Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-23 / 275. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 23., 3. oldal Részvénytársaság — vízellátásra • A hidroglóbusz-állítás Bátmonostoron. (Archív felvétel) (Folytatás az 1. oldalról) Szekeres István, a vízmű vállalat igazgatója elmondta: nehéz volt a választás az önkormányzatoknak. Elsősorban azért, mert meglehetősen kevés volt az információjuk — jóllehet, a vízmű szakemberei minden önkormányzati ülésen részt vettek, a maguk részéről szakmai érvekkel is segíteni igyekeztek a helyi képviselőket. Akiknek az állami vagyon önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkező törvény értelmében dönteniük kellett — igényt tartanak-e a vízmű által kezelt volt állami vagyonra vagy sem, s ha igen, milyen formában akarják azt működtetni. Lévén, hogy akkor az ő felelősségük a települések vízellátása. Kiskunfélegyháza környékén néhány falu úgy döntött: nem kell neki a vagyon, legyen az ily módon a megyei önkormányzaté, az ellátási felelősséggel együtt. Másutt viszont azt kifogásolták: valójában nincs is választási lehetősége a testületnek, hiába akarná az maga működtetni a községi, városi vízmüvet. Kétségtelen: a törvény korlátozásokat is tartalmaz, hiszen ennél a tulajdonosváltásnál van egy lényeges követelmény: a szolgáltatást a procedúra alatt is folyamatosan biztosítani kell! Éppen ezért a három csoportba sorolt vagyonból a működtető és a vállalkozói vagyon osztatlan közös tulajdon, hogy mindenki érdekeit szolgálja. A törzsvagyont — helyi telepeket, földben lévő vezetékhálózatot — viheti ki-ki tetszése, döntése szerint, de utána gondoskodnia kell arról, hogy a csőből víz is jöjjön. Az pedig gazdaságossági számítás kérdése, hogy miként olcsóbb a vízmű üzemeltetése: közös, központi hibaelhárítással, egyetlen labor működtetésével, s kevesebb tartalék berendezés beszerzésével, vagy ha erről külön-külön gondoskodni kell. Felvetődött, hogy nagyváros — vagy akár kis település — is az új részvénytársasággal működteti vízmüveit. De akkor azt a cég — mint külső megrendelőnek — bérmunkában, haszonért, s így nem önköltségi alapon vállalta volna. Ami pedig a vízdíj növekedését vagy — fogalmazhatunk úgy — a minimálisnál nagyobb mértékű emelkedését is jelentette volna — mondták a szakemberek. Mindezen okok, s talán az idő rövidsége eredményezte azt, hogy a megye északi részének települései a részvénytársasági formát választották. Amelyben mindenki az őt megillető tulajdon arányában rendelkezik szavazati joggal, s közösen alkotják meg a cég működési szabályzatát is. Ami egy ilyen nagy vagyon esetén nem is lesz egyszerű feladat. Váczi Tamás • Lesz-e helyi adó Kunszentmiklóson ? LEVÁLTOTTÁK A BAJAI VGV IGAZGATÓJÁT Nincs az a képviselő-testület, amelyik számára mostanában ne okozna fejtörést: kivessen-e helyi adót, vagy sem? — Kunszentmiklóson hogyan döntöttek a képviselők? — érdeklődöm dr. Bórák Ákos polgármestertől. — Jövő januártól még biztosan nem vetünk ki helyi adót. Ám ezzel nem zárjuk le a kérdést, hanem az 1992. évi költségvetés ismeretében visszatérünk rá, és nem kizárt: a jövő év felétől már e bevétel mellett határozunk. Az az igazság, hogy nem volt könnyű dönteni, és hónapok óta készültünk rá. A képviselő-testület még a nyáron megbízta a polgármesteri hivatalt a kérdés kidolgozásával. Aztán a pénzügyi ellenőrző bizottság is tárgyalt róla. — S miért döntöttek így? — Óvatosak a képviselők. Igen szavazatuk esetén ugyanis ellentétre számíthattak volna a helybéliek jelentős részével. De egyébként is könnyebb lesz dönteni a költségvetés ismeretében. — Azért már a költségvetésről is sejteni lehet valamit. — Hát, persze. A pénzünk csak kevesebb lesz. Bár még az Ország- gyűlés nem döntött róla, de várhatóan a városgazdálkodásra jutó normatív hozzájárulás összege tavalyhoz képest körülbelül csak 86 százalékot tesz ki. Vagy például azt sem szabad elfelejteni, hogy az idén még fizetendő adók közül jövőre 5 megszűnik. Ez legkevesebb 5 millió forint bevételcsökkenést jelent majd. A város október 15-én jelentős beruházásba, sportcsarnok építésébe kezdett. Ez körülbelül 74 millió forintba kerül majd. Az idén nem kaptunk rá céltámogatást, de jövőre már benyújtottuk az igényünket. Az 1992-es év végén, vagy a rákövetkező év elején át akarjuk adni a csarnokot. Arra törekszünk, hogy minél kevesebbe kerüljön, ezért minden munkafázist megpályáztatunk. Az állami támogatás csökkenésével egyenes, arányban az intézmények is egyre többe kerülnek az önkormányzatnak. Az idén például 21 millió forinttal pótoltuk a költségvetésüket. S ugyanakkor tudni kell, hogy ebben a városban még rengeteg a • Dr. Bórák Ákos: — Egymillióért nem éri meg helyi adóval zaklatni a lakosságot. (Fotó: Walter Péter) földút. Az idén 3,2 kilométer útalap készült, amit le kell fedni, mert jövőre tönkremegy. A képviselő-testület el akarja érni, hogy ne legyen a városban földút. Ez jövőre körülbelül 10 millió forintba kerül majd, mégpedig lakossági hozzájárulás nélkül. — Térjünk vissza a helyi adók kérdésére. Ha jövőre mégis indokoltnak látják a kivetésüket, mekkora teherre számíthatnak a kun- szentmiklósiak? — Pontosan nem lehet tudni, de nem kicsire, amennyiben a tervezett adónemeket bevezeti a testület. Nézze, az lenne a jó, ha minél szélesebb körben, s így kisebb összegben érintené az embereket. Sajnos, a helyi adókról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy az érintettek anyagi körülményeit figyelembe vegyük, s ennek alapján osszuk meg a terheket. Egy biztos, ha a költségvetésből csak egymillió forintot kellene ilyen módon pótolni, ekkora összegért nem vetünk ki adót. Ez ugyanis 250 millió forint mellett már igen kevés pénz, no, és az adminisztráció sokat elemésztene belőle, no, és nem hiszem, hogy ennyiért megérné zaklatni a lakosságot. (bencze) Titkos határozatok a zárt ülésen Bizalmi szavazással folytatódott a csütörtöki képviselő-testületi ülés Baján. A VGV átszervezése kapcsán (mely már fél éve húzódik) megrendült az önkormányzat bizalma Eleky István igazgatóban. Ezért a testület úgy döntött, hogy december 31-ével felmondja az igazgató munkaviszonyát, és december 1-jétől nem tart igényt munkájára. A felmondási időt 5 hónapban állapította meg. Azonban az átszervezés miatt, a vállalat nem maradhat kinevezett igazgató nélkül, amely időközben önkormányzati vállalattá formálódott. A városatyák Agfalvi Györgyöt meghatározott időre, március 31- éig kinevezték igazgatóvá. Dr. Kemény Attila képviselő, a jogi bizottság elnöke arra kérte a polgár- mestert, hogy a döntésről időben értesítsék ki Eleky urat, hogy elkerülhessék a későbbi jogvitákat. A testület abban is döntött, hogy az új igazgató javadalmazását 38 ezer forinban állapítja meg. A következő napirendi pontban a díszpolgári cím intézményének bevezetéséről határoztak. A rendelet szerint a jövőben az e címmel kitüntetettekről művészi portrét festenek. Dr. Péterfi Tamás rögtön javaslattal is élt, kérte, hogy vizsgálják meg, hogy Bernharth Sándor, Baja egykori polgármestere posztumusz részesüljön díszpolgári címben. A tisztségviselőkkel kapcsolatos egyes munkáltatói jogokat a szervezeti és működési szabályzat mó- dositásával az ügyrendi és jogi bizottság hatáskörébe utalták. Ezentúl a polgármestert és az alpolgármestert fizetésük mellett 25 százalékos költségtérítés illeti meg. Sor került a költségvetési rendelet módosítására, hogy a várhatóan pénzügyi nehézségekkel bajlódó intézmények pótelőirányzathoz jussanak. 21 órától zárt ülést rendeltek el, melyen a kórház pénzügyi vizsgálatairól és egyes ingatlanok értékesítéséről tárgyaltak. Az ott hozott határozatok ez idáig nem kerültek nyilvánosságra. Az viszont igen, hogy a képviselő-testület 25-én, hétfőn, du. 3 órakor a jövő évi költségvetés koncepciójának tárgyalásával folytatja az ülésszakot. P. Z. Jelentkezik a 25-369-es! Megmondom. Nagy kalamajka. Mint abból a levélből, amelyet november 20-án Kelemen Imre orgoványi olvasónk tollából jelentettünk meg. Egy kád-újrazománcozási ügyletről volt szó benne, amellyel, enyhén szólva, nem volt elégedett a megrendelő. Olyannyira nem, hogy a szerkesztőségnek is megírta, hogy jelentkezzen a 25- 369-es telefonszámon megrendelést felvevő kisiparos, hogy elégedetlenségét és reklamációját továbbíthassa neki. És jelentkezett is: Orbán Gyula. Elmondta: ad számlát, garanciát, használati utasítást, azaz nem szélhámos. Viszont most rossz fényt vetett rá ez a levél, kéri, hogy helyesbítsünk. Sőt, még azt is elmondta, hogy saját információja szerint az illető panaszos egy másik zománcozóval lehet elégedetlen ... Reméljük, hogy a megrendelők bizalommal hívják ezután a 25-369-es számot, Orbán Gyula mestert, és kádjuk szebb lesz, mint új korában. Az üzletmenet lanyhulásáért pedig — noha nem szándékosan idéztük elő — elnézést kérünk. Jó munkát kívánunk! KÖZMEGHALLGATÁS KISKUNFÉLEGYHÁZÁN A polgároké a főszerep (Folytatás az í. oldalról) Az 1990-ben alakult önkormányzat első Ízben tartott közmeghallgatást Kiskunfélegyházán. A szép számban megjelent polgárokat Ficsór József polgármester köszöntötte, majd név szerint bemutatta a képviselőket és a hivatal osztályvezetőit. Rövid vitaindítójában ismertette az ön- kormányzat több mint egyéves tevékenységét, majd átadta a szót a vendégeknek. Mogyoró László, a Kunplast munkástanácsának elnöke a vállalat szti- rolszennyezésére kérdezett rá. Válaszában a polgármester elmondta: a megyei munkavédelmi felügyelőség és a megyei tiszti főorvos állásfoglalása után várható az ügyben további fejlemény. Patai Zoltán arról érdeklődött, hogy az önkormányzatnak van-e stratégiája a munkanélküliségre, és arra is kíváncsi volt, hová lett az Alpári úti repülőtér nyilvános telefonfülkéjéből a készülék. Megtudta, hogy a munkanélküliség kezelése elsősorban állami feladat, az önkormányzat csak közvetve, a vállalkozá-. sok támogatásával tud ebben segíteni. Az eltűnt készüléknek pedig utánanéznek. Térjék Sándorné azt tette szóvá, hogy sok olyan embernek van önkormányzati bérlakása, akik a kiutalás óta már kacsalábon forgó palotákat építettek maguknak. Szabó József, a Húsipari Vállalat által kibocsátott környezetszennyező anyagokra panaszkodott, melyek nyaranta elviselhetetlen bűzt okoznak a környéken. Seres Jenő, az ipartestület elnöke azt kérte, hogy az idei Aranykapu Vásár újra a Béke téren legyen. Erre a képviselő-testületi döntés értelmében nincs lehetőség, így idén a Hattyú cukrászda melletti parkolóban lesz a kirakodás. Fiiszár Károly képviselő ezt a Béke tér műemlék jellegével magyarázta, és szavai után a díszteremben felcsattant az első taps. Mogyoró Józsefié az egyik bankfalui fahíd állapotát kifogásolta. Elmondta, hogy sok gyermek jár azon, és ha nem tesznek valamit, előfordulhat a homokbányáihoz hasönló tragédia. A hivatal dolgozója megnyugtatásul elmondta, hogy a kő gyaloghíd tervei már elkészültek és jövőre minden bizonnyal megépül. Rákóczi Gábor a tiszti klub diszkójának hangerejére panaszkodott, és a pénteki, valamint a szombati rendezvény utáni, hajnali háromórai zárást követő, utcán lévő áldatlan állapotokról panaszkodott. Mivel a felszólaló előtt ült két sorral dr. Kristóf András városi rendőrkapitány, az észrevételnek minden bizonnyal lesz foganatja. A nagy érdeklődéssel lasért, jól sikerült közmeghallgatás — noha törvény szerint évente egyszer kötelező — a jövőben gyakrabban kerül megrendezésre. M. Gy. • A húsüzemi munka nem tartozik a fehér kesztyűs kategóriába. Természetesen szabályozott a termelési technológia, mégis rossz szomszéd egy vágóhíd ... (P. N.-archív) MINDEN SZENTNEK . . .' ,J?őnökasszony, vannak gondok!” Minden szentnek maga felé hajlik a keze? Az Agromix Rt. kecskeméti, rendőrfalui élelmiszerboltjában dolgozó nők — heten — a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Bács-Kiskun Megyei Felügyelősege ellenőrének ma cáfolhatják vagy megerősíthetik: igaz-e? Fehér Ferencnél próbavásárlására mi is elkísértük. Amit sietős vevő nem vesz észre, ő igen. A 80 forintos mikuláscsomagok egyenként, a bennük lévő édességek árát összeadva, csak 77 forint 50 fillért érnek, mivel kettő helyett csak egy szaloncukrot kötöttek rájuk. Az ünnepi sütéshez-főzés- hezelővásárló háziasszony is megjárná, ha rásózzák az itt látható dióbelet. Megmérünk öt csomaggal. Nincs meg a fogyasztói ár szerinti 75 dekagramm, csupán 71. S némelyik csomagban az áru milyen törmelékes! Az a dióbei viszont, amit saját részükre vettek és tettek félre a raktárban az eladók, mennyivel különb. Egészségesek a szemek, törmeléknek nyoma sincs. Ég és föld a két dió: a benti és a kinti. Számolás, mérés és a vásárlók tájékoztatása. Ezekből sem vizsgázik jelesre az üzlet. Volt olyan áru, amelyért 7,80-nal számoltak többet, s olyan is, amelyért 13 forinttal kevesebbet. A tévedés visszavezethető a rossz mérésre, hiszen, amikor megnézzük a 3 mérleget a pulton: egyik sincs pontosan, vízszintbe állítva. Feltűnő, hogy a hatféle kenyér, a kilencfajta sütemény, a kifli meg a zsemle áráról semmilyen módon nem tájékoztatják a fogyasztókat. Mennyiért veszik vissza az üres üvegeket? Ezt a vásárlók csak találgathatják vagy kérdezgethetik a boltosoktól, mivel az üvegdíjtáblázatot csupán a kereskedők látják belülről, a pult mögül. Minden szentnek ...? Csakugyan így van, mert kosárszámra gyűjti össze Fehér Ferencné felügyelő azokat a termékeket, amelyek rhár „kifutottak” a minőségmegőrzési határidőből. Az Aktáin téli fagylalt itt már nem éri meg a telet—kidobják -, mivel szeptember 16-án lehetett vonla utoljára értékesíteni. A Kölyök drazsé még régebbi: január 7. után nem tehették volna ki a polcra ugyanennyiért. A régi áruk között: a Dunakavics cukor, a mélyhűtött busa hal (mégjúniusról), egy kosár fokhagyma- és Gulyás krém, s egy másik kosár Derby borotva-, Unihand kézvédő és -ápoló krém, hogy csak néhányat említsünk. A Marci rizses csokoládészelet 3 hónapja eladhatatlan (lenne). A kutyának sem kellett, mert ez és a hasonló csokoládék drágák. A vevők inkább otthagyják. Valami bűzlik, amikorafogyasztóvédő felügyelő fölemeli az egyik mélyhűtő fedelét. Huszonnégy csomag előre kimért — pacalt fedez fel. Megméreti, félreteteti, és azt mondja Herczeg Ferencné üzletvezetőnek: Főnökasszony, vannak gondok! A pacalt —- amelyet egy szentlászlói magyar- -német kft. hozott be az országba — a rendőrfalui boltban, átvétel után már nem lett volna szabad újrafagyasztani. Mégis ez történt, az élelmiszer-higiéniai előírásokat durván megsértve. A külföldi termék értékesítése így jogosulatlan kereskedelmi tevékenységnek számít. Ezért és a fogyasztók ellen elkövetett egyéb szabálytalanságokért bírságot szab ki a felügyelőség Herczeg Ferencnére. Meg sem szárad a pecsét az ellenőrzési jegyzőkönyvön, dr. Hajdú Lajos körzeti állatorvos érkezik az élelmiszer-higiéniai állomásról. Elkobozza a pacalt. Ennek is ott a helye a gépkocsija hátuljában lévő romlott orosz szalámi és büdös, füstölt román sajt mellett. Ezeket is nemrég foglalta le, a külföldiek és a magyarok Zöldfa utcai piacán, bizonyítva, hogy azért a rendőrfalui fogyasztó sem eszik meg minden ...! (A többit gondolja hozzá az olvasó.) Kohl Antal Falugyűlés Szánkon A község képviselői várnak minden érdeklődőt a tornacsarnokban hétfőn, 17 órakor kezdődő rendezvényre, amelyen a szankiakat érintő legfontosabb kérdéseket vitatják meg. Várják a hozzászólásokat is! Szemvizsgálás, házhoz jön Imrehegyen, a község önkormányzata szervezésében november 25-én, 10.30 órától 17 óráig szemvizsgáló autóbusz áll a lakosság rendelkezésére. A vizsgálat díja: 300 forint. A szemvizsgálaton kiírt szemüveg a buszon lévő boltban azonnal kiváltható. A vizsgálatot 14 éves kortól végzik a Csalogány utcában, a bolt előtti parkolóban. Költségvetési előzetes Akasztón Akasztó Község Képviselő-testülete november 25-én, 16 órára tervezi következő ülését. Ezen az év első kilenc hónapjának gazdálkodásáról hallgatnak meg a testületi tagok jelentést, majd a jövő esztendei előzetes költség- vetési tervet tárgyalják meg. Őszi Tárlat Jánoshalmán A jánoshalmi Honvéd Kaszinó dísztermében november 25-én, hétfőn, 18 órakor Pirók Péter ötvös iparművész nyitja meg az Őszi Tárlatot. A november 30-áig tartó kiállításon Mészáros Alpárné (Kóka) fotói és Lippai Aladár rajztanár festményei és grafikái tekinthetők meg. Feloszlatott bizottság Lajosmizsén Az önkormányzatok működészavara leginkább a fontos döntések meghozatalának lassúságában, nehézkességében rejlik. Lajosmizsén ezért hozták létre a pályázatelbíráló bizottságot, melyre a képviselő-testület átruházta a hatáskörét a különböző vállalkozókkal való üzletkötésekre. A fontos gazdasági döntéseket hozó öttagú bizottságból hárman a közelmúltban lemondtak. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen Zsigó Viktor polgármester, a bizottság elnöke is jelezte visszalépését, majd a testület feloszlatta a pályázatelbíráló bizottságot. A jövőben így a Lajosmizsén vállalkozni szándékozók igényeit közvetlenül a képviselő-testület fogja elbírálni. A dolgok így nyilván majd Valamivel lassabban mennek, de talán helyreáll a bizalom a mizsei önkormányzaton belül. Intézkedés Kecelen Lakossági panaszra megszüntették Kecelen a Szőlőfürt Mg. Szakszövetkezet faipari részlegénél a káros zaj- és levegőszennyezést. A porleválasztó ciklonnál környezetvédelmi beruházás létesült, melynek megvalósításához a Központi Környezetvédelmi Alapból anyagi támogatást kaptak. • • Öregedő Bács-Kiskun Az ország minden huszadik lakosa Bács-Kiskunban él. mi vagyunk a megyék sorában az ötödik legnépesebb. Ehhez képest csak Somogyot lakják „ritkábban”, mint szőkébb pátriánkat. A megye sajátos településhálózatára jellemző az országos átlagnál jóval nagyobb településnagyság, s ezzel együtt a lényegesen kisebb népsűrűség. A városok közül kiemelkedő Kecskemét és Kiskunfélegyháza 299, illetve 256 négyzetkilométeres közigazgatási határával, de Halas és Majsa területe is meghaladja a 200 négyzetkilométert. Legkisebb kiterjedésű városunk Kalocsa, mindössze 53 ezer négyzetkilométer. A lakosság összetételét illetően viszont semmiben sem különbözünk az országos átlagtól: a több évtizede tartó öregedési folyamat sajnos itt is töretlen. A gyermekkornak száma a tíz évvel ezelőttihez képest kilenc százalékkal csökkent, az öregkorúaké mintegy öt százalékkal nőtt. Ma minden száz Bács-Kiskun megyei felnőttre 35 gyermek- és 33 időskorú jut, a statisztikai adatok szerint. (A KSH megyei igazgatóságának információja.)
