Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-02 / 257. szám
HÉT VÉGI MAGAZIN 1991. november 2., 7. oldal • Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvet nyertek: Csordás Helga, Borota; dr. Ila>asi Lászlóné, Kecskemét; Szabó Lászlóné, Bugac; Csáki Tiborné, Kömpöc. MAGYAR DIÁKOK JELENTKEZÉSÉT IS ELFOGADJÁK Tanuljon távegyetemen! Ez az az egyetem, ahol a diákoknak nem kell rettegniük a zárthelyiktől, a katalógustól. A professzor Hágenban van, a tananyag gyakorlatilag egy számítógépen. A diákoknak nincs más dolga, mint felkészülni a rendelkezésére álló segédanyagokból a féléves vizsgákra. Hogy hol, mikor, milyen ütemben sajátítja el a tudnivalókat? Mindenkinek a magánügye. Az idén ősszel kezdte meg az első szemesztert a Há'ge- ni Távegyetemen az első harminc magyar közgazdászjelölt. Októberben avatták fel a Budapesti Távoktatási Központot,, amelyhez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az ELTE és a Nemzeti Szakképzési Intézet csatlakozott elsőként, de mert ez az oktatási forma nálunk még meglehetősen ismeretlen, a Hágeni Távegyetem, a Holland Nyitott Egyetem, a SATURN, valamint a bécsi Távtanulási Központ és a svájci.Oktatás és Kultúra Szövetségi Hivatala vállalta a „gyám” szerepét. A nyugat-európai országokban már bevált tanulási módszerhez elsősorban az idegen nyelvekben jártas magyar diákok csatlakozhatnak. A teljes tananyagot „importáltuk”, de azt persze nem lehetett átvenni anélkül, hogy ne igazítanák hozzá a magyar sajátosságokhoz. A közgazdasági tananyagot például a budapesti egyetem néhány oktatója gyúrta át, magyarította a hazai egyetemen előírt tudáskövetelményekhez mérten. A tapasztalatok ma még igen szegényesek, annyit azonban már most látnak a szakemberek, hogy ez a módszer előbb-utóbb felválthatja a haladó levelezős képzést. Talán még a nappali tagozatnak is versenytársa lehet a TEMPUS-program keretében folyó távoktatás, hiszen a diákok ezen az egyetemen nemzetközileg konvertálható diplomához jutnak és magas szintű szakmai nyelvtudásra tehetnek szert. Az első lépések még egy nem várt eredményt hoztak: a Hágeni Távegyetemre történő beiratkozási problémák nyomán a Német Köztársaság illetékesei felülvizsgálták a magyar érettségiről korábban kialakított álláspontjukat. A minisztérium javaslatára ezentúl Németország egyetemein minden olyan magyar diák jelentkezését elfogadják, akinek érettségi eredménye felsőfokú tanulásra jogosít. Ezentúl külön felvételi vizsga nélkül lehetnek egyetemi polgárok minden német felsőfokú intézményben azok, akik a hazai felvételi vizsgákon az itthon előírt felvételi pontszámnak legalább 80 százalékát megszerezték. (somfai) A divatos fülbevaló legalább a vállig ér Évek és divatok változásával hol a nemesfém és többnyire a fülön átszűrt ékszerek, hol a csatos klipszek élveztek előnyt. Méretben is nagy volt a változatosság. De soha any- nyira, mint manapság. Amikor is az alig néhány milliméteres valódi drágakő — briliáns, rubin, türkiz — és igazgyöngy fülbevalótól a malomkerék nagyságú karikáig minden divatos. Ez az év azért mégis a klip- szék és a hosz- szan lecsüngő fülékek éve. Fényes fémekből, csillogó, festett kövekből a legkülönfélébb alakzatok ereszkednek alá a női fülcimpákból. Van közöttük, amelyik szőlőfürtöt idéz, van vi- rágfűzér, levélforma és geometrikus alakzatokat felhasználó csüngő. Ha igazán divatos, legalább a vállig ér. Ennek a fazonnak többféle előnye van. A (férfi) szemeket magához vonzza, elterelve a figyelmet az arc némely hibáiról, szabálytalanságairól. Előnyös annak, akinek kicsi és gömbölyű arca van, akinek rövid a nyaka, akinek nagy az orra. Jól mutat rövid hajjal, de szép, ha hosszú haj- zuhatag közül csillan elő. • Az ékszer hangsúlyozza viselője mozgását. Divatosak az egészen nagy félgömb fülbevalók. Többnyire arany-ezüst keretben, fehér középrésszel. Különös harmóniát adhat az öltözéknek egy, a ruházat valamelyik hangsúlyos színével egyező fülönfüggő. Mindig elegáns, leggyakrabban nem valódi arany, ezüst színben csillogó fém fülbevaló. Jól keretezi az arcot egy hatalmas gyöngyházszínű, elefántcsont vagy porcelánfehér fülbevaló. Hogy újabban a fiúk is kilukasz- tatják a fülüket? Nos, az ő divatjuk mindemellett szóra sem érdemes a női fülek ékei mellett. (MTI-Press) • Az egyéniség meghatározza a választást. Ferenczy Europress A SÖR MÉG MINDIG OLCSÓ Hasznos tudnivalók Szlovákiába utazóknak • Jellegzetes téli táj a l atrában. Akik egyénileg utaznak valamelyik szlovák sícentrumba a télen, bizonyára örömmel fogadják következő információinkat. Október l-jével megszűnt a korábban kötelező talonrendszer, a benzinkutaknál eszerint készpénzzel fizethetnek a külföldiek. Mégpedig kevesebbet, mint idehaza; a legdrágább a szuper, literje 18 korona, két koronával olcsóbb a speciál, míg a gázolajat 15 koronáért mérik. Egy koronát októberben 2,8 forintért adtak az IBUSZ-nál, ám elképzelhető a téli hónapok megnövekedett kereslete miatti árfolyam- emelkedés. Szlovákiában már működnek legális magán pénzváltó vállalakozások is. Ezeknél változó az árfolyam, de állítólag nem ritka az sem, ahol 2,6 forintért adnak egy koronát. A magánházaknál viszont drágább lett tavalyhoz képest egy éjszaka ára. Ezt az áram árának (Szlovákiában legtöbb helyen elektromos kályhákkal füte- nek a hegyekben) központi emelésével indokolják a szállásadók. Ennek megfelelően, átlagosan 90 —120 koronát kérnek vendégeiktől fejenként. Az Alacsony-Tátra Jasna sícentrumában tavaly 100 korona volt a napi síbérlet, de a kevésbé forgalmas helyeken csak 10 korona ugyanez. Az üdítőitalok nem mondhatók olcsónak, viszont a sör még mindig az: az üzletekben 4-6, a vendéglőkben 8 koronába kerül. A koszt sem éri el az idehaza megszokott árszínvonalat: egy tál ételért — osztálytól függően 20- 40 koronát kell fizetnünk az éttermekben. Terence Hill nemcsak játszik, hanem rendez is Számítógép a múzeumban Múltunk jövője címmel rendhagyó kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A háromnapos bemutató célja, hogy megismertesse az érdeklődőket a számítástechnika múzeumi alkalmazásának lehetőségeivel. Rezi Kató Gábor régész, a kiállítás egyik szervezője az MTI-nek elmondta: a bemutatót az teszi időszerűvé, hogy a múzeumokban informatikai robbanás ment végbe, s ennek kezelésére már csak a számítástechnikai eszközök alkalmasak. Ezért döntöttek úgy, hogy meghívják azokat a cégeket, amelyek munkájukkal segítik a magyar múzeumi számítástechnika előrehaladását. Terence Hill, aki olyan tiszta szerepkörben mozgott világéletében, mint egy képregényfigura, a Lucky Luke című legújabb produkciójában is hű marad önmagához. Pedig számos kollegájával elbánt az idő, alkalmatlanná tette őket a mindig diadalmas, fenegyerek-szerepkörre. Terence Hill több, mint hetvenöt filmben játszott. de ezt nem mindenki tudja, mert két nevet is használt. Tizenhat évig (1965-ig) volt Mari Girotti, ezután kérték fel, hogy legyen a Búd Spencer nevet használó Carlo Pe- dersoli partnere. Állítólag a szerződésben meghatározták, hogy angolosan hangzó nevet kell'választania, így vette fel amerikai születésű felesége: Lőni Hill családnevét. Egy pillanatra sem szégyellte, hogy bunyósként alkalmazták a filmiparban. Szerepet kapott számos filmtörténeti értékű produkcióban is: például A Párducban vagy Henry-Fonda partnereként A nevem: Senkiben. Számos amerikai filmben kapott megbízást, ám mégsem maradt a filmgyártás tengerentúli fellegvárában. Hazája spagettiwesternjeiben jóval nagyobb esélye is lehetett a sikerre. Ekkor került a mindig mosolygós fenegyerek szerepdobozába, amelyből máig sem lépett ki. Úgy véli: minden szerepben lehet valami újat nyújtani. Producerséggel, rendezéssel is próbálkozott, hogy megpróbáljon kitörni skatulyájából. Mindkettő kísérlet eredményesnek bizonyult, ezért Terence Hill nem fél a jövőtől. Egy interjúban úgy nyilatkozott: „ha eljön a pillanat, amikor már nem tudok vagy nem szeretnék kamera elé állni, producer és esetleg rendező leszek. De egyelőre játszom.” K. J. Térkép a víz alatti erődről Térképet készítettek a Duna medrében fekvő római kori erődről a szekszárdi régészek, a Tolna megyei Bölcske mellett. A 4. század elején épült, 60-szor 40 méter alapterületű erőd romjai napjainkban már a parttól messze, csaknem a folyómeder közepén találhatók. Az évek óta tartó régészeti kutatások egyik eredménye az ötvennél több faragott kő, köztük sok szép márvány oltárkő kiemelése volt. Mostani búvárkodásukkal az erőd falainak pontos bemérését, feltérképezését végezték el Gaál Attila és Szabó Géza régészek. A bonyolult, nehéz munkát a Duna igen alacsony vízállása tette lehetővé. A dunaújvárosi búvárklub, amelynek a két szekszárdi régész is tagja, technikai segítséget nyújtott a kuta- • tásokhoz. A következő évi feltáráshoz azonban még több anyagi támogatást kér a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum. Szükség lenne például egy úszómarkológépre, amellyel részben eltávolítanák a falakon belül lerakodott iszapréteget.
