Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-19 / 271. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. november 19., 3. oldal HOLNAPI ELŐZETES Hogyan vállalhatunk munkát külföldön? A dél-afrikai munkavállalónak jó tudni, hog> Johannesburgban sokkal magasabbak a fizetések, mint az ország többi részén. Sok embert érdekel a mai viszonyok között, hogyan vállalhatna munkát külföldön. A Petőfi Népe holnapi számában, a 8. oldalon összeállítást közlünk a külföldi munkavállalási lehetőségekről. Olvasóink megtudhatják, hogy milyen feltételekkel kaphat munkavállalási engedélyt a külföldi Kanadában és Franciaországban, mire kell figyelni a munkaszerződés megkötésekor Németországban, hogyan adják ki a tartózkodási engedélyeket Ausztriában, milyen szakembereket várnak Dél-Afrikába és milyen okmányokat kell beszerezni a svédországi munkához. Figyelje a holnapi Petőfi Népét, hasznos információkhoz juthat! FÁT KAPNAK A HELYBÉLIEK, JELEST AZ OKTATÁS Imrehegy folytatja a megújulást Imrehegy önkormányzatának képviselő-testülete legutóbb is teljes létszámban jelen volt a tanácskozáson, mint megalakulása óta szülte minden alkalommal. Mintegy húsz, harminc érdeklődő figyelmétől kísérve a következő napirendeket tárgyalták. A vadgazdálkodás és erdészet témakörében közérdeklődésre tarthat számot a hír, hogy ezentúl helyben vásárolhat a lakosság tűzifát. Az oktatási, nevelési munka értékelése, valamint az általános művelődési központ átvilágításával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a képviselők megelégedésüknek adtak hangot, s kifejezték elismerésüket a végzett munka iránt. Az intézmény dolgozói jól és takarékosan végzik a dolgukat. Utoljára 1952-ben készült rendelet a település rendezésére, amelyet az eltelt évtizedek alatt csak módosítottak. Ideje volt tehát egy új rendelet megalkotásának, amelynek most tett eleget Imrehegy önkormányzata. A továbbiakban a vizmű sorsáról, a helyi adókról és szociális kérelmekről döntött a testület. Ezek tekintetében talán a legfontosabbnak számító jó hír, hogy lakosságot érintő helyi adót 1992-ben nem vezet be az ön- kormányzat. INTEZKEDESEK A LAMPABURAUZEMBEN IS A vizsgálat lezárult A lökhárítógyártó üzemben kétmillió forintos beruházással már rendezték a problémát. (Kotó: Gaál Béla) (Folytatás az 1. oldalról) A kiskunfélegyházi polgármesteri hivatal jelezte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, hogy a képviselő-testületi ülésen interpelláció hangzott el a Kunplast Műszaki Műanyaggyár légszennyező hatása miatt. Az üzem környezetén a mérések szeptember 16—23. között megtörténtek. A mérőpontokat az üzem portáján, valamint 300 méterre a város irányában, a Sütőipari Vállalatnál alakították ki. Az eredmények szerint a várost a két üzem káros mértékben sztirollal nem szennyezi. A lámpaburagyártó üzemen belül, a gépek mellett a dolgozókon elhelyezett személyi mintavevőkkel végzett vizsgálatok szerint viszont a szennyezettség mértéke tartósan a megengedett norma feletti, időnként annak a kétszeresét is meghaladta. Az üzem 10-20 méteres körzetében — a vállalat belterületén — a határértéket szintén meghaladta a sztirolkibocsátás. A többnapos vizsgálat során a vállalat portáján egy alkalommal volt normaérték feletti a szennyezés, a Sütőipari Vállalatnál azonban egyszer sem mutatták ki a veszélyes anyagot. A lökhárítógyártó üzem esetében is azt állapították meg, hogy az ott lévő 36 méteres kéményen kibocsátott sztirol nem jelent veszélyt a városra. A dokumentum végül megállapítja: a lámpaburagyártó üzem szennyező hatását fel kell számolni a megfelelő teljesítményű elszívóberendezések üzembe helyezésével. Az emissziós norma betartásának érdekében sztirolleválasz- tó vagy megfelelő magasságú kémény létesítése szükséges. A fenti intézkedésekkel a dolgozók káros mértékű sztirolexpozíciója is megszüntethető. * Dr. Tempfli Ágnestől, a megyei íisztifőorvos helyettesétől megtudtuk: az intézkedési terv elkészült, azt határozat formájában a városi tisztiorvos, dr. Szabó Mária fogja hamarosan kiadni. Egyébként a két üzemrészt közegészségügyi szempontból folyamatosan figyelemmel kísérik. Szegeden fekvő kunplastos leukémiás betegről nem tud, s mivel bejelentési kötelezettség érvényben van a foglalkozási megbetegedéseknél, ilyen nagy valószínűséggel nincs is. A Kunplast Műszaki Műanyaggyár igazgatója, Kerékgyártó Kálmán elmondta: a hozzájuk tartozó lökhárítógyártó üzem kétmillió forintos beruházással már rendezte a problémát és a leukémiás megbetegedést ő is határozottan cáfolta. Sőt, 1984 óta egyetlen olyan foglalkozási megbetegedés sem történt, amely a sztirol hatására vezethető vissza és az sincs bizonyítva, hogy ennek az anyagnak rákkeltő hatása lenne. A lámpaburagyártó üzem tulajdonosa az IBV német—magyar Kft. Bálint László ügyvezető igazgató arról tájékoztatott, hogy azon a két helyen, ahol a dolgozókat a megengedettnél kétszer nagyobb sztirolszennyezés éri, ott január 25- éig egy-egy légbefúvóval oldják meg a problémát. Jövő év augusztus 31-éig pedig az üzem elszívórendszerét vagy a lökhárítógyártó üzem 36 méteres kéménybe kötik be, vagy egy új kéményt építenek. M. Gy. NEM A MUNKÁSKEZEK HIÁNYÁN MÚLIK ... Kiskunhalason évek óta nem nyesik az utcákat szegélyező fasorok elöregedett koronáit. Emiatt veszélybe kerültek az épületek, a villany- és telefonvezetékek, ezenkívül nem láthatók a közlekedési táblák sem. A beárnyékolt épületek elektromos áramszámlája ugyancsak kárát vallja a nyesés elmaradásának. A Hősök ligetében lévő, valamint az 53-as út melletti platánok elszáradt ágai az alattuk közlekedők biztonságát veszélyeztetik. Az égig érő platánok permetezése nem megoldott, pedig pár évvel ezelőtt feltűnt ezeken a fákon az igen veszélyes növényi kártevőnek számító csipkés platánpoloska, amely ellen a közterület fenntartójának kötelező lenne védekeznie. Jelenleg azonban nincs olyan permetezőgép, amely képes lenne az igen magasra növő platánok lombkoronáját bepermetezni. Jobb helyeken éppen ezért is évenként gyógymetszéseket alkalmaznak ezeken a fákon. Hogy mindezeket városunkban évek óta miért nem teszik, nem tudom, csak azt, hogy nem a munkáskezek hiányán múlik. Kocsis István A TISZA KÉCSKEI KÖZ MEG HA LLGA TASROL Érdektelenek az emberek? Közönyösek lennének a kécskei emberek? Ezen töprengek a tisza- kécskei közmeghallgatás kapcsán, amiről a helyi újság így számolt be: az este hattól negyed nyolcig tartó időszakban nem sok minden történt. Tiszakécske lakosságának száma 11 ezer 606, ebből mintegy ötven ember jött el. A közmeghallgatás során sem a város lakossága, sem pedig a képviselő-testület nem erőltette meg magát. Mert mi is történt tulajdonképpen? Kérdések ugyan több közérdeklődésre számítható témában elhangzottak, egyebek között az iskolák tornateremgondjairól, a főtéri parkból száműzött szoborról, a termálfürdőről, a szemétszállítás megoldatlanságáról vagy a zártkertek belterületté nyilvánításáról, a válaszok viszont — a helyi orgánum minősítése szerint — nem voltak kielégítőek, pontosabban csak bizonytalan ígéreteket tartalmaztak. Mindenesetre — hallva a felszólalókat és a felelgető polgármestert — valóban az az érzése támadt az embernek, hogy ezen a közmeghallgatáson nem jött létre igazi találkozás. Mintha csak formaság lett volna az egész, mintha a képviselők nem igazán lettek volna kíváncsiak a kécskeiek véleményére, s mintha a kécskeiek nem arról beszéltek volna, ami a szívüket nyomja. Ezt az érzésemet erősítették meg az esemény után történtek. A közmeghallgatást követően ugyanis — miközben bent a képviselők zárt ülésen folytatták a megbeszélést — kinn, a művelődési ház előcsarnokában újabb „közmeghallgatás” történt. Mivel ennek magam is fültanúja voltam, megállapíthattam, hogy a kécskei embereknek nagyon is határozott véleményük van a városi ügyekről. Egyikőjük például a polgármester lemondását majd visszatáncolását tömören így jellemezte: komolytalan akció. Társa, egy vállalkozó nő azt ecsetelte, hogy Kécskén menynyire nem pártolják az újonnan letelepedőket, s szerinte azok élveznek előnyt, akiknek sok pénzük van. A következtetést abból a kálváriából vonta le, amit maga szenvedett végig vállalkozása során. A nem hivatalos közmeghallgatás, persze, lassacskán az egyéni sérelmek és panaszok fórumává vált, s tartott másfél óráig. Az szakította félbe, hogy valaki megjegyezte: mindezt miért nem bent mondták el? Magam is ezen merengek, vajon miért? Mi hiányzott? Talán a bizalom? Benke Márta AKI MINDENBE (SIKERREL) BELEVÁG Pár órát alszik, álmait napközben megvalósítja Benkő Zsolt ötvenéves. Kunfehértón lakik, Halason dolgozik, s szó szerint a világban él. Eredeti foglalkozása gyógyszerész. Munkahelyén, a halasi Aranyoroszlán patikában beszélgetünk. — Életében sok mindennel próbálkozott. Ha azt kérdezik, milyen végzettsége van, mit felel rá? — Röviden: rendelkezem két érettségivel, két diplomával, két szakvizsgával, s ötven további különböző tárgyú és szakmájú oklevéllel. — Például? — Mint gyógyszerésznek megvan a targoncavezetői és a focijátékvezetői vizsgám. — Az igazi szakmája azért a gyógyszerészet? — Igen, egyetemista koromban e tárgykörben már kutatni kezdtem. Ä növényekkel, az örökzöldekkel bíbelődtem, s beleszerettem a mikrobiológiába. Mindig hajtott az új utáni vágy, ezért új gyógyszerek kutatásába vetettem bele magam. Az első készítményem 1970- ben készült el, Nemesnádudvaron, a baromfikolera elleni injekció. Jelenleg az általam vezetett gyógyszertárban több saját készítményemet árusítjuk. Ilyen a popsikenőcs. Ez a kisbabák kiütéses fenekét gyógyítja. A migrén elleni porom a legvadabb fejfájást is megszünteti. Keresett az aranyér- és visszér- kenőcsöm. Hivatalos elismerés előtt áll az Avesel nevű gyógyszerem, ami a feszültség enyhítésére, az infarktus megelőzésére szolgál. Bár még kereskedelmi forgalomban nem kapható, nálam aki kéri, megveheti. Áz Avemin + C az imKi'iikn /.soll munrendszert erősítő készítményem, aminek rák elleni hatása is ígéretes. Az Avemin a vesebetegek fehérjeszükségletét azonnal pótló készítmény. Ezek gyógy szerkuta tási munkám legfőbb ered ményeh — Úgy tudom, sporteredményei sem elhanyagolhatók. — Fiatalabb koromban vívtam, egyéni országos döntőbe jutásom volt a legjobb teljesítményem. Emellett öttusáztam, atletizáltam, röplab- dáztam, fociztam. A sakkban, amúgy kedvtelésből, több első osztályú versenyzőt legyőztem. Ma a tréfás ügyességi többtusaversenye- ken indulok, a mozgás kedvéért. — Mennyit alszik naponta? ’ — Úgy három-négy órát. Nincs rá több időm. Annyi minden foglalkoztat, amit még meg kell valósítanom. — Szabadidejében mit csinál? — Mindent. Családi házunkat az utolsó darabig magam építettem, így elsajátítottam a kőműves-, asztalos-, ácsmesterséget is. Ha van egy kis időm, festegetek. Volt már amatőr tárlatom. Sok időt elvesz a kutatás, a tanítás is. Ezek miatt sokat utazom. Napközben pedig magam is ledolgozom a nyolc órát a gyógyszertárban. — Mi a legközelebbi elintéznivalója? — Kiadót találni verseskötetemnek. A Babits Kiadóval előrehaladott tárgyalásokat folytatok, a vita a pénzen folyik. Ebből egyikünknek sincs elegendő. Azt elismerem, a pénzhez nem igazán értek. Horváth Róbert TANDÍJ PEDIG VAN... Nyitott üzleti iskola Újabb szakmai képzésről írtak alá együttműködési szerződést a magyar Számalk-csoporthoz tartozó Nyitott üzleti iskola képviselői, valamint az amerikai International Correspondence School szakemberei. A szerződés alapján megszervezett amerikai típusú, kétszintű távtanulási rendszerbe képzettségbeli előfeltétel nélkül lehet bekapcsolódni. A felsőfokú oklevelet adó kurzuson többek között számvitelt, üzlet- vezetést és marketing-, valamint általános, villamos- és gépészmérnöki ismereteket sajátíthatnak el az érdeklődők. Az alacsonyabb szintű szakképesítést adó tanfolyamokon egyebek mellett könyvelői, titkárnői, gyermekgondozói, tv- és vi- deoszerelői, valamint grafikai és festészeti, fotós, továbbá írói alapismereteket oktatnak. A tanfolyamok költsége várhatóan szemeszterenként 20-30 ezer forint lesz. A tanulás bármikor elkezdhető. Az első magyar nyelvű tanfolyamokat várhatóan jövő év áprilisában indítják a Számaiknál. (MTI) Képviselő-testületi ülés Baján Csütörtökön, 14 órai kezdettel ülést tart a bajai képviselő-testület a városháza dísztermében. Hosszú tanácskozásra számíthatnak a résztvevők, tekintve, hogy 19 napirendi pont torlódott össze. Három ágazatban is középtávú koncepciót tárgyalnak. Döntést hoznak a Városgazdálkodási Vállalat jövőjéről és a Dominvest Kft.-ben lévő önkormányzati vagyonról. Rendeletet alkotnak a díszpolgári kitüntetésről, és módosítják a temetkezésről szóló korábbi rendeletet. A jövő évi gazdálkodás szempontjából költségvetési alapelveket fogalmaznak meg. Megszüntetik a jogtanácsosi és a társadalmi ünnepségeket szervező irodát. Valószínű erre a sorsra jut a városgondnokság is. Megvizsgálják a gondozási központba és az idősek klubjába történő felvételek tárgyában benyújtott fellebbezéseket. Beszámolót hallgatnak meg a képviselők a Baja Hangja rádió eddigi működéséről, és a közművelődési alapból való támogatásokról is döntenek. Az ülés nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várnak. Solti bemutatkozás Szappanos István, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola művésztanára mutatkozik be azon a kiállításon, amelyet holnap, 15.30 órakor Bárdos Ferenc, a megyei művelődési központ igazgató- helyettese nyit meg a solti Vécsey Károly Művelődési Házban. A tárlat december 16-áig látható. Pályaválasztóknak Az energiaipar rohamos fejlődése szükségessé teszi a jól felkészült szakemberek képzését. A paksi Energetikai Szakképzési Intézet Műszaki Szakközépiskolája ennek a célnak kíván megfelelni. Az 1992/93-as tanévben a következő szakokra várja — megyénkből is! — a most végző 8. osztályos tanulók jelentkezését: erőműgépész-technikusi szak (5 éves), ipari elektronikai műszerész technikusi szak (5 éves), villamos- energia-ipari technikus szak (5 éves), általános gépszerelő és karbantartó szak (4 éves), számítástechnikai programozó szak (4 éves) és igazgatósági asszisztens szak (4 éves). Az iskola november 29-én, 14—17 óráig pályaválasztási nyílt napot tart, ahová szeretettel várnak minden érdeklődő pályaválasztót, szülőt és hozzátartozót. Cím: Paks, Dózsa György út 95. Sertéstenyésztők figyelmébe Falunapokat tart a megye hét településén a Gabonaforgalmi Vállalatból alakult Viktória Rt., két másik céggel közösen. A rendezvénysorozattal a sertéstenyésztő gazdáknak kívánnak segítséget nyújtani. Az első falunapot tegnap rendezték meg Kunbaracson, majd november 20-án Kunpeszér, 25- én Kunadacs, 27-én Ladánybene, 29- én Kunszentmiklós, december 2-án La- josmizse és december 6-án Kerekegyháza kerül sorra. Amur után csukát fogott A kecskeméti Bálint Zoltán több mint három évtizede hódol szenvedélyének: horgászik. A Soltvadkerti Sporthorgász Egyesület tagjaként sokat ül a Büdös-tó partján, s reménykedik, hátha akad a horogra valami. A közelmúltban maga is meglepődött, amikor nagy testű halat sikerült fognia: a mérlegre került csuka 10 kilogramm 20 dekát nyomott, hossza 96 centiméter volt. A pórul járt hal sorsa: a fejét kikészítették, a húsából fokhagymás, spékelt csukaként már jóllakott a család, s jut még belőle néhány fogás. Bálint Zoltán pár esztendővel ezelőtt szintén sikerrel horgászott a Vadkertitavon. ahol 16 kilogrammos amurt fogott.
