Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 26., 3. oldal Fegyelmit kap a színidirektor? Jelent már meg lapunk hasábja­in tájékoztató arról, hogy a kecs­keméti Katona József Színház mi­lyen gazdasági problémákkal küzd. A városi önkormányzattól több mint 12 millióval kap keve­sebb támogatást, mint tavaly. Megpályázták a Művelődési és Közoktatási Minisztérium céltá­mogatását, s el is nyert az intéz­mény két és fél milliót. Erre az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy — a költségve­tés egy záradékára hivatkozva — ennyivel még kevesebbet ad a szín­háznak ebben az évadban. Illés István színidirektor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a színház vezetői nem tájékoztatták erről, ezért nem is vette figyelembe, amikor az évad műsorterve ké­szült. Ha valóban elvonják az em­lített összeget, illetékes helyekre fellebbez. Ha ezen kísérletéi is si­kertelenül zárulnak, „szerződés­szegésre” kényszerül több mint tíz­ezer bérlettulajdonossal szemben, ugyanis le kell mondania valame­lyik bérleti előadás bemutatásáról. Nyilatkozatát olvasva bizony haragra gerjedt a város polgármes­tere, Merász József. Olyannyira, hogy információink szerint, fegyel­mit akar indítani a színidirektorral szemben. — Igaz a hír? — A legilletéke­sebbnek, Merász Józsefnek tettük fel ezt a kérdést.. — Nem az igazgatóval szemben kezdeményeztem fegyelmit, hanem annak kivizsgálását kértem, hogy miért nem tudott a színház vezeté­se az intézménnyel kapcsolatos költségvetési határozatokról. Egyébként arra nem lehet hivat­kozni, hogy nem ismerte a színház pénzügyeivel kapcsolatos önkor­mányzati rendelkezéseket. Hát ki ismerje, ha nem az intézmény veze­tője? A művészeti munka mellett vegye komolyabban ezt a dolgát is! — Nem kapott meghívást arra a testületi ülésre, amikor a színház­nak adandó támogatásról volt szó. — Emlékezetes, hogy a költség- vetésről elhúzódó vita folyt az év elején. — Végül is elvonják a két és fél milliót, vagy nem ? — Nem elvonásról van szó. Ezt az összeget kölcsönbe kapta a szín­ház, azzal a kitétellel, hogy ha nem kapja meg a megpályázott küz- ponti céltámogatást, akkor nem kell visszaadni. De ettől függetle­nül, ha a kulturális bizottság kez­deményezi, a költségvetésben fog­laltak módosítását, s azt a képvise­lő-testület megszavazza, akkor maradhat az intézménynél ez az összeg.- Úgy legyen! ^ A szakszervezet is tárgyalni akar Ez egy más kongresszus volt A kecskeméti szakszervezeti székházban kezdeném a forgatást, ha filmet kellene készítenem a rendszerváltozásról. Már a bejáratnál tucatnyi vállal­kozás ajánlja magát, portékáit, szolgáltatásait. Autókat árusítanak a volt garázsban, bútorokat kínálgatnak a kisebbik tanácsteremben, természet- gyógyász ígér gyors javulást az egyik volt irodában. Még a régi helyén találom az építők területi szövetségét. Ágó Já­nos titkár éppen kongresszusi jegy­zeteit rendezgette, amikor interjú­készítés céljából benyitottam szo­bájába. — Magam is jártam újságíróként hajdani szakszervezeti kongresszu­sokon. Gondosan megtervezték, hogy kik kaphatnak szót, miről be­szélhetnek. Csak a legbátrabbak mertek eltérni az elkészített forga­tókönyvtől. —- Most nyoma sem volt efféle manipulálásnak. A legtöbben ott határozták el, hogy vitába szállnak ezzel vagy azzal a nézettel, el­mondják az általuk képviselt kö­zösség panaszait, javaslatait. Kü­lönösen Kiss Gyula munkaügyi miniszter beszéde váltott ki élénk reagálást. — Egyetértőt vagy elutasítót? — Nem érthettünk egyet azzal, hogy elismerve ugyan helyzetérté­kelésünk lényeges megállapításait, a szakszervezetet is felelőssé tette az elmúlt 40 évben kialakult hely­zetért. Csak a szakszervezetek lép­tek föl néha ellenzéki csoportosu­lásként, a Kádár-rendszerben. — Éppen Gáspár Sándorék, a vasasok sokallták az 1968-ban elfo­gadott gazdasági reformokat, lehe­tetlenné tették a régóta halasztha­tatlan szerkezetváltást... — Sorolhatnánk, hogy mi min­dent ért el a munkavállalók érde­kében a szakszervezet. A jóléti költségek mindenképpen juttatást jelentettek, valami visszajött ab­ból, amit a vállalat a dolgozó mun­kabéréből magának elrakott. Ezek eltűntek, ezt nem hagyhatjuk szó nélkül. Azzal sem értünk egyet, hogy a kormány csak az Érdek­egyeztető Tanácson keresztül haj­landó a szakszervezetekkel tár­gyalni, külön alkut nem tud elképJ zehn. — Kizárnák a ligát és más, igaz, kisebb érdekvédelmi szervezeteket a kormány és a munkavállalók tár­gyalásaiból? — Szó sincs erről. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy azért nem fogadja el tárgyalási alapnak a 2 millió tagot tömörítő MSZOSZ kezdeményezését, mert esetleg a munkástanács vagy a liga ezzel nem ért egyet. — Tisztában volt Ön szerint a kongresszus 540 résztvevője azzal, hogy a legzseniálisabb kormányzat sem tudna tömeges munkanélküli­ség, nyomasztó életszínvonal­romlás nélkül kimászni az elmúlt évtizedek romhalmazából. — Senkinek sincsenek illúziói! Az a baj, hogy érdemben nem von­ják be saját és az ország sorsát érintő kérdések megtárgyalásába a munkavállalókat. Az is nyilvánva­ló számunkra, hogy szerkezetvál­tásnál szükség van átképezhető munkás tartalékseregre. Sajnos, nincs átlátható elképzelés a mun­kanélküliség kezelésére, arra, hogy a most elbocsátottak miként kerül­nek vissza a termelésbe. Érdekel­tek vagyunk az átalakulásban, de csak azokat az áldozatokat fogad­hatjuk el, amelyeknek értelme van. — Volt kézzel fogható javaslatuk a munkanélküliség csökkentésére? — Élvárható lenne, hogy a pri­vatizációból származó bevételek egy részét új munkahelyek terem­tésére fordítsák. Olyan léthelyzetet kellene teremteni, ami nem lehetet­leníti el az állástalanokat sem mo­rálisan, sem egzisztenciálisan. H. N. rr •• MENTŐ ÖTLETEK KISKOROSRÓL Akció a sivatagosodás ellen 1 Mitől süllyed a talajvíz szintje a Duna—Tisza közén? A kérdésre választ keresni halaszthatatlan. Hogy lehetne megakadályozni a Duna—Tisza közi homokhátság sivatagosodását, a tavak, vízállá­sok kiszáradását, a gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlen felszín alatti készletek további apadását? A többi között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Kánya Gábor országgyűlési képviselő vezetésével munkálkodó „A Homokhátság megmentéséért bizottság” tagjai, akik pénteken tartották találkozó­jukat Kiskőrösön. A testület az eszmecserén ismer­te és vitatta meg az állami, illetve tanácsi megbízásra a tudományos intézetekben már elkészült elemzé­seket, terveket. Ezen a délelőttön ismertették a pályázók azokat a projekteket is, amelyeket a régió hidrológiai rekonstrukciója előse­gítéséért a PHARE programirodá­hoz küldtek el az utóbbi hónapok­ban. A közösség elhatározta: in­tézkednek, hogy a különböző for­rásokból nyert összegek egymást kiegészítve, segítve a hátság prob­lémáinak megoldását tudják szol­gálni. A területen illetékes, a bi­zottsággal együttmunkálkodó tu­dományos intézetek külön-külön is elkészítik ajánlásaikat: mit lehet­ne tenni a kedvezőtlen folyamatok megállításáért? Hangsúlyozták: a jövőben a vízpótlási elképzeléseket együtt fogják tárgyalni a szenny­víztisztítás kérdéseivel. A nagy ívű kutatási programot pedig a me­gyénkén kívüli területekre is ki kell terjeszteni, hiszen a mentőakciók sem állhatnak meg a megyehatár­nál. A testületben dolgozó ország- gyűlési képviselők felveszik a kap­csolatot a szakminisztériumokkal, rendszeresen tájékoztatják az ille­tékeseket a bizottság határozatai­ról és kéréseiről. F. P. J. VISSZAIGÉNYELT ÉPÜLETEK Helyi népszavazást fontolgatnak Lajosmizsén A lajosmizsei ipartestület igényt jelentett be egykori székházára, a jelenlegi művelődési házra és könyvtárra, az alakulóban lévő gazdakör pedig a tejcsarnokot és a volt MSZMP-pártházat kéri visz- sza. A törvény szerint ezeket az önkormányzatnak nem kell vissza­adni, de az igénylőknek ajándé­kozhatják. A kéréseket a képviselő-testület három bizottsága a közelmúltban megtárgyalta. A kulturális bizott­ság egyöntetűen úgy foglalt állást, hogy az önkormányzatnak felada­tai ellátásához szüksége van ezekre az épületekre. Az ügyrendi, vala­mint a pénzügyi ellenőrző bizott­ság számításai szerint a művelődési ház nagytermében az általános is­kola tornaóráinak megszüntetése, illetve az ebből adódó probléma megoldása maga belekerülne 10,4 millió forintba. A könyvtár lenne esetleg áthelyezhető a volt pártház nagytermébe, valamint a kollégi­um földszintjére, de ez is sokba kerülne. Az ügyrendi és pénzügyi bizott­ság fontosnak tartotta, hogy az igénylők konkrét elképzelést és ga­ranciát adjanak a kért épületek ter­vezett hasznosításáról, továbbá bi­zonyos értékhatár fölötti ajándé­kozásnál helyi népszavazás kiírá­sát javasolják. Véleményük szerint ugyanis ha visszaadnák a kért épü­leteket, helyi adókat kellene kivet­ni. A legutóbbi képviselő-testületi ülésre a három bizottság állásfog­lalása elkészült, de a napirendről levették, mivel többen tárgyalásra alkalmatlannak tartották. M. Gy. ÜGYÉSZI VIZSGALAT A HALASI KÓRHÁZ ÜGYÉBEN Ki vitte ki a dokumentumokat? Tegnapi számunkban jeleztük: ügyészi vizsgálat indult a kis­kunhalasi kórház dolgozói köré­ben. A feljelentést a kórház igaz­gatója Tette szolgálati titok meg­sértése címén, ismeretlen tettes ellen. A vizsgálat során dr. Téglás Péter városi vezető ügyész meg­hallgatja a városi lap főszerkesz­tőjét is, akihez a betegek kórlap­jai, személyes adatai — az isme­retlen ismerős által a kórház do­kumentumaiból eltulajdonítva — kerültek. Az esetnek lehetnek magánjo­gi következményei is, amennyi­ben a betegek — akiknek sze­mélyiségi jogait egyébként sú­lyosan megsértette az elkövető — feljelentéssel élnek. Teljes műtéti dokumentáció, de több terhes nő vizsgálati lapja a sze­mélyi adatokkal is kikerült ily módon. Kérdezhetnénk joggal, hol itt az orvosi titoktartás és etika, de nem kérdezzük, mert a név egyelőre nem került nyilvá­nosságra. Mint arról a vezető ügyésztől értesültünk, a vizsgálat lezárása napokon belül várható. VÁLTÁS AZ SZDSZ-EN BELÜL Hogy látják a küldöttek ... Új pártelnökkel, igazán nem enyhült feszültségekkel, de a meg­újhodás reményével ért véget a hét végén az SZDSZ küldöttgyűlése. Tölgyessy Péter fölényes sikerrel kapta meg pártvezetői pozíciójá­hoz a szavazatokat, ám rögtön jó néhány, az SZDSZ eddigi tevé­kenységét meghatározó személyi­ség együttműködéséről le kellett mondania. Két Bács-Kiskun me­gyei küldöttet — Kiskunhalasról dr. Szabó Erikát, Kecskemétről Butsi Zoltánt kértük meg, hogy számoljanak be a tanácskozáson szerzett tapasztalataikról, s arról, miképpen látják a kialakult helyze­tet. — Nagy várakozással jöttek a küldöttek — nyilatkozta dr. Szabó Erika országgyűlési képviselő és küldött. — Ennek tulajdonítható- ak a tanácskozáson megjelent he­ves indulatok. Nem volt kevés a tét: az SZDSZ politikájának meg­változása, megújhodása. Most már nyilvánvaló, hogy a többség erre Tölgyessy Péter személyében látja a garanciát. Magam is abban bízom, hogy új irányt vesz az SZDSZ politikája. Ő ugyanis kivá­ló politikai érzékkel rendelkezik. Az azonban elkeserített, hogy a régi ellenzéki mag egységesen nem vállalt vezetői pozíciót az elnök mellett. Valószínűleg a régiek úgy érezték, kicsúszott alóluk a talaj, elvesztették befolyásukat. Túlzot­tan kiéleződött ez a konfliktus. Ez a helyzet törést okozott bennem. mert véleményem szerint most len ne a leginkább szükség az SZDSZ- ben az együttműködésre — a meg­újhodásért. — Úgy gondolom, a küldöttek azért Tölgyessy Pétert választották meg az SZDSZ elnökének — nyi­latkozta Butsi Zoltán — mert a jelöltek közül ő volt a legnépsze­rűbb a tagság körében, s politikus­ként is jobb képességekkel rendel­kezik, mint legfőbb riválisa, Dörn­bach Alajos. A változás annyiban lesz érezhető a párton belül, hogy a vezetés és az alapszervezetek kö­zötti kapcsolatrendszer átalakul, s remélhetőleg közelebb kerülnek majd egymáshoz. Az SZDSZ a jö­vőben megpróbál közérthetőbb nyelven politizálni, s egyértelműbb lesz a párt politikai vonalvezetése is. A régi ügyvivői testületből a szövetség ismert politikusai — Magyar Bálint, Pető Iván, Rajk László, Haraszti Miklós — nem vállalták az újrajelölésüket. Ez azonban nem jelent pártszakadást. Inkább itthon eddig még nem is­mert, új típusú politikai magatar­tásforma megjelenéséről van szó. Mi nem kreálunk külső ellenségké­pet mint mások, amikor a szövet­ség gondokkal küszködik, hanem szigorú önvizsgálatot tartunk. En­nek következtében léptek ki az is­mert személyiségek az irányítótes­tületből. De az is igaz, hogy ezek a képviselők az új elnök program­jával nem tudnak teljes mértékben azonosulni. A cigarettamaffia Kecskeméten? (Folytatás az 1. oldalról) Egyébként is sok jel mutat arra, hogy a Kecskemétről hatalmas zsákmánnyal tovatűnő tolvajok egy jól szervezett, cigarettalopá­sokra specializált banda újabb ak­ciójának végrehajtóiként jártak a Csillag utcai raktárban. A dohányelosztó vállalat mostani kára ugyan 8 millió, de vannak akik 50-60 millióra becsülik azt a füstölnivalót, amit a lassan két éve tartó betöréssorozatban eddig füstté vált. Az első betörés még 1990. január 15-én, az egri dohányelosztóban történt. Ugyan­ebben az évben Kaposvárott, Pá­pán, Veszprémben, Győrött is jár­tak a „beszerzők”, majd Bács- Kiskunban idén, január 2-án tűn­tek föl. Bajáról mintegy kétmilliós zsákmánnyal távoztak. Január 20- án visszamentek Veszprémbe, még ugyanebben a hónapban Székesfe­hérvárra és március 28-án Kecske­métre is ellátogattak. Áprilisban Mátészalkán, Zalaegerszegen vol­tak, júniusban pedig Szekszárdon vámolták meg a helyi dohány­elosztót. A lopott cigaretta természetesen újra piacra kerül. Hosszabb szünet után most Kecskeméten aratott a banda, ahol még hétfőn sem végez­tek a pontos kárleltárral. A rak­tárban dolgozók — a budapesti központ utasítására — elzárkóz­tak a tájékoztatástól, így ott csak a riasztóberendezés megrongálásá­nak tényét erősítették meg kérdé­sünk kapcsán. A berendezést egyébként a vállalat az idén szerel­tette fel az épületre, azután, hogy március 28-án 2,5 milliót érő ciga­rettát pakoltak ki a maffia tagjai az elosztóból. Környezetvédelem a Mizseszövnél A lajosmizsei Fa- és Fémipari Szövetkezet (Mizseszöv) lakossá­gi bejelentés, valamint az Alsó- Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség eljárása nyomán számos környezetvédelmi intéz­kedést tett. Asztalosüzemében csökkentette a forgácsleválasztó zajkibocsátását, s ezzel egy idő­ben megszüntette az ottani jelen­tős porszennyezést is. Új kénező- üzemet létesített, s így a cirokké- nezés eddigi környezetszennyező formája is megszűnt. A nitro alapú festékeket felhasználó mű­helyét az új festési technológiára való áttérésig bezárta. Elnökséget választanak December 2-án értekezletet tart Kecskeméten a Magyar Pia­rista Diákszövetség Szervezete a kecskeméti piarista gimnázium­ban végzett növendékek részvé­telével. Az összejövetel helye a Jókai utcai gimnázium tanári szobája. Az időszerű témák meg­tárgyalásán kívül ez alkalommal kerül sor az eddigi, ideiglenes el­nökség helyett egy új és tartós ideig működő elnökség megvá­lasztására. Közmeghallgatás Szabadszálláson Nyilvános ülést tart szerdán 14 órától a szabadszállási önkor­mányzati testület, mely után, 17 órától, a helyi polgárok közmeg­hallgatáson mondhatják el gondja­ikat a nagyközség elöljáróinak. Megalakult a titkárnők országos szövetsége A Magyar Gyorsírók és Gép­írók Országos Szövetségének tit­kárnői szakosztálya november 23- ai, budapesti országos munkaérte­kezletén felmerült egy önálló tit­kárnői országos szövetség megala­kításának a lehetősége. Az értekez­leten részt vevők a szervezet létre­hozását egyhangúan elfogadták. A szövetség kéri, hogy akik csatla­kozni akarnak a Magyar Titkár­nők Országos Szövetségéhez, azok jelentkezésüket a következő címre juttassák el: dr. Erlaky Györgyné, Gödöllői Agrártudományi Egye­tem Vezető- és Továbbképző Inté­zete, 1023 Budapest, Frankel Leó út 114. Bács-Kiskun megyében: Lévai Jánosné, 6000 Kecskemét, Pf. 352. Polgármester­választás Hartán és Rémen Két településen tartottak vasár­nap időközi választást a polgár- mesteri tisztség betöltésére. Har­tán az előző polgármester lemon­dása, Rémen pedig elhalálozás mi­att üresedett meg a szék. Rémen eredményes volt a vá­lasztás, miután elegendő számú szavazásra jogosult lakos adta le voksát. Dr. Boldizsár János (füg­getlen) 198 szavazatot, Vető Zol­tán (MDF) 318 szavazatot kapott, így 61,6 százalékkal az eddigi al- ' polgármester, Vető Zoltán lett az önkormányzat első embere. Hartán érvénytelen volt az első forduló, mert nem vett részt rajta a jogosult állampolgárok több mint kétötöde. A leadott 973 érvé­nyes szavazatból Jákob Mártonná Kleiber Mária (független) 132-t, míg dr. Leitner János (független) 841-et szerzett. A helyi választási bizottság december 8-ára tűzte ki a polgármester-választás második fordulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents