Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 28., 3. oldal KISKŐRÖSNEK SIKERÜLT Önállósodási törekvések a tűzoltásban Az állami és önkéntes tűzoltósá­gok rendszere 1948-ban alakult ki hazánkban. Az önkormányzati tűzoltóságok lehetősége és igénye másfél éve, a rendszerváltást köve­tően merült fel. Bács-Kiskunban jelenleg, az állami tűzoltóságok örökségeként, Baján, Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Kiskunhala­son és Kecskeméten van — igen nagy vonulási területtel — városi parancsnokság. Sok településről érkezett még hír, hogy hivatásos önkormányzati tűzoltóságot sze­retnének szervezni. Ennek esélyei­ről beszélgettünk Vlacsil Tibor őr­naggyal, a megye tűzoltóparancs­nokával. — Mely településeken kezdemé­nyezték eddig a helyi parancsnok­ságok felállítását? — Jánoshalmán, Kiskőrösön, Kunszentmiklóson és Lajosmi- zsén, egyébként még szükséges len­ne Bácsalmáson és Tiszakécskén, de ezeken kívül is vannak települé­sek, ahol az önkéntes tűzoltóha­gyományokra támaszkodva sze­retnék fejleszteni a tűzoltóságot, úgymond önkormányzativá tenni. — Lajosmizsén alkalmam volt jelen lenni, mikor ezt a képviselő- testület kezdeményezte. Arra szá­mítanak, ha a nagyközség önálló­sodnak, megkapnák a most Kecske­métnek leosztott állami pénzből a maguk hányadát, mégpedig lélek- számarányosan. Ez, a vonzáskörze­tükkel együtt, elég lenne a saját tűz­oltóik fizetésére, a tb-járulékra, a felszerelésre és a megyeszékhely természetesen ennyivel kevesebbet kapna. — Én úgy látom, amíg az önkor­mányzatok kellően meg nem erő­södnek, addig nem lesznek képe­sek fenntartani saját tűzoltóságot, mivel a lakosságarányosan leosz­tás sem lenne elegendő. A belügy­miniszter úr egyetértése szükséges • Az önkormányzativá váló tűzoltóságoknak új feladatokkal is szembe kell nézni, amennyiben az utakon egyre több olyan baleset fordul elő, ahol a veszélyes anyagokat nekik kell biztonságba helyezni. Képünk az e hónap­ban történt bócsai kamionbaleset után készült. új parancsnokság létrehozásához. Ezt azért hangsúlyozom, mert a pénz onnan jön és senkinek nem lehet érdeke, hogy ezt szétforgá­csolják, hiszen igen kevés a támo­gatás és a jelek szerint jövőre még kevesebb lesz. Az egész országban három új parancsnokságot hoznak létre egyelőre: Tapolcán, Csongrá- don és Kiskőrösön. Ennyire van lehetőség. — Kiskőrösnek hogyan sikerült ezt elérni? — Három feltétele van jelenleg a hivatásos önkormányzati tűzol­tóság felállításának. A megyének ki kell gazdálkodnia az ottani lét­számot, az önkormányzatnak biz­tosítani kell az elhelyezést, s a har­madik, hogy a település vállalja a laktanya fenntartását. A megye ezek után biztosítja a gépjárműve­ket és ezek üzemeltetését. A kiskő­rösi területen elég sok tűz van és a ráháruló terheket vállalta a város. — A többi település nem? — Jánoshalma polgármesteré­vel beszéltem erről, ők ilyen feltéte­lekkel természetesen nem tudják vállalni. Kunszentmiklós és Lajos- mizse esetében a köztársasági meg­bízott úrtól kaptam megbízást, hogy foglaljak a kérdésben állást. Azt válaszoltam, hogy szakmailag feltétlen indokolt lenne, de vélemé­nyem szerint az önkormányzatok teherbírása és a jelenlegi létszám- korlátaink miatt egyelőre nem lá­tom a realitását. Itt is minden a pénz körül forog, a tervek szerint az idei 5,2 milliárd forinttal szem­ben jövőre 5 milliárd lenne a tűzol­tóság költségvetése Magyarorszá­gon. így a környező községek tár­sulásával csak Bácsalmás, Csátal- ja, Jánoshalma, Kecel, Kiskun- majsa, Kunszentmiklós, Solt és Ti- szakécske önkénteseinek a fejlesz­tését tervezhetjük. Mihályka Gyula Ki hamisította meg a volt igazgató diplomáját? Hónapok óta folyik a vita Fülöp- szálláson: kire bízza a község az ifjú­ság nevelését? Ki legyen a helyi álta­lános iskola igazgatója? A válaszke­resők olyan csatát produkáltak az elmúlt