Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
PETŐFI NÉPE 8. oldal, 1991. november 27. Posztumusz díszpolgári cím a forradalom mártírjainak A Nógrád Megye Díszpolgára kitüntető címet posztumusz adományozta hétfőn a megyei közgyűlés a 1956-os forradalom két salgótarjáni mártírjának, Hargitai Lajosnak és Hadady Rudolfnak. Hargitai Lajos, a Salgótarjáni Acélgyár gépészmérnöke a gyári központi munkástanács által szervezett, 117 fős gyárőrség vezetője volt, s küldöttként vett részt a november 21-én megalakult megyei munkástanács ülésén. Hadady Rudolf műszaki fordítóként dolgozott az acélgyárban, s ő vezette azt a különleges fegyveres csoportot, melyet a gyár forradalmi 'vezetése október 29-én a munkástanács védelmére és a város közbiztonságának megóvására hozott létre. Az acélgyári fegyveres csoport november 6-ától játszott igazán fontos szerepet, amikor a karha- talmisták erőszakkal átvették a hatalmat a megyei forradalmi nemzeti bizottságtól, s megalakították a Munkás—Paraszt Forradalmi Tanácsot. Ekkor a megye forradalmi központja az acélgyárba tette át a székhelyét, egyedüli támasza a gyári fegyveres különítmény lett. A Hadady vezette fegyveres csoport november 13-án visszafoglalta a megyei tanács épületét a Munkás—Paraszt Forradalmi Tanácstól, s lefegyverezte az ott lévő őrséget. Bár fegyveres összütközésre egyetlen esetben sem került sor, a december 8-ai salgótarjáni sortü- zet követő leszámolás első áldozatául az acélgyári fegyveres csoport vezetői estek. A pufajkások december 11-én tartóztatták le mindkettőjüket, megkínozták, majd a hugyagi Ipoly-parton agyonlőtték őket. A balassagyarmati temetőben jeltelen sírban hántolták el a két forradalmárt, feltételezhetően azonban később eltüntették a két holttestet, a másfél évvel ezelőtti exhu- málási kísérlet ugyanis nem vezetett eredményre. A két áldozat özvegyének Göncz Árpád nyújtotta át a kitüntető oklevelet. — Ez a legkevesebb, ami jár önöknek — mondotta a magyar köztársaság elnöke — életet visszaadni nem lehet, egyet lehet tenni, szeretetet adni. Gondolom, ez hiányzott eddig leginkább önöknek, s ezt még megtetézte a hazugság, mely rossz lelkiismeretből, védekezésből táplálkozott és elhúzta a hazugság, a szeretetlenség, a részvétlenség és az embertelenség áthatolhatatlan- nak tetsző falát. Ez az elismerés talán elég e fal áttöréséhez, s ahhoz, hogy ki tudjuk végre deríteni, hol nyugszanak a mártírok, s eltemethessük őket tisztességgel. (MTI) A VÍZÜGYI ZENEKAR HANGVERSENYE Egy emlékezetes Mozart-hangverseny • Örömteli perceket szerzett a közönségnek a vízügyi zenekar. Alig néhány nap választ el bennünket Wolfgang Amadeus Mozart halálának 200. évfordulójától (Bécs, 1791. december 5.), amikor a tiszteletére világszerte rendezett hangversenyek közül egyről, a bajai Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekarának koncertjéről számolhatok be. Elöljáróban leszögezve, hogy a koncert méltó volt a nagy zeneszerző emlékéhez, ha figyelembe veszem, hogy a zenekar amatőr jellegéből következő technikai hiányosságokat pótolta a lelkesedés, és az évtizedek óta együtt muzsikáló tagok zene- szeretete, zenei intelligenciája. A koncert első számaként elhangzó Mozart-kvartettről csak jót mondhatunk. Az előadó Danubius vonósnégyes — érdekessége, hogy az egyetlen magyar női kvartett — a tőle megszokott magas színvonalat nyújtotta, kiegyenlített hangzás, biztos technikai megoldás jellemezte. Sokáig emlékezetes marad az est szólistájának, Dankó Ilona zeneiskolai művésztanárnak a fellépése. Sokan gondolják úgy, hogy a csembaló, a zongora térhódítását megelőző korok kedvelt hangszere, az utóbbinak az őse. Nos, nem így van. Közös bennük, hogy mindkettő billentyűs hangszer, de a hangzásban alapvető különbség van. Ugyanis a csembalót pengetők, a zongorát kalapácsok szólaltatják meg. A hangszínben levő különbség adja a csembaló hangjának báját, okozza, hogy az utóbbi években igazi reneszánszát éli. Dankó Ilona jól ismeri a csembalójáték minden különleges lehetőségét. Ezt bizonyította a Mozart-versenymű tökéletesre érlelt, színes, ihletett előadása. Ha valamit az emlékezetes hangverseny után sajnálhatunk: kár, hogy csak egyetlen ilyen zenekara van a városnak, és az átlagéletkor a hetven felé járhat. Talán még nem késő frissíteni ennek a nagy múltú és reméljük nagy jövőjű zenekarnak a szólamait. Gál Zoltán Hatvan esztendő után ismét igen! Hatvan évvel ezelőtt esküdött Bácsalmáson örök hűséget Kovács Mátyás és Becker Erzsébet. Szombaton Baján ismételték meg házassági fogadalmukat. Gyermekeik és unokáik és az ismerősök népes serege kívánt hosszú életet, sok boldogságot a még most is fiatalos házaspárnak. Borszéki Józsefné anyakönyvvezető kifejezte mindannyiuk reményét: tíz év múlva, a vaslakodalmon ismét találkoznak . . . • Újra igen. • Beírják nevüket a díszmatrikulába. Kárpótlás • Juliska néni és Sanyi bácsi kedvező döntésre várnak. /Szuezi Sándor 70 éves ember 1930 óta él a Békés megyei Kardoskút Baracska dűlőben álló tanyájában. A tanya körüli birtokot téeszesí- tették és államosították, de megengedték, hogy bérbe vegye és művelje tovább a régi gazda. Most szeretnék visszakapni a sajátjukat, ezért feleségével visszaigénylik 28 hold földjüket, amit mindig ők műveltek. A föld nem sokat változott, csak a törvények. • Czuczi Sándor és felesége birkát is nevel a tanyán. Cigánygyermekekkel foglalkozó pedagógusok kamarája ’56-os munkástanács tagozat a TIB-ben A cigánygyermekek oktatásával, iskolai nevelésével foglalkozó pedagógusok kamarája jött létre Tengelicen, a Tolna Megyei Ön- kormányzat Oktatási és Továbbképzési Intézetében. A kamarát megalakító pedagógusok célja elsősorban oktatási és nevelési tapasztalataik kicserélése, az előkészületben lévő törvények, jogszabályok véleményezése, állásfoglalások kialakítása. Nevelési és oktatási problémamegoldásokat tárgyaló szak- irodalom, módszertani leírások sokszorosításával és közreadásával is szeretnék segíteni a kamara tagjait. (MTI) A Történelmi Igazságtétel Bizottság keretében hétfőn „Munkástanács ’56" tagozat alakult. Az ország minden részéből érkezett egykori munkástanácstagok megfogalmazták céljukat: kezdeményezik az akkori munkástanács- és forradalmi nemzeti bizottsági tagok teljes erkölcsi, politikai rehabilitációját, egyéni anyagi kárpótlását, továbbá megkezdik az országos jelentőségű testületek történetének hiteles feldolgozását és publikálását. Hosszú és szenvedélyes vitában arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ötvenhat szellemét egységesen kell fenntartani, szolgálni és terjeszteni. Állásfoglalásukat a rendszerváltozásról, a történelmi igazságtételről, a kárpótlásról, a testvérszervezetekkel való kapcsolatról és a TI B belső szervezeti kérdéseiről a Történelmi Igazságtétel Bizottság december 12-ei küldött- közgyűlésére utalják. Egyúttal megválasztották vezetőségüket, és öt küldöttüket a TIB közelgő küldöttközgyűlésére. (MTI) AGRÁRKÉNYSZERPÁLYA Első az exportösztönzés A lajosmizsei Olivia Kft. nyúlvá- góhídjának ünnepélyes avatása, a nemzetiszín szalag átvágása után sikerült néhány percet beszélgetni dr. Raskó Györggyel, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárával. Áz utóbbi időben a minisztérium kemény embere többször kényszerült a tömegkommunikáció képviselőinek mikrofonja, jegyzetfüzete elé, hiszen az ágazat szinte minden hónapban produkálta a maga sajátságos, azonnali tűzoltást igénylő gondját. — A problémák közepette — gondolom — üdítő részt venni egy új üzem megnyitóján. — Az utóbbi időben voltam néhány ilyen eseményen. Ez a mostani azért különleges, mert 100 százalékban svájci tulajdonú a cég, ami jelzés értékűnek fogható fel: a külföldieknek minden híresztelés ellenére van bizalmuk a magyarországi befektetésekhez. Sőt, ez amellett, hogy munkaalkalmat jelent, megtöri a nyúlfelvásárlás, -feldolgozás hazai monopóliumát. Ráadásul a nyugati normákhoz kell igazodniuk mindenképpen, ami azt jelenti, hogy a hazai színvonalra is hatással lesznek előbb- utóbb. — Nagyon siet vissza Budapestre. Miért? A költségvetés vitája lesz ma délután, mindenképpen szeretnék ott lenni. Bár eddig is nagyon komoly tárgyalásokat folytattunk a pénzügyminisztériumokkal. Úgy tűnik, sikerül elérni, hogy a mező- gazdaságnak juttatott összeg nominálértékben meghaladja a tavalyit. Ennek durván háromnegyed részét az exportösztönzésre akarjuk fordítani. A termelési kedvet jó lenne legalább a mai szinten megtartani. — Ez nagyon nehéz lesz, hiszen egyre-másra hallani vállalkozókról, nagyüzemekről, hogy csökkentik vagy leállítják a termelést. — így igaz, hiszen nehéz az agrárgazdaságban találni olyan ágazatot, amelyik egyáltalán jövedelmezőnek mondható. A banki kamatokhoz meg ne is számoljunk! Viszont azt is látni kell, hogy ez egy kényszerpálya, a vállalkozó termelő, ha a saját bérét legalább ki tudja pörgetni, már termel. Ez azonban hosszú távon nem megoldás, a bővített újratermeléshez, a fejlesztéshez még csak lehetőséget sem ad. — A munkanélküliség réme elől sokan próbáltak meg a mezőgazdaságba menekülni, például az újrakezdési kölcsön segítségével. Számításuk, enyhén szólva, nem vált he, sőt... — Való igaz, az agrártermelés indításához tőkére van szükség, nem is kicsire. Az újrakezdési kölcsön, rá kellett jönni, nem az a hitelkonstrukció volt, ami erre alkalmas. Az FM most sikeresnek tűnő harcot folytat hosszú lejára• A kedvezményes hitel szakképesítéshez kötött — mondta dr. Raskó György. tú, igen kedvezményes hitel eléréséhez, ami a jövő évi reorganizációs program része. Azt látjuk, hogy még ennek felvételéhez is keveseknek lesz meg a szükséges saját tőkerészük. Ezért ajánljuk úgy, hogy inkább mezőgazdasági termelésre vállalkozók csoportja vegye igénybe. — De hát ez hasonló veszélyeket rejthet, mint az újrakezdési kölcsön! — Nem mondtam volna? Számomra természetes ugyanis, hogy a hitelfeltételek között szinte elsőrendű, hogy szakismerettel, szak- képesítéssel rendelkezőknek adható csak. — Nagyon rövid az időnk, nem juthat minden ágazat sorra. Mi lesz a tojással? — Gyorsan eldől, mi lesz. Ha a versenyhivatal vizsgálata befejeződik, döntök kiadom-e az import- engedélyt. Addig azonban nem lenne célszerű, hiszen a termelők vesztesége óriási volt az év első tíz hónapjában. — És honnan lehet importálni? — E pillanatban szlovák ajánlatunk van. (Azóta a hírközlő szervek tudtul adták, az importengedély megszületett.) — Sertés? — Igazából a jó minőségű állatok hiányoznak. Ez hosszú távú gond ... — Tej? — Előbb-utóbb kialakul az egyensúly, főleg hogy januártól nem lesz támogatott termék. — Mi lesz a szövetkezetekkel? — Ez már nem lehet kérdés. A jobbak megmaradnak. — Igen ám, de a pénzügyi helyzetünk, hogy úgy mondjam, csapnivaló. — Jövőre, úgy mondta nem régen az MNB elnöke, kisebb lesz az infláció, csökken a pénzügyi visz- szafogás. Nem így gondolja? Gál Eszter • Lajosmizsén az avatásra már begyakorlott termelés folyt. A követelmény: nyugati színvonalú termék... DÍJOSZTÁS Az ipar a környezetért A Richter Gedeon Rt. környezetvédelmi laboratóriuma vezetőjének, Szontagh Tamásnak, vala- rhint az aszód-galgamácsai veszé- lyeshulladék-lerakó telepet létesítő ás üzemeltető kollektívának ítélték oda az Ipar a Környezetért Alapítvány aranyérmeit. A díjakat hétfőn Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter adta át. Ez az első alkalom, hogy a tavaly novemberben 38 ipari vállalat által létrehozott, 33,5 millió forintos vagyonnal rendelkező alapítvány céljaiért legtöbbet tevő céget, illetve magánszemélyt kitüntettek. Az alapítvány célja ugyanis az volt, hogy hozzájáruljanak az ipar környezetkárosító hatásának a csökkentéséhez, az ipari szennyezések korrekt meghatározásához, a kármegelőzés és a kárelhárítás módszereinek kidolgozásához. Az alapítvány kuratóriumának döntése alapján a kollektíva 100 ezer forint különdíjat is kapott munkája elismeréseként. Úgy tervezik, hogy az aranyérmet a három település közös pontján levő lerakótelepen helyezik el. (MTI)
