Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám

4. oldal. 1991. november 15. MEGYEI KÖRKÉP KI DOLGOZIK TÖBBET? KI TANÍT JOBBAN? Pedagógusbér-vita Kunszentmiklóson HETI SOROZATUNK Egy kecskeméti repülőtiszt naplója 1956-ból 4. Megszólal a Katona József rádió • A MÍG—17 műszerfala. Nincs mese A Kecskeméten élő Kovács Paula néhány évvel ezelőtt sike­res mesekönyvet írt. A Móra Kiadónál megjelent kötet pilla­natok alatt elfogyott és a sike­ren felbuzdulva a Hungaroton három nagylemezen megjelen­tette a nagymama meséit Pász­tor Erzsi előadásában. Kovács Paula elkészült újabb mesefüzé­rével, a Porcelánkisasszonriyal. Annak rendje módja szerint szerződést kötött vele a szek­szárdi Babits Kiadó. A kará­csony eltelt, könyv sehol. A szerzőt értesítették, „mese nincs”, ne számítson a kötet megjelenésére. „Kedvességből” visszaküldték a kéziratot és a nyomtatásra előkészített levo­natokat is megkapta az író. Természetesen a kedves mesé­ket szeretné megjelentetni szer­zője, de erre nem sok reménye van, nem is egy kiadó elutasító választ adott, vagy egyáltalán nem válaszoltak a levelére. Ko­vács Paula most már feladta. Elment a kedve az írástól is. Letette a tollat, nem ír több me­sét, elbeszélést. Ezt csak a tün­dérvilágra fogékony gyerekek bánhatják, mert úgy látszik, a felnőttek között csak „gonosz” könyvkiadók tevékenykednek. — Nem lehet már bírni ezt a sok büntetést! Görhöny Istvánné ki borítónak tartja helyzetét. Az idén a hatósá­gok nem lopták be magukat a szí­vébe. Virágkereskedő Baján, a vá­rosba vivő, forgalmas Dózsa György úton. Főútvonal mellett vállalkozni veszélyes, főleg, ha az APEH, a megyei adófelügyelőség váratlanul „behajt", mint történt a nyáron! Húszezer forintra bírsá­golták, mert egyszer elmulasztott nyugtát adni az egyik vásárlónak. Természetesnek veszi tehát a me­gyei fogyasztóvédelmi felügyelő, hogy a keddi próbavásárláskor a hölgy már nyugtával együtt nyújt­ja át neki a celofánba csomagolt három szál szegfűt. — Száztíz forint — mondja. — És a számla, amiről az áru származási helyét és árát megtud­hatnánk? — kérdezi az ellenőr. — A férjemnél van, az autójá­ban. Meghagyta, hogy az üzleti iratokhoz hozzá ne nyúljak vesz elő két dossziét —, mert csak min­dent összekevernék. Az elszámolás elől a kitérést nem fogadhatja el a felügyelőség munkatársa és két másik kollégá­ja, mivel a virágbolt a hölgy nevén van. Annyira azért enged bepillan­tani az üzlet dolgaiba, hogy ha a szegfű eredeti (beszerzési) árát nem is, a cserepes ciklámenét egybevet­hetik a fogyasztói árral. Görhö- nyék a cikláment száz forintért vet­(Folytatás az 1. oldalról) Mózes Ernőné, a 620-as Ipari Szakmunkásképző Intézet néhány hónapja elbúcsúztatott igazgatója, az intézmény tanára: — Én már igazgató voltam, amikor a férjem tanácselnök lett. Semmilyen előnyét nem élveztük annak, hogy közeli hozzátartozóm a város első embere volt. Termé­szetesen mindig arra törekedtünk, hogy jól keressenek a kollégák, ne kelljen eljárniuk maszekolni. Adja­nak nálunk pluszórát! Igyekeztünk minél több fiatalt megnyerni, hogy nálunk sajátítsa el választott szak­májának a fortélyait. Feltöltött osztályok indultak, így több jutott a normatív alapon osztott állami támogatásból. A vitathatatlanul meglevő jövedelemkülönbözőséget magyarázza az is, hogy kilencről tizenkét osztályra — jelenleg 349 diák jár hozzánk — nőtt a csopor­tok száma. Nálunk ráadásul idő­sebb pedagógusok tanítanak, akiknek magasabb az alapbérük mint a kezdőknek. Felháborító­nak tartom, hogy a képviselő- testület vitáján nem pontos adatok hangoztak el! Az asztalnál ott ült két kollégám is és nem védték meg az iskolánkat; volt aki személyes- kedve engem és a férjemet okolt mindenért... ték és 220-ért adják tovább. Sza­bad a piac, nincs ebben semmi ki­vetnivaló. A kereskedelemre vo­natkozó szabvány viszont előírja, hogy a cserepes virágok neve és ára nem maradhat titok a vevők szá­mára. Itt a ciklámen, a fokföldi ibolya és más cserepes virág, meg­nevezés és árjelzés nélkül tekint ki a kirakaton. Nemcsak a kereskedőnek, ha­nem a vásárlónak is vannak jogai. Tájékozódni az árakról, s ha szük­ségét látja, észrevételt tenni a bolt munkájáról. Ami pedig az árube­szerzésről szóló számlákat illeti: meg kell őrizni és az ellenőrzések alkalmával felmutatni. — Ennyi az ezer forint bírság tanulsága. (Ennyire büntetik az üzlet tulajdonosát.) A húsz, zöld bankjegy legombo- lása (a nyáron) azonban máig is keserű élményként él az asszony­ban. Úgy érzi, drasztikusan rövidí­tette meg akkor az APEH. Annyi­ra sérti ma is az igazságérzetét a — szerinte aránytalan — büntetés, hogy mindenki láthassa: kiragasz­totta a bírsághatározatot és alatta saját véleményét az üzlet falára: „Okulására a jelen és az eljöven­dő generációknak. 1991-ben ugyan­ennyi büntetést lehetett kapni cser- benhagyásos baleset okozásáért. Görhöny Istvánné tulajdonos, Baja, Dózsa György út 171.” Kohl Antal Csankovszky János, a Baksay Sándor Gimnázium igazgatója: — A pedagógusi fizetések, jöve­delmek igazságtalan különbözősé­ge —- az intézmények között túlzó differenciálás — a múlt rendszer öröksége. Én nem állítanám, hogy nem lehetett esetleg előny, ha az intézményvezető közeli hozzátar­tozója komoly párt- vagy állami tisztséget viselt, de a konkrét eset­ben nem ez volt a meghatározó. Központi akarat különböztette meg a munkásosztály utánpótlását nevelő szakmunkásképzőket, a de­kadens értelmiség iskolájától, a gimnáziumtól. Tisztelet illeti a kol­légákat, hogy — egy kivételével — nem indultak útra, a pénz után. Megmaradtak az öreg almamate­rünknél. Természetesen azt szeret­ném, ha ez az aránytalanság mie­lőbb eltűnne, de úgy, hogy a gyen­gébb fizetésű kollégák bére emel­kedhetne. Vagyis: fölzárkóztatás­sal... Peterdi István vállalkozó, a váro­si önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke, képviselő: — Én ismertettem a testület előtt a megdöbbentő jövedelmi kü­lönbségeket. Nem értem, hogy mi­ért értékeljük le a gimnáziumot a szakmunkásképzővel szemben. Hogy lehet 50 százaléknál is na­Vajon hányféle hajdani gyer­mekjátékszer merült feledésbe az utóbbi évtizedekben? A mai gye­rekek vajon ismerik-e a töröksí­pot vagy a kukoricababát? Va­jon hány gyerek kezében formá­lódik pörgettyű vagy vízipuska? A maguk készítette csutkaba­ba, gyöngyfűzés vagy kishajó kedvesebb játékszer a gyermek számára, mint a drága matchbox autó vagy a sok esetben ízlés­romboló, giccses műanyag játé­kok. A hagyományos jellegű, ter­mészetes anyagokból készült né­pi játékokból kaphatunk ízelítőt József Dezső A Nyikó menti gyermek maga készítette játék­szerei című, 1943-ban, az Erdélyi Múzeum tudományos folyóirat lapjain megjelent munkájából, melyet a mai olvasó is kézbe ve­het a Szórakaténusz kiadványa­ként. Ez a kis tanulmány egyben a most induló Játéktörténeti Fü­zetek első kötete, melyet Kriston Vízi József szerkesztett, s látott A Petőfi Réme című posztsztá­linista, reformkommunista sajtó- orgánum (alapítási éve: 1956 vé­ge!) döntő, elsöprő rohamra in­dult szerkesztőségünk ellen, mi­ként a szerb tankok a horvát falvakban. Teljes 60 ezres pél­dányszámával ránk fröcskölte mocskos hazugságait. A saját „szellentéseit” a mi orrunkba fújta, félhülyén kiszemezgetett mondatroncsokkal próbálván el­torlaszolni a valódi rendszervál­tást két és fél éve sürgető Bács- kapocs útját. A szándék annyira áttetszőén aljas és undorító, hogy az önmaguk által sajtóeti­kus lovagokká ütött fő-szerzők végül is saját magukat járatták le, véglegesen. Ezek után még a Rémében ed­dig bizakodó naiv olvasók is lát­hatják: ilyen az, amikor a párt­államban megizmosodott-hasú percemberkék veszik át a népbu­gyobb az eltérés. Az adatok ponto­sak. Az intézményvezetők tájékoz­tatóiból valók. A különbségeket semmivel sem lehet igazolni. Sze­rintem egy gimnáziumban felké­szültebb tanároknak kell dolgozni mint egy szakmunkásképzőben. — Mózes Ernőné szerint a szak­munkásképző tanárai többet dol­goznak, sok túlórát vállalnak ... — Nem vagyok pedagógus. Sok tanárral és szülővel megvitattam ezt a kérdést. Nem igaz, hogy aki tíz órát tanít naponta, dupla pénzt érdemel azzal szemben, aki csak ötöt. Fel is kellene készülni vala­mikor; és bírni ötlettel, energiával, koncentrálással... — Miért nem módosítják — az oktatási bizottsággal együtt — eze­ket a múltból maradt aránytalansá­gokat? — Nehéz dolog! Kunszentmik­lóson az Egyetértés Tsz vezetője az oktatási bizottság elnöke. Nem pe­dagógiai diplomás szakember. A testületben szerepet vállalt két képviselőtársam is. Ők pedagógu­sok, a képző vezető tanárai. Nem várható el, hogy egy iskolaigazga­tó, a saját iskolája ellen voksoljon. És a szakma szava meghatározó! Farkas P. József el bevezető sorokkal. Ez az új kiadványsorozat a néprajz, a pe­dagógia, a lélektan játékkultúrá­val kapcsolatos, csaknem elfele­dett vagy eddig kevéssé hozzá­férhető dolgozatait kívánja szé­les körben közzétenni, népszerű­síteni. A Nyikó mente erdélyi tájegy­ség, a Hargita-hegységből induló Nyikó patak völgye. A Nyikó mente népéletének színes leírását Orbán Balázs A Székelyföld leírá­sa című munkájában olvashatjuk. A mü szerzője is a Nyikó mente szülötte: József Dezső 105 éve szü­letett Firtosváralján. Az első világ­háború után Gyulán telepedett le, s mint pedagógus, művészetszerve­ző és festő, jelentős szerepet ját­szott a város életében. A Magyar Játék Társaság szék­helyeként a Szórakaténusz Játék­múzeum szeretettel ajánlja e kiad­ványt a játékkultúra, a népi játék­szerek iránt érdeklődőknek. Bereznai Zsuzsanna néprajzkutató títás marsall-botját. Azok a kis sunyi gugyerákok, akik alig vár­ták, hogy bitang köpönyegváltá­suk gyümölcseként szerkesztői vánkosra hengeredhessenek, most bennünket próbálnak hirbe hozni Thürmer Gyulával. Az utóbbi két évben kudarcaik kuc­kójában kushadók, az elmúlt év­tizedek kollaboráns cikkecskéi miatt székrekedésig szorongó karrierista kommunár-karikatú- rák most — végképp elpofátla- nodva — korábban valóban oly’ sok méltó leleplezést véghezvivő lapunkat akarják letörölni a plu­ralizmus palettájáról. Hogy aztán teljességgel az igazság, az őszinteség és a meg- ingathatatlanság bálványaiként adhassák el magukat. Nem fog sikerülni. 1956. OKTÓBER 28. Október 28-án sem történt emlí­tésre méltó esemény nálunk, bár a városban szinte egész nap folyt a lövöldözés. Személyi állományunk főleg a rádiókészülékek körül gyü­lekezett, és hallgatták a fővárosi híreket. Estefelé a városból már nem hallottunk lövéseket, de éjsza­ka ismét ropogtak a fegyverek. Nálunk a reptéren csönd volt és nyugalom. Másnap is folytatódott a látszó­lagos semmittevés, azonban a rá­dió közlése után, amelyben közöl­ték az új kormány névsorát, sorra kisebb-nagyóbb vitatkozó, beszél­gető csoportok alakultak. Értékel­ték a bejelentés lehetséges követ­kezményeit, a várható fejleménye­ket. A parancsnoki állomány az elhárítótisztekkel, valamint a je­len lévő szovjet tanácsadóval együtt hallgatták a közleményt. Olyan vélemény alakult ki a tisztek között, hogy a kormány jónak ígérkezik, s a helyzet rövidesen konszolidálódik. A hírek hatására a személyi állomány egy része en­gedélyt kapott, hogy otthon pihen­hessen, családi körben. 1956. OKTÓBER 30. Október 3Ó-án nyugodt napra ébredtünk. Egyeseknek röplabdá- zókedvük támadt, mások elma­radt munkáikat pótolták be. Dél­előtt Török alezredes parancsot kapott Pestről, hogy küldjön el egy földerítőgépet egy 15 autóból álló, élelmiszert szállító karaván felderí­tésére, mivel azoknak már Pestre kellett volna érniük, de senki nem tudja, hogy merre vannak. Erre a feladatra a hadosztályparancsnok Vázsonyi századost jelölte ki, aki Jak—12-es géppel Lajosmizse után észlelte a karavánt, útban Buda­pest felé. Délután a hadosztály pártveze­tősége taggyűlést hívott össze, hogy értékelje az elmúlt napok ese-‘ ményeit. A beszámoló után igen sok fölszólaló akadt, feltűnően sok bírálat hangzott el egyes úgyneve­zett „sztálinista” párttagok ellen. Néhány önkritika is elhangzott, amikor az ezred képviseletében küldöttség kérte a taggyűlés részt­vevőit, hogy azt fejezzük be, vagy szakítsuk félbe. Budapestről ugyanis parancs érkezett, hogy meg kell alakítani a Forradalmi Katonatanácsot, s a reptér szemé­lyi állománya már az 1-es hangár előtt gyülekezik, minket várnak. Az 1-es hangár előtt az ezred parancsnoka olvasta föl a Buda­November 15-én, pénteken. KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Délután fél 3 órakor: A KŐSZÍ­VŰ EMBER FIAI. Bérletszünet. Este 7 órakor: A TESTŐR. Né­meth László-bérlet. MOZI. Kecskemét. Városi mozi: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: KIPURCANT BÉBICSŐSZ. Sz., mb., amerikai film. Árpád mozi: há­romnegyed 6 és 8 órakor: DRÁ­GÁM, A KÖLYKÖK ÖSSZE­MENTEK. Sz.. mb., amerikai film. Otthon mozi: fél 6 és fél 8 órakor: HALÁLOS NYUGALOM. Sz., mb., amerikai film. 16 éven felüliek­nek! Stúdiómozi: 7 órakor: SPI­RÁL. Sz., lengyel film. Mesemozi: háromnegyed 6 órakor: ERŐMŰ­VÉSZ. Sz., magyar rajzfilm. BAJA. Uránia mozi: fél 4 órakor: TINI pestről érkezett parancsot, mely­nek értelmében ezután névbekiál- tással és kézfeltartással az állo­mány külön-külön megválasztotta a hadosztály* az ezred, valamint a jelzős ezred katonatanácsának tag­jait. A hadosztálynál 11 tagú tanács lett megválasztva: főelnöknek Tö­rök Béla alezredes, hadosztálypa­rancsnok, elnöknek 3 fő, Rácz Gyula, Vázsonyi Miklós százados és Mádi Jenő főhadnagy, 7 fő pe­dig tanácstag lett. A választás befejezése után ke­rült sor Török alezredes irodájá­ban a megválasztott katonatanács­tagok összejövetelére, eligazításá­ra. A fő feladat mindenki számára egységes volt, a rend és a fegyelem megőrzése. 1956. OKTÓBER 31. Október 31-én a Forradalmi Katonatanács már korán reggel összeült, minden tag igazolványt kapott. A további megbeszélést egy Budapestről érkezett parancs miatt be kellett fejezuiv^Török.alez­redes sürgős felderítőfeladatot ka­pott. Repülőgép-VéáötŐtt'fck'Váiso- nyi századost jelölte ki, és a Jak—11-es géppel ketten szálltak föl igen erős szélben és alacsony felhőzet mellett. Végigperdültek a Kecskemét—Szeged műút fölött, majd a magyar—román határ mentén, onnan északnak, egészen Karcagig, és a Szolnok—Cegléd —Kecskemét útvonalon tértek vissza. Számos szovjet katonai fel­vonulást láttak Budapest irányába haladni. Ezt Török alezredes rá­dión azonnal továbbította a köz- • ponti harcálláspontra. A gép le­szállása után nem sokkal az ezred­től küldöttség kereste meg a ha­dosztály katonatanácsát, és azt ja­vasolták, hogy állítsuk át mi is a távoli irányadó állomásunkat rádi­óműsorszórásra, mint ezt az or­szágban már több helyen megtet­ték. Ezt a feladatot önkéntes ala­pon, Tőke főhadnagy vezetésével végre is hajtották. A Katona Jó­zsef rádió műsorában újságcikkek, tudósítások, versek szerepeltek. A műsor összeállításában és leadá­sában a kecskeméti színház színé­szei — Csajányi György, Sárosi Gábor, Temes Gábor valamint Borbiró Andrea — önként segítet­tek. A* alakulat részéről a rádió anyagainak összeállításában, és az adásba került blokkok ellenőrzésé­ben Gáti főhadnagy és Jack tizedes katonatanács-tagok vettek részt. (Folytatjuk) NINDZSA TEKNŐCÖK. Sz., mb„ amerikai film. Fél 6 és fél 8 órakor: THELMA ÉS LUISE. Sz., amerikai film. KALOCSA. Otthon mozi: 6 és 8 órakor: IRÁNY COLORADO! Sz., mb., amerikai film. KISKUN­FÉLEGYHÁZA. Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: NIKITA. Sz., mb., francia film. 16 éven felülieknek! Stúdiómo­zi: 6 órakor ZSOLDOSKATONA. Sz.. mb., olasz film. KISKUNHA­LAS. Filmszínház: fél 6 és fél 8 óra­kor: CSUPASZ PISZTOLY 2 1/2. Sz., mb., amerikai film. KECSKEMÉTI TELEVÍZIÓ 9.00—10.00 óráig: KÉPÚJSÁG. 14.00— 15.00 óráig: KÉPÚJSÁG. 20.00— 21.00 óráig. Tévéműsor­ismétlés. 21.00 órakor: Közbizton­sági fórum. 21.30—01.30 óráig: Té­véműsor-ismétlés. Izmosodó hölgyek • Néhány hónapja nyílt testépítő szalon a kecskeméti helyőrségi klubban. Érdekesség, hogy rendszeres látogatóik között egyre több a hölgy. Az alakjukra vigyáznak? Az egészségüket, erőnlétüket ápolják? Vagy netalán férjeikkel támad gyakorta nézeteltérésük? — Bármi legyen a motiváció, a testmozgás csak előnyükre válhat. (Fotó Straszer András) r v_ Munkanélküli? Vállalkozni készül? Segítünk Önnek! Az Erdei Ferenc Művelődési Központ induló intenzív képesítötanfolyamaira jelentkezést hirdet: * SZEMFELSZEDŐ, + KISOFSZETGÉP-KEZELÖ, * GYÓGYNÖVÉNYGYÜJTÉS ÉS -FELVÁSÁRLÁS, + GYÓGYMASSZÁZS. Jelentkezés: Erdei Ferenc Művelődési Központ. Felvilágosítás: Kecskemét, Május 1. tér 1. Tel.: 06-76-27-466 4051 Túrái Kamii (Új Bácskapocs) (Épp egy hete, pénteken jelent meg Mit és miért támogat a megyei önkormányzat? című cikkünk, melynek nyomán több levelet is kaptunk az Új Bácskapocs című lap szerkesztőitől. A legjellemzőbbet adjuk közre, melyhez aligha kell kommentár. írásunkban ugyanis épp azt tettük szóvá, hogy talán mégsem ezt a hangnemet és stílust kellene támogatnia a megyei önkormányzatnak az adófizetők pénzéből. Kulturált párbeszédet, érdemi vitát folytatni ebben a hangnemben nem lehet, ezért csupán a nyilvánvaló ténybeli tévedések kiigazítására vállalkozhatunk: 1. A Petőfi Népét nem 1956 végén alapították, a lap története az 1940-es évekre, a koalíciós időkig nyúlik vissza. 2. A lap jelenlegi szerkesztői sem nem kommunisták, sem nem reformkommunisták, múltjuk bármikor átvilágítható. 3. Nem kívá­nunk senkit lesöpörni a „pluralizmus palettájáról", hisz a vitatott cikkben szó szerint ez olvasható: — Sajtószabadság van, mindenki azt ír és azt olvas, amit akar. Lelke rajta. A szerk.) Nyikó menti gyerekjátékok CIKKÜNK NYOMÁN Lerántva a lepel SZÍNHÁZ — MOZI — TELEVÍZIÓ Kemény volt a hatóság Baján?

Next

/
Thumbnails
Contents