hetekben, amelyre — a sajtó híradásai nyomán — az egész or­szág fölfigyelt. A kiskunsági telepü­lésen történtek arra is példát kínál­nak: hogy alakul a demokrácia ügye, a rendszerváltás falun? Amint arról korábbi cikkeinkben már írtunk: a helyi képviselő-testü­let júniusban pályázatot írt ki a megüresedett iskolavezetői állásra. A kinevezett szakemberről azonban lényegesen eltért a községatyák és az iskolai kollektíva, illetve a szülők egy csoportjának a véleménye. A vi­szály porokét, botrányokat szült; megosztotta a falut. Többen a kép­viselő-testület lemondását, új vá­lasztás kiírását követelték. A kinevezett vezetőtanár nem is tudta elfoglalni a hivatalát. Föladta a kilátástalannak vélt küzdelmet és lemondott. A fülöpszállási grémium ezután ismét meghirdette az állást. Novem­ber 20-áig négy szakmai-vezetési programot küldtek a polgármesteri hivatalhoz. A pályázók — Varga István (exdirektor), Dr. Berta Lász- lóné, dr. Mátyás Jánosné és Mirko- vics György — a helyi iskola peda­gógusai. Az intézmény dolgozói tit­kos szavazással nyilváníthattak vé­leményt a jelentkezőkről. Dr. Berta Lászlonét tizenkilencen, Varga Ist­vánt tizennyolcán, dr. Mátyás Já- nosnét tizenegyen, Mirkovics Györ­gyöt hatan ítélték érdemesnek a ran­gos állásra. Az igazgatóválasztást kedd este tűzte napirendre a falucska képvise- lő-testülete. A pályázatok ismerte­tése, a nevelési programok felett nyi­tott vita előtt, az eredeti okiratok ellenőrzése során döbbenetes ese­mény történt. Amikor Cseh Szakáll Sándor pol­gármester bejelentette, hogy ko­moly gond van az egyik diplomával, csend lett a zsúfolt tanácsteremben. —Az oklevelek ellenőrzése során — mondta a polgármester — meg­lepve tapasztaltuk, hogy Varga Ist­ván, iskolánk egykori vezetője és je­lenlegi tanára, most átadott tanári oklevelének adatai nem egyeznek a kibocsátó, a Miskolci Egyetem Du­naújvárosi Főiskolai Kar törzs­könyvének Vargára vonatkozó passszusaival. Dr. Ferencsik János főigazgató-helyettes november 8-án kelt hiteles kivonatában ez szerepel: Varga István 1973. május 4-én — a kétéves pedagógiai kiegészítő elvég­zése után — kiállított bizonyítvá­nyának minősítése „elégséges”. A most átadott diplomába viszont „jeles”-t írt valaki, jól érzékelhető ügyetlenséggel szépítve a vizsgabi­zottság határozatát... Mindenki döbbenten figyelt! Var­ga barátait éppúgy meglepte a beje­lentés, mint az ellenpártot. Cseh Szakáll Sándor ezután el­mondta, hogy az okirathamisítás- ügyben — a bizonyíték lefoglalása után — feljelentést tesz az ügyészsé­gen. Természetesen Varga István véle­ményére is kíváncsi volt a hallgató­ság. Az exigazgató tagadta, hogy köze lenne az érdemjegy megváltoz­tatásához. — Én azt a minősítést szereztem, ami a diplomámban olvasható. Nem vagyok hamisító! Követelem, hogy az okmányt azonnal adják vissza, mert az az én tulajdonom! — mond­ta, majd eltávozott a teremből. A megrázó, drámai közjáték után folytatódott a vita a pályázatokról. A Művelődési Minisztérium rendel­kezései szerint a Varga István okle­velében szereplő „műszaki tanár” végzettség hiányzik az általános is­kolában tanítható szakok listájáról. Ezért a képviselő-testület — a kií­rást alapul véve — kizárta a volt igazgató pályázatát a bírálatból. Rövid vita után — nyolc „igennel” és egy tartózkodással — a képvise­lő-testület úgy döntött: dr. Mátyás Jánosné legyen a fülöpszállási isko­la új igazgatója. A matematikus ta­nár húsz éve tanít. A bejelentést vastaps fogadta! Az új fülöpszállási iskolavezető rövid beszédében megköszönte a bi­zalmat és kérte a kollégáit, a képvi­selőket és a falu lakosságát, hogy se­gítsék a munkáját. A béke és a szín­vonalas munka alapvető. A tét nem kisebb: a falu jövője. Farkas P. József A sváboknak várniuk kell NINCS MEG A JOGSZABÁLY ... Fábián Sándor hartai jegyző egy korabeli jogszabályra hivatkozva megpróbálta elérni, hogy a község­ben élő svábok már a jelenlegi kár­pótlási törvény szerint részesülje­nek részleges kárpótlásban. Mint köztudomású, a svábokat már közvetlenül 1945 után internálták, s vagyonukat elkobozták, de a kárpótlási törvény csak az 1949 utáni esetekről rendelkezik. Fábi­án Sándor viszont — mint erről már beszámoltunk — fellelt egy dokumentumot, miszerint a hartai svábok ingatlanait 1950-ben, a 92300/1949. számú igazságügyi miniszteri rendelet alapján államo­sították. Hartán úgy gondolták, hogy meg kell vizsgálni: az említett ren­delet mögött nem áll-e olyan jog­szabály, amelyet a kárpótlási tör­vény melléklete is felsorol? Mert ha igen, akkor a sváboknak máris jár kárpótlás. A hartai jegyző kérésére az igaz­ságügyi minisztérium utánanézett az ügynek — azaz csak nézett vol­na —, de nem találják a jelzett számú rendeletet, ami hivatalos közlönyben annak idején sem je­lent meg, tehát feltehető, hogy tit­kos volt. A kárrendezési hivatal is állást foglalt a kérdésben, s jelez­ték, hogy a svábokat most nem tudják kárpótolni, de a következő kárpótlási törvény alapján ők is rövidesen sorra kerülnek. B. F. I. Környezetvédők tanácskozása Tudományos tanácskozást és kiállí­tást rendez november 29-étől a kecske­méti Biopajzs Alapítvány az Erdei Fe­renc Művelődési Központban. Az akti­visták új módszerekről tárgyalnak majd: hogyan lehet kis teljesítményű szennyvíztisztító üzemet építeni? Mi­lyen technológiával szelektálható a kommunális hulladék? A tanácskozás­ra elsősorban az önkormányzatok kör­nyezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó szakembereit várják. A kiállítás 30-áig tart nyitva. A KECSKEMÉTI KÖZMEGHALLGATÁSON HALLOTTUK Petőfivárosi panaszok A református egyház által vissza­igényelt, a Kodály Zoltán Ének- Zenei Iskola elhelyezésére szolgáló épület további sorsa felől érdeklő­dött Kákonyi Józsefné. Megkérdez­te, hogy az önkormányzat mit tud tenni a világhírű intézmény fennma­radásáért. Bár a sajtóban megjelen­tek már megnyugtató nyilatkoza­tok, Gyöngyösi János, az oktatási bizottság elnöke elmondta: addig nem terjesztik a közgyűlés elé az épület visszaadását, amíg a Kodály- iskola elhelyezése megnyugtatóan nem rendeződik. Dankó József a petőfivárosi Páf­rány utcából arra panaszkodott, hogy pár éve 44 ezer forintot fizettek családonként közműfejlesztésre a városnak. Az épített út azóta több helyen megsüllyedt, kátyús, baleset- veszélyes. Azt is szóvá tette, hogy a környéken sok a garázsokban tevé­kenykedő borkimérés. A jelenlévő városi rendőrkapitánytól azt kérte, hogy néha a Petőfivárosba is küldje­nek ki járőrkocsit, mivel a közleke­dési morál egyenlő a nullával. Merász József polgármester vála­szában elmondta, hogy még az utak jelenlegi rossz állapotának fenntar­tására sincs elég pénze a városnak, ettől függetlenül megfelelő komoly­sággal próbálják kezelni a gondot. Az italmérések számának korláto­• Kákonyi Józsefné a világhírű Kodály-iskola jövőjéért fejezte ki aggodalmát. (Fotó: Gaál Béla) zására az önkormányzatnak nincs törvényes lehetősége. A köztársasá­gi megbízott még a vendéglátóegysé­gek este tíz órától reggel hatig való nyitvatartás-korlátozásának lehe­tőségéről hozott rendeletet is kifogá­solta, mely a zajosabb szórakozóhe­lyek közelében élők éjszakai nyugal­mát lett volna hivatott biztosítani. M.Gy. ( Folytatjuk) KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS ÁGASEGYHÁZÁN Hova tűnt a vastalicska? Több mint négy és fél órás ta­nácskozás után, de 12 meghozott határozattal állt föl kedden este Ágasegyháza képviselő-testülete. Olyan fontos kérdésekről dön­töttek a képviselők, mint az 1992. évi munkaterv, amelyet Ádám Jó­zsefné polgármester asszony ter­jesztett be. A képviselők ezt elfo­gadták éppúgy, mint a lejárt határ­idejű képviselő-testületi határoza­tok végrehajtásáról és a két ülés között tett polgármesteri intézke­désről adott jelentést is. Szommer Anita, a község jegyzője volt a má­sodik napirendi pont előadója, s az 1992 évre készítendő költségvetési tervezetet tárta a testület elé. Egye­bek mellett előrevetítette, hogy a bevételek némileg meghaladják a 36 millió forintot. A működési ki­adások 29 millió forintot tesznek ki, míg fejlesztésekre közel 6 milli­ót irányoztak elő. Az önkormány­zatnak sajnos van hitel-visszafize­tési kötelezettsége is, ami megkö­zelíti a 2 millió forintot. A terve­zettel a képviselők egyetértettek. Majd a bejelentések következ­tek. így szó volt az önkormányzati vagyon biztosításáról, amelyre a Garancia Rt. jelentkezett, s áraján­latában évi 50-60 ezer forintot je­lölt meg. Ezt az összeget a testület tagjai sokallották, ezért a döntést elhalasztották azzal, hogy a későb­biekben visszatérnek a kérdésre: több más biztosító ajánlatának az ismeretében. Ezután döntöttek ar­ról is, hogy a nemrégiben elkészült faluház helyiségeit bizonyos ese­tekben mekkora bérleti díjért ad­ják ki. Ezt követően a képviselők megszavazták, hogy támogatják a polgármester és a jegyző nyelvta­nulását. Abban is egyetértettek a jelenlé­vők, hogy az egyik önkormányzati tulajdonban lévő, külterületi föl­det eladják egy magánszemélynek, aki leszármazója a hajdani tulaj­donosnak. Aztán a képviselők megállapodtak, hogy az új iskola- igazgató számára magánlakást bé­rel az önkormányzat. Majd az ál­talános iskola leltára került terí­tékre. Mint kiderült, 46 ezer 525 forint értékben hiányt állapítottak meg. Egyebek mellett nem találnak egy írásvetítőt, számítógépprogra­mot, vastalicskát. A testület úgy határozott, hogy a gazdasági elő­adók a helyszínen ismét ellenőriz­zék a leltárt. Amennyiben az a va­lóságnak megfelel, a költségvetési törvény szerint az önkormányzat­nak egy alkalommal módja van leírni a hiányt. Végül döntöttek iskolaszék ala­pításáról, amint az oktatási tör­vény megjelenik, s önálló bérgaz­dálkodási jogot kapott az általá­nos iskola. (beneze) VELEMENYEK SZABADON Vallásos és szocialista Mivel negyvenöt éven keresztül veszélybe kerülhetett, akire rábizo­nyult a vallásosság, mivel azt hazud- ják igen-igen sokan, hogy szocializ­mus volt, ami itt fél évszázadig zaj­lottjogos a kérdés: mi köze lehet egy vallásos embernek a szocialisták­hoz! Lényegében az a kiinduló igazság, hogy hazánkban egy pillanatig sem volt szocializmus! A másik fontos tény, hogy az Eu­rópában lényeges vallások és feleke­zetek a történelem során így-úgy összenőttek az éppen uralkodó ha­talommal. A kibontakozó baloldali- ság az akkori államhatalom, az ak­kori vallási diktatúra és az akkori tő­ke ellen irányult! Csak ezek ellen irá­nyulhatott, ha változást akart kicsi­karni! A szociális lázadás nem na­gyon kereshetett és találhatott szö­vetségeseket a hatalmakkal összefo­nódott vallásokban. Törvényszerű­en kötelezte el magát a materializ­mussal! Élessé vált egy kíméletlen szembenállás hit és baloldaliság kö­zött. Átöröklődött a mi századunk­ra, pedig tekintettel a vallások szegé­nyek melletti kiállásaira, az állam- hatalmakból való kirekedésükre, gondolva az önfeláldozó dél-ameri­kai papokra, kevés értelrrte maradt az eílenségeskedésnek! A magyar szocialistáknak tuda­tosan kell felkészülnie arra, hogy a történelmi baloldaliság nevében ko­moly tartozásuk van a vallásos em­berekkel szemben. Minden vallásos embert ki kell engesztelniük. A szocialisták szellemi sokfélesé­get, lelki finomságokat és a közszol­gálat több évezredes tapasztalatát tanulhatják el az írások bölcs altru­izmusából. A papok, vallásos szer­vezetek önfeláldozó jótékonykodá­sainak évezredes tapasztalatá­ból ... A vallásos emberek pedig eltanul­hatják az igazi szocialistáktól a fele­kezetek közötti, valóságos egyenér­tékűség szép békességét. A Jézus utáni szakadások, Jézus előtti és minden eltérő hitek társadalmi ösz- szetartozását, történelmi egymásra­utaltságát az emberi sorsközösség­ben. Ezt az egymásrautaltságot földi létünk társadalmi feltételrendszere determinálja. Nem csak Isten előtt lehet egyenlőség, itt a földön is töre­kedhetünk rá mindenféle vonatko­zásban. Közösnek kell lennünk az erkölcs normatíváiban, a társadalmi szolidaritásban. A szegénység elleni jó szándékú igyekezetben! Az igaz­ságtalanságok lehetséges kirekesz­tésében! Az igazi baloldaliságnak vissza kell csatlakozni azokhoz, akiknek őseit alázatuk, egyenlőségi hitük, önfeláldozó jó szándékaik miatt oroszlánok szaggatták szét a római cirkuszporondokon, meg­őrizve azt a nyitottszívűséget, amellyel az írások is beszélnek az idegenhitűségről! Nagy Attila országgyűlési képviselő (MSZP) A legfontosabb tennivalókról Kalocsán Közmeghallgatás lesz ma dél­után, 17 órai kezdettel Kalocsán, a városháza dísztermében. A polgár- mester és az önkormányzati képvi­selők a település polgárainak véle­ményére elsősorban abban a kér­désben kíváncsiak, hogy ebben a választási ciklusban milyen város- politikai célkitűzések élvezzenek el­sőbbséget, a rengeteg tennivaló és megoldandó feladat közül. Közös gólyabál Közösen rendezi meg Kecskemét három főiskolája az elsőéveseket köszöntő, hagyományos gólyabá- lat. A kertészetin ma este 7 órakor kezdődő ünnepi ceremónia kereté­ben Merász József polgármester a város polgáraivá fogadja az ifjú „gólyákat”. Főiskolák közötti ve­télkedőt követően élőzene és nosz­talgiadiszkó, valamint Maksa Zol­tán humorista szórakoztatja a hall­gatókat és vendégeiket. Közmeghallgatás Érsekcsanádon Az érsekcsanádi képviselő-testü­let pénteken 16 órától 18 óráig köz­meghallgatást tart a község műve­lődési házában. Az önkormányzat a jövő évi helyi adók meghatározá­sához kéri a lakosság véleményét. Amint Pálinkás Pál jegyző elmond­ta három adónemet javasolnak be­vezetni, hogy a költségvetésből hi­ányzó 1 millió forintot pótolni tud­ják. Az építményadókból csak az üdülőkre lenne kivetés. A belterüle­ti telkekből azokat sújtaná adó, amelyek nincsenek beépítve és na­gyobb 400 négyzetméternél. Külön adó terhelné a település kisiparosa­it, ők a vállalkozók kommunális adóját is fizetnék. Fásítás összefogással Vége azoknak az időknek, ami­kor Kecskemét számolatlanul tu­dott elültetendő fát adni az igény­lőknek. Ma már csak azokat támo­gatják — de őket nagy gonddal —, akik a gondozást, a környezet rendbetételét is vállalják. Mostan­ság, még — tél beállta előtt — a Bartók Béla körúton ültetnek fákat — a kommunális és környezetvé­delmi bizottság jóváhagyása alap­ján — városi segítséggel, az ott la­kók hathatós támogatásával, szak­emberek tervei alapján. Az olcsóbb fajták egyébként darabonként 150 forintba kerülnek, ám az igénye­sebb gömbjuharért például elkérik a 300-400 forintot is, alaposan meg kell tehát fontolni, mire költik az egyre kevesebb ilyen célra rendelke­zésre álló fedezetet. Véradók napja A hagyományok szerint a Vörös- kereszt helyi szervezetei tegnap me- gyeszerte ünnepségeket rendeztek a véradók napja alkalmából. Kecske­méten, délelőtt 9 órakor, a szak- szervezeti székházban emlékeztek meg ünnepi keretek között az ön­kéntes véradás jelentőségéről, s adományoztak kitüntetéseket az eredményes véradásszervezőknek, sokszoros donoroknak. Kónya Imre az igazságtételről Kényszerpálya vagy történelmi esély? Jóvátétel vagy diszkriminá­ció? Elszámoltatás vagy politikai le­számolás? A közélet megtisztítása vagy boszorkányüldözés? Ezekre a kérdésekre keresi a választ novem­ber 28-án, csütörtök este, 18 órakor a kecskeméti városháza dísztermé­ben dr. Kónya Imre, az MDF par­lamenti frakciójának az elnöke, aki dr. Józsa Fábián országgyűlési kép­viselő vendégeként tart fórumot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents