény előtt ak­kor sem voltak ismeretesek, több mint három évtizeden át pedig tit­kosnak számítottak. Jelentésének egy példányát megőrizte dr. Mező Mihály, későbbi tanácselnök, s azt 1990-ben a sajtó rendelkezésére bocsátotta. E dokumentum tanú­sága szerint 1956. október 28-án, reggel 5 órakor, Frankó Pál gép­gyári munkás „ ... a Honvéd és a Darab utca sarkán, amikor mun­kája befejeztével hazafelé indult és a megjelölt helyen, amely a szovjet katonák által le volt zárva, 8 lövés által azonnal meghalt.” Ellenálló katonák? A november 4-én hajnalban in­dult szovjet támadás ellen katonai alakulatok általában nem léptek fel, mivel a Honvédelmi Miniszté­riumból — nyilvánvaló árulás kö­vetkeztében — ezt kifejezetten megtiltó parancsot kaptak. Akik felvették a harcot — Budapesten például Mecséri ezredes, vagy Kicska János főhadnagy —, azo­kat később kivégezték. Kerekes Gáspár jelentésében K. Szabó La­jos tizedes, Szabó József szakasz­vezető és Kerekes Imre tizedes, akik az MN 2872 alakulatnál telje­sítettek szolgálatot, „ .. . a szovjet csapatok városba történő bevonu­lása alkalmával történt rendkívüli halálesetek” fejezetrész alatt van­nak felsorolva. Nevük mellett ez áll: „Elhalt 1956. november 4-én, szolgálatteljesítés közben ért golyó által.” Kecskeméten jelenleg nincs 2872-es alakulat, s e sorok írójá­nak még nem sikerült kideríteni, hogy 1956-ban volt-e. Nevezettek halálának körülményei sem isme­retesek. Nem tudhatjuk, azért kel- lett-e meghalniuk, mert ellenálltak a szovjeteknek, vagy a megszállók szokásos brutalitása végzett-e ve­lük. Ha Kerekes Gáspár jelentésé­re hagyatkozunk, akkor a város hősi halottainak kell tekintenünk őket. Mészárlás a Lestár téren Többé-kevésbé ismert a város lakói előtt négy további haláleset. A városháza Lestár tér felőli oldal­kapujánál, a megyei kiegészítőpa­rancsnokság előtt állt őrségben Szöllősi Károly százados és Vatai Albert őrmester. November 4-ére virradó éjjel a szovjetek megtá­• '56-os nyom a városháza épüle­tén. A Lestár tér felőli oldalkapu sarkán a műkő lábazat ma is látha­tó módon, szovjet géppisztolysoro­zat következtében sérült meg. (Koczka István felvételei) madták a parancsnokságot. Fel­szólítás nélkül tüzelve kioltották Szöllősi Károly életét, Vatai Al­bert pedig olyan sebesülést kapott, melynek súlyos következményeit máig viseli. A szovjetek felforgat­ták az irodákat, s tüdőlövéssel se- besítették meg Szilágyi János szá­zadost, Telek Miklós őrmester pe­dig a kezén sérült meg. Alapos ok van feltételezni, hogy a szovjetek Havas András kecskeméti ávós- tiszt kalauzolásával jöttek, s a pa­rancsnokságot a nemzetőrséggel tévesztették össze. Az SZTK mellett Korom István repülős hadnagy nem állt meg a szovjetek felszólítására, őt itt lőt­ték le. Rákóczi út Egy szovjet tank — minden elő­zetes felszólítás nélkül — belelőtt a rendőrség Rákóczi úti épületébe, ahol a nemzetőrség parancsnoksá­ga működött. Itt egy rendőr felesé­ge, Kovács Istvánná Tápai Margit vesztette életét. Kovács István sze­rint a szovjeteket ide Németh Győ­ző ávós őrnagy kalauzolta. A megyei bíróság és börtön Rá­kóczi úti épületét két támadás érte. Az egyik hajnalban — ekkor sza­badították ki az ávósokat —, a másik délelőtt tíz óra körül. Az előbbi támadás áldozata lehet Tör­tek Ferenc, akinek halálát csak 1957-ben anyakönyvezték, nem tudott róla Kerekes Gáspár sem. A 13 esztendős Lukács Gábor életét — itt volt szolgálati lakásuk — a délelőtti, lövöldözéssel egybekötött házkutatás során oltották ki. Bálái F. István (Folytatjuk.) SZÍNHÁZ — MOZI — TEVE November l-jén, pénteken KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Este 7 órakor: A TESTŐR. Ódry Árpád-bcrlet. MOZI. KECSKEMÉT. Városi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 óra­kor: ŐK IS A FEJÜKRE ESTEK. Sz„ amerikai film. Árpád mozi: há­romnegyed 6 és 8 órakor: KEBEL­BARÁTOK. Sz„ mb„ francia film. Otthon mozi: fél 6 és fél 8 órakor: ÉS MÉGIS. Sz., magyar film. Stúdió­mozi: 7 órakor: TŰZ VAN BA­BÁM. Sz„ mb., csehszlovák film. Mesemozi: háromnegyed 6 órakor: PÖTTÖM PANNA.’ Sz„ szovjet film. BAJA. Uránia mozi: fél 4, há­romnegyed 6 és fél 8 órakor: HOLT­PONT. Sz„ amerikai film. 16 éven felülieknek. KALOCSA. Otthon mozi: 6 és 8 órakor: CSUPASZ PISZTOLY 2 1/2. Sz.. mb., amerikai film KISKUNFÉLEGYHÁZA. Pe­tőfi mozi: 5 és 7 órakor: ISTEN NEM VER BOBBAL. Sz., amerikai film. Stúdiómozi: 6 órakor: VÉGSŐ VISSZASZÁMLÁLÁS. Sz„ ameri­kai film. KISKUNHALAS. Film­színház: lél 6 és fél 8 órakor: A HEGYLAKÓ VISSZATÉR. Sz., amerikai film. 16 éven felülieknek. KECSKEMÉTI TELEVÍZIÓ 9.00 10.00 óráig: KÉPÚJSÁG. 14.00— 15.00 óráig: KÉPÚJSÁG. 21.00 órától: VÍZMŰFÓRUM.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents