Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

8. oldal, 1991. november 26. PETŐFI KEPE HITEL — CSEKÉLY GARANCIÁRA • Nem elég a földet birtokba venni — tőkeigényes vállalkozás a modern mezőgazdálkodás. A Phare-program és a farmerek A Phare-program a mezőgazda- sági vállalkozókat is segíti. Mégpe­dig olyan formában, hogy a ban­kokhoz pénzt juttat, hitelgaranciá­ra. A Falutévé riportere a Földmű­velésügyi Minisztériumban érdek­lődött a részletekről. — Mit nyújt a Phare-program a magyar mezőgazdaságnak? — Azoknak az intézményi hiá­nyoknak az oldását segíti elő, ame­lyeknek a megléte egy gyökeresen új mezőgazdasági gazdálkodásra való áttérést lehetetlenné tehet — állítja dr. Szerdahelyi Péter helyet­tes államtitkár. — Soron van a pri­vatizáció, soron van az átalakulás — mindez új mezőgazdaságot fog eredményezni, amelynek új intéz­ményi igényei is lesznek. Létrehoztak erre egy alapít­ványt. Mikortól fog működni? — Amikor létrejön egy új kis­gazdaság, azt a vállalkozó szeretné mielőbb beindítani. Ehhez azon­ban komoly tőkére lesz szüksége. Biztos vagyok benne, hogy többsé­güknek nem lesz erre elegendő pénze. Tehát hitelt kell felvenniük, ahhoz viszont fedezetet kér a pénz­intézet, s a mai helyzet alapján itt meg is áll legtöbbször az ügy. Nos, abban tud segíteni az alapítvány, hogy ne hátráljon meg a vállalkozó az első falba ütközve, s úgy is föl­vehessen hitelt, hogy nem rendel­kezik igazi fedezettel. A hitelhez szükséges fedezetek ötven százalé­káig ez az alapítvány képes felvál­lalni ezt a garanciát, a bankkal szemben. Ehhez az eddigi elképze­lések szerint úgy juthat a kérelme­ző, hogy a kereskedelmi bankkal lép kapcsolatba. Oda nyújtja be a kérését, s onnan jut el az igény a garanciaalapítványhoz. Ha az ala­pítvány visszaigazolja a kérést, a bank máris folyósítja a kért össze­get. — A Földművelésügyi Miniszté­riumban működik egy Phare-iroda. Mi a szerepe, jelentősége? — A Phare-iroda a minisztéri­umnak igyekszik segíteni a szerve­zet által finanszírozott programok lebonyolításában — tájékoztatott dr. Zichy Aladár irodavezető. — Az e célra szétosztható pénzt ugyanis Magyarország egyebek mellett azzal a feltétellel kapta meg, hogy programhoz kapcsolód­va a Közös Piac alapszabályait res­pektálnia kell. Irodánkban olyan szakértők dolgoznak, akik tudják: miként le­het és kell a Közös Piac elveivel összhangban végrehajtani e segély- programot, s ilyen szellembe kívá­nunk a tárca segítségére lenni. HA A „SZEBBIK NEM” VÁLLALKOZIK .. . Pár száz asszony összehajol Napjainkban a gazdaság fellen­dítésének varázsszava: a vállalko­zás. A piacgazdaságra való áttérés a nőket is arra készteti, hogy ne csak utasítások végrehajtására, ha­nem önálló ötleteik megvalósításá­ra is alkalmas munkát keressenek maguknak. Ez persze magányosan igen nehéz, talán ezért is döntöttek úgy alig egy éve: megalakítják a Vállalkozó Nők Magyarországi Egyesületét (VNME). — Úgy éreztük, hogy a magyar gazdaság megújulásához egyesületi formában, szervezetten, a közösség erejét is latba vetve többet tudunk nyújtani. Emellett nagy szükségünk van vállalkozásaink népszerűsítésé­re, amely kooperációs kapcsolato­kat és piaci lehetőségeket eredmé­nyezhet magyarázza Singer Pé- terné, az egyesület elnöke, s így folytatja: Feltétlenül szólnunk kell az előzményekről. A magyar Kisvállalkozás Fejlesztési Alapít­vány (SEED) nemzetközi kapcsola­taival élve tárgyalásokat folytatott az amerikai női vállalkozók gazda­sági szövetségével. A tárgyalások számunkra fontos eredménye lett, hogy az amerikai nők konferenciát szerveztek magyar vállalkozó, illet­ve vállalkozni szándékozó nők ré­szére. A konferencia szakmai sikere alapján megfogalmazódott az igény hasonló, magyar szervezet megala­kítására. November 29-én lesz egy éve, hogy néhány lelkes tag megala­kította az egyesületet, melyet 1991 februárjában jegyeztek be a társa­dalmi szervezetek sorába. — Célkitűzéseik miben körvona­lazhatók? — Az egyesület nem akar femi­nista lenni. Sőt, férfikollégáinkkal együtt kívánjuk azt a célunkat elér­ni, hogy minél aktívabb szerepet osszaitak ránk a gazdasági élet fel­lendítésében. Nem elkülönülni aka­runk, csak felhasználjuk adottsága­inkat. Női mivoltunkból adódóan vannak speciális problémáink. Ezért az egyesület egyik fő célkitű­zése a vállalkozás és család kapcso­latának, a helyes egyensúly kialakí­tásának segítése. — Kérem, jellemezze tagságukat! Tagjaink egy részét már gya­korló, vállalkozó nők jelentik. Az egyesület érdekképviseletüket is el­látja. Más részük a kezdő vállalko­zó nők csoportjába sorolható, vé­gül tagjaink között megtaláljuk a vállalkozást még csak tervező nő­ket is. Fontos feladatunk a munka nélkül maradtak problémáinak fel­kutatása és felkarolása, a vállalko­zás beindításának segítése is. Ami pedig a pártoló tagokat illeti, szíve­sen látjuk a másik nem képviselőit is. — A Vállalkozó Nők Magyaror­szági Egyesülete elnevezés utal arra; hogy országos szinten működő, nonprofit szervezetről van szó. Hall­hatnánk erről bővebben? A területi sajátosságok nagy­mértékben meghatározzák a vállal­kozás jellegét, ezért egyesületünket szeretnénk országos szinten mű­ködtetni. Ennek érdekében területi szekciókat hoztunk és hozunk létre, ahol módszertani segítségünkkel igényes szakmai programok való­sulhatnak meg. Taglétszámunk je­lenleg 200 fő. Tagságunk négyötö­de vidéki, az ország legkülönbö­zőbb területeiről. Az első vidéki szekció Mátészalkán jött létre ta­vasszal. Kaposvárott, Dunaföldvá- ron, Miskolcon, és Szegeden tervez­zünk újabb szekciók létrehozását. — Vannak már nemzetközi kap­csolataik? — Természetesen, hiszen nem­csak a hazai partnerszervezetek­kel vettük fel a kapcsolatot, ha­nem már külföldön is ismertek vagyunk. Sok segítséget és támo­gatást kaptunk az amerikaiaktól, de a németországi nők gazdasági szövetsége is komoly érdeklődést tanúsít irántunk. Felvettük a kapcsolatot az olasz társszerve­zettel 's. Csaknem 9 ezer vegyes vállalat Negyven százalékuk veszteséges Ez év közepéig 8770 külföldi tőkével működő gazdálkodó szer­vezet alakult Magyarországon — állapítja meg a statisztikai hivatal felmérése. A külföldi tőke növe­kedése is dinamikusnak mondha­tó: míg 1989 végén 30 milliárd forint, a múlt év végén már há­romszor annyi, 93 milliárd forint volt a működőtőke összege, és a KSH adatai szerint az újonnan alakult vegyes vállalatokban ez év első félévében újabb 26 milli­árd forint tőkenövekedést regiszt­ráltak. A külföldi vállalkozók legna­gyobb része 31-50 százalékos arányban társult a magyar part­nerekkel az elmúlt esztendőben. Idén az első félévben viszont ug­rásszerűen megnőtt a külföldi többségű vállalkozások aránya. Az újonnan alakult vegyes válla­latok devizában megjelenő alapí­tói vagyonának 63 százaléka áramlott az iparba, és csak cse­kély része, mindössze 12 százalé­ka a kereskedelembe. A vegyes vállalatok döntő többsége — a múlt év végén 5349 — kft., kisebb hányada pedig — a legutóbbi adatok szerint 297 — rt. formában működik. Az egy vállalatra jutó alapítói vagyon a kft.-kben jóval kisebb volt, mint a részvénytársaságokban, viszont a külföldi befektetések aránya a kft.-kben 45 százalék, míg a rész­vénytársaságokban 27 százalék. A külföldi tőke területi elhe­lyezkedése Budapest központú: a vegyes vállalatok 58 százaléka, de az idén alapítottaknak is 56 szá­zaléka itt működik. A megyék közül 1 milliárd forint feletti kül­földi tőkét jegyeztek be Győr- Moson-Sopron, Pest, Hajdú- Bihar, Veszprém és Komárom megyében. Az adatok tanúsága szerint az elmúlt évben a vegyes vállalatok nettó árbevétele az összes válla­lat árbevételének 10,7 százalékát tette ki; az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel csaknem kétszere­se volt a vállalati átlagnak. Fi­gyelemre méltó az is, hogy egy év alatt megkétszereződött a ve­gyes vállalatokban foglalkozta­tottak száma, miközben a nem­zetgazdaságban 5 százalékkal csökkent. A munkabér is 18 szá­zalékkal magasabb a vegyes vál­lalatok körében, mint az összes vállalatnál. A vegyes vállalatok mérleg szerinti eredménye egy év alatt 15 milliárd forinttal növe­kedett, miközben az összes vál­lalkozásoké 7 milliárd forinttal csökkent. Ugyanakkor tény az is, hogy a múlt évben az előző esztendőkhöz képest a vegyes vállalatok vesztesége is növeke­dett. A külföldi tőkével működő vállalkozások 56 százaléka nye­reségesen, 40 százaléka vesztesé­gesen, 4 százaléka nullszaldóval zárta az évet. A külföldi érdekeltségű vállalkozások megoszlása a külföldi részesedés alapján Külföldi részesedés aránya, % Szervezetek száma Devizában megjelenő alapítói vagyon (milliárd forint) 1989. XII. 31. 1990. XII. 31. 1991. I. 1. —VI. 30. között alakultak 1989. XII. 31. 1990. XII. 31. 1991. I. 1. —VI. 30. között alakultak —20 21—30 31—50 51 80 81—99 100 195 176 817 118 17 27 793 798 .. 3279 433 146 . 244 502 , . 352,. 1287 306 115 515 0,9 2,4,­21,5 4,5 0,2 0,4 3.8 8,2.. 49,0 23,2 3,1 5.9 0,9 „ .,3,5 12,3 5,1 0,4 3,8 Összesen 1350 5693 3077 30,0 93,2 26,0 Hárommilliárdos tartalék A Magyar Nemzeti Bank az év eleji tervei szerint mintegy egymilliárd dol­lár értékű kötvényt kívánt forgalomba hozni az idén, ám a kibocsátott papí­rok értéke már 1,25 milliárd dollár kö­rül van. Magyarország ebben az esztendőben eddig mintegy négymilliárd dollár érté­kű külföldi forráshoz jutott. Működő­töké formájában, készpénzben közel egymilliárd dollár érkezett az országba, s hárommilliárd dollárra tehető a hitel­felvétel. Ennek része a kötvénykibocsá­tás. A kölcsönök másik része elsősor­ban a Nemzetközi Valutaalaptól, a Vi­lágbanktól, a Közös Piactól szárma­zott. Az év eleji prognózis szerint a Ma­gyar Nemzeti Banknak az idén rekord- méretű, mintegy 4-4,5 milliárd dollár­nak megfelelő külső forrást kell bizto­sítania a gazdaság normális finanszíro­zásához. Mivel a fizetési mérleg a várt­nál lényegesen jobb lett, a külföldi hi­telfelvételek nagymértékben hozzájá­rultak a devizatartalékok jelentős nö­vekedéséhez. Eredetileg a kormány az­zal számolt, hogy a folyó fizetési mér­legben az esztendő végére 1,2 milliárd dolláros deficit alakulhat ki. A külpiaci hatások valóban nagyon kedvezőtlenül alakultak, ám a gazdaság teljesítőké­pessége a vártnál jobb, s ennek eredmé­nyeképp a folyó fizetési mérlegben je­lenleg a várt nagymértékű hiány he­lyett, mintegy 300 millió dolláros több­let alakult ki. így a fizetési mérleg fi­nanszírozásához nem kellett igénybe venni a külföldi hiteleket. A beszerzett források egy részét a nemzeti banki tartalékok növelésére lehetett fordíta­ni. Míg az év elején a tartalékok alig 1,1 milliárd dollár körül alakultak, szint­jük jelenleg már eléri a hárommilliárd dollárt. Jövőre, ha továbbra is kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok, az ideinél kevesebb külső forrásra, mint­egy 2,5 milliárd dollárnyi hitelre lesz szüksége az országnak. Hogyan tanuljunk „tőzsdéül”? Másfél éve éledt újra a budapesti értéktőzsde a Váci utcában. Itt találko­zunk Adám Zsigmonddal, akiről az a hír járja, hogy nemcsak érti az értékpa­pírpiac és a -tőzsde szabályait, hanem egyik megélhetési forrását is képezik az ott kötött üzleteiből származó bevéte­lek. Rokonszenves fiatal közgazda, sze­rényen hárítja el, hogy „profi” lenne, önmagát is a laikusok közé sorolja, mert az egyetemen mit sem hallott a tőzsdéről és értékpapírokról. — Ez tehát azt jelenti, hogy bárki, előképzettség nélkül is, eséllyel dolgoz­hat a mai magyar értékpapírpiacon ? — így van. Részben azért, mert itt­hon még nincs igazi tőzsde, az értékpa­pírpiac is kezdetleges. Illetve ma még gyakorlatilag mindenki tanulja ezt a „szakmát” idehaza. — Mit ajánl a vállalkozókedvű laiku­soknak ? — Voltaképpen minden „józan logi­kával” megáldott és minimális mate­matikai ismeretekkel rendelkező ember szerencsét próbálhat a tőzsdén. Először csak figyelni, szemlélődni kell. Csak kevés pénzzel szabad indulni, kicsit ta­nulópénznek szánva. — Tőzsde- és értékpapírtémában mi­lyen szakirodalom található? — Sajnos, kevés itthon használható szakirodalom áll rendelkezésünkre. Ezért keltettük életre a Tőzsdekom- paszt, ami bizonyára segítséget ad a befektetőknek, s az a szándék is veze­tett bennünket, hogy ezzel is hozzájá­ruljunk a hazai pénzügyi kultúra fej­lesztéséhez. Ketten készítettük Korá­nyi G. Tamással. Valamikor évről évre megjelent a Magyar gazdasági, pénz­ügyi és Tőzsdekompasz. Az általunk elkészített 1991. évi Tőzsdekompasz tartalmazza az értékpapírpiacra vonat­kozó legfontosabb jogszabályokat és a budapesti értéktőzsde szabályzatát is. Ezenkívül más hasznos tudnivalókkal is szolgálunk, például tőzsdei kislexi­kont, értelmező szótárt is szerkesztet­tünk. T. J. A PN-kalauzban közölt hirdetéseket Helvetika betűvel szedjük! Az örökös, a szekta és a megfontolt lord Kalandfilmbe illő furfanggal szaba­dította ki egy iszlám szekta szellemi fogságából a fiát Nagy-Britannia egyik leggazdagabb embere, Seafield lordja — s mellesleg a család vagyonát is meg­mentette ezzel. A történet, amely a hét végén a fiú, a 28 éves James Reidhaven Vicomte normális életbe való visszatérésével ért szerencsés véget, még tavaly, az év ele­jén kezdődött. Az életunt Vicomte, 35 millió font sterling örökség váromá­nyosa, nem találta életének értelmét, amíg meg nem ismerkedett Londonban egy bizonyos Muhammed Alival, a szufi iszlám szekta önmérsékletet és hangos imádságot profétáló egyik ágazatának gurujával. A Vicomte hamarosan hosszú sza­kállt eresztett, reggel-este hangosan kántált, megszakította a beszélővi­szonyt családjával és Abdul Qadirra változtatta a nevét. A kimért lordnak akkor kezdett nem tetszeni a dolog igazán, amikor zsugo­rodni kezdett a családi vagyon. Fia ugyanis két Land-Rovert, öltönyöket, repülőjegyeket vásárolt a gurunak és sok készpénzzel is elhalmozta őt. Ami­kor aztán évi 70 ezer fontért afféle sportállást is akart szerezni Muham­med Alinak a családi birtokon, a lord felbérelte a brit terroristaellenes külö­nítmény, a SAS néhány obsitos tagját. Ezek a szakemberek előbb — egy má­sik gazdag örökös „megkaparintásá- nak” ígéretével — Amerikába csalták a gurut, majd augusztus elején Észak- Skóciába csempészték a Vicomte-ot. Ott egy eldugott tengerparti tanyán, Knoydart félszigetén már pszichológu­sok kisebb csapata várta. A lélekgyó­gyászok három hónapig „dolgoztak rajta” egymást váltva, s James Reidha­ven a hét végén visszatérhetett a család­jához. Azért néhány pszichológus még vele marad, mert most már rendesen eszik ugyan és csak ritkán kántál, de a pénz még mindig nem érdekli. MOSOLYGÓS MONOLÓG • • Üzletemberi külsővel... Munkanélküli vagyok: húszéves leszek. Itt, Kiskunhalason nem könnyű mostanában a fiataloknak elhelyezkedni. Gépszerelő szakmát tanultam, az idén szabadultam föl. Több helyen is próbáltam állást ke­resni, de sikertelenül. Ráadásul se­gélyt sem kapok, mert a cégtől, ahol tanultam, dolgoztam, saját elhatáro­zásomból jöttem el. Egy hete azt ajánlották, legyek biztosítási ügynök. Érdekelt a dolog. Most azért vagyok itt, a polgármes­teri hivatalban, hogy kiváltsam a vállalkozói igazolványt. Hoztam a hatósági erkölcsi bizonyítványt, re­mélem, amikor a szemközti irodából kijövök, formálisan már vállalkozó leszek. Előbb el kell végeznem egy egyna­pos tanfolyamot, ahol ismertetik a teendőket. Egyelőre csak életbizto­sítások kötésére oktatnak ki ben­nünket a most induló, Magyarorszá­gon eddig nem tevékenykedő, oszt­rák—magyar érdekeltségű biztosító- társaság szakemberei. A tanfolyam­ért ötezer forintot kell fizetni vagy pedig ennek megfelelő értékű élet- biztosítást kell kötni saját magam­nak. Annyit már tudok a szakmából, hogy öltönyben, nyakkendőben, üz­letemberi külsővel kell megjelenni az ügyfeleknél. Illedelmesen bemutat­kozni s elmondani, hogy miért jöt­tem. A farmert majd csak munka után fogom hordani ezután. A leendő főnököm eljött hozzánk, mindent megbeszéltünk édesanyámmal is. Három hónap alatt másfél millió forint értékű szerződést kell kötnöm, ha ez nem sikerül, elbocsátanak, és még ötezer forintot fizetnem is kell a biztosítónak. Ezt mondták. A ke­reseti lehetőség? Húszezret össze le­het hozni havonta. Bízok benne, hogy menni fog. Egy középkorú hölgy az előbb azért járt itt, hogy visszaadja a vállalkozói igazolvá­nyát, ö ugyanezt próbálta csinálni, azt hiszem, de csak mellékállásban. Azt mesélte, hogy nem vált be neki ez a munka. En nagy ambícióval vá­gok neki, főállásban. Menni kell en­nek a munkának, hisz nagy kedvet érzek hozzá . . . Elmondta: Tóth Zsolt Lejegyezte: A. T. S. Sikersztori — dióhéjban Dr. Ruben Rausing családjáé ma a világ 9. legnagyobb magánvagyona 1951-ben hozta létre a svédországi Lundban folyékony élelmiszerek csomagolási rendszereinek előállítására és piackész csomagolására a Tetra Pak vállalatot. A cél kezdettől az volt, hogy olyan csomagolási eljárásokat fejlesszenek ki — elsősorban a tej számára—, amelyek minimális anyagfelhasználással maximális higiéniát biztosítanak. így született meg a dobozos csomagolás. A Tetra Pak-csoport az elmúlt negyven évben világméretű szervezetté vált. Ma a vállalat folyékony és félig folyékony élelmiszer-csomagolási és -szállítási rendszerek kifejlesztésében, előállí­tásában, értékesítésében vezető szerepet tölt be a világon. (A képen: A tetraéder alakúra formált Tetra Classic doboz, amelyet az itt látható gép utóda állít elő, mint kedvező költségű megoldás ma is megtalálható az egész világon.) Haszonjegy A Kereskedelmi Bank Rt. járadékjellegű jövedelmet biztosító értékpapír kibocsátását kezdte meg. A hozamjegyet a Kereskedelmi Bank Rt. a rövid távra befektetni szándéko­zó magánszemélyeknek és gazdálkodószer­vezeteknek egyaránt kínálja 5 ezer, 10 ezer, 50 ezer és 100 ezer forintos címletekben. Az értékpapír sajátossága, hogy névértéke után havonta ígér kamatot, vagyis járadék- szerű jövedelmet megvásárlójának. A ho­zamjegy — mivel lejárata egy év — tizenkét kamatszelvényt tartalmaz. Padlószőnyegvásár! 4 m széles padlószőnyegek nagy árengedménnyel, már 1260 ft/m-től I860 Ft/m helyett 3100 Ft/m-ig, (4400 Ft/helyett) kaphatók Amíg a készlet tart. Pécs, Enget J. u. 1/2. Tel 72/27-720. 4141 VIKING KFT. — TISZA PANZIÓ TÖLTSE A KARÁCSONYT, PIHENJEN A HOLT-TISZA PARTJÁN! CSALÁDIAS KÖRNYEZETBEN, bármilyen rendezvény 24 főig. Lakitelek-Töserdö, tel.: 76/42-138

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